Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-19 / 194. szám

1981. ougtfsrtos 19., sterdet ESZAK-MAGYARORSZÄG 11 Hagyományt őriznek, de újat is alkotnak Kiállítás a művelődési házban Ugyan akad-e valaki, aki ne állna meg jjmpjj akár egy-két percre, ha valamelyik kirakatban matyó mintákkal hímzett ukK?:hS blúzokat, ingeket, ruhákat, térítőkét vagy népviseletbe öltöztetett babákat lát? Mindenki megcsodálja ezeket a remekműve­ket, legyen az itthoni, vagy más országokból érkezett turista. Sokan tudják, hogy ezek az alkotások a mezőkövesdi Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezet termékei. Sokoldalú tevékenység, dinamikus fejlődés és az ered­ményes munka volt a jellemzője a szövetke­zet alapítása óta eltelt három évtizednek. Az elmúlt évben a szövetkezet árbevétele meghaladta a kilencvenhét és fél millió forin­tot, és a termékek 30 százaléka exportra került. A jó munka eredményeként a nyereség ösz- szege 14 millió 200 ezer forint volt. A szövet­kezetben, a közös műhelyben 535-en dolgoz­nak, és 36 he'yről 2400 bedolgozó öregbíti a matyó mintákkal díszített termékek hírnevét. Az alkotó munkában, a szebbnél szebb minták kialakításában, azok tervezésében, il­letve kivitelezésében 11 népművészet meste­re, valamint 33 népi iparművész tevékenyke­dik. A szövetkezet három évtizedes fennállása ékes bizonyítéka annak, hogy napjainkban is hódít a matyó népművészet gazdag motívum­kincse. örvendetes, hogy ezek megőrzésében, ápolásában az idősek mellé szép számban zárkóznak fel Mezőkövesden, Tardon, Szent- istvánban és másutt is a fiatal lányok, asz- szonyok. Most, a szövetkezet harmincéves fennállá­sának tiszteletére a városközpontban levő művelődési házban mutatja be a Matyó Nép- művészeti és Háziipari Szövetkezet termékei­nek reprezentánsabb darabjait, amelyek érzé­keltetik a látogatókkal, hogyan lehet, és kell a régi hagyományos mintákat az újonnan ter­vezettekkel ötvözni, és ízlésformáló, esztétikus termékekkel kedveskedni a vásárlóknak. (X) 9 Ha valaki art mondja, matyó rózsa, rögtön Me­zőkövesdre gondolunk. Ugyan­olyan jellemzője, mint Párizs­nak az Eiffel-torony, főváro­sunknak a budai Vár, vagy Miskolcnak az avasi kilátó. A szövetkezet termékeinek szá­mos válfajában szerepel ön­álló motívumként, yagy más mintákkal ötvözve. A képen látható matyó rózsa akáclevél motívumokat tartalmaz, és a tervezésénél felhasználták az eredeti lepedövég-mintákat is. ! ........... ■ ■ # Kis Jankó Borinak, a népművészet mesteré­nek stílusában készitett lepe­dővég- és falvédömintákkol díszített remekművek. Alatta a vitrinben a Matyó Népművé­szeti és Háziipari Szövetkezet harminc esztendővel ezelőtti alakulását tanúsító okiratok. A dátum: 1951. augusztus 21. Az azóta eltelt időszakban igen sokat tettek a matyó mintavilág megőrzéséért, to­vábbfejlesztéséért A kiállítási teremben bal oldalon, a bejáratnál 0 A bejárattól balra: Ivó fiúk. A Népi Iparművészeti Tanács szakmai zsűrije ez a kötény, vagy szaknyelven bossókás sure a II. kategóriában nivódijjal jutalmazta az igen tetszetős, vidám hangula­fogadja a látogatót. A készítési idő az 1800-os tot árasztó kollekciót. Érdemes megemlíteni az alkotó nevét is: Kovács Józsefné, évek vége. a népművészet mestere. Szücsös mintájú női blúz, úgynevezett bundás-rozmaringos mintákkal díszítve. A díszítés szépen ötvöződik a blúz sza­básával. • A tárlat főfala. Surcrózsás teritők, futók, falvédők, és alattuk hagyományos népviseletbe öltöztetett babák. • Tarka matyó virágok ke­rek asztalterítőn. A ha­gyományos minták mellett o szövetkezet tervezői, iparmű­vészei gondoskodnak arról, hogy állandóan újat alkossa­nak. Munkájuk eredményét, o matyó mintás térítőkét, szette­ket, futókat számos család otthonában láthatjuk a dísz­helyen. Ma már szinte nem is számit újdonságnak, hogy ma­tyó hímzésekkel találkozunk az otthonokban. Inkább az a fel­tűnő, ha hiányzik a lakásból.

Next

/
Thumbnails
Contents