Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-01 / 179. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 ^ T981. augusztus szombat á_ Mi van a Föld A legmélyebb fúrás 9670 méter Munkában az Uralmas—15 000 mélyfúró be­rendezés, amelyet a szverdlovszki Uráli Ne­hézipari Gépgyárban készítettek Galina Szokol laboráns a föld mély rétegei­ből vett kőzetmintákkal A Kola-félszigeten Zapol- ■ járni) város közelében ér- 1 de kés tudományos-műszaki ! kísérlet folyik. Ott törté- i nik az a rendkívül mély J kutatófúrás, amelynek se- i gítségével a földkéreg egyik legöregebb képződményét, a Balti-pajzsot vizsgálják. Nyáron már mélyebbre i hatoltak, mint a Föld ed­digi legmélyebb fúrásai, el- i érték a 9670 métert. Sok fontos adatot nyertek boly- I gónk keletkezéséről, fel- * építéséről és koráról, a , földrészek és az óceánok i keletkezéséről. Korábban J azt tartották, hogy a Balti­pajzs kőzetein áthatolva, 100 méterenként 1 Celsius- fokkal emelkedik a hőmér­séklet. Kiderült azonban, hogy ez a feltételezés csak 3 km mélységig érvényes, azután csaknem kétszer olyan gyorsan emelkedik a kőzetek hőmérséklete, hogy 7263 méteren például a várt 72 Celsius-fok helyett már 120 fok volt. Ez a tudományos infor­máció arra késztette a szak­embereket, hogy felülvizs­gálják a kontinentális tí­pusú földkéreg felépítéséről vallott nézeteket, más szempontból közelítsék meg az ásványi kincsek feltárá­sát. Érdekes anyag gyűlt már össze az é^cképződés mechanizmusának feltárá­sára is. A Kola-félszigetivel egy- idóben hasonlóan mély ku­tatófúrást végeznek az azerbajdzsán! Szaatli város közelében. Itt komplett ku­tatások folynak a földkéreg viszonylag fiatal részén, a mélyrétegek fizikáját és geológiai felépítését vizs­gálják és újraértékelik az új lelőhelyek felkutatásá­nak távlatait Divatbutikok Az ember, különösen ha fiatal és a szeb­bik nemhez tartozik, él-hal a divatos öl­tözködésért. Munkásszállásokon megfigyel­hető, hogy a kis fizetésű lányok olykor másra sgm gyűjtenek, mint egy-egy „me­nő” ruhadarabra, amely rangot jelent a társaságban. A pénz. többnyire könnyeb­ben jön össze, mint az áhított öltözék. A legújabb divathullámok ugyanis inkább a turistautak csatornáin át jutnak el hoz­zánk, sempnint a hazai kereskedelemén. Persze távolról sem csak a kereskedők hibáztathatok. A magyar ipart általában a góliát méretű egységek jellemzik, s nem kivétel ez alól a konfekcióipar, a kötött­áruipar, sőt, a cipőipar sem. A nagyüze­mek meglehetősen lomhán követik az igé­nyeket, inkább arra törekszenek, .hogy mi­nél nagyobb szériákat gyártsanak. Számuk­ra ez a kifizetődőbb, és ez á biztonságo­sabb is. Nagy sorozatban pedig el sem le­hetne adni például a répanadrágot, amit igazán kevesen viselnek: csupán azok, akik egyszerre merészek, karcsúak, és nagyon fia­talok. Bár a divat minden iparilag fejlett or­szágban nagy üzlet, a legújabb kreációk Párizsban és Londonban sem az áruházak fogasain jelennek meg először. Hanem hol? Természetesen a butikokban, a kis divat­áruüzletekben. És tegyük hozzá — csilla­gászati árakon. No, nem is az kéne nekünk, ami ott lát­ható, és ami itt megfizethetetlen. Beérjük mi azzal, ami egyszerre viselhetőnek is és tartós divatnak is bizonyul. Ezt azonban már, úgy tűnik, megcélozhatjuk, sőt, meg is vehetjük. Erre a derűlátó megállapításra az ad okot, hogy a divatszakmában megjelentek és mind nagyobb szerephez jutnak a kis­termelők, és áruik forgalmazói, a butikok. Nem, vagy legalábbis nemcsak azokra a maszekokra gondolok, akik — visszaélve divatéhségünkkel — silány minőségű ru­haneműt kínálnak borsos áron valamelyik belvárosi ház udvari üzlethelyiségében, a villogó fényreklámok alatt. Inkább gondo­lok azokra a vállalkozó szellemű keres­kedőkre. akik — az új rendelet értelmé­ben — bérbe vettek egy-egy állami üzle­tet, vagy valamelyik kiskereskedelmi vál­lalattal, szövetkezettel szerződve vezetik annak a cégére alatt a boltot. Másként, mint eddig, más árut kínálva. Nekik, akik szerződésben, vagy bérlet­ben vezetnek divatáruüzletet, több a lehe­tőségük, mint a hagyományos rendszerű boltok vezetőinek. Onnan vásárolnak árut, ahonnan akarnak, akár a magánkisipa- rostól, akár valamelyik ktsz-től rendelnek, szabályosan járnak el. És mivel a kocká­zatok maguk vállalják, alaposan ipeggon- dolják, hogy mit szerezzenek be. Csakis olyan árut, amelynek piaca, vásárlóközön­sége van. Aligha véletlen, hogy a sok ezer meghir­detett, szerződésbe vagy bérletbe adandó üzlet közül a legkelendőbbek — nem szá­mítva a vendéglátóhelyeket — a divatáru­boltok. Ezekre licitálnak a legtöbben, mert látják bennük az üzleti lehetőséget. Itt vannak azután a Módi butikok, ' a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat ha­sonló jellegű, de szerényebb választékú üzletei, amelyek hagyományos rendszer­ben működnek. És a közelmúltban megje­lent a versenytárs-hálózat: a Skála-Coop beharangozta az „S-modell” üzleteket. Meg is nyitott már közülük négyet Budapesten és egyet Dunaújvárosban. A reklámkampány meghozta a hatását: a nyitás utáni első napokban akkora volt a vásárlók érdeklődése, hogy hosszú so­rokban az utcán várakoztak a bejutásra. Hogyne, hiszen a Skála-Coop azt ígérte, butikjaiban mindent kínál, ami a jólöltö- zöttséghez szükséges: sportos és elegáns finomkonfekciót a szőrmétől a blúzokon át egészen a fürdőruháig. „Az S-modell üz­letek divattanácsadói — akik a divatot személyreszólónak tekintik — örömmel segítik önt abban, hogy kiválaszthassa, ami egyéniségének, ízlésének legmegfele­lőbb” — hirdeti a legújabb butikhálózat. A szerződéses boltok, a magánkereske­dők, és mellettük a két hálózat — a Módi és az S-modell — üzletei már nemcsak a kisszériás divatcikkek megjelenését jelzik, hanem arra is engednek következtetni, hogy verseny alakul ki közöttük. Tehát a divatos öltözködésre az eddiginél több le­hetőség nyílik. G. Zs. SKP - magyar üdvözlet A Mundo Obrero, a Spa­nyol KP hetilapja legutóbbi számában teljes terjedelem­ben közölte azt az üzenetet, amellyel az MSZMP Köz­ponti Bizottsága üdvözölte a Spanyol Kommunista Párt X. kongresszusát és annak részvevőit. Az üdvözlet kifejezi a ma­gyar kommunisták szolidari­tását a spanyol kommunis­ták nehéz körülmények kö­zött folytatott áldozatos har­cával, és újabb sikereket kí­ván országuk felemelkedésé­ért, a szocializmusért és a béke megvédéséért folytatott küzdelmükhöz. Amerikai iratára! (Folytatás az 1. oldalról) — Teljes őszinteséggel el kell mondani, hogy Ameri­ka, bár közvéleménye Len- gyelorsz’ággal és a lengye­lekkel kapcsolatban .nem mu­tat ellenségességet, rosszin­dulatot vagy éppen elfogult­ságot, csak annyira érdekelt a lengyelországi események­ben, amennyire azok az Egyesült Államok politiká­jának érdekeit szolgálják. — A képviselőház határo­zata és bármiféle hasonló amerikai dokumentum nem szolgálja Lengyelország ér­dekeit, nem szolgálja a nem­zetközi érintkezés könnyíté­sét, és semmi köze Lengyel- ország és az Egyesült Álla­mok népei közötti barátság hagyományaihoz. Ez a hi­degháború visszaidézése. , lengte! visszhang — Bármiféle külső beavat­kozás, olyan, amelyre példa az amerikai kongresszus ha­tározata, a lengyelek számá­ra csak nehezíti a válság megoldásainak keresését, csak olajat önt a tűzre, jól­lehet az Egyesült Államok­ban emberek millió vannak, akik a legjobbakat kívánják Lengyelországnak. A kong­resszus határozatát nem az ő nevükben hozták. Az amerikai kongresszus hatá­rozata nem a Lengyelország­ról való gondoskodás meg­nyilvánulása, és erről ne­künk, lengyeleknek, csak­úgy, mint a világ közvéle­ményének, hangosan és nyil­vánosan kell beszélnünk — írja a PAP hírügynökség washingtoni tudósítója. > A cáv Inrfnii” R «min U „öcs lUOOtl u eyin Begin izraeli miniszterelnök szerint sérti Izrael szuvereni­tását az a mód, ahogyan Wa­shington a libanoni légtérben szerdán lezajlott izraeli— szíriai légicsatára reagált Az izraeli rádió által pén­teken közölt hír annál is meglepőbb, mivel az Egye­sült Államok nem ítélte el Izraelt a libanoni légtér megsértéséért, csupán „mély­ségesen sajnálta” a történ­teket. Begin ugyanakkor szerződésszegésnek minősí­tette azt, hogy Washington — arab szövetségeseire való tekintettel — egyelőre fel­függesztette az F—16-os har­ci gépek Izraelnek történő szállítását. (Folytatás az 1. oldalról) folytassák a tiltakozást. A tüntetőket rendre intette és felszólította őket: semmilyen körülmények között ne köze­lítsék meg a követség kert­jének falát. Raíszandzsani „hazugság­gal” vádolta Francjaországot, mert az iráni exelnök Párizs­ba érkezte óta már több nyi­latkozatot is adott. Noha a francia hatóságok azzal a ki­kötéssel adták meg a mene­dékjogot Baniszadrnak, hogy nem folytathat politikai te­vékenységet francia földön. Franciaország teheránl nagykövetét bekérették a külügyminisztériumba és kö­zölték vele: Irán Franciaor­szág részéről ellenséges cse­lekménynek tekinti a volt ál­lamfő befogadását. • A kül­ügyminisztérium a teheráni nagykövetség útján hivatalo­san kérte a francia hatósá­goktól Masszud Radzsavinak, a Modzshedin Khalk vezető­jének letartóztatását is, aki Baniszadrral együtt érkezett Franciaországba. A kiadatá­si kérelemhez szükséges ok­mányokat egy későbbi idő­pontban szándékoznak eljut­tatni Párizsba. A volt elnök kiadatását még a szökés nap­ján kérte Irán. A nap folyamán több he­lyen került sor lövöldözések­re az „iszlám forradalmi őr­ség” és az ellenzéki csopor­tok tagjai között. Ismeretlen tettesek merényletet kísérel­tek meg a miniszterelnök egyik közvetlen munkatársa ellen, aki megsebesült. Hivatalos teheráni források szerint július hónapban Irán­ban összesen 260 halálos íté­letet hajtottak végre. „Ehsépei&t” és háttere Lódzban asszonyok felvo­nulásával tetőzött csütörtö­kön a helyi „Szolidaritás” által szervezelt négynapos akciósorozat. A hatalmas textilipari központ főutcáján a Zycie Warszawy cimű lap tudósítása szerint több tíz­ezer asszony vonult fel az ellátási nehézségek miatti eleged ellenségük kifejezése­ként. A lódzinoz hasonló mene­teket ^szerveztek csütörtö­kön több más lengyel város­ban is, például Piotrkówban, Tómaszowban, Beichatówban és Zdunska Wolaban. A pénteki vTrybuna Ludu egyik szerzői cikkében a lódzi „Szolidaritás” által szervezett, úgynevezett éh- ségmenetról megállapítja: a „Szolidaritás” képviselői azt állítják, hogy maguk a nók javasolták az akció megtar­tását, s a szakszervezet csak azért egyezett bele, hogy „elkerülje az ellenőrizhetet­len spontán sztrájkokat”. Ugyanakkor meglehetősen általános vélemény szerint ez a tiltakozási forma su- gallt volt, az üzletek előtti sorokban és a gyárakban a nőket az '„éhségmenetben” való részvételre agitálták. Az akció meghirdetése előtti két héten valóban nem . volt kielégítő a lódzi vajdaság hús- és más élel­miszerellátása, de a lódzi küldöttek kongresszusi fel­szólalása, a velük folytatott varsói megbeszélések után és a vajdasági hatóságok erőfeszítései révén a helyzet érezhetően javult. Az előké­szített akciót azonban ennek ellenire sem fújták le. Ami­kor a jobb ellátás követelé­se bizonyos mértékig már időszerűtlenné vált, akkor azt a jelszót dobták be, hogy tiltakozzanak az új húsje­gyeken megállapított adagok ellen, Benzinárak külföldön Ország Valuta Normál Szuper Ausztria schilling 10.20 10,90 Belgium belga frank 29,50 30,40 Bulgária leva 0,70 1,00 Csehszlovákia cseh korona 6,50 7,50 Dánia dán korona 5,78 5,87 Finnország finn marka 3,22 3.35 Franciaország fráncia frank 3,71 3,92 Görögország drachma 37,00 41,00 Spanyolország peseta 55,00 63,00 Hollandia holland forint 1.689 1.743 Jugoszlávia dinár 24,00 26,00 NDK — — — Norvégia norvég korona 4,30 4.38 I.engyelország zloty 19,00 21,00 Portugália escudo 4b,00 50,00 NSZK márka 1,53 1,57 Romania lej 7,80 8,40 Svájc svájci frank 1,36 1,37 Svédország svéd korona 3,4 J 3,47 Törökország török líra 52,10 57,10 Nagy-Britannia font sterling 1,54—1,70 1,56—1,70 Olaszország líra 865,00 900,00 Szovjetunió rubel 0,22 0,22 Az XDK-ba utazó magyar állampolgárok itthon forintért vásá­rolhatnak benzin-talonokat. Az ,,5-öe” talonért, amely 46 forintba kerül 3,5 liter normál-, vagy 3 liter szuperbenzin kapható. Nagy-Britanniában gallonban mérik a motorbenzint. Egy gallon* 4,546 liter. Az augusztus Hűl érvényes devizaárfolyamok Nem kereskedelmi árfolyam Egység Devizanem vétel közép eladás forintban 100 albán lek a) 156,59 156,59 156,59 100 angol font 6135,33 6141,67 6147,81 100 ausztrál dollár 3720,34 3724,06 3727.78 100 belga frank 82,20 82,28 82,56 J00 bolgár leva a) 1676.14 1676,14 1676,14 100 csehszl. korona a) 170,— 170,— no,— 100 dán korona 430,54 430,97 431,40 100 francia frank 568,05 568,62 569.19 100 holland forint 1214,09 1215,31 1216,63 100 indiai rúpia 364,64 365,00 365,37 1000 japán yen 139,77 139,91 140,05 100 kanadai dollár 2690,02 2692,71 2695,40 100 KNDK von a) 910,42 910,42 910,42 100 kubai peso a) 1328.80 1328.80 1328,80 100 kuvvaiti dinár 11523,61 11535,15 11546.69 100 lengyel zloty a) 76,42 76.42 76,42 100 mongol tugrik a) 352,87 352,87 352,87 100 NDK márka a) 484,— 484,— 484.— 100 norvég korona 537,64 538,18 538,72 100 NSZK márka 1350,22 1351,57 1352,82 1000 olasz líra 27,14 27,17 27,20 100 osztrák schilling 191,98 192,17 192,36 100 portugál escudo 50,21 50,26 50,31 100 román lei a) 170,— 170,— 170,— 100 spanyol peseta 33,37 33.40 33,43 100 svájci frank 1547,40 1548,95 15-1.50 100 svéd korona 634,31 634,94 • 635,57 100 szovjet rubel a), b) 1700,— 1700.— 1700.— 100 USA dollár 3263,48 3266,75 3270,02 100 vietnami dong a)­682,81 682.81 682,81 a) Államközi megállapodásokon alapuló árfolyamok. b) Csak magyar—szovjet viszonylatban érvénye«.

Next

/
Thumbnails
Contents