Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-09 / 159. szám

1981. jiifius 9., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Ahol még csak Árpa a Lassan már mindennapos szavunk az energiatakarékos­ság. Ebből adódóan néha a legváratlanabb összefüggés­ben találkozunk vele. Példá­ul eddig eszembe sem jutott, hogy árpát azért kell először a tarlóra fektetni, mert így gázolajat lehet — rossz szóval élve — megspórolni. Sza- niszló Bálint, a szalonnái Tó­környéke Tsz elnöke: — Már az elmúlt évben is próbálkoztunk — az időjárás miatt kisebb területen — az­zal, hogy az árpát rendre vág­juk. A terményt így két me­netben takarítjuk be, amely több előnnyel járhat. Az ár­pa a tarlón vizet veszít. Há­rom napot tud száradni, így nem kerül sor mesterséges szárításra, amelyről köztu­dott, hogy sokba kerül. A nap­tól nincs olcsóbb energia. A rendre vágott terményt, ame­lyet fűkasza vág le, a szára­dás után követik a kombáj­nok. Ezek teljesítménye leg­alább 20 százalékkal nagyobb lesz, hiszen nem álló gabonát kell vágniuk. Szalonnán, a helyi adottsá­goknak megfelelően, nincs sok aratnivaló. De a 180 hektár árpának, s a 190 hektár bú­zának az árbevétele így is maghatározó, biszen nagy­mértékben növelheti a szö­vetkezet hitelbiztonságát. \z aratásra ezért igyekeztek jól felkészülni. — Három kombájnunk 'Van, s ez — a terület nagysá­gát figyelembe véve — ele­gendőnek tűnik. Sajnos, a/,al- katrészhelyzet idén tovább romlott, csak szerelőink szak­tudásán múlt, akik a házi bar­kácsoláshoz már hozzáedzöd- tek, hogy a gépek készen vár­ják a betakarítást. Minden­esetre biztosítékként rendel­tünk még egy kombájnt, amely az AGftOKER ígérete szerint az utolsó napokra be­futhat. Még jó, hogy Szalonnán a megye déli járásaihoz képest két héttel később kezdődik az aratás. így még reménykedni lehet, hogy a géppark meg­erősödik. Az elnök is erre célzott, amikor a sürgősség­ről beszélt: — Mivel az alkatrészellátás olyan, amilyen, már vásárol­tunk egy másik fűkaszát, amely segíteni tud, ha társa elromlik .A két nagy teljesít­ményű traktorunkat tárcsá­val, s ekével szereltük fel, hogy a tarlóhántást időben, a kombájnok munkájával szin­te egy időben el tudjuk vé­gezni. A tavaszi vetésű táb­lákba istállótrágyát is szó­runk, amelyhez megint vásá­roltunk egy szórókocsit. A géppark megerősítése a nö­vénytermesztés jövedelmező­ségét javítja, hiszen a mi vi­dékünkön, ahol a késői kita­vaszodás. s a korai fagyok miatt elvész egy hónap, min­den munkát a lehető leggyor­sabban kell elvégeznünk. Közben nem szabad elfe­ledkezni egy fontos mellék­készülódnek renden termék, a szalma betakarítá­sáról sem. hiszen a szövetke­zet állatállománya az adott­ságoknak megfelelően nagy, íg. ■ minden árpa, s búza szal­maszálra szükség van. A szá­razság különben is megvisel­te az árpát, a szár rövid. A termés ennek megfelelően nem a legjobb. — Búzából 30 mázsa körü­li, árpából 25 mázsa alatti ho­zamot várunk. Ezek nem ki­magasló termések, a mi vidé­künkön is akadnak jobbak, de a növénytermesztés még igy is nyereséges. Ezt. nem mondhatjuk el sajnos az ál­lattenyésztésről, pedig ott ta­lán magasabb szinten terme­lünk. Mindenesetre a lehető­ség az eredmény javítására itt is kezünkben van, csak él­ni kell vele. Amikor tervez­tünk. erre az ágazatra 700 000 forint ráfizetést számoltunk. De azt is könnyű volt mérle­gelni, ha 780 ezer liter tej he­lyett 850 ezret fejünk, akkor a hozamnövelésért 10 százalé­kos termelésösztönző prémiu­mot kapunk. Lebontva napi 2900—3000 liter tejnek kelle­ne elhagyni a telep kapuit. Holstein—Fríz keresztezésből származó üszők beállításával, jobb takarmányozással eddig ezt az ütemet tudtuk tartani, s ha továbbra is sikerül, ak­kor 850 ezer forint prémiu­mot kapunk, vagyis az állat- tenyésztés vesztesége eltűnik. Egy olyan kis termelőszö­vetkezetben, mint a szalon­nái, biztonsági kérdés lenne egy jól fizető melléküzemág. Történtek erre intézkedések, megvalósítottak egy szállító­üzemet, fejlesztették a kőbá­nyát, de az ezekből származó jövedelem még nem garancia. Kedvezőtlen év esetén az alaptevékenység ráfizetése, veszteségessé teheti a szövet­kezet pénzügyi mérlegét. Sza- niszló Bálint: — A megyei tanácstól kap­tunk már támogatást a kőbá­nyánk fejlesztésere. Azok a milliók jól jöttek, a me^zesi hegy mészkövéből már 8 a ezer tonnát tudunk kibányászni, elszállítani évente. De erre a jó minőségű alapanyagra nagyobb az igény. Nem túl­zók, ha azt mondom, a két­szeresét is el tudnánk adni. Sajnos, egyelőre a fejlesztésé­re nincs pénzünk, s mivel má­sik melléktevékenységünk, a szállítás, az áremelések hatá­sára kövesebb nyereséget hoz, valamilyen más jövedelem- termelő ágazatot kellene ta­lálnunk. Nem új gomd ez a Tókör­nyéke Termelőszövetkezet­ben. A felmérések szerint a környező falvakban, főleg az asszonyok körében sok lenne a munkavállaló. Valamilyen könnyűipari üzem létrehozá­sával, épuletátalakítással, biztosítani lehetne egy mini­mális ráfordításba kerülő munkahelyet. Csak az a kár, hogy ez a helyes elképzelés eddig még papíron sem sze­repel. —kármán— Automata fűtésszabályozó Automatikus fűtésszabályo­zókkal szerelik fel a középü­letekben működő hőközpont­jait a Pécsi Távfűtő Vállalat. A hazai gyártmányú elektro­mos műszerek a külső hő­mérséklethez és a szél erőssé­géhez igazodva szabályozzák az épület fűtését. Az új auto­maták működtetésével jelen­tős mennyiségű energia ta­karítható meg. A középületek fűtését éjszakára leállítja és hajnalban megkezdi a felfű­tést Hőtároló kályha Gazdaságos üzemmódja miatt igen népszerűvé vált az éjszakai villamos fűtésű hőtá­roló kályha. Az érintett gyártó vállalatok már készülnek rá. hogy a hidegebb hónapok be- köszöntével a várhatóan me gin. magasra szökő keresletet kielégíthessék. A Magnezit- ipari Művekben például a saj- telóberendezéseken különfé­le átcsoportosításokat hajtot­tak és hajtanak végre folya­matosan, hogy időben szállít­hassák azt az 500 tonna hő­álló betétet, melyre pótmeg­rendeléseket^ kaptak. Ennek felhasználásával a Villamos Berendezés és Készülék Mű­vekben több hőtároló kályhát gyártanak majd. Öntözik a szőlőt Az utóbbi napok záporos- zivataros időjárása ellenére is egyenetlen volt a csapadék el­oszlása Borsodban. A legke­vesebb esőt kapott felülete­ken, így Tárcái határában, a Tokaj-hegyaljai Állami Gaz­dasági Borkombinát több mint 200 1 hektáros ültetvényén a hét elején megkezdték az ön­tözést. A szőlő pótolva a ké­sei kitavaszodás okozta ké­sést. a korábbi évekhez képest 3—4 héttel előbbre tart a fej­lődésben. Megkezdődött a bo­gyóképződés, és emiatt szük­séges a természetes esőn kí­vül most a mesterséges csa­padék is. A tőkék jó termést ígérnek. Egy-egy rügyből két- három, sőt négy fürtképződ­mény is fejlődött. Az ültetvé­nyeket védik a peronoszpóra és a szőlőmoly kártételétől, ismét, felszálltak a növényvé­dő helikopterek, és ötödször is elvégezték a permetezést. Kiszállítás A December 4. Drótmíivek készáruralrtárából a Szovjetunió részére vasúti teherkocsira rakják a 19 tonna súlyú lapos kötelet tartalmazó dobot Fojtán László felvétele Egyszerű csomagolásban „Feliér érek Az élelmiszer- és vegyi- cikk-kereskedelemben új fo­galommal ismerkedhetnek a vásárlók. Különféle tartós élelmiszerek, konzervek, édes­áruk, száraz tészták, háztar­tási vegyi cikkek, úgynevezett „fehér áruként” kerülnek for­galomba. A fehér termékek lényege, hogy olcsóbbak a ha­sonló, azonos minőségű cik­keknél. Elsősorban a lehető legegyszerűbb csomagolás — például karton helyett fólia, a fémdoboz helyett üveg, az import helyett hazai anyagok alkalmazása — a sima, a cif­raságmentes külső teszi lehe­tővé az árcsökken lést. ’ olcsoian jásos csőtésztája részben a csomagolás miatt, részben, mert a tészta nem minden szá­la éri el a szabványban elő­írt hosszúságot, í9 helyett, 16.30 forintba kerül. A Nagy­kőrösi Konzervgyár ribizke- dzsemje, amelyből elhagyták a drága importzselatint, 4,40 forinttal lett olcsóbb. Az első „fehér árak” külföl­di tapasztalatok után szület­tek. Ez az elnevezés a meg­különböztetésre szolgál, az ilyen cikkek egyszerű fekete- betűs, sima fehér címkéje, rajta egy malacperselyes rajz­zal, az olcsóbb árat jelzi. BalesetsEhárító megoldás Üj műszaki eljárást dolgoz­tak ki a meggyengült épület­részek megerősítésére Buda­pesten. Ezentúl nem aládú- colással, hanem előre gyártott feszített szerkezetekkel hárít­ják el a baleseti veszélyt. Nem lesz szükség állványerdőre, mert a falba helyezett kon­zolokkal támasztják alá * rögzítendő elemeket. A mód­szer gyakorlati próbájára a közeljövőben kerül sor Buda­pesten. Fővárosunkban az alá­dúcolt épületek száma az el­telt öt évben tovább nőtt, és 1980 végén már 262 ilyen há­zat tartottak nyilván. Igények nyáron és ősszel Mezőgazdasági száliílásolí ásódban Egyelőre Budapesten, Ko­márom és Nógrád megyében hoznak forgalomba fehér árut: nyolc-tízfélét; száraz tésztát, édesipari terméket, gyümölcskonxervet. Az Anni teaki fii*: és a Vali vaníliás tea­süteményt például 25 forint helyett 23 forintért árusítják, mert kartondoboz helyett fó­liába csomagolták. Ezért csök­kentették 2 forinttal a vegyes mézessütemény árát is. A Bé­késcsabai Konzervgyár kétto­A cél az, hogy miután egy- egy adott termékből fehér áru és hagyományos is készül, és ezek együtt találhatók majd az üzletekben, a vásár­lókat külsőleg is egyértelmű­en tájékoztassák az olcsóbb árakról. Az ilyen módszerek­kel olcsóbbított cikkek ter­meltetése és forgalmazása meg nagyon a kezdetén tart. Így évenként 70—80 olcsó I cikkel bővül az élelmiszer- j választék. Az anyagmozgatás, -szállí­tás — a mezőgazdasági terme­lés szerves része. A mezőgaz­daság minden termését, ter­mekét, nemkülönben az elő­állításukhoz szükséges vala­mennyi anyagot, sőt, még a dolgozókat is. szállítani kell. A szállítás gépesítési színvo­nala tehát jelentősen befolyá­solja a mezőgazdasági mun­kák termelékenységét, gaz­daságosságát. A mezőgazda­sági szállításra az idényhez- kötöttség jellemző. Az esetek többségében rövid idő alatt nagy mennyiségű anyag moz­gatását kell megoldani. Ez utóbbival együtt jár a szállí­tás. feladatok időbeni megosz­lásának egyenlőtlensége is. Megoldásuk főként az őszi be­takarítási csúcsidőszakban okoz nehézséget, mért akkor egyeb munkák is összetorlód­nak. A mezőgazdasági szállí­tások időbeni megoszlására általában az jellemző, hogy az átlagos termékszerkezetű gazdaságban a júniustól no­vemberig terjedő öt hónap­ban jelentkezik az éves szál­lítási feladat kétharmad ré­szé. A világgazdaság hírei NEHÉZ SZEZON Az olaszországi idegenfor­galom az idén alighanem 30 százalékkal elmarad a tava­lyi amúgy is gyenge teljesit- ményétől — véli Prantera, a vendég látóipari .szövetség ve­zetője. Az idegenforgalmi, a szállítási és a munkaügyi mi­nisztérium számára készített jelentésében felhívta rá a fi­gyelmet, hogy a szállítási dol­gozók gyakori sztrájkjai visz- szavetik a turizmust. Az olasz vasúti, tengeri és légi fuvaro­zási alkalmazottak sztrájkjait a nemzetközi sajtó pontosan nyomon követi, így az olasz- országi üdülést fontolgató külföldiek kedvét elveszik a látogatástól — mutat rá a szö­vetség vezetője. EGK-l’ROGRAM A Közös Piac brüsszeli bi­zottsága 85 millió dolláros 'ku­tatási programot akar megva­lósítani, hogy csökkenjen a közösség rászorultsága bizo­nyos életfontosságú nyers­anyagok importjára. A bizott­ság javaslata rámutat, hogy az E®K-országok a rézszük­séglet 65, ón_ és alumínium­szükségletük 80 százalékát kénytelenek külföldön besze­rezni, az ugyancsak igen fontos titán pedig teljes egé­szében bevitelből származik. Tekintve, hogy a világ tarta­lékai stratégiai fontosságú anyagokból (például króm, molibdén, platina) három olyan országban találhatók, amely nem tagja az EGK- nak, a közösség ellátása ezek­kel az anyagokkal erősen se­bezhető. BRAZÍLIA SZÁLLÍT Több brazil üzletember be­jelentette, hogy már az idén különféle termékeket szeret­ne szállítani Kubának, véget vetve a karib-tengeri sziget- országgal szemben Washing­ton által meghirdetett gazda­sági embargónak — írja jól tájékozott brazil forrásokra hivatkozva . az AP—DJ hír- ügynökség. Fernando Morais, a Sao Pauló-i állami törvény- hozás tagja, aki a kubaiakkal való kereskedelmi tárgyalá­sokat szervezte, elmondta, hogy a brazil cégek a jövő­ben évi 300 millió dollár ér­tékben kívánnak termékeket exportálni Kubának. Hozzá­fűzte továbbá, hogy a brazil kormány várhatóan még az év vége előtt engedélyt ad az exportra és még 1981-ben 30 millió dollár értékű brazil termék kerül a kubai piacra. Egy külkereskedelmi mi­nisztériumi szóvivő a közel­múltban tartott sajtótájékoz­tatóján azt fejtegette, hogy a Kubába irányuló közvetlen export nehézségekbe ütközik ugyan, de harmadik országon keresztül, közvetett formá­ban minden további nélkül lebonyolítható. A két ország között ugyanis nincs diplo­máciai kapcsolat. MESTERSÉGES ZEOLIT Alig terjedt el a hír. hogy a nyugatnémet Degussa gyá­rat akar építeni Olaszország­ban szintetikus zeolit előál­lítására. már közölték, hogy a Montedison hasonló tervvel foglalkozik. Az utóbbi tröszt jelenleg mintegy felét gyártja az Olaszországban készülő több mint 10 ezer tonna szinteti­kus zeolitnak. A vállalat ku­tatói Zeolit—A néven olyan mesterséges zeolitot dolgoz­tak ki, amely 20—30 száza­lékkal hatékonyabb, tisztító- szerként való alkalmazásnál a régebbi szerkezetű zeolit- féléknél. A tröszt egymillió dollárral már elkezdett egy bővítési munkát, s ha az eljárás be­válik, és a jelenlegi évi 40— 60 ezer tonnás szükséglet to­vábbra is megmarad, 150 mil­lió dollár ráforditással újabb gyárat, akar építeni. A zeoli­tot katalizátorként is használ­ják, kísérletek folynak jelen­leg az ásvány felhasználásá­ra. műanyagok tűzállóbbá té­telére. és a sugárf értőt lenit és elősegítésére. A mezőgazdaság gépi szál- litóparkját az erőgépek és a tehergépkocsik együttesen alkotják. A megye mezőgaz­dasági üzemei — állami gaz­daságok és termelőszövetke­zetek — az elmúlt öt évben számottevően növelték szállí­tókapacitásukat. Jelenleg 3124 traktor, több mint 3000 pótkocsi és 1527 tehergépko­csi áll rendelkezésükre. Szükség is lesz erre a szál­lítóparkra, hiszen a nyári idő­szakban megközelítőleg 390— 400 ezer. ősszel pedig mint-; egy 250—300 ezer tonna me­zőgazdasági termék betaka- karításáról kell gondoskodni Borsodban. A felvásárló, feldolgozó vál­lalatok áruszállítási tevé­kenysége — a mezőgazdasági termékeknek az átvevőhe­lyekről a feldolgozó üzemek­be. onnan készáruként a fel­használókhoz, kereskedelmi egységekbe, exportra történt eljuttatása — a korábbi évek­hez képest szervezettebbé, folyamatosabbá vált. Ebben döntően közrejátszott, hogy —a vállalatok saját fu­vareszközeik fejlesztésén túl — külső fuvarozó vál­lalatok. MÁV. 3. számú Vo­lán, SZÖVAUT stb.. a le­hetőségekhez mérten fokoz­ták a mezőgazdasági é*- élel­miszeripari termékei-; szállítá­sával kapcsolatos bérfuvaro­zási igények kielégítését.

Next

/
Thumbnails
Contents