Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-19 / 194. szám
1981. augusztus T9., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Kevesebb is elég A nélkül, hogy naponként gondolnánk az energiaválságra, egyre takarékosabban gazdálkodunk a különféle energiahordozókkal. Az ok nyilvánvaló: a növekvő energiaárak. Ennek hatására a lakosság fogyasztásában új szemlélet alakult ki. Ennek jelei: mintha a( korábbinál nagyobb lenne a kereslet az energiatakarékos készülékek iránt. Egyre többen keresik a jó hőszigetelő építőanyagokat, a nyílászáró szerkezeteket. Jelentősen nőtt az ablakszigetelő szalagok forgalma is. A használt gépkocsik piacán pedig a „mennyit fogyaszt” egyre fontosabb kérdésnek számít. Lakásonként — folyó árakon számítva — évente 6000 —10 000 forintot költünk energiára (nem számítva a benzinköltséget). Ez az energiaköltség sajnos egyre nagyobb lesz, minden érv tehát a takarékosság mellett szól. A jövőben épülő lakások már jobb hőszigeteléssel készülnek, ennek révén évente több mint ezer forintnyi költséget lehet megtakarítani. S aki még nem jött volna rá: az olajkályhák és a hozzá tartozó kémények karbantartásának, a készülékek beszabályozásának kézzelfogható eredménye van. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztás 15—20 százalékkal csökkenthető. (A karbantartó hálózat fejlesztésére a VI. ötéves tervben 400 millió forintot költenek.! Minden lakosnak érdeke tehát, hogy több figyelmet s fordítson háztartásának energiafogyasztására. Ezért hasznos lehet az alábbi néhány jó tanács: Egy teljesen tranzisztorizált televízió évente 400—500 kWh-val kevesebb energiát fogyaszt, mint a csöves készülék, aminek eredményeként vidéken évente 800—1000 forinttal kisebb a villany- számla. A különféle hűtőszekrények napi energiafelhasz- : nálása 0,8 és 2,5 kWh között változhat. Nem mindegy tehát, hogy vásárláskor milyen hűtőszekrény mellett döntünk, lehet, hogy a drágább olcsóbb! Akárcsak azok az automata mosógépek, melyek „hagyományos” elődjeiknél ugyan tízezer forinttal drágábbak, ám energiatakarékos programjaik miatt ez a befektetés pár év alatt megtérül. A lakosság energiafogyasztása — bár nem elhanyagolható —, mégis csak egy része az ország összes energiafelhasználásának. Az energia- gazdálkodásnak —, ami egyet jelent az ésszerű felhasználással —, tehát rendkívül tág tere van. Ezt fogalmazza meg az elkövetkező öt évre szóló energiagazdálkodási program. S hogy miért volt erre szükség egyáltalán? Nézzünk egy pillanatra a közelmúltba. 1973. és 1980. között a világpiacon a szén ára mintegy négyszeresére, a koksz és az urán ára ötszörösére, a kőolaj ára pedig tízszeresére emelkedett. Az energia- hordozók árnövekedése részint azt eredményezte, hogy az importőr országok fizetési mérlege deficitessé vált, másrészt sok országban a gazdaság növekedési üteme lelassult vagy visszaesett, s csökkent az életszínvonal. A kőolaj jelenlegi árának fenntartása — ami természetesen az exportáló országoknak busás hasznot hoz —, vagy emelése (ami az olaj- monopóliumok közös érdeke), elgondolkodtatta az importőröket. Már csak azért is, mert a prognózisok szerint a kő-, olaj 1990-ig gazdaságosan nem helyettesíthető, s addig megduplázódhat az ára. Marad tehát az egyetlen megoldás: takarékoskodni kell az energiával! A jelentős importra szoruló országok\— hozzánk hasonlóan — nehézségekkel terhes évtizednek néznek elébe, s védekezésül új energiastratégiát dolgoztak ki. Ennek lényege, hogy a szükségletek növekedését lassítják, a hazai forrásokat fokozottabban hasznosítják, új » eljárásokat, kutatásokat kezdenek mind az energiatermelésben, mind a felhasználásban. Magyarország — talán felesleges is mondani — kénytelen lemondani az új eljárásokról, s önellátásra sem rendezkedhetünk be. (2000-re a hazai energiahordozók részaránya legfeljebb 65 százalék lesz.) Az energiaszükségletek növekedési ütemének csökkentését alátámasztja az előttünk álló időszak lassúbb gazdasági növekedése, a termelési szerkezet kevésbé energia- igényes fejlesztése és az energiahordozók termelői és fogyasztói áremelésének hatására kibontakozó takarékosság. A hazai energiagazdálkodási program célja, hogy az energiaszükséglet — az elmúlt öt év mintegy 20 százalékos növekedésével szemben — legfeljebb 10 százalékkal növekedjen a VI. ötéves terv során. A program szerint a felhasználás 2—3 százalékának megfelelő import ener- j giahordozót (kőolajtermékeket és kokszot) olcsóbb tüzelőanyagokkal (földgázzal, szénnel, hulladékokkal, geotermikus energiával, stb.) kell helyettesíteni. A cél az, hogy a kőolaj és a kőolajtermékek részaránya csökkenjen.. & takarékosság persze magától nem valósul meg. A vállalatokat, a lakosságot az energia ésszerű felhasználására kel! ösztönözni. A nehéz esztendőket csak így tudjuk átvészelni. N. Gy. I Energiatakarékos . termék A Tégla- és Cserépipari Tröszt újabb külföldi berendezések beszerzésével bővíti népszerű hőszigetelő terméke, az úgynevezett poroton falazó téglaidom gyártását. A solymári II. téglagyárban már felállították az új gépeket, és a próbatermelést is megkezdték. Az év végéig a mályi téglagyárban is berendezkednek a poroton falazóanyagok gyártására. Az építkezők, s a népgazdaság is jobban jár azonban az energiatakarékos porotontermé- kekkel. A tömör téglához viszonyítva a hagyományos vakolat esetén felére csökkenti a falazat hőenergia-veszteségét. Ha pedig hőszigetelő vakolatot használnak, akkor további 20 százalékos energia- megtakarításra nyújt lehetőséget. Túlteijesíieiték szociálpolitikai terveiket A kohó- és gépipari vállalatok nagy gondot tordítottak a vállalati gyermekintézmények, az üzemegészségügy és a vállalati lakásépítés fejlesztésére. A kommunista műszakokon részt vett dolgozók is hozzájárultak keresetük egy részével a munkakörülmények és a szociális ellátás fejlesztéséhez. A vállalati óvodákban elhelyezhető gyermekek számát 3900-zal, a böl- csődés gyermekekét 1500-zal növelték öt év alatt, és további több mint tízezer helyet vásároltak a tanácsi gyermekintézményektől. így a vállalatok nagy részénél már megoldották az óvodai elhelyezési problémát, sőt, több gyár más üzem dolgozóinak is tud ebben segítséget nyújtani. D i natnikusan fejlesztették az üzemegészségügyi ellátást, | az utóbbi öt évben 140 orvosi rendelőt építettek fel a vállalatok, új felszerelésekkel, műszerekkel korszerűsítették a szakorvosi ellátást. Javították a munkakörülményeket, hogy megelőzzék a baleseteket és az ipari megbetegedéseket, valamint csökkentsék a veszélyforrásokat Korszerű targoncákat darukat, rakodógépeket szereztek be, és ezzel 25 ezer dolgozót mentesítettek öt év alatt a nehéz fizikai munka alól. Az anyagmozgatásból eredő baleseteket évente 6—7 százalékkal csökken tett éle. Sok pénzt költöttek a munkakörülmények javítására, műszaki szervezési intézkedésekre. A melegüze- mi dolgozók munkakörülményeinek javításában eddig azonban viszonylag kevés eredményt értek el, és gyökeres változtatás szükséges a halláskárosodást okozó technológiai zajok csökkentésében is. ÉMV-skála II fogyasztó is jól jár Jó néhány vállalat felismerte, hogy az áruforgalom növelésének egyik útja a kiskereskedelembe való bekapcsolódás. Ez több érdeket is szolgál. Elsősorban népgazda- ságilag fontos, másodsorban a vállalatnak sem közömbös, hogy a lakossági igények kielégítésével mennyi forgalom- növekedést ér el. Az Északmagyarországi Vegyiművek is elindult ezen az úton. s ennek eredményeként több tízmillió forint árbevételhez jutott a vállalat. — Az elmúlt évben jó néhány áruházzal, az Ezermester- és Űttörőbolt Vállalattal kötöttünk szerződést azért, hogy az ÉMV áruit is megtalálják majd a vásárlók a polcokon — mondja Hegedűs 1st vár kereskedelmi főosztályvezető. — Miskolcon egy mintaboltot is nyitottunk. Mindezek tapasztalatai alapján úgy határoztunk, hogy topább fokozzuk ezt a tevékenységünket és közös kiskereskedelmi forgalmazásba kezdünk más vállalatokkal is. Így közös mintaboltokat nyitunk a budapesti és a déldunántúli TÜZÉP vállalatokkal. — Miért esett még ezen kívül a Skálára is a választás? — Véleményünk szerint az ország kiskereskedelmi hálózatában a legjobb egységekkel a Skála Coop rendelkezik. Ezért megállapodtunk velük, hogy a hozzájuk tartozó több mint negyven áruházban megindítjuk a kiskereskedelmi forgalmazást. Tekintettel arra, hogy a mi termékeink közül a lakosság részéről a poliuretánok a legkeresettebbek, ezért m nagy raktárkapacitást igényel majd. A közeljövőben tehát közös raktárházat építünk a Skálával, .amihez az ÉMV 4 millió forinttal járul hozzá. — Milyen forgalomra és milyen haszonra számítanak? — Becsléseink szerint 60— 80 millió forint körül lesz az éves forgalmunk, a haszon pedig mindkét fél számára kedvezően alakul majd, hiszen a kiskereskedelmi árrésen megósztozunk. A jó példa remélhetőleg nem jár egyedül, mert ha az árukínálat bővül, annak a vásárlók, a fogyasztók örülnek a legjobban. 8. B. Évente 17 ezer hízósertés A Mezőségi Húsfeldolgozó Üzemet o mezőkövesdi ófész gesztorságával három fogyasztási szövetkezet üzemelteti. Az üzemben évente 17 ezer hízósertést vágnak le és dolgoznak fel. Az itt előállított termékekkel — tőkehússal, töltelékárukkal — elsősorban a mezőkövesdi, mezökeresztesi és a dél-borsodi áfész üzleteit látják el. Képünk az üzem sertésátvevő részlegén készült, ahol éppen a mezőkövesdi kistermelőktől beérkezett „alapanyag” átvételét örökítette meg fotóriporterünk. Fotó: Kovács Mátyás II termelés, keresel export Beszélgetés Sátoraljaújhely iparáról A napokban tárgyalt a Sátoraljaújhelyi városi Pártvégrehajtóbizottság a városban dolgozó vállalatok és szövetkezetek első félévi gazdálkodásának tapasztalatairól. A testület megállapította, hogy a gazdálkodó egységek a tavalyinál kedvezőbb feltételek között kezdhették meg idei munkájukat, így kiegyensúlyozottabb az idei gazdasági év. A pártszervezetek, a vállalatok és szövetkezetek kommunistái rendszeres szervező és ellenőrző munkájukkal segítik a tervek megvalósulását. A végrehajtó bizottság ülése utón beszélgettünk Filc Andrással, a városi pártbizottság titkárával. — Melyek azok a kedvezőbb feltételek, amelyele megkönnyítik az idei gazdálkodású? — Az elmúlt évben több gazdálkodó egység érte el a termelés-gazdálkodás kiváló szintjét, ami kitüntetésekben, elismerésekben is megnyilvánult. Termésaetes, hogy ilyen alapról könnyebb a start. A testületi ülésen megállapítotok, és ezt a vállalatok, szövetkezetek véleményére alapoztuk, hogy a korai tervezés haszna kézenfekvő. Nem néztük jó szemmd korábban, hogy az éves tervek a késő tavaszi hónapokban készültek el. Nem állítjuk persze, hogy a tervek elkészültéig zűrzavar volt az üzemekben, ám mint az idei tapasztalat bizonyítja, mégis jobb, ha már az év elején pontosan kirajzolódnak a tennivalók. Kedvezőbbek az idei feltételek az anyag- és alkatrészellátást illetően is. — Végül is, milyen volt az ipari termelés az év első hat hónapjában? — Az ipari üzemek 6 százalékkal többet termeltek mint a múlt év hasonló időszakában. A gazdálkodás eredményességét bizonyítja, hogy emelkedett a jövedelmezőség. Az üzemek félévi nyeresége csaknem 200 millió forint, ami 15 százalékkal több, mint a tervezett, és 4.4 százalékkal haladja meg a bázisadatot. Fölvetődhet a kérdés, miből fakad ez a magas, a tervezettől is 15 százalékkal több nyereség. Nos, a nyereség nem időarányosan termelődik, gondoljunk csak a borkombinátra, amely az év elején több nyereséget tudott' realizálni mint a második fél évben. Ami nagyon jó: a gazdálkodás intenzíven fejlődik, azonos, néhol kevesebb létszámmal tudják fokozni üzemeink a termelésüket! A termelékenység növelésének mai üteme kielégítő, de a tartalékok feltárásának módszereit állandóan kutatnunk kell. — A tartalékok feltárásának lehetőségei elsősorban az üzemekben vannak. Hogyan tudnak ebben „kívülről” segíteni ? :— Ennek is számos módja van, nem érezzük magunkat kívülállóknak, ismerjük az üzemek gondjait-bajait, sok mindent tapasztalunk a helyszínen is. De másképp is tudunk segíteni. A jövő hónapban alakítjuk meg például a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének újhelyi csoportját. A csoport mintegy 40 közgazdászt tömörít majd. Az itteni munka lényege: versenyfutás az idővel. Azt szeretnénk, ha valamennyi közgazdászunk lépést tudna tartani a legújabb gazdasági kutatásokkal, a legfontosabb, legmodernebb köz- gazdasági ismeretekkel. Bízunk benne, hogy a korszerű ismereteknek egyhamar gyakorlati hasznát látjuk. — Sátoraljaújhelyen ma már több exportorientációjú gazdasági egység működik. Hogyan értékelik az első féléves exportmunkát? — Exportáló üzemeink eleget tettek szocialista export- köteiezettségeiknek, több áru került szocialista országok piacaira mint a múlt év első félévében, és több a tervezettől is. Ám sem a Hegyalja Ruházati Szövetkezetnek, sem az ELZETT gyárnak, sem pedig a TÁG Borkombinálnak nem sikerült realizálnia a tőkés országokba irányuló ex- portíerveit. Ezt súlyos gondként értékelte a végrehajtó bizottság, és a második ^félévre kiemelt feladatként jelölte meg a vállalatok szocialista vezetői számára: vizsgálják meg a lemaradás okait és tegyenek hatékony intézkedéseket a tőkés export tervek teljesítésére. Meg kell jegyeznem, hogy a vb elfogadta magyarázatként a vállalatokon kívül álló okokat, a különleges helyzetekből fakadó lemaradásokat. Az ELZETT gyár például Iránnak és Iraknak gyárt nagy mennyiségű épületveretet. Az igényelt mennyiséget el is készítette a gyár, csakhogy a termékek ma is itt vannak a raktárakban és a gyárudvaron. Az ottani zilált politikai helyzet hatásait érzékeljük — sajnos — mi is. ReménykedNagyjavítás Ma reggel 6 órakor leállt a termelés' az Ózdi Kohászati Üzemek folyamatos acélöntő művében, ahol megkezdődött a gépek és berendezések karbantartása. A tervezett nagyjavításban mintegy 350 karbantartó vesz részt, akik sort kerítenek egy új típusú görgősor és egy ugyancsak új típusú szálvezeték beépítésére. Felújítják a hidegszálkocsik nek a gyár vezetői, hoqsy most, amikör véget ért a ra- madán-ünnep, mégiscsak elszállítják és kifizetik ezeket az értékes csomagokat. — Korábban is volt már hasonló gondja az El.ZETT- nek ... ____ — Valóban, az ELZETT Művek vezetősége keresi az újabb és jobb lehetőségeket. A sátoraljaújhelyi gyár már most is mintegy 120 millió forint értékű kooperációs munkát vállalt olyan termékekhez, amelyek más tőkés piacokra kerülnek. — Milyen a vállalatok, szövetkezetek idei beruházás! gyakorlata? — Jóval visszafogottabb a beruházási ütem, mint a múlt években. A Hegyalja Ruházati Szövetkezet bővítette az üzemházát, továbbá javítóbázist létesít a Volán. Á beruházások 77 százaléka gépi beruházás volt az első félévben. Palackozó gépsort vásárolt a borkombinát és korszerű cigarettagyártó gépsort a dohánygyár. Mindkét berendezés tőkés importból származik, így azt mondhatjuk, hogy városunk külkereskedelmi mérlege negatív volt az első félévben. Mindez azonban nem adhat aggodalomra okot, hiszen mindkét beszerzést jól meggondolták a vállalatok. A második félévben — ha nem is a „külkereskedelmi mérlegnél” — már pozitív hatásúak lesznek. — Nem beszéltünk még a kisebb vállalatokról. — Biztos pénzügyi alapokon, kiegyensúlyozottan termelnek. Gondokkal küszködik viszont a Faipari Szövetkezet. faházainak piaca bizonytalan, a piac telítettségé miatt hónapról hónapra visz- szakapják a megrendeléseket lemondó leveleket. Csökkent a termelőlétszám is. ujabo munkák, újabb piacok után kutatunk, segít ebben a KI- SZÖV is. Reméljük, sikerül ió megoldást találnunk — mondotta befejezésül File András, a városi pártbizottság titkára. Lévay Györgyi az ÓKÜ-ben pneumatikus rendszerét, és új alapokra helyezik a hűtőpadi hidraulikus hengereket is. A javítás tervezett költsége mintegy 5 millió forintra tehető és elsődleges cél, illetve követelmény a minőségi munkavégzés. hiszen ezáltai a jövőben csökkenteni lehet az üzemzavarokat, folyamatosan működhet a folyamatos acélöntő mű.
