Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-15 / 191. szám
1981, augusztus 15., szombat ÉSZAK -MAGYARORSZAG 5 r A megyénkben különösen nagy számban fellelhető ka- vicsbánj'ák ügyével — egyrészt ezek hasznával, másrészt környezetkárosító hatásával — lapunkban már több alkalommal foglalkoztunk, legutóbb a megyei környezet- és természetvédelmi bizottság júniusi ülésén elhangzottak alapján. A témáról az említett bizottság javaslata alapján- a megyei tanács vb legutóbbi ülése is tárgyalt. Ezzel kapcsolatosan egyebek között elhangzott, hogy ezeknek a tavaknak a kialakításánál kizárólag a bányászati szempontokat vették figyelembe, a vízi, a környezetvédelmi és egyéb területhasznosítási igényeket nem. A tájrendezést a bányahasználók egyetlenegy ‘esetben sem hajtották végre. A bányatavak közvetlen kapcsolatban vannak a felszín alatti vízkészlettel, így azokat .közvetlenül szennyezhetik, illetve szennyezik. A gazdátlanul marad* kavicsbányák pedig hulladéklerakó helyekké váltak, azaz ugyancsak erős szennyező területekké. De a tavak mentén kialakult üdülőövezetek, hétvégi ví- kendházak is rendkívüli módon szennyeznek, hiszen ezeknél — lásd: Mályi, Nyék stb. — nem épült meg a csatornázási rendszer, a tisztítóról nem is beszélve. A Mályi tónál különösen szemléletesen érzékelhető a sok víkendház szennyező hatása. Később ez nyilván fokozódik, az igényesebbek majd föltehetőleg más tavakra mennek fürödni. Legalábbis addig, amíg össze nem kötik éppen a mályi, már eléggé szennyezett tavat a még viszonylag tiszta Középső és öreg tóval, vagy más nyéki tavakkal. Idézet a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé került, a bizottság által elfogadott írásos anyagból: „A kavicsbányászat területén kialakult helyzet tarthatatlan. A jelenlegi gyakorlat ellentétes a vízminőség-védelem, a földvédelem és a racionális ásványvagyon-gaz- dálkodás követelményeivel.” Mindezeket figyelembe véve a végrehajtó bizottság határozatot hozott. Éhnek értelmében egyebek között megyénkben mindennemű felszíni bányanyitás csakis hatósági engedéllyel történhet. A kérelmező, legalább tízéves területigényröl köteles nyilatkozni, a földhivatali szervek pedig a teljes területre vonatkozó tájrendezési terv elkészítését írják elő. Természetes, hogy a már otthagyott kavicsbányák sem maradhatnak csak úgy ott, miként hagyták. A végrehajtó bizottság az említett határozatban felszólítja a megyei Földhivatalt, hogy állítsa össze az otthagyott kavicsbányák kataszterét és több. illetékes szerv, intézmény — vízügyi igazgatóság, erdőfelügyelőség stb. — bevonásával állapítsa meg a terület újrahasznosításának módját és a .bányaművelőt — ’azaz nem művelőt — kötelezze a megfelelő tájrendezési terv elkészítésére és természetesen ennek végrehajtására. A föld- és vízvédelem érvényesítése érdekében szükség van arra is — a vb határozata erre is kitér —, hogy megvizsgálják a mező- gazdasági üzemek kavicsbá- nyászásainak jogi, gazdasági és érdekeltségi feltételeit, maid a vizsgálat tapasztalatai alapján megfelelő intézkedések szülessenek. Pontosan az sem tudható, hogy megyénkben hány ilyen bányató -található. Lehet, hogy hetven, lehet, hogy száznál is több. Ezekből kibányászták, amit érdemesnek tartottak, majd a bánya ott maradt. Lesz vele, ami lesz. Legalábbis erre ie- het következtetni a megyei környezet- és természetvédelr mi bizottság anyagából, illetve az ezzel foglalkozó, ehhez kapcsolódó, a megyei tanács végrehajtó bizottsága által tárgyalt anyagból. Nem utolsó sorban pedig abból, amit megyénkben a bányatavaknál láthatunk, tapasztalhatunk. Beleértve az elején főként bódékból kialakított, úgynevezett (mert ezek bizony csak úgynevezettek) üdülőtelkeket, melyeket később, több év múltán (?) elbontatott a helyi tanács, megrendelte a tervet. Most már aztán épülhettek a hivatalos' kézjeggyel ellátott, terv szerinti vfkendházak, sajna: csatornázás nélkül. Arra nincs pénz. És tényleg nincs. A vizek viszont szennyeződnek csatorna híján. És a vizeket majd előbb-utóbb — ivóvizeinket, mert abba megy a szennyezés — mindenképpen tisztítanunk kell. Sok pénzért! Egyelőre maradjunk mégis a megyei’ tanács vb határozatánál. mely a kavicsbányák ügyében igyekszik rendet tenni. Szükség van erre a rendre és a határozat remélhetőleg eredményt is hoz. Priska Tibor Tájház Tardon Tardon, a Bélre utcában áll ez a két szép, régi épület. Az egyik már a Miskolci Herman Ottó híúzeum kezelésébe került, megvásárlására és felújí- ‘ fására 450 ezer forintot biztosított oz Országos Műemléki Felügyelőség és o megyei to- nócs. A tervek szerint a múzeumi, műemléki hónap keretében, októberben nyitják meg a tarái tájházat. A közeljövőben a másik épület megvásárlására és felújítására is sor kerül. Fotó: Fojtán László (Folytatás az 1. oldalról) Júniusban elkészült a láz- bérci nyomásfokozó, ami le- hétövé tette, hogy Kazincbarcikán és Özdon az idén a tavalyinál több ivóvíz álljon rendelkezésre. Ugyancsak júniusban adták át rendeltetésének a mezőkövesdi új víztornyot is, amelyik egyidejűleg 1200 köbméter vizet tárol. Egyúttal állandósította a hálózatban levő víznyomóst is — ezt 3,5—4 atmoszférára egyenlíti ki — és ami a legfontosabb, jelentős tartalék az ellátásban. Az ÉRV kazincbarcikai központjában májusban kezdte meg működését a korszerű telemechanikai berendezés. A központi irányítás lehetővé teszi a diszpécser számára, hogy ötven kilométeres körzetben bárhol „beavatkozzon” egyetlen gombnyomással'; a víz elosztásába, termelésébe. A számítógép öt percenként felfrissíti az adatokat, pontos mennyiségeket közöl, tárcája és összehasonlítja az adatokat, parancsokat hajt végre és ellenőriz. Ily módon megakadályozza a felesleges intézkedéseket és ezzel közvetve figyelmet érdemlő energiamegtakarítást tesz lehetővé. Amíg egyik oldalon a megtermelt, jó minőségű ivóvíznek a lehető leggazdaságosabb elosztását segítik a korszerű berendezések, másutt tartálykocsikkal viszi ki a vizet a vállalat tíz olyan községébe, ahol a kutak vizének nitráttartalma magas. A tartálykocsik hetente kétszer jelennek meg és elsősorban a csecsemők, az iskoláskorú gyerekek számára visznek egészséges ivóvizei Ebbe a „járatba” bekapcsolták Sajóvámos, Sajósenye, Sajópálfala, Ziliz, Hangács, Nyomár, Ládbesenyő, Szend- rölád, Balajt' és Amót községeket Amint az ÉRV főmérnöke elmondta, az első / alkalmakkor még úgy tűnt, nehezen szoknak hozzá az ilyen fajta vízellátáshoz az erre egyébként nagyon is rászoruló községekben, azóta oldódott a szolgáltatás iránti kezdeti idegenkedés. Túl a nyári csúcsfogyasztást rekordokon elmondhatjuk, hogy az ellátást a legforróbb hetekben is zavarták kisebb csőtörések, vezetékhibák, melyek nagyrészt az elhasználódott berendezések, illetve a fokozott igény- bevétel miatt következtek be. Az ellátás megnyugtató folyamatosságát azonban ezek sem zavarták. Valóban? Veszélyes viperák tanyáznak az Avason? Avagy tévedésről, esetleg tréfáról van s^ó? Ki tette ki a táblát, és vajon rrii- lyen céllal? ... Nem messze az avasi kilátótól, a teraszos sétány mellett, ugyanis egy tábla látható. Rajta a felirat: „Vigyázat! Viperaveszély!”. Alatta egy gondosan színezett szörnyeteg, és a rövidített cégjelzés: Term. Véd. Biz. A Természetvédelmi Bizottság viszont ilyen táblát sohasem helyezett e. az Avason. Sót, mint ahogy a bizottság egyik tagjától. Gyulai Ivántól megtudtuk: — Azelőtt is kint volt már egy tábla, csak akkor kígyóveszélyre figyelmeztetett. Az idén már viperák ellen óvja az arrajárókat. Magam is láttam. Bizonyára egy pincetulajdonos tette ki. Egyébként is elképzelhetetlen, hogy az Avason viperák éljenek. (Ha csak valaki időközben, merő passzióból be nem telepítette a környéket a vészéivé» jószágokkal.) Megyénkben a keresztes vipera úgynevezett közönséges alfaja .található meg, de egészen más részeken. Hidasnémeti. Hollóháza. Füzér. Pálház.a. Bodroakeres/L * ■>, ■ f % Sri* ~ JÉ túr meg Tokaj környékén. Ott, természetesen mindenütt megtalálhatók a hatóság által kihelyezett figyelmeztető táblák. A tábla ugyan kint van jóllehet alig észrevehető helyen, és figyelmeztet is. mégsem veszi komolyan senki. Ezt igazolta az az asszony is, aki ottjártunk- kor a teraszok környékét csinosítgat.ta: — Régóta gondozom ezt a területet. Láttam már a táblát — mondja nevetve. — Valószínű az alatta lakó tette ki. hogy megakadályozza az átjárást. Ugyan, is a fiatalok gyakran lerövidítik az utat és keresz- tül-kasul járják a gondozót kerteket, pincék környékét. Valóban elképzelhetetlen, hogy igaz legyen a táblán, a figyelmez.tető felirat, hiszen a miskolciak és a turisták százai, sőt iskolások és óvodáskorúak is ezen a sétányon járnák fel, az Avasra kirándulni, amely elképzelhetetlen lenne a viperák között. Tudják ezt az Észak-magyarországi Környezet- és Természet védelmi Felügyelőség dolgozói is, no meg azt is. hogy az Avason nem léteznek viperák! Más kérdés, hogy az avasi pincék tulajdonosai, a maguk kis portáját féltők így próbálnak védekezni a vandál (mert nem túlzás e kifejezés) pusztítók, kárt okozók ellen. Ám. mint a tapasztaltak is igazolják, nem éppen sikeresen ., (monos) Jogászunk válaszol KI JOGOSULT A GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLYRE? Az utóbbi hetekben több fiatal nődolgozótól kaptunk levelet, amelyben azt kérik, hogy foglalkozzunk a gyesre való jogosultsággal. A gyermekgondozási segélyre való .jogosultságot, a magyar jogrendszer 1967. január 1-ével vezette be, ami azóta többször változott, kiegészült. A gyesre való jogosultságnak három feltétele van, amelyeket együttesen kell vizsgálni. Az egyéb feltételek fennállása esetén a segélyre jogosultságot szerezhet; a munkaviszonyban álló dolgozó nő, az ipari szövetkezet, valamint a mező- gazdasági termelőszövetkezet, és 1977. évtől a szakszövetkezetek tagja. További feltétel, hogy a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül legalább i2 hónapig munkaviszonyban kell állnia, a munkaideje legalább napi 6 óra legyen és a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vegyen igénybe. Ebben az esetben a dolgozó nő a gyermek 3 éves koráig gyesben részesülhet. Nem jogosult a segélyre a bedolgozó, de az elbírálásnál a bedolgozóként töltött időt bizonyos esetekben jogszerző időnek lehet számítani. Így például kapja a gyest a volt bedolgozó, aki a szülés, vagy a szülési szabadság idején munkaviszonyban áll, vagy ipari szövetkezet tagja, feltéve, hogy a szükséges 12 hónapig bedolgozóként legalább napi 6 órát foglalkoztatták. Aki több vállalatnál áll munkaviszonyban, jogosult a segélyre akkor is, ha összmunkaideje haladja meg csupán a napi 6 órát. A pe- dagógusokfíál különleges helyzet vari, mert ha a heti kötelező óraszám háromnegyedét leadja a pedagógus, ez napi 6 órás foglalkoztatásnak tekintendő. A jogszabály különös eseteket is ismer, mert nem szükséges a három feltétel együttesen akkor, ha a szülő nő próbaidővel, vagy határozott időre létesített munkaviszonyt és a szülési szabadság ■‘ideje alatt megszűnik — vagy gyes céljából igénybe vett fizetésnélküli szabadság alatt szűnik meg — a próbaidős, vagy határozott idejű munkaviszony. Ha a munkaviszony „fegyelmi elbocsátás” büntetéssel szűnik meg, akkor az előbbi kedvezményt nem lehet alkalmazni. Megkülönböztetett szabályok vannak az iskolai tanulmányaikat befejezett del. gozó nőkre. Aki tanulmányai befejezése után 90 napon belül munkába áll és a már említett feltételek fenn- állanak, az ^jogosult segélyre akkor is/ ha nem dolgozta még le az előírt 12 hónapot. Ugyanez vonatkozik a mezőgazdasági tsz nő tagjára is, ha a jogosultsághoz szükséges, a közös munkában töltött 120 nap hiányzik. Ha a dolgozó nő rendelkezik a szükséges feltételekkel, akkor a segély jár a vérszerinti gyermeken kívül az örökbefogadott, a nevelt és a mostoha gyermek után is. Ha az anya gyesen van, közben munkaviszonya megszűnik és újra szül, jár neki a gyes az újszülött után is. HOGYAN LEHET ELTARTÁSI SZERZŐDÉST KÖTNI? Számos levélírónk kérésére közöljük a Polgári Törvénykönyvnek a tartási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit, ami alapján az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani. A tartási kötelezettsége kiterjed s gondozásra, a gyógyításra, az ápolásra és az eltemettetésre is. A felek a szerződésben határozzák meg, hogy mit tekintenek „megfelelő” eltartásnak, ezért a szerződésben konkrétan kell felsorolni a szálláson, az étkezésen, a ruházaton felül mindazt, hogy milyen legyen a gondozás, az ápolás, stb. A tartási szerződés alapján az eltartó a vállalt kötelezettségeiért — tehát a tartás fejében — lakást, vagy ingatlan tulajdonjogot szerez. A tartási szerződést írásban kell megkötni, azt a helyi tanács igazgatási, szak- igazgatási feladatot ellátó szerve hagyja jóvá, majd a szerződés betartását ugyanez a szerv ellenőrzi. A szerződést írásba foglalhatják maguk a szerződő felek, de megköthetők az állami közjegvzőnél/vagy bármelyik ügyvédi munkaközösségben is. Felhívjuk a figyelmet, hogy a teljes bizonyító erejű magánokirat egyes alakiságok betartásához kötött, ezért ajánlatos azt jogi szakemberrel készíttetni. A szerződést egy eredeti és egy másolati példányban kell benyújtani jóváhagyás végett, amihez csatolni kell az eltartó, (eltartók) kereseti igazolását a munkahelyről. Ha a férj és feleség az éli tartó, úgy külön-külön igazolás szükséges mindegyik munkahelyéről. Mellékelni kell az eltartott lakásának tervrajzát vázlatban, megjelölve, hogy a helyiségben kik jaknak és melyik helyiségben kívántnak.) az eltartóik) elhelyezkedni. A szerződés és mellékletei alapján a tanácsi szerv a helyszínen környezettanulmányozást végez és értékeli, hogy a megkötött szerződés nem ellenkezik-e a vonatkozó jogszabályokkal. A szerződés betartását a tanácsi szerv később is ellenőrzi. vita esetén békéltető eljárást is lefolytathat, de a vita elbírálása az illetékes járásbíróság hatáskörébe tartozik. Dr. Sass Tibor
