Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-15 / 191. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1981, augusztus 15., szombat Vadasi Tibor Hajdútánc című koreográfiájának egy részlete a mezőkövesdi Matyó táncegyüttes előadásában. „Aranyra fáj a foguk...” • Fegyelmezett, kemény munka kell Mezei József tónckörvezető fegyelmet kér .. Egy bő évvel ezelőtt lát­tam Miskolcon a mezőköves­di Matyó néptáncegyüttest, azon a kétnapos találkozón, amely egyben országos mi­nősítésre is alkalmul szol­gált. Igazán jó mezőny gyűlt akkor össze, egészen színvo­nalas produkcióknak tapsol­hatott a közönség, s még a szigorú szakmai bíráló bi­zottság tagjainak is akadt elismerő szavakat kikény­szerítő látnivalója. Egy ilyen erős mezőny azzal is jár, hogy a halványabb produk­ciók jobban „kilógnak” a sorból; a kevésbé erős ha­tások tovább erőtlenednek, a kevésbé kidolgozott-megér- lelt előadások: gyengéi fel- nagyalnak. A zsűri tagjai persze helyükre rakták az értékeléskor mindezt, a meg­méretéskor mindenki önma­gához is méretett. Akkor az országos minősítési rend sze­rint a mezőkövesdiek „Ezüst I.” fokozatot, szintet érték el. Aztán sokáig nem jött hír róluk, míg nyár elején a vé­letlen összefuttatott velük, Miskolcon edzőtáboroztak néhány napig. Vadasi Tibor gyúrta velük éppen az álta­la koreografált Hajdútáncot. Készültek' az idei matyóföl­di néptánctalálkozóra. Ezen a seregszemlén láttam az­tán ismét színpadon a Matyó táncegyüttest, előadásukban az előbb említett koreográ­fia bemutatóját, s egy né­hány éve már repertoáron levő számot, a régi matyó táncokat. Ezekután ültünk le beszélgetni az együttes­ről, a munkáról és a ter­vekről Mezei Józsefjei, a tánckor vezetőjével. — Ez év áprilisától dolgo­zom itt ebben a minőségben. Egyébként 1970-ben kezd­tem el az együttesben tán­colni, aztán több éves meg­szakítással kerültem ismét vissza; időközben táncokta­tói tanfolyamot végeztem és gyermek- és ifjúsági csopor­tokkal dolgoztam. Jelenleg az oktatás mellett magam is táncolok az együttesben. Ta­lán érdekes lehet; a reper­toár felét azok a számok te­szik ki, amiket annak idején még^táncoltam. Nagyon hasz­nosnak tartom, hogy ma már Tímár- .és Novák-kore- ográfiák is műsoron szere­pelnek, de úgy látom, hogy szükséges tovább tágítani a kört, gazdagítani a1 reperto­árt ... — Hány emberrel dolgoz­nak? — Az érettségik, a katonai szolgálatok általában meg­tizedelik az együttest, most is szükségünk lesz „tobor­zásra”. És ha tovább aka­runk lépni, akkor az után­pótlást is meg kell szervez­nünk. Jelenleg 11 párt tu­dunk színpadra állítani. — Az eddig mondottakon túl, miben látja a legsürgő­sebb teendőket? — Még egyszer megemlí­tem a repertoár gazdagítá­sát, ez nélkülözhetetlen ah­hoz, hogy felsőbb osztályba lépjünk, márpedig régen „aranyra fáj a fogunk” ... A zenekart is meg kell erősí­tenünk, stílusproblémák van­nak jelenleg a kíséretben. Végére hagytam egy alap­vető dolgot, de ez, e rövid idő alatt is, vesszőparipám volt, s az is marad: a fe­gyelemről van szó. liehet, A fennállásának 30. évfor­dulóját ünneplő Magyar Ál­lami Népi Együttes az al­kotmánynapi ünnepségekre megyénkbe érkezik. Jubileu­mi gálaműsorukat először augusztus 17-én mutatják be az abaújdeveeseri szabadté­ri színpadon. Az este 8 óra­kor kezdődő ünnepi előadás bevételét a rendező szervek hogy túlságosan szigorúnak látszom, de az együttesi táncban ifem lehet „lezser- kedni”, ez ugyanis azonnal meglátszik, s szétzilálja a táncot. Tehát a próbákon nagyon kemény és fegyel­mezett munkára van szük­ség, ebből nem lehet enged­ni. — Jövőre 30 éves lesz a Matyó táncegyüttes ... — Igyekszünk majd mél­tón kiállni közönségünk elé. a kemény munkára pedig azért is szükség lesz, mert a jövő évben ismét országos minősítésen kell megmutat­koznunk. — És a közeljövő? — Szó van esetleges cseh­szlovákiai vagy német út­ról, de ezek nem biztos prog­ramok. Ami bizonyos: szep­temberben részt veszünk a gyöngyösi szövetkezeti nép- tánctalálkozón . . . (ténagy—fojtán) az Encsen megépítendő tor­nacsarnok költségeihez ad­ják át. Miskolcon a városi műve­lődési központ és a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ közös rendezésében augusz­tus 19-én este láthatják az érdeklődők az Állami Népi Együttes műsorát Diósgyőr­ben. Abaújdevecser, Miskolc Hétfőn kezdik a szállítást . Hárommillió. tankönyvekből Augusztus utolsó és szep­tember első napjaiban há­rommillió forint értékű tan­könyv talál gazdára. A pon­tosság kedvéért hozzá kell tenni: csak Miskolcon, illet­ve csak a 42 általános és a 3 kisegítő iskolában. A tan­könyvkiadó Vállalat igazga­tójának korábbi nyilatkoza­ta alapján a korábbi évék­nél jobb lesz a tankönyvel­látás, s az időben érkezések­re is kevesebb lesz a pana­szunk. * Az ígéret, úgy tűnik, ez­úttal valóban nemcsak ígé­ret. A miskolci iskolások munkaeszközei, a tanköny­vek 90 százaléka ugyanis már megérkezett. Augusztus 5-én érkezett az első szál­lítmány, s három nap alatt 2 millió 600 ezer forint érté­kű tankönyvet raktároztak el a diósgyőri városközpont könyvesboltjának dolgozói a 34-es számú Általános Isko­la tornatermében. Itt válo­gatják ki azután az iskolák „kontingenseit”. Ami egyéb­ként nem kis munka, s el­sősorban fizikai igénybevé­telt jelent. Hiszen a köny­vesboltban mindössze né­gyen dolgoznak, Igaz, most két kisegítő is rendelkezé­sükre áll. De a boltot sem lehet bezárni. Toronyi Lászlóné, a köny­vesbolt vezetője mégis örömmel nyugtázta: a jövő héten Budapestről újabb gépkocsit indítanak útnak. Tizennyolcféle általános is­kolai tankönyvet hoz magá­val. Ami azt jelenti: szinte minden tankönyv, még az új kiadású is (!), megérkezik a városba. Mi több, a legtöbb iskolába így egy fordulóval tudják kijuttatni a tanköny­veket Csak a hét elején meglátogatott iskolákba kell újra menniük. Bizony ta­valy kétszer, sőt háromszor is kellett egyazon helyen megfordulniuk. — A tankönyvek megje­lentek. Elegendő is érke­zett? — '■ Néhány tankönyvből csökkentett mennyiséget kap­tunk, de reméljük minden­kinek jut mégis. Tapaszta­lataink szerint ugyanis, a pedagógusok rárendelnek egy kicsit. Tavaly volt olyan is­kolánk, ahonnan szeptem­berben 20 ezer forint értékű könyvet hoztak vissza. A csökkentés mértéke az idén egy esetben sem haladja meg a tavalyi visszárut. — A vissza hozás meg tá­volabbi gond. Hétfőn vi­szont megkezdik a kiszállí­tást. — Hétfőn, azaz, augusztus 17-én három iskolába vár­nak minket: a 30-as, a 13- as és a 25-ös kapja meg a tankönyvekét. Általában na­ponta három iskolát tudunk megjárni, de ha nagy isko­lába megyünk, akkor ket­tőt. ^Persze lesz olyan na­púi* is, amikor öt helyre kell kimennünk. így is csak augusztus 31-re tudjuk min­denüvé kiszállítani a tan­könyveket. — A gyerekek mikor ve­hetik meg? — Értelemszerűen követ­kezik: ahová már a héten kijut a tankönyv, ott min­den bizonnyal' 25-e után megkezdik az árusítást. De szeptember 1-én akár már minden tanuló hazaviheti'. Az iskolák egyébként ezt ugyanúgy kifüggesztik, mint a tanévnyitó ünnepély idő­pontját. (c*. a.) Filmlevél soron kívül Kopaszkutya Mostanában gyakran tölti be a mozikat az elsősorban fiatalokat ’'vonzó zene. Jobb- rosszabb történetek kereté­ben szól, harsog, bömböl a zene másfél-két óráig, be­töltve a mozitermek minden zegét-zugát, sőt kiáradva' a környékre, a szabadtéri mo­ziknál meg beáradva a kör­nyék lakásaiba. Az Üvegiö- rök és a Solo Sunny hang­foszlányai szinte még ki sem ürültek a termekből, a kert­mozikban már ott van egy hasonló magyar film, a Ko­paszkutya, amelyet a sza­badtéri vetítőhelyeken so­ron kittül mutatnak be — messze megelőzve a majda­ni zárthelyi vetítést — ezért soron kívüli e filmlevél is. Minden filmkritikus, aki erről a filmről mint film­művészeti alkotásról, tehát a társadalmi valóságunk elé tükröt tartó produktumról akar írni, minden bizonnyal kisebb-nagyobb mértékben konfliktusba keveredik a rock-zene elfogult híveivel, akik a Kopaszkutyát csak mint Hobo Blues Band pro­duktumát nézik, akiknek e műalkotásban csak a harso­gó zene számit, figyelmen kívül hagyják — akarva, vagy akaratlanul — a film­ben felvázolódó társadalmi képet. Az alábbiakban a film rendkívül szuggesztív zené­jéről nem esik szó, hiszen az minden bizonnyal hama­rosan tíz-, vagy százezrek kedvence lesz, tömegeket fog transzba hozni. Érde­mes, sőt elengedhetetlen vi­szont néhány szót szólni a Kopaszkutyáról, a filmről. Szomjas György rendezte a filmet, aki a minap a te­levízióban is sugárzott Rosszemberek, korábban meg a Talpuk alatt fütyül a szél című filmjében valamiféle ..magyar-western” teremté­sére tett kísérlete, mellett a társadalmon kívül állók — pusztai betyárok — rehabi­litálására vállalkozott. Sok egyéb jellemző vonás mel­lett, jelen volt e filmeKben igen vaskosan a durvaság, a szó szerinti keménység, ar. öntörvények alapján való élet mellé állás. Új filmjé­ben, a Kopaszkutyában már nem a múlt század társa­dalmon és törvényen kívüli rétegeihez vezet el, hanem a ma fiataljai többségének tisztelet- és érdeklődésbűvö- 1 leiében ügyködő rock-zene­kar áll a történet közép­pontjában. Szomjasnak aligha lehetett célja e filmmel . valamiféle leleplezés: nézzétek, ifjú ba­rátaim, ilyenek a ti bálvá­nyaitok, így verődnek, így szerveződnek együttessé, így készítik azokat a dalokat, amelyekkel titeket sokkol­nak, egyáltalán ilyen embe­rek ők. És itt jegyezzünk fel néhány, a filmből megismert vonást, milyen is ez az együt­tes: a sztár, az énekes éj­szakánként maga firkálja krétával a falakra önmaga dicsőítését; a dallamok egy része kis átalakítással is­mert külföldi számokból lé­nyegül át; minden útjukba kerülő nőnemű rajongó fel­kínálkozik, s azt a legna­gyobb természetességgel el is fogadják, noha többségük nős családapa; a dalszöve­gekhez ötleteket például a nem túlzottan szégyenlős ra­jongó lány intim testtájain látható tetovált szövegekből szerzik; igyekeznek minden­ben kíimlhelyezni magukat a társadalom írott és irat­tan szabályain, a maguk szabta rend szerint akarnak élni; a társadalomról jófor­mán tudomást sem vesznek; kisebb és nagyobb bűncse­lekményeket természetesnek tartanak stb. Javukra -szol­gái, hogy felismerik önma­guk szakmai . elöregedését és igyekeznek újítani; ragasz­kodnak sz.űkebb pátriájuk­hoz, Kőbányához. Magatar­tásukkal. dalaikkal ugyanak­kor veszedelmes életfilozófi­át hirdetnek és annak gya­korlatára példával szolgálnak. Azt hirdetik, hogy „Le kell menni kutyába!’’, azaz elég ebből a társadalomból, le kell menni valami társada­lom alatti világba, ahol a Kopaszkutya együttes a ku­tyák királya lehet, nem pe­dig a királyok kutyája. Ezt nem a kritikus magyarázza bele, szó szerint benne van a dalszövegben. Mint ahogyan az is elhangzik dalban, hogy a fiatalokon látható tetovált kereszteket és halálfejeket „a világ tette rád, szó nél­kül álltad, lettél tetovált”. S az is elzeng, hogy elég az embernek, ha megnézi a té­vében, ami kell, más feles­leges, s hasonlók. Mindez pedig tudomásul nem venni lehetetlen szuggesztivitású zenével vésődik be a fiatal nézői agyakba. Időnként megjelennek a vásznon min­denféle szentenciák, idéze­tek a rock és más zenék nagyjaitól és másoktól, pél­dául az, hogy „Egy időben az a veszély fenyegetett, hogy tiszteletre méltóvá vá­lunk”, ami ugyebár a film hőseinek filozófiáját megis­merve tragédia lenne szá­mukra. A rockot és mindent, ami azzal jár, rajongással fogadó fiatalokkal nehéz lenne vi­tatkozni e filmről, illetve annak zenéjéről, különösen, hogy a filmbeli széleső, majd újjáformálódó zenei együt­test a Hobo Blues Band tag­jai keltik hangos életre nagyszámú amatőr és egy­mondatos epizódokban fel­tűnő három-négy színész tár­saságában, ám a film zenén kívüli vonulatai — a dal­szövegektől a tijrténet egé­széig, s a bennük rejlő élet- felfogásig — nem hagvha- tók szó nélkül. Szomjas György kisfilmjeivel — Di- ákszerelem Nászutak. Füre­di Anna-bál — korábban há­romszor nyert, díjat miskol­ci filmfesztiválon, az utóbbi­val Oberhausenben is. Mi­lyen messzinek tűnik már akkori világlátásától! Kardos István írta a forgatókönyvet. Az. Azonosítás, a Pókfoci. a Vasárnapi szülők után’ Fur­csákat produkál az élet ... A Kopaszkutya operatőrje Halász Mihály. Fentebb azt írtam- aligha lehetett Szom­jas célja az ilyenfajta együt­tesek ügyködésének leleple­zése. De ha az nem, ‘hát ak­kor micsoda!? Mert arra gondolni sem mernék és szeretnék, hogy a filmbeli eavü'ies társa dalom szemléle­tének népszerűsítése .. . Benedek Miklós Augusztus 1-én, a Palotás étteremben megtartott húzás után az alábbi sorszámú tombolajegyek tulajdonosai nem jelentkeztek nyereményeikért A nyeremények 1981. augusztus 31-ig vehetők át a Palotás étteremben. 4314 sorszámú BR 185 rádió, 1401 sorszámú vasaló, 11386 sorszámú centrifuga 407, 2882 sorszámú centrifuga, 3443 sorszámú Nova asztali rádió, 981 sorszámú mosógép 303. i

Next

/
Thumbnails
Contents