Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-19 / 194. szám
KZAK-MAGYARORSZAG 10 T981. augusztus 19., szerda A hetedik szinten Veres István őzt a gépet állítja be, amely vibrálással, s ievegőmozgás- sal tisztítja a terményt. A kálitelep közel negyven méter magas, ki- lencszintes technológiai tornya, ahol a fémzárolásig emeletenként osztályozódik, tisztul a mag. jó vetőmagellátásért Az adatok már ön@ magukban is tiszteletet parancsolnak. A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat Borsod-Abaúj- Zempién és Heves megyében 34 ezer hektáron termeltet különböző üzemekkel évi 22 ezer tonna különféle vetőmagot, de ebben a számban még nincs benne a kalászosok közel 27 ezer tonnás nagyságrendű vetőmagszükséglete, s nem tartalmazza a más megyékből beszerzett kukoricahibridek mennyiségét sem. Viszont érzékelhetően tükrözi a vállalatnak azt a sokirányú tevékenységét, amelynek cél- ja^ hogy a két megye több mint 150 mezőgazdasági üzemét vetésidőre az igényelt vetőmagvakkal ellássa. A kál-kápolnai vasútállomás mellett magasodó, legkorszerűbbnek számító telepükön Varró Imre Igazgatóhelyettes-főmérnököt kérdeztük meg a vetőmag-termeltetés sajátosságairól: — Ezen a telepünkön az Ipari, s takarmánynövények és a zöldségfélék magjainak válogatására, tisztítására szakosodtunk. Évente. 22 ezer tonna terményt vásárolunk fel, amelyet a közel negyven méter magas, kilencszintes technológiai tornyunkban, speciális gépek segítségével tisztítjuk, osztályozzuk a fémzárolásig. A munka a laboratóriumban kezdődik, ahol nemcsak a szennyezettséget, a minőséget és csírát vizsgáljuk, hanem „miniatűr” svéd gyártmányú Kamas-gépek- kel kutatjuk, hogy az adott technológiától miben kell eltérnünk. Ezek a laboratóriumi gépek kicsinyített hasonmásai a technológiai torony berendezéseinek, így már eleve tudjuk, hogy például : milyen rostaméretre kell beállítani a termelőgépeket. A toronyban szintenként más és más aspi- rátorok, szeparátorok, s triőrök válogatják, osztályozzák a szabadeséssel érkező terményt A 22 ezer tonna terménynek csak a fele lesz vetőmag, amíg a másik része bel- és külföldre ipari alapanyagként kerül. Ennél a tevékenységnél elsősorban az országban legkorszerűbb hántolómalmot kell megemlíteni, amely egy szezon alatt 5000 ezer tonna terméket tud készíteni. A sláger a Nyugaton nagyon keresett felesborsó, de még a technológia melléktermékét, a törmeléket s borsóhéjat is svájci, olasz exportra tudják szállítani. — A fő célunk természetesen az üzemek maradéktalan ellátása marad — mondta a főmérnök. — A két megyében 18 felsőfokú agrárvégzettségű szakemberünk irányítja a termelési osztályokon a termeltetői munkát. Tanácsokkal látják el az üzemek agronó- musait a vetőmagtermelés speciális folyamatairól, a vetésidőtől kezdve, a növényvédelmen át egészen a betakarításig. A mezőkövesdi mezőgazdasági és élelmiszeripari tájkiállitáson és vásáron a vállalat bemutatja azokat n vetőmagféléket, amelyeket termeltet, s azokat az újdonságokat is, amelyeket a kutatóintézetekben nemesítettek ki. De legnagyobb érdeklődésre az a több száz színes csomagolású tasak tarthat igényt, amelynek tartalmával a vállalat a kistermelőket segíti. — Több mint 1600-féle vetőmaggal segítjük a hétvégi kertek, háztáji gazdaságok termelését. A kertbarátok ma már a két megye területén 560 boltban találkozhatnak termékeinkkel. Január óta közvetlen kapcsolatban vagyunk az áfészek által kijelölt árusítóhelyekkel, így vállalatunk a kiskertek vetőmagellátását is átvette. Jobban fel tudjuk mérni a jelentkező igényeket, s a helyi adottságoknak megfelelőbb fajtaszerkezetet akarunk ösz- szeállítani. Az elmúlt évben 6,5 millió forint értékű, ta- sakba .csomagolt vetőmagot forgalmaztunk. Idén a felmérések szerint, ha nem is maradéktalanul, de széles választékot tudnak az üzemeknek biztosítani. Az egy kivétel: a lucerna. Az elmúlt, három év rossz időjárásának hatásaként kevés a vetőmag, már az állami tartalék rovására »m tudják az üzemeket maggal maradéktalanul ellátni. A vállalat éppen ezért kérte — és kéri — a gazdaságokat, hogy ahol lehet, törekedjenek a magfogásra... (X) A laboratórium miniatűr gépei, amelyek segítségével a technológiát módosíthatják. A tranzitraktár, ahonnan 1360-féle termékből választhatnak a vetőmagboitok vezetői, anyagbeszerzői. Rékáiy pfeial az élelmiszer-termelés fejlődéséről Szocialista építésének három és fél évtizedes múltjából a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság megteremtése, töretlen fejlődése tekinthető a legnagyobb eredmények egyikének. Az sem vitatható viszont, hogy a továbblépés csak eredményeink kritikus vizsgálatával, az új nehézségek, gondok feltárásával és megoldásuk szorgalmazásával érhető el. Lehetőségeinket jól mutatja a mostani tájkiállítás is, bizonyítja, hogy szocialista mezőgazdaságunk eredményei valóban nem csekélyek. Jellemzésül álljon itt néhány adat. Magyarország a világ mező- gazdasági területének 0,15 százalékával rendelkezik, ugyanakkor a világ mezőgazdasági termelésének 0,7—0,8 százalékát adja. A világ búzatermeléséből 1,5 százalékkal, kukoricatermeléséből 1,9 százalékkal, cukorrépából 1,3 százalékkal, burgonyából 0,5 százalékkal részesedünk. A búzatermelésben 4,5 t/ha-t meghaladó termelési színvonalunk kétszerese a világátlagnak és hozamszintben az első öt ország közé sorolják hazánk mezőgazdaságát. Az élelmiszer-termelés mai színvonalához — nemzetközi mércével mérve is — csak jelentős dinamizmussal érhettünk el. A szocialista átszervezést követően a ti. ötéves terv időszakában évenként 1,8 százalék. a III. ötéves terv idején már 2,9 százalék, a hetvenes évek első felében 3,9 százalék, míg második felében 3 százalék körüli éves termelésnövekedési ütemet produkált a mező- gazdaság. Más oldalról: az elmúlt 20 év alatt úgy nőtt, összességében mintegy 80 százalékkal a termelés, hogy köz- beh 7 százalékkal csökkent a földterület, 48 százatékkal pedig kevesebb lett a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Fejlődésünk dinamikáiét jő! Jellemzi legfontosabb növényünk, a búza hozamának változása is. Ahhoz, hogy a búza hektáronkénti hozama Magyar- országon 1500 kilóról 2000 kilóra nőjön, évtizedekre volt szükség. A 2000 kilós szintről a 3000 kilós átlaghozamok eléréséhez viszont már csak hat év kellett. Oic'bb hat esztendő után, 1977-ben már meghaladtuk a hektáronkénti 4000 kilós termést, 1980-ban pedig már 110 olyan nagyüzemünk volt, ahol hektáronként 6000 kilónál többet takarítottak Termelés! eredményeink lehetővé tették, hogy az országban nyugodt, kiegyenlített, minőség, ben javuló, választékában bővülő élelmiszer-ellátást biztosítsunk. Emellett mind nagyobb külkereskedelmi forgóimat bonyolítunk az élelmiszerekből, ma már ágazatainkból kerül ki a népgazdaság exportárualapjának mintegy negyede, a nem rubelelszámolású forgalomnak több mint egyharmada. Fejlődésünk kiemelkedő súlyú tényezője maga a dolgozó ember. Alig egy generációs időszak alatt jutottunk el a kisgazdaságokban, többnyire kézi eszközeivel dolgozó paraszttól a nagyüzemi technikát értő és szakszerűen alkalmazó, a modem technológiában jártas és továbbfejleszteni képes szövetkezeti tagokig, állami gazdasági dolgozókig. Büszkék lehetünk, hogy gazdaságainkban, vállalatainknál már 33 ezer mérnök és üzemmérnök, 63 ezer technikus és 270 ezer szakmunkás képes elébe menni az új követelményeknek. De nem csekély változás zajlott le a termelés egyéb feltételeiben sem. Az elmúlt 20 év alatt csaknem valamennyi haszonnövény, állatfaj biológiai alapja kétszer, háromszor is kicserélődött, s ezzel arányosan emelkedett a potenciális termő-. teljesítőképesség. Ennek kihasználását pedig az óriási mértékben megnövekedett anyagi-műszaki bázis, újabb és újabb kémiai anyagok növekvő mennyiségű felhasználása segítette. Vajon ezek után elégedettek lehetünk-e? Nyilvánvalóan nem. Feladataink semmivel sem kisebbek annál, mint amit eddig megoldottunk. Az ország elvárja tölünk, hogy tovább javítsuk a hazai ellátás színvonalát, fokozzuk gazdaságos exportunkat, s jól, jobban sáfárkodjunk adottságainkkal, eszközeinkkel, vagy ahogy ma általában megfogalmazzuk: növeljük élelmiszer-termelésünk hatékonyságát. Alapvető, s mennyiségileg nem bővíthető, sőt, csökkenő erőforrásunk a föld. A termelés növelése tehát csak a művelt területek intenzívebb hasznosításával érhető el. De ide tartozik a nagyüzemileg nem művelhető területek kihasználását szolgáló módszerek megkeresése, és a talajerő-visszapótlás nóveiése is. Rossz gazda az, aki a költségek csökkentése címén, a tápanyag-visszapótlás mérséklésével kockára teszi a jövőbeni nagyobb termés lehetőségét. Termeléspoiitikánk kulcsfontosságú kérdése a gabona- és hústermelésünk egyidejű növelése. Megoldásában nem kis szerepet játszik a takarmány- gazdálkodás javítása, az ab- raktakarmány-kímélö, s a melléktermékeket, gyepterületeket jobban kihasználó takarmányozás elérése. Ettől kettős eredményt várunk: relatíve mérséklődjön gabonatermelésünk takarmányozásra szolgáló hányada és a szántóföldi takarmányok rovására növekedjen « gabonák vetésterülete (és ezáltal gabonaexportunk évről év. re emelkedjen). Jelentős tartalékunk van biológiai alapjaink kihasználása, ban is. Még az élen járó ágazatainkban (pl. gabonatermelésben) is a termőképességnek mindössze 50—60 százaléka kerül kihasználásra. A megtermelt termékek vesztesége pedig —> sokszor szervezési, gondatlan tárolási okok miatt — jó néhány esetben magas, tehál csökkenthető. Mint ahogy növekvő figyelmet kell fordítani az állattenyésztés veszteségeinek mérséklésére is. Az eimúlt években számottevő eredményt értünk el energiafelhasználá. sunk csökkentésében. Ügy ítélem, hogy jó úton járunk, amikor elősegítjük a nedves tárolás, a másra nem használható melléktermékeinken alapuló energiatermelés, az energiatakarékos talajművelés stb. terjedését. Relatíve mérsékelnünk kell termelésünk eszközígényességét is. Egyrészt a szektorok közötti kapcsolatok bővítésével el kell érnünk, hogy meglevő eszközeink termelésben maradjanak, másrészt keresni kell az egyszerűbb, olcsóbb fejlesztési megoldásokat. Jó példa erre, hogy óz áremelések ellenére ma fele annyiba kerül egy tehénférőhely megépítése, mint néhány évvel ezelőtt. . A fejlődés hordozói, ahogy a múltban, úgy a jövőben is a szocialista nagyüzemek lesznek. A jó gazdaságok további dinamikus mozgása mellett hatékony, új eszközökkel is segítjük az elmúlt években alacsony jövedelmezőséggel gazdálkodó szövetkezeteket és állami gazdaságokat, hogy minél gyorsabbon zárkózzanak fel o jó gazdaságok eredményeihez. Nagy figyelmet fordítunk a kistermelők, a háztáji, kisegítő és egyéb kisgazdaságok fejlesztésére is. Országos érdek ez. A kertészeti ágazatok, s jó néhány állattenyésztési termék termelésében betöltött szerepük ma is meghatározó, árutermelésük nagyban hozzájárul a hazai ellátás kiegyenlítettségéhez, néhány terméknél pedig az export biztosításához is. Feladataink jesítésük fel. tételeit biztosítanunk kell. A kettő összhangját azonban csak az alkotó ember teremtheti meg. S ez szorgalmas, hozzáértő munkát kíván a mezőgazdaságban dolgozóktól, s a mezőgazdaság műszaki, technikai hátterét biztosító ipari munka* soktól egyaránt. Vendégh Ferenc mezőgazdasági és élelmezési miniszterhelyettes fom m Termékeink segítik a ker- tészkedök, a kisállatte- nyésztők és a kis- és nagyüzemi mezőgazdasági munkákat. (Egész évben bőséges áruválasztékkal várja vásárlóit az ARUHÁZ a Búzatéren.) Fogyasszon minél több zöldséget és gyümölcsöt, a teljes nyári árubemutatóból vásárolhat a zöldséges pavilonunkban a vásár területén.
