Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-09 / 159. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. július 9., csütörtök Nézőtéri meditáció Coltok dörgése és családi viszály Egy kocka a Nevem: Senki című westernparódiából Az elmúlt napokban a Kóma című filmért álltak sorba a mozipénztárak előtt, most ugyancsak sorok állnak, mert a Nevem: Senki című olasz— francia—NSZK koprodukcióban készült, Tonino Valeri rendezte western-paródia alighanem igen nagy tömeget vonz újra a mozik nézőterére. Sajnos, a film elővetítés- re nem érkezett meg, nem láthattuk, így a fent látható képen és a történeti leíráson kívül, no meg, amit a televízióban reklámként bemutattak belőle, egyebet nem tudhatunk közölni. A történeti leírást, kár lenne itt elismételni, a műfaj rajongói bizonyára nem is igénylik a történet előzetes elmesélését, a minősítéséhez meg elégnek tűnik számunkra a már említett televízióbeli összeállítás, amelyben dörögtek a coltok, sűrűn csattantak a pofonok, a vadnyugati filmek egyéb kö- zönségíogó kellékei kínálták magukat, s ha még azt is hozzátesszük, hogy a film két főszereplője Henry Fonda és Terence Hill, úgy már any- nyi előzetes tájékoztatást adtunk e filmről, hogy kritikai jegyzetként sem kínálhatnánk többet * Az országos bemutató programban szereplő három film közül a már említett western és Az anyakönyvvezető nem válik című szovjet film látható a miskolci premiermozikban, kertmozikban elővetítésként néhány előadásban látható a nagyközönség elé később kerülő Majmok bolygója. Részletesebben Az anyakönyvvezető nem válik című szovjet filmről szólunk. * Álla Szurikova rendezte a MQSZFILM Stúdióban Az anyakönywezető nem válik című filmvígjátékot. A rendező női mivolta bizonyos mértékig meg is szabja a történések láttatásának szemszögét. A címbeli anyakönyvve- zetőnő, aki éppen a har- minckettedik esketést végzi egyetlen napon, amikor férje szertartás közben felkeresi és közli vele, nogy egy másik nő kedvéért el fogja hagyni. A szituáció humoros, vagy , inkább tragikomikus. Miközben az anyakönyvveze- tőnő sztereotip szövegét mondja a fiatal párnak a boldog házasság fontosságáról, saját házassága dől romba. A film nem túlzottan nagy igényű, nem vállalkozik a vígjátéki történet keretében súlyosabb társadalmi kérdések felvázolására, nem rajzol szélesebb társadalmi freskót, megmarad a főszereplők szűk körénél, és egy eléggé el-, nyűtt vígjátéki vázra épül rí a mindvégig igen derűs, helyenként hangos nevetést kiváltó, tragikomikus esetekkel is átszőtt játék. A tizenkilenc évi házasság után „lelépő” férj elég hamar beleun a be- cézgető, másfajta életformát kialakító újabb asszony társaságába, a felnőtté váló lánygyerek sorsának alakulása is nagymértékben beleszól a szülők kapcsolatának formálódásába, és nem azért vígjáték Az anyakönyvvezető nem válik, hogy nyolcvan perc elteltével ne rendeződjék minden, azaz az elkóborolt férj találjon vissza a családjához, s közben a nagylány is megtalálja a boldogságát. Kellemes, bár elég hamar elfelejthető szórakoztató időtöltés, jó színészi játékkal; különösen a hűtlenkedő férjet játszó Frunze Mkrtcsjan örmény színész kelt sok derűt. Amikor heteken keresztül vagy coltok dörögnek a mozivásznon, vagy egyéb erőszakos dolgokat látunk, néha jólesik egy ilyenfajta vígjátékot végigülni.- (benedek) Vadászati kisposzler Néhány éve igen népszerűek lettek nálunk a poszterek. a híres festmények falra ragasztható sokszorosított példányai A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, amely a poszterek kiadósával foglalkozik, most a Magyar Vadászok Országos Szövetsége centenáriuma alkalmából Vadászati kisposz- ter-sorozatot jelentetett meg. E sorozat nyolc darabból áll. egységes műanyag tasakban hozzák forgalomba. Természetes. mindegyiknek a témája a vadászat. A sorozatban, illetve a tasakban a következő művek poszterei találhatók: Bosznay István Vadászat, Györgyi Giergi Alajos Vadásztársaság a Gerecse-hegységben, id. Markó Károly Diana a vadászaton, Szabó Vladimir Mátyás király vadászaton, Szinyei Merse Pál Oculi című festményeinek, valamint Orczy Béla Szarvasvadászat. Sterio Károly Túzokvadászat kocsiról, továbbá a Vaddisznóvadászat című színes litográfiáknak a nyomata. Matematikatanárok édorplése Bálint György hagyatéka Ha élne, csupán 75 éves volna. Rossz korban született, a kornak, amelyben élt, törvényszerűen el kellett őt (is) pusztítania. Szinte alig élt, mondhatjuk, ha születésének dátumát (190(1. július 9.) és halálának napját (19411. január 21.) egymás mellé tesszük. S milyen sokat írt — lepődünk meg —, ha műveinek puszta jegyzékét tekintjük. Verseskötete jelenik meg 1929-ben, műfordításai rendre napvilágot látnak, publicisztikai írásait kötetekbe gyűjti. Kora valamennyi jeles írójának, művészének műveit ismeri, kritikát ír róluk, nincs olyan kulturális esemény, mely mellett szótlanul menne el. Mindemellett széles látókörű újságíró volt, s anélkül, hogy beutazta volna a világot — bár Európa több országában járt —, mindent tudott a világról. Az értelmiségi családból származó Bálint György európai látókörű, felvilágosult, polgári magatartás eszményeit kapta örökségül — jó szellemi útravalót. S bár túllépett e polgári örökségen, bizonyos elemeit továbbra is megőrizte. Húszéves korában kezd újságíróskodni az Est-lapok sajtótrösztjénél, versei akkor már a Nyugatban jelennek meg. Keresi tehetségének megfelelő formáit, riportot ír, tudósítja Az Est-et, de irodalmi, művészi kritikáiban egyre határozottabban politikai érdeklődés mutatkozik. A tudósító és költő mellé a harmincas évek elejére felnőtt a publicista Bálint György. Sajátos ízű írásaiban iróniája keveredik a líraisággal, elemző intellektualiz- musa egyre határozottabban érvényesül. Az Idő rabságában című kötete előszavában írásainak természetéről így ír: „Egy ember naplója ez a könyv: feljegyzések és megjegyzések sorozata napjainkról. Nincsenek benne vallomások bizalmas magánügyekről, bár elismerem, így érdekesebb vagy legalábbis izgalmasabb lenne. Valahol a magánügy és a közügy határán mozog, ott, ahol a közügy magánüggyé válik és megfordítva. Nem hiszek abban, hogy élesen elhatárolható a magánember és a sokaság sorsa.” Nehéz tömören jellemezni Bálint György megnyerő humanista egyéniségét, a jegyze- tet-naplót író újságírót, aki különös zama- tú szépprózává avatta a publicisztikát, aki a legtöbb kérdésben szocialista módjára érzett és gondolkodott. Életszemléletét ő fogalmazta meg legjobban: „De tűrhető-e az életem, ha másoké tűrhetetlen? Értelmes-e, ha másoké értelmetlen? Az ember egyedül hal meg, de másokkal él. Csak az él igazán, aki együttél”. Bálint György a szavak embere volt, hitt erejükben, az értelem diadalában. Még akkor is, ha előre sejtette, ő már nem érheti meg ezt a diadalt. Neki más feladat jutott. „Elkeseredni annyi, mint káromkodni, vállat vonni, elzárkózni. Felháborodni pedig egyszerűen csak annyi, mint szembeszállni” — írta 1936-ban. E különös tartalmú szóban foglalta össze életének és tevékenységének elvi értelmét. A publicista Bálint György nem elvontan a kapitalista rendszer ellen háborgott, hanem bizonyos társadalmi tünetek, emberi jelenségek elemzésére vállalkozott. A világot nemcsak figyelte, értette, ellentmondásait is felmérte. Azzal is számolt, hogy a tömeg egy része — akár saját érdekei elBulcnt György portréja len is — mozgósítható fasiszta demagógiával, mégsem fogadta el a „csordáról” szóló divatos értelmiségi elméletet. „Nem gyűlölöm és nem tartom távol az alacsony tömeget. Csak addig alacsony, míg parancsolóit tiszteli, amíg másban hisz, nem önmagában. Hatalmas erőket sejtek benne” — írta az önarcképvázlatban. Pedig egyre nehezebb volt írni, véleményt mondani a fasi- zálódó Magyarországon. Állandó lapját, a Pesti Naplót 1939-ben betiltották, olykor a Népszava hozta cikkeit, a Nyugat közölte egy-egy kritikáját. Egyre szűkült körülötte a világ. A sötét kor egyik legvilágosabb elméje mégiscsak egy rövid ideig gondolt a menekülésre. Angliába utazott, hogy emigráljon, de két hónap után visszatért — nem akart egyedül „menekülni”. Sorsa beteljesedését várta, s közben dolgozott. De kiütötték kezéből a tollat, kémkedés vádjával letartóztatták, gyűjtőtáborba, majd munkaszolgálatra hurcolták, s Ukrajnából mór nem tért vissza. Bálint György hagyatékából került elő utolsó, üzenete. Egy radírban személyesítette meg önmagát, ki múltjára visszatekintve így vet számot: „Ha valahol félig kész gondolatokat, tisztázatlan ötleteket vetettek papírra, én ott voltam és közbeléptem. Szemmel tartottam minden gyanús eredetű szöveget... Illúziókat romboltam, tudatosan és elszántan. Üldöztem a gyengeséget, nem tűrtem a hazug vigasztalódóst... Védtem valamit, amit ma már egyre kevesebben védenek. Elszánt voltam és következetes, és talán nem volt mindenben igazam. Maradék nélkül fogyok majd el, utolsó por- cikám együtt semmisül meg az utolsó hibás szóval, amit kiirtok. Nyom nélkül szűnök meg, elvontan és tökéletesen. Eltüntetett szövegeim sorsára jutok, megszűnésem megkoronázza életművemet”. Kmety Attila Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen tartják meg idén a Bolyai János Matematikai Társulat hagyományos vándorgyűlését, amelyet Rátz Lászlóról neveztek el. A július 7-én kezdődött és 10-ig tartó vándor- gyűlésre az ország legkülönbözőbb iskoláiból 420 matematikatanár érkezett. Közel félszáz előadás hangzik el a vándorgyűlés programjában, s az előadásokat — természetesen — konzultációk és viták követik. öt szekcióban beszélik meg a résztvevők a matematika tanításának időszerű feladatait. Az alsó tagozatos szekcióban a matematika tanításának egymásra — évfolyamokra — épülése a központi téma. Az általános iskola felső tagozatában tanító matematikatanárok a zseb- számológépek használatának lehetőségeiről és előkészítéséről is véleményt cserélnek. (A megvitatásra kerülő témák között jó néhány olyan is van, amely időben előre tekint.) A középiskolában, a gimnáziumokban tanító pedagógusok több fontos témát is megvitatnak: így a számítástechnika témaköréből, illetve a fakultációból adódó feladatokról cserélnek véleményt. De szó lesz a szakmunkásképzőkben bevezetett új matematikatantervről is. Külön szekcióban hangzanak el előadások a felsőoktatás matematika tanításáról. Tegnap délután egyébként igen izgalmas és időszerű témáról rendeztek ankétot a Nehézipari Műszaki Egyetemen. amelyen egyaránt részt vettek a felsőoktatásban és a középiskolai oktatásban érdekelt pedagógusok. Rábai Imre, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa értékelte az idei írásbeli matematika érettségi és felvételi vizsga eredményeit. Az ország különböző vidékeiről érkezett matematikatanárok hagyományos vándorgyűlésükön nemcsak a matematikatanítás időszerű feladatairól beszélgetnek. Hiszen az új matematika- tanterv alapján tanuló diákok csak 1996-ban kerülnek az egyetemekre. Ä folyamatosság, a matematika tanításának egymásra épülése is témája a vándorgyűlésnek. A nagyvárosi lakótelepeken élők kulturális ellátottságának jobbítására, a közművelődési és szórakozási lehetőségek gazdagítására országszerte számos erőfeszítés történik. A miskolci kezdeményezések között az elmúlt esztendőben találkozhattunk először a lakótelepekre vitt amatőr színpadi produkciókkal, szabadtéri előadásokkal. A közönség körében tapasztalt kedvező fogadtatás arra buzdította a városi művelődési központ munkatársait, hogy az idei nyáron szervezettebbé és szélesebb körűvé tegyük ezeket az úgynevezett utca- színházi rendezvényeket. Ezért még az év elején — több szervvel karöltve, a Népművelési Intézet szakmai támogatásával — pályázatot hirdettek meg amatőr színjátszó csoportok és irodalmi színpadok számára lakótelepeken, tereken bemutatható játékokat várva és kérve. Bár a felhívás országos „hatókörű” volt. az előzsüri javaslata alapján kialakult program ismeretében úgy tűnik, az igazán neves, és az „utcaszínházalásban” gyakorlott együttesek közül kevesen vállalkoztak részvételre; örvendetes ugyanakkor Miskolcon eddig nem ismert megyei csoportok megjelenése. (A csoportok a közönség — felnőtt- és gyermekközönség — elismerésének elnyerésén túl Miskolc város díjáért is versengenek.) A júliusi és augusztusi hétvégekre szánt szabadtéri bemutatók sorát az elmúlt szombaton a budapesti Perem-színpad nvitotta meg. tök már tavaly is jártak itt. s az idén, előreláthatólag szeptember 12-én újra visszatérnek, egyik mostani produkciójuk ugyanis egy főszereplőjük betegsége miatt „nem jött össze”.) A miskolci rendezők, a városi művelődési központ illetékesei három helyszínre szervezték az idei programokat: a Tanácsköztársaság lakótelepre; Miskolc-Tapolcára és az Avas-déli lakótelepre. (Sajnálkozva tehetjük hozzá, hogy az egyébként is elég mostoha ellátottságú diósgyőri városközpont kimaradt ebből a sorból ...) A most következő hét végén, tehát július 11-én. 12-én helybeli csoport, a miskolci Etűd színpad lép az említett helyszíneken a közönség elé Váci Mihály Utazás Bürokronéziá- ba című szatirikus játékával. A továbbiakban — a program szerint — a következő együttesek jönnek nyári szórakozást ígérve a lakótelepeken élők számára: UNIÓ színpad .(Debrecen): a KISZ Központi Művészegyüttes színjátszó csoportja: a Theatrum együttes (Kazincbarcika): az alberttelepi színjátszó csoport; a szerencsi munkásszínjátszó csoport; a miskolci Csortos Gyula Színpad, és szó van az ugyancsak miskolci Pécsi Sándor Színpad szerepléséről. (t. n. j.) írásos bejelentésre házhoz megyünk. Lakosság es kozuleiek, HLiLLLM! Az elvállalt bútorok be- és kiszállításáról it::::::::?: gondoskodunk. A Miskolci Bútoripari Szövetkezet javítórészlege mindenféle ülő- és fekvő kárpitosbútorok javítását, áthúzását, különféle függönyözéseket vállal rövid határidőre. üü:::2:::í Igénybejelentés: Miskolc, Laborfalvy R. u. 16. Telefon: 15-494 Júliusban, augusztusban UlcaszíÉázas hélváiék Miskolcon