Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-01 / 179. szám

AZ wwzwrp BORSOD- AB A ÜJ-ZEMPLGN WTFGTE1 BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 179. szám Ara: 1,40 Ft Szombat, 1981. augusztus 1. Péntekén a Krímben Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke megbeszélést folytatott Nicolae Ceausescy.- val, az RKP főtitkárával, a Román Szocialista Köztársa­ság elnökével, aki rövid pi­henésre érkezett a Szovjet­unióba. Leonyid Brezsnyev és Ni­colae Ceausescu megbeszélé­sei során jelentős figyelmet szentelt a szovjet—román együttműködés legfontosabb irányainak. Leonyid Brezsnyev és Ni­colae Ceausescu megvitatta a nemzetközi politikai élet legidőszerűbb kérdéseit is. Hangsúlyozták, hogy a hely­zet jelenlegi kiéleződése a világban valamennyi konti­nens minden országának ér­dekeit érinti. Tenni kell a nemzetközi helyzet romlása ellen, el kell érni a béke, az enyhülés, az együttműkö­dés politikájának, az államok közötti vitás kérdések békés úton történő rendezésének felújulását és folytatását. A NATO azon döntése, hogy újabb közép-hatótávol­ságú atomfegyvereket helyez el Európában, a fegyverke­zési hajsza további fokozását eredményezi. Mindez súlyos teherként nehezedik a né­pek vállára, zavarja alkotó erőfeszítéseiket, a legégetőbb problémák megoldását. Nap­jainkban a külpolitikai te­vékenységnek mindenekelőtt arra kell irányulnia, hogy az országok megfontoltan és fe­lelősen foglaljanak állást a fegyverkezési — mindenek­előtt a nukleáris fegyverke­zési — hajsza korlátozására és megszüntetésére vonatko­zó kérdésekben, továbbá hozzanak bizalomerősítő és leszerelési intézkedéseket ka­tonai téren. Egyetlen olyan kezdeményezést sem szabad figyelmen kívül hagyni, amely a katonai szembenál­lás enyhítéséhez vezet az egyenlőség és az egyenlő biz­tonság elvei alapján. A Szovjetunió és Románia szilárd híve annak, hogy tel­jes mértékben és feltétel nél­kül megvalósuljanak mind­azok az elvek és megállapo­dások, amelyek a történelmi jelentőségű helsinki tanácsko­záson jöttek létre. A felek ki­fejezik reményüket: a záró­okmányt aláíró államok min­dent elkövetnék annak érde­kében, hogy a madridi talál­kozó munkájának felújítása­kor megállapodás jöjjön lét­re a résztvevő államok kap­csolatainak fejlesztéséről, az európai bizalomerősítő és le­szerelési intézkedésekkel fog­lalkozó értekezlet összehívá­sáról, a Helsinkiben megkez­dett folyamat továbbvitelé­nek biztosításáról. A különböző társadalmi rendszerű országok számára gazdag és gyümölcsöző ered­ményeket hozhatnak a tudo­mányos-műszaki és más le­hetőségek egyesítése az ener­getikai probléma megoldásá­ra. Ez lehetővé tenné a meg­levő potenciál még ésszerűbb kihasználását és az új ener­giaforrások feltárására irá­nyuló munka meggyorsítását. Ezzel összefüggésben a fe­lek figyelmet fordítottak a szocialista országok ama ja­vaslatának időszerűségére, amely összeurópai tanácsko­zás összehívását szorgalmaz­za energetikai kérdésekről, ahol áttekintenék a térség energetikai problémáit a kö­zeli és távoli jövőre nézve. A Szovjetunió ás Románia készek hozzájárulni egy ilyen konferencia sikerének bizto­sításához. Leonyid Brezsnyev és Ni­colae Ceausescu találkozója baráti és nyílt légkörben folyt le. Tüntetések Irénkan, Biszaílr-iÉíiú Irán Párizsba disszidált volt köztársasági elnöke. Baniszadr interjút adott a Corriere del­la Sera című olasz polgári lap párizsi tudósítójának. A lap pénteki számában közölt interjújával Baniszadr meg­sértette a francia hatóságok­kal szemben vállalt kötele­zettségét, miszerint ha politi­kai menedékjogot kap, nem fejt ki politikai tevékenysé­get és nem ad nyilatkozato­kat francia földön. Irán volt elnöke úgy nyilat­kozott, hogy a világ közvéle­ménye „hamarosan megtudja majd menekülésének igazi okát”. Közvetve értésre ad­ta, hogy az iszlám forrada­lommal szembenálló ellenzék vezérének tartja magát és en­nek megfelelően olyan irányí­tó szerepre törekszik, ami­lyent a hazai ellenzék a bal­oldallal szemben elvár tőle. Reményét fejezte ki, hogy Francois Mitterrand francia köztársasági elnök lehetőséget biztosít számára, hogy szaba­don kifejtse politikai nézeteit és vezethesse az iráni polgá­ri ellenzéket. Nem azért hagytam el, Iránt, hogy nya­ralni jöjjek — mondta. Hoz­záfűzte, ha Franciaország megtagadná tőle kérésének teljesítését, esetleg másutt ke­resné érvényesülését Kho- meinivel szemben. Felvetette, hogy esetleg Olaszországba költözne. Baniszadr magabiz- , tosan közölte, hogy számít­hat az iráni nép odaadására, hiszen „mindenki szereti őt”. Miközben a teneráni fran­cia nagykövetség előtt tovább folytatódik az ülősztrájk és a tüntetés,- Hasemi Rafszand- zsani, a meázslisz elnöke ar­ra szólította fel az egyetem területén a péntek déli imán részt vevő tömeget, hogy (Folytatás a 2. oldalon) AHsrikai hatómat, lengyel visszhang A PAP lengyel hírügy­nökség washingtoni tudósító­ja pénteken az amerikai kongresszus képviselőházá­ban elfogadott lengyel vo­natkozású határozatról egye­bek között megállapította: a dokumentum szerint „az Egyesült Államok nem ma­radhatna közömbös a len­gyel néppel szembeni bármi­féle belső megtorlás vagy külső agressziók esetén, s az ilyen események komoly kö­vetkezményekkel járnának a kelet—nyugati kapcsolatok­A zöMHsztizen ■ Az aszályos nyárelő miatt a tavalyinál több gondot okoz a szentistváni VII. Pártkong­resszus Tsz zöldlisztüzemének nyersanyagellátása. Ennek el­lenére, három műszakban üzemelve, már közel 300 va­gon lucerna- és csillagfürt- lisztet gyártottak, s a bázis­hoz viszonyítva 2 vagon „elő­nyük" van. A képen: a zöld- lisztüzem „szive”, a hatalmas száritódob, amelynek munká­ját Csörgő Tibor és Bozsik Sándor gépészek ellenőrzik. ban”. E dokumentum szerzői csak „megtorlásoktól” óvnak — másképpen szólva teljes passzivitást követelnek a len­gyel hatóságoktól — hiszen elővigyázatosan nem ponto­sítják a „megtorlás” fogal­mát, és fenntartják maguk­nak az értelmezés abszolút jogát. — Nehéz nem engedni an- nak a benyomásnak, hogy a lengyelországi feszültség, zűrzavar és ingatagság fenn­tartásának óhaja képezi a kongresszusi határozat és va­lamennyi hasonló tartalmú amerikai nyilatkozat alapját. Mindez a lengyel folyamatok washingtoni megítélésének egészéből következik. A leg­kisebb kétség sincs afelől: mindezeket a folyamatokat az Egyesült Államok főváro­sában megfelelő alkalomnak tekintik ahhoz, hogy gyen­gítsék a Szovjetuniót, a szo­cialista államok rendszerét és a szocialista társadalmi rendszert. (Folytatás a 2. oldalon) Kohójavítás Ózdon Az Ózdi Kohászati üzemekben június 29-től tervszerűen halad a 3-as kohó közepes javítása. A harmincegy nap alatt sor kerül a kohópáncél részleges cseréjére, a falazat felújítására, kicserélik az adagolóberendezést, s felülvizsgálnak valamennyi szerelvényt. A képen: a javí­tás egy mozzanata. Hat éve írták alá Helsinkiben a megállapodás záróokmányát Az Országos Béketanács nyilatkozata A helsinki európai bizton­sági és együttműködési érte­kezleten részt vett 35 állam képviselői 1975. augusztus 1- en Írták uiá a Ildii.tiki zaru- okmányt, melyet Európa né­pei az enyhülési folyamat folytatásához fűzött remé­nyeik új távlatainak alapja­ként üdvözöltek. Az évforduló alkalmából az Országos Bé- kecanács és az európai biz­tonság és együttműködés ma­gyar nemzeti bizottsága nyi­latkozatot tett közzé, amely­ben ránm tatnak: a záróok­mány eredményeként szá­mos, a kontinens békéjének, biztonságának, az enyhülés folyamatának megszilárdítá­sára irányuló kezdeményezés bontakozott ki a politikai, gazdasági és kulturális élet területén. A Szovjetunió és a szocialista országok számos javaslattal és politikai gya­korlatukkal járultak hozzá a világ és Európa népei szá­mába egyaránt kedvező fo­lyamat kibontakoztatásához, a különböző társadalmi rend­szerű országok együttműkö­désének fellendítéséhez. A NATO-tagországok kor­mányai azonban figyelmen kívül hagyják a Szovjetunió és a szocialista országok béke­kezdeményezéseit, a Szovjet­uniónak azon nyilatkozatát, hogy kész az előzetes, felté­telek nélküli és azonnali tár­gyalásokra az Egyesült Álla­mokkal a fegyverzetek, min­denekelőtt a nukleáris fegy­verek korlátozásáról. Napja­inkban az Egyésült Államok és NATQ-szövetségesei a fegyverkezési verseny foko­zásával, a katonai erőfölény mégszerzésére irányuló tö­rekvéseikkel előidézői a nem­zetközi élet feszültségei nö­vekedésének. Az Európa-szer- te kibontakozó széles körű békemozgalmak kifejezik Eu­rópa népeinek jogos aggodal­mát, hogy a NATO a közép­hatósugarú nukleáris rakétái­nak nyugat-európai telepítése olyan világháborús konfliktus veszélyét hordozza magában, mely nem maradhat a föld­rész határain belül. A Helsinkiben megkezdett folyamat továbbvitele érde­kében megnyitott madridi európai biztonsági és együtt­működési találkozó munkáját felfüggesztették, őszintén re­méljük — hangoztatja a nyi­latkozat —, hogy az őszi meg­nyitásig hátralevő időben a résztvevő kormányok józan megfontolása, a népek iránti felelőssége kerül előtérbe, így a tanácskozás tartalmas és kiegyensúlyozott riokumen • tummai zárja munkáját, és döntést hoz az európai kato­nai enyhülési és leszerelési konferencia összehívására. Népünk, Európa és a világ valamennj’i népének létérde­ke a nemzetközi feszültség enyhítése, az államok közötti együttműködés, az egyre súJ iyosabb terheket. jelentő fegyverkezési verseny megál­lítása. Ezért üdvözöljük és együttműködünk minden bé­keszerető erővel, mely fellép a középhatósugarú nukleáris rekéták nyugat-európai tele­pítése, az új típusú neutron tömegpusztító fegyverek gyár­tása és felhalmozása ellen. Készülés az őszre A mezőgazdasági gépjavítóknak soha sincsen úgynevezett uborkaszezon. Télen a tavaszi szántásokhoz, vetésekhez, tavasszal a nyári betakarításhoz, nyáron az őszi, tél eleji talajmunkákhoz és a szürethez készítik elő az erő- és mun­kagépeket. így van ez Szerencsen, a Lenin Tsz-ben is, ahol fotóriporterünk Kobza János és Gyúrón József szere­lőket a nyár végi, őszi talajmunkáknál nélkülözhetetlen tárcsa javítása közjzen kapta lencsevégre.

Next

/
Thumbnails
Contents