Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-12 / 162. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 I 1981. július 12., rasárnap Tábori csendélet. Eshet az munkát. — Lustálkodunk, lustál­kodunk — ugratják a töb­biek Hont! Józsefet. — Csak az irigység be­szél belőlük — legyint rá a fehér hajú, fehér szakállú; karakterisztikus arcú idő­sebb ember. —• Nekik nincs sikerük a lányoknál... — s azzal int, hogy mára azért már lassan elég lesz a tét­lenségből (Andrássi Kurta János pataki pedagógus al­kotókörének, rajzosainak ült modellt), s nyúl a faragókés után. — A többiek? — nézünk körül, mert szokatlanul csendes a Petőfi Általános Iskolában berendezett tábo­ri műhely, csak néhány, az idősebb generációhoz tarto­zó visszatérő fafaragó hajol munkája fölé. — Azok dolgoznak! — Dolgoznak? — Hát persze. Van mit csinálniuk. Ott voltam ve­lük tegnap én is, de rendet­lenkedett a „motor”, most meg az időváltozás is meg­viselt. De délutánra csak ki­megyek, ne egyem ingyen a kenyeret... Nevet egyet, de inkább olyan rüstellkedősen. mert­hogy veterán táborozó lété­re most kevésbé veheti ki részét a közös munkából. Pedig erre a jubileumi, tizedik fafaragótáborra iga­zán szép feladat jutott. Egy kicsit úf feladat is, leg­alábbis új az eddigi pataki hagyományokhoz képest. Mert emléket, valamilyen eső, süthet hétrét a nap, a fafaragók nem hagyják abba a Fafaragói Két hétig látható a sárospataki Petőfi Általános Iskolában a fafaragók hagyományos tábornyitó kiállítása: a résztvevők ezzel „váltanak” jegyet az ittlétre. közösen készített munkát eddig is mindig hagytak emlékbe a táborozok a ven­déglátó városnak. De azért igazából itt a díszítő fafara­gás járta. Most egy kicsit fordítottak a dolgon, s a munka nemcsak új, hanem legtöbbjüknek izgalmas is. Játszóteret faragnak az épü­lő" művelődési ház mellé, A játékok makettjeit — Péter- fi László tervezte őket láthatják is azok. akiket il­let a hagyományos, tábor­nyitó kiállításon. Persze, munka közben alakulnak, egyedivé formálódnak a sakkfigurák is, meg a libi­kókák is. Lavotta Géza azt mondta: nézte a terveket. Úgy kezé­re való munkát az udvarra tervezett sakkjátékból ér­zett ki. Ez tehát megvolna — gondolta magában. De az első napon nem akadt tár­sa. Sakkfigura-faragásra kezdetben nem akadt már jelentkező ... Kezdetben nem, mert ahogy az első fi- gura,kT királynő kezdett ki­bontakozni az anyagból, már akadtak, segítők. Igaz, még folyik a vita; milyenek legyenek a * parasztok ... Mármint a gyalogok. Az, amelyikből már látszik va- ■ lami, olyan ázsiai figura lesz, nyakába húzza a subá­ját ... A többség azon van, a két készlet ne legyen egy- formg. Szóval, ne csak a szí­nükben különbözzenek ... Mert a színkülönbséget, azt a legkönnyebb elintézni, ria a fát egy kis mésztejjel ke­nik be,, azután két-hárorn napig rajtahagyják, szépen befeketedik. Már csak le kell mosni, és bekenni egy kis olajjal. A fa már ilyen.,. Ez a tulajdonsága. Mint ahogyan a pataki tá­bornak meg az a tulajdon­sága, hogy aki egyszer „be­lekóstolt”, az mindig visz- szavágyik. A bakonyi kis faluból Százhalombattára származott villanyszerelő fiatalember, Trombitás Jó­zsef tavalyelőtt jutott el először. „Régóta tervezget- , tem — mpndta —, ennek a tábornak nagyon jó a híre... Tavaly nem jutottam el, másképpen alakultak a dol­gaim. Elképzelheti, mennyi­re örültpm, amikor most megjött a hívólevél ...” , De különben nem sok időt veszteget a beszélgetésre, hatalmas a fa, amelyből ki kell faragni a'libikókát. Két végén egy-egy ökörfejben végződik, ívelt szarvaiba - kapaszkodhatnak majd a gyerekek. A gyerekek .. i Az első napokban még tisztes távol­ban tartották magukat a la­bortól, de most már — hogy lassan alakot öltenek a ha­talmas farönkök, rudak — egyre közelebb jönnek. S a fafaragók között szájról szájra jár, csendes mosolyt fakaszt az egyik kis lurkó kíváncsiskodása: .Tessék mondani, ez igazán igazi játszótér lesz?” A gyereket megnyugtatták: „Igazán igazi lesz, öcsi!”, s azóta né­ha még a gyerekek is bese­gítenek . . . Hurcolják a fát. A iából egyébként sok . minden lesz. Legyező alakú mászóka, hinta, lesznek pa­dok is . ., Olyan jól halad­nak, hogy talán több is ké­szül a tervezettnél. A vásárra persze — mert ■ ezen a vasárnapon népművé­szeti vásár lesz a Cdmenius utcában — a virágos dobo­zokat, tányérokat veszik elő. S lesz ott mézeska lácsos, meg népi tánc is. Egy napot pihen a véső. Csutorás Annamária Fotó: Laczó József A sakk nemcsak szellemi játék. Ezeket a bábukat emel­getni, rakosgatni is élvezet lesz. Készül a libikóka. A gyerekek már most örülnek a j'ó játék­nak. Koncert és opera között Képletesen szólva kilépett a zenekari árokból — a szín­házi muzsikusok szokott he­lyéről — a Miskolci Nemzeti Színház zenekara, hogy egy önálló akcióval, csak a zene szavára hagyatkozva bizonyít­sa képességeit. S ebből az ak­cióból talán nem is a bizonyí­tás volt a leglényegesebb, ha­nem az a vágy, hogy Miskolc zeneszerető közönsége valami olyan élményhez jusson, ami esetleg újszerű, egyben a vá­ros koncertéletét is további sajátos színnel gazdagító al­kalom lehessen. A Muzsiká'ó Udvar idei ciklusában tehát a színházi gárda első önálló ze­nekari estjének lehettünk ta­núi június 30-án, a Kossuth Művelődési Ház szabadtéri pódiumán. Húszegynéhány ambició­zus muzsikus, Selmeczi György irányításával nem is­meretlen, a mi viszonyaink között azonban mégis úttörő­nek számító munkára vállal­kozott, arra tudniillik, hogy az eddigi láthatatlan szerep­körből a rivaldára lépve, a zenei megmérettetés egyéb mértékegységeit is kipróbál­ják. Félreértés ne essék, ez úgy.percig sem jelenti azt, hogy a színházi produkciók, az estéről estére felgördülő füg­göny varázsa és felelőssége nem volna megbecsülendő rang, ám mégis mást; a zené­nek, mint művészi kifejező­eszköznek koncentráltabb és a képességek szélesebb ívét számon kérő alkalmait nyújt­ják az önálló zenekari estek, vagy — mint a társulat kö­zeli tervei között szerepel — egy-egy opera bemutatója. A debütálás (melynek műsorán a július 18-i operabemutató, Cimarosa A titkos házasság című müvének kiválóan elő­adott részletei is szerepeltek) igazán biztatónak mondható, s ez nem amolyan elnéző, az újszülöttnek kijáró vállvere- getés akar lenni, hanem a körülményeket is mérlegelő őszinte vélemény. Különösen Petrovics Einil III. kantátá­jának fegyelmezett, és kife­jezésben érettségről tanúsko­dó interpretációja győzhette meg a hallgatóságot afelől; hogy ez az együttes rendelke­zik számos olyan tulajdon­sággal, melyek, ha kiaknázat­lanul maradnak, úgy jelentős értékektől fosztanák meg Miskolc művészeti életét. Július 18-án újra találko­zunk a zénekarral, s talál­kozhatunk örömmel a zene ­kari esten már megismert ná» hány szólista (Csonka Zsuzsa,' Kovács Brigitta, Molnár An­na és Perencz Béla) előadá­sával is. D. Szabó Ede Választható tantárgyak a gimnáziumokban Szeptemberben a gimnáziu­mokban, az 1981—82-es tan­évtől a harmadikosok; az 1982—83-as tanévtől pedig a negyedikesek is választhatnak olyan tantárgyakat, amelye­ket magasabb óraszámban ta­nulnál:. A harmadik osztály­ba lépő diákok már kivá­lasztották e tantárgyak közül a nekik megfelelőkét, ötven fakultatív választható tan­tárgy közölt van elméleti és gyakorlati. Elméleti tárgy pél­dául a magyar irodalom, a történelem, a világnézetünk alapjai, a matematika, fizi­ka, a biológia, a kémia, a vi­lágnyelvek: Úgyszintén ebbe a csoportba tartoznak a haj­danában tanított tárgyak, a* esztétika, az ábrázoló geo­metria. Gyakorlati tárgyak többek között a gépjárműve­zetés és szállítás, ügyintézés, a számítógép-kezelés, a gép­ipari. építőipari, műszaki rajz, az államigazgatási, idegenve­zetői ismeretek, a gépírás, a gyorsírás és a könyvtárkeze­lés. A tanulók macuk döntik el, hogy csak elméleti,-vagy elméleti és gyakorlati tantár­gyat tanulnak a harmadik osztályban heti hét. majd a negyedik osztályban heti ki­lenc órában. Választaniuk vi­szont kötelezően kell. A fa­kultáció célja a diákok jobb felkészítése a továbbtanulás­ra, a munkára. Hivatásos és amatőr régészek felfedezései A Lipcse melletti Werben környékén végzett ásatások során ötezer .évvel ezelőtt élt. kőkorszak beli ember nyo­maira bukkantak- A régészek 24 településhelyet fedeztek fel, és sikerült csaknem tel­jes gyermek- és felnöttcsont- vázakal kiásniuk, amelyeket a nagy mésztartalmú talaj konzervált. Az egyik három méter átmérőjű sírban az emberi csontváz mellett álla­ti maradványokat is leltek. Az elrendezés, a temetésnek ez a formája bizonyos rituális jelleget mutat. A kutatók ke­rámia edényeket, díszes am­forákat is feltártak. A szak­emberek szerint a település- csoport valószínűleg az úgy­nevezett baalbergi kultúrához tai'tozott. Szakképzett régészek irá­nyításával amatőr régészek Neubrandenburg közelében a XI. századból származó lele­teket tettek láthatóvá. Ugyan­ezen a vidéken a különböző építkezések során számos kő- és bronzkori települési fedez­tek fel. Ezek feltárása meg hátravan. 1 í CÍMÜ K,ALLÍTAS A kazincbarcikai domus lakberendezési áruházunkban, Kazincbarcika, fö tér 2. sz. BORSODI IPARCIKK KISKER. VÁLLALAT

Next

/
Thumbnails
Contents