Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-18 / 193. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. augusztus 18., kedd A képernyő elolt Tizennégyszer félórányi „gyaloglás”, másfél millió lépés után elérhettünk a Zempléni-hegységtől az Alpok lábáig, ha' módunk volt a korai időpontokban a képernyő elé ülni, hogy kövessük Rockenbauer Pál és társai útját a kék jelzés nyomán. Az elmúlt héten véget ért a kitűnő sorozat, a magyar adásokban eddig látott hazai „turistakalauzok” alighanem legjobbika, amely nemcsak elvezetett kevesektől ismert értékes látnivalókhoz, hanem egyik-másik bemutatásával olyan önállóan is értékes riportot produkált, amelynek nyomán intézkedések, javulások kell, hogy szülessenek. A sugárzási időpont bizonyára csökkentette a műsor nézettségét, sokan lehettek kénytelenek néhány adást ki is hagyni. Éppen ezért is indokoltnak tűnik, hogy jobb adásidőben ismételjék meg a Másfél millió lépés Magyarországon sorozatot. Egy napihímek is kevés esemény — egy fiú rendszeresen lopkodja a bérházakból a lábtörlőket és eladja a piaci kofának, aki árusítja —, amit megragad két szerző, akik közül az egyik jogász, adódik hozzá jelmeztervező, maszkmester, operatőr, gyártásvezető, rendező, tizenöt színész és még néhány statiszta, még tizenöt perc az esti műsorban — ennyiből tevődött össze a három éve készült Tárgyalásszünet című és Egy gyékényen alcímű, „Vidám tévéjátékéként ajánlott valami, amit sokkal inkább szünetet kitöltő adásnak foghatnánk fel, mintsem kész művészeti alkotásnak. Ügy tűnik, a műsorszerkesztőség is bizonytalankodott, bemutassák-e, mert három évig érielték-tárolták. Annyira agytompító kánikula csütörtökön Bem volt, hogy ezt elfogadhassa a néző. Az előző héten Szigeti József színművének irodalmi ismeret- terjesztő értékű előadására vállalkozott a televízió, most meg Bessenyei György vígjátékának, A filozófusnak kétszáz év utáni feltámasztására vállalkozott — zenés változatban. Haladni kell a tanításban, a tanulásban, a művelődési javak megszerzésében. szembe kell szállni az elavult, feudális jellegű műveltséggel, követelni kell a magyar nyelv uralomra juttatását egész irodalmunkban —, vallja Bessenyei, miután kilépett a testőrségből, s megismerte a hazai társadalom erőit, alakjait, tendenciáit. Akkoriban írt röpiratai és A filozófus című vígjátéka is ezt a felismerést tükrözik. A felvilágosult filozófia szerelmese nem találja helyét a léha kalandokban kielégülő társadalomban, de nem találja Pontyi sem, a patriarkális régi nemesem Der megtestesítője. Bessenyei vígjátékéhoz Vargha Balázs írt jól alkalmazkodó verseket, a Kaláka-együttes meg hasonlóan idomuló zenét és Zsurzs Éva rendezett belőle látványos, zenés játékot. Bessenyei György műveit feltehetően igen kevesek forgatják napjainkban, így a televízió ismét bizonyos mértékű irodalmi ismeretterjesztésre vállalkozott, az új változatban is őrizve az alapmű szellemiségét. Igó Évával beszélgetett dr. Váradi György. Az első évad igtán című negyedórás műsorban a néző képet kaphatott arról, amit mi, miskolciak tapasztalhattunk: mennyire sikeres Igó pályakezdése. Kár, hogy ezt követően — a szokványok helyett •— nem eshetett szó további munkájának terveiről. A tánc- és popdalfesztivál második elődöntőjéhez nem kevesebb, mint 60 356 néző szólt hozzá szavazatával. Túl a harmadik elődöntőn, különösebb izgalom nélkül nézhetünk a döntő elébe, megrázó élményeket aligha kapunk. Márkus László detektívfelügyelői szerepére épült a Gyilkosság a 31. emeleten című játék. A svéd regény nyomán, Schulze Éva forgatókönyve alapján, Málnay Levente rendezésében készült játék nem volt rosszabb és nem volt jobb a hasonló importművek átlagánál. Márkust felruházták a detektívek jellemzőivel — nyugtatószedés, puha kalap, felhajtott kabátgallér stb. —, a történet izgalmassága, a játék sodra ellen sem lehet különösebb kifogásunk, nem érdemtelenül ültünk érte egy esti órát. E bűnügyi játék és egy régi könnyűzenei műsor felvételének sugárzása '-özött (!) mutatták be a Radnóti Miklósról szóló,' Bihari Sándor szerkesztette és Oláh Gábor rendezte dokumentumfilmet, amelyben a meggyilkolt költő kortársai, barátja!' idézték fel az utolsó találkozásokat, élelepizódokat. emlékeket, s a sok-sok személyes emlékből mozaikszerűen rakódott össze egy olyan kép, amely néhány újabb vonással gazdagította Rad- nóti-képünket, az abdai lemészárlás tragikumának bennünk élő tudatát. Aki úgy él tovább a barátokban, mint a filmben láttuk, nem halhat meg igazán, a széles társadalomban él tovabb' Benedek Miklós Három érdekes, megkülönböztetett figyelemre érdemes tanulmánykötetet adott közre a napokban az Akadémiai Kiadó: kettőt az irodalomtudomány, egyet a környezet- védelem témakörében. Az Irodalomtudomány és kritika sorozatban jelent meg Németh G. Béla kötete A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában címmel, amely rendszerbe foglalja a kiegyezés utáni korszak irodalomtörténeti és 7kritikai gondolkodásának alakulását. E korszak tudománytörténete úgyszólván érintetlen terület, s a gazdag anyagai a szerző társadalomtörténeti.- esztétikai és történetfilozófiai szemlélettel, sokoldalúan, változatosan világítja meg Gyulai Páltól. Beöthy Zsolton át Péterfy Jenőig és megannyi kortársukig. Po- mogáts Béla kötetét az Irodalomtörténeti könyvtár sorozatában adta közre a kiadó. Címe A tárgyias költészettől a mitologizmusig, alcíme pedig A népi lira irányzatai a két világháború között, s ez ki fe je* a kötet lényegét is. A népi mozgalom és irányzat irodalmunk legfontosabb áramlatai közé tartozott a két világháború között. A kötet a népi mozgalomhoz tartozó költők, illetve a népi lírai irányzat mintegy két évtizedes történetét tekinti ót négy költői modell — Erdélyi József, Illyés Gyula, Sinka István és Gulyás Pál — elemzésével. Környezetvédelem és a jog a címe a kilenc szerző írta, és Trócsinyi László szerkesztette tanulmánygyűjteménynek, amely a környezetvédelem jogi kérdéseit több jogág — állam- és jogelmélet, nemzetközi jog, polgári jog, büntetőjog, földjog, munkajog, jogtörténet — szemszögéből komplex módon vizsgálja, s a mikrokörnyezetet — munkahely, lakóhely — is a környezet szerves részének tekinti. A kötet hasznosan járulhat hozzá a környezetvédelemmel kapcsolatos elméleti-elvi kérdések tisztázásához, egy egységes, tudományosan megalapozott környezetvédelmi politika kialakításához. Szombaton.« Kullurális nap Ónodon Könyvtárosvándorgyűlés A Magyar Könyvtárosok Egyesületének XIII. vándor- gyűlését augusztus 23—25-én Kaposvárott rendezik meg, a' Somogy megyei Könyvtár vendégeként. Az esemény rendkívül fontos művelődéspolitikai esemény, melyen több mint hétszáz könyvtáros vesz részt. A fő téma a IV. országos könyvtárügyi konferencia eredményeinek, határozatainak tudatosítása és értékelése lesz. E konferenciáról annak idején lapunkban az egyik miskolci részvevővel folytatott beszélgetés keretében beszámoltunk, most érdeklődéssel várjuk a vándorgyűlés állásfoglalásait Több szerv és intézmény közreműködésével kulturális napot rendeznek augusztus 22-én, szombaton Önödön. A délelőtt fél lü-kor kezdődő rendezvények három helyszínen kínálnak egész napos látni- és hallani valót a helybelieknek és az odaérkező vendégeknek. A művelődési házban délelőtt 10 órakor kez.dődik a népdalkörök harmadik országos minősítő hangversenye. Borsodgeszti, lénárddaróci, szögligeti, domaházi, boldogi, felsőnyárádi, borsodszer.t- györgyi, garadnai, ónodi, ede- lényi és szomolyai dalosok lépnek a közönség és a szakmai bíráló bizottság elé. Ugyancsak délelőtt 10 órakor kezdődik a Rákóczi-vár udvarában a „Játszó vár” elnevezésű program, amire a gyerekeket várják. Ugyanitt, délután fél 3 órakor nyitja meg Porkoláb Albert, a megyei tanács elnökhelyettese a kulturális gálaműsort, melyben pávakörök, színjátszó csoportok, táncegyüttes és ci- terazenekar mutatkozik be. Este 7 órai kezdettel az ónodi református templomban Mátyus Gabriella (orgona), Kundrátfh Klára (fuvola), Juhász Ferenc (brácsa) és a sajószögedi népdalkor közreműködésével hangversenyt rendeznek, s ez lesz az ónodi kulturális nap záró program- ja. A fák alatt sétáló fia- 9 talok, a padokon hű- solő öregek, a játszószereknél zsibongó, vágtázó apróságok. Mindennapos kép a sárospataki iskolakertben. különösen most, a nyári napokban, de ősszel, télen is nagy itt a mozgás, talán még sűrűbb, töményebb is, amikor már a diákok foglalják el. Szép, érdekes fák. cserjék díszlenek ebben a 1 ért- bén, hársak, kőrisek, gesztenyék, fenyők, sőt, egyes vélemények szerint a kis- levelű és ezüstlevelű hárs- nak egy különös fejvegyü- lete is, mely csakis itt maradt meg. Szépek a ko- csánytalan tölgyek, a gyertyánok, a fekete diófák, a Tompa-szobor mellett pedig egy majdnem százéves tiszafa látható. A szobrok. Rákóczi, Kossuth. Kazinczy Ferenc. Kazinczy Lajos. Kazinczy Gábor, Lorántffy Zsuzsanna. Páióczi Horváth Mária és Simon, Erdélyi János. Csokonai, Tompa, Móricz meg még többeknek is a szobra, kik annak idején sokat tettek a híres iskoláért, vagy éppen itt diákoskodtak. Más városban sehol nincs ilyen iskolákért. Egykor itt. a kertben szabadtéren is tanítottak, a félkör . alakban elhelyezett padok most is megvannak. Ámbár itt-ott javításra várnak. A sétányok, utak szintén. Ez a munka jelenleg már folyik is, az utakat javítják, építik, hol szükséges. Lesz majd nyilván tennivaló a parjc megtisztításával. legalábbis any- nyira. hogy valamiféle ápoltság, gondozás látszód- jék rajta a most még kissé elhanyagolt részeken is Persze a szakmabeliek feladata eldönteni: mennyire legyen .,jól fésült” egy ilyen iskolakert és mennyire őrizze meg az „ősiség” látszatát. Ezt, a városhoz annyira hozzátartozó parkot ápolták, óvták persze ez idáig is, ezután pedig még fokozottabban — hivatalosan — is lehetséges a gondozás. A megyei tanács vb legutóbbi ülésén a sárospataki iskolakertet' is védetté nyilvánította. (priska—fojtán) A pataki iskolakert Zenei élet és század ele:i kivándorlás / Böngészés a Herman Ottó Múzeum új évkönyvében A miskolci Herman Ottó Múzeum XIX. Évkönyvében a régészet, a műemlékvédelem, a történelem, a néprajz és a természettudomány témaköréből tizenhat publikáció — többségben, tanulmány — található. A régészeti írások között olvashatjuk Sándor fi György Motte típusú várak a történeti Borsod vármegyében című munkáját, amely bevezetőben a címbeli vártípust elemzi, majd öt borsodi, illetve korábban borsodi várat — Sajónemeti—Várhegy, Kis- györ—Halomvár, Bükkábrány —Temető, Leányvár (Miskolc) és Szihalom—Arpádvár — mutat be. Gádor Judit és No- váki Gyula az abaújvári földvár sáncának ásatásáról. Hellebrandt Magdolna a Mád— padi hegyi bronzleletről értekezik, s beszámolót olvashatunk a múzeum 1979. évi ásatásairól és leletmentéseiről. A műemlékvédelem címszava alatt három tanulmány olvasható — Valter Hona, S. Pusztai Ilona és Bérei László tollából — a tornaszentandrási templom kutatásáról, helyreállításáról és Mária-oltárának és -szobrának restaurálásáról. A természettudományok köréből Kordos László a kis- kőháti zsomboly gerinces maradványait ismerteti, ugyanitt Varga András Vásárhelyi István gyűjteményének a Herman Ottó Múzeumban található anyaga egy részét mutatja be. Igen gazdag az évkönyv néprajzi anyaga. Hat tanulmányt találunk ebben az ösz- szeáliításban, közöttük nem egy olyat is, amely nemcsak a szakmai közönség érdeklődésére tarthai számot. Feltétlen ül ezek közé kell sorolnunk Fejős Zoltán munkáját, amely a Zemplén középső részéből a század első évtizedében volt nagyarányú Amerikába vándorlást elemzi, bemutatva nemcsak a kivándorlás okait, az azt kiváltó hazai társadalmi viszonyokat, hanem a kivándorlók kinti életét es a visszavándorlók helyzetét is. Ki keli még emelni Dobrossy István és Fügedi Márta a kenderfeldolgozást ismertető tanulmányát, Bodnár Zsuzsanna Komlóskát, e zempléni kárpátukrán falut, illetve annak lakáskultúráját ismertető munkáját, Itt olvasható Fügedi Mártának, a miskolci fésűsmesterséget ismertető írása, Paládi-Kovács Attila észak-borsodi és gömöri gazdasági rakodóépületeket bemutató publikációja, valamint Viga Gyulának a magyar kecsketartásra vonatkozó helynévi adatközlése. Végezetül, de nem utolsóként fel kell hívnunk a figyelmet a történelem címszó alatt megjelent írásra, Vargá- ne Zalán Irén pQsztumusz tanulmányának eisö részére, amelynek címe és témája Miskolc zenei élete a két világháború között.'Az elmúlt évben elhunyt szerző, aki sokirányú munkássága mellett, a város művelődéstörténetének is elkötelezett és értő kutatója volt, ebben az Írásában elsősorban a városi zeneiskola és tanárai, az iskolán kívüli zeneművészek, a zenei életben szerepet játszó /intézmények munkásságának elemző bemutatáséval ad képet az adott kor miskolci zenei életéről, annak a város egyetemes művelődési életében betöltött szerepéről. Ezt alighanem igen széles közönségréteg szívesen olvassa. A Herman Ottó Múzeum XIX. Évkönyvére mind a tudományos érdeklődők, mind az érdeklődő olvasók figyelmét érdemes felhívnunk. (bm) A Miskolci Bőripori Szövetkezet szíjgyártó részlege (Miskolc, Szentpéteri kapui szolgáltatóház) most rendkívül rövid határidővel vállal magánosok és közületek részére mindenféle pro-< fiiba tartozó munkát, ponyvák, gépkocsiülések, különböző huzatok készítését, táskák, bőröndök javítását. Most vegye igénybe szolgáltatásunkat!
