Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-09 / 159. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. július 9., csütörtök Nézőtéri meditáció Coltok dörgése és családi viszály Egy kocka a Nevem: Senki című westernparódiából Az elmúlt napokban a Kó­ma című filmért álltak sorba a mozipénztárak előtt, most ugyancsak sorok állnak, mert a Nevem: Senki című olasz— francia—NSZK koprodukció­ban készült, Tonino Valeri rendezte western-paródia alighanem igen nagy tömeget vonz újra a mozik nézőteré­re. Sajnos, a film elővetítés- re nem érkezett meg, nem lát­hattuk, így a fent látható ké­pen és a történeti leíráson kí­vül, no meg, amit a televí­zióban reklámként bemutat­tak belőle, egyebet nem tud­hatunk közölni. A történeti leírást, kár lenne itt elismé­telni, a műfaj rajongói bizo­nyára nem is igénylik a tör­ténet előzetes elmesélését, a minősítéséhez meg elégnek tűnik számunkra a már emlí­tett televízióbeli összeállítás, amelyben dörögtek a coltok, sűrűn csattantak a pofonok, a vadnyugati filmek egyéb kö- zönségíogó kellékei kínálták magukat, s ha még azt is hoz­zátesszük, hogy a film két főszereplője Henry Fonda és Terence Hill, úgy már any- nyi előzetes tájékoztatást ad­tunk e filmről, hogy kritikai jegyzetként sem kínálhatnánk többet * Az országos bemutató programban szereplő három film közül a már említett western és Az anyakönyvve­zető nem válik című szovjet film látható a miskolci pre­miermozikban, kertmozikban elővetítésként néhány elő­adásban látható a nagykö­zönség elé később kerülő Majmok bolygója. Részlete­sebben Az anyakönyvvezető nem válik című szovjet film­ről szólunk. * Álla Szurikova rendezte a MQSZFILM Stúdióban Az anyakönywezető nem válik című filmvígjátékot. A ren­dező női mivolta bizonyos mértékig meg is szabja a tör­ténések láttatásának szemszö­gét. A címbeli anyakönyvve- zetőnő, aki éppen a har- minckettedik esketést végzi egyetlen napon, amikor fér­je szertartás közben felkere­si és közli vele, nogy egy má­sik nő kedvéért el fogja hagyni. A szituáció humoros, vagy , inkább tragikomikus. Miközben az anyakönyvveze- tőnő sztereotip szövegét mondja a fiatal párnak a bol­dog házasság fontosságáról, saját házassága dől romba. A film nem túlzottan nagy igé­nyű, nem vállalkozik a vígjá­téki történet keretében súlyo­sabb társadalmi kérdések fel­vázolására, nem rajzol szé­lesebb társadalmi freskót, megmarad a főszereplők szűk körénél, és egy eléggé el-, nyűtt vígjátéki vázra épül rí a mindvégig igen derűs, he­lyenként hangos nevetést ki­váltó, tragikomikus esetekkel is átszőtt játék. A tizenkilenc évi házasság után „lelépő” férj elég hamar beleun a be- cézgető, másfajta életformát kialakító újabb asszony tár­saságába, a felnőtté váló lánygyerek sorsának alakulá­sa is nagymértékben bele­szól a szülők kapcsolatának formálódásába, és nem azért vígjáték Az anyakönyvveze­tő nem válik, hogy nyolcvan perc elteltével ne rendeződ­jék minden, azaz az elkóbo­rolt férj találjon vissza a csa­ládjához, s közben a nagy­lány is megtalálja a boldog­ságát. Kellemes, bár elég ha­mar elfelejthető szórakoztató időtöltés, jó színészi játék­kal; különösen a hűtlenkedő férjet játszó Frunze Mkrtcsjan örmény színész kelt sok de­rűt. Amikor heteken keresz­tül vagy coltok dörögnek a mozivásznon, vagy egyéb erő­szakos dolgokat látunk, néha jólesik egy ilyenfajta vígjá­tékot végigülni.- (benedek) Vadászati kisposzler Néhány éve igen népsze­rűek lettek nálunk a poszte­rek. a híres festmények fal­ra ragasztható sokszorosított példányai A Képzőművé­szeti Alap Kiadóvállalata, amely a poszterek kiadósá­val foglalkozik, most a Ma­gyar Vadászok Országos Szövetsége centenáriuma al­kalmából Vadászati kisposz- ter-sorozatot jelentetett meg. E sorozat nyolc darabból áll. egységes műanyag tasakban hozzák forgalomba. Termé­szetes. mindegyiknek a té­mája a vadászat. A sorozat­ban, illetve a tasakban a kö­vetkező művek poszterei ta­lálhatók: Bosznay István Va­dászat, Györgyi Giergi Ala­jos Vadásztársaság a Gere­cse-hegységben, id. Markó Károly Diana a vadászaton, Szabó Vladimir Mátyás ki­rály vadászaton, Szinyei Merse Pál Oculi című fest­ményeinek, valamint Orczy Béla Szarvasvadászat. Sterio Károly Túzokvadászat kocsi­ról, továbbá a Vaddisznóva­dászat című színes litográ­fiáknak a nyomata. Matematikatanárok édorplése Bálint György hagyatéka Ha élne, csupán 75 éves volna. Rossz korban született, a kornak, amelyben élt, törvényszerűen el kellett őt (is) pusztíta­nia. Szinte alig élt, mondhatjuk, ha szüle­tésének dátumát (190(1. július 9.) és halálá­nak napját (19411. január 21.) egymás mel­lé tesszük. S milyen sokat írt — lepődünk meg —, ha műveinek puszta jegyzékét te­kintjük. Verseskötete jelenik meg 1929-ben, műfordításai rendre napvilágot látnak, pub­licisztikai írásait kötetekbe gyűjti. Kora valamennyi jeles írójának, művészének műveit ismeri, kritikát ír róluk, nincs olyan kulturális esemény, mely mellett szótlanul menne el. Mindemellett széles látókörű új­ságíró volt, s anélkül, hogy beutazta volna a világot — bár Európa több országában járt —, mindent tudott a világról. Az értelmiségi családból származó Bálint György európai látókörű, felvilágosult, pol­gári magatartás eszményeit kapta öröksé­gül — jó szellemi útravalót. S bár túllé­pett e polgári örökségen, bizonyos elemeit továbbra is megőrizte. Húszéves korában kezd újságíróskodni az Est-lapok sajtó­trösztjénél, versei akkor már a Nyugatban jelennek meg. Keresi tehetségének megfele­lő formáit, riportot ír, tudósítja Az Est-et, de irodalmi, művészi kritikáiban egyre ha­tározottabban politikai érdeklődés mutat­kozik. A tudósító és költő mellé a harmincas évek elejére felnőtt a publicista Bálint György. Sajátos ízű írásaiban iróniája ke­veredik a líraisággal, elemző intellektualiz- musa egyre határozottabban érvényesül. Az Idő rabságában című kötete előszavában írásainak természetéről így ír: „Egy ember naplója ez a könyv: feljegyzések és meg­jegyzések sorozata napjainkról. Nincsenek benne vallomások bizalmas magánügyek­ről, bár elismerem, így érdekesebb vagy legalábbis izgalmasabb lenne. Valahol a magánügy és a közügy határán mozog, ott, ahol a közügy magánüggyé válik és meg­fordítva. Nem hiszek abban, hogy élesen elhatárolható a magánember és a sokaság sorsa.” Nehéz tömören jellemezni Bálint György megnyerő humanista egyéniségét, a jegyze- tet-naplót író újságírót, aki különös zama- tú szépprózává avatta a publicisztikát, aki a legtöbb kérdésben szocialista módjára ér­zett és gondolkodott. Életszemléletét ő fo­galmazta meg legjobban: „De tűrhető-e az életem, ha másoké tűrhetetlen? Értelmes-e, ha másoké értelmetlen? Az ember egyedül hal meg, de másokkal él. Csak az él igazán, aki együttél”. Bálint György a szavak embere volt, hitt erejükben, az értelem diadalában. Még ak­kor is, ha előre sejtette, ő már nem érheti meg ezt a diadalt. Neki más feladat jutott. „Elkeseredni annyi, mint káromkodni, vál­lat vonni, elzárkózni. Felháborodni pedig egyszerűen csak annyi, mint szembeszáll­ni” — írta 1936-ban. E különös tartalmú szóban foglalta össze életének és tevékeny­ségének elvi értelmét. A publicista Bálint György nem elvon­tan a kapitalista rendszer ellen háborgott, hanem bizonyos társadalmi tünetek, em­beri jelenségek elemzésére vállalkozott. A világot nemcsak figyelte, értette, ellentmon­dásait is felmérte. Azzal is számolt, hogy a tömeg egy része — akár saját érdekei el­Bulcnt György portréja len is — mozgósítható fasiszta demagógiá­val, mégsem fogadta el a „csordáról” szóló divatos értelmiségi elméletet. „Nem gyűlö­löm és nem tartom távol az alacsony töme­get. Csak addig alacsony, míg parancsolóit tiszteli, amíg másban hisz, nem önmagá­ban. Hatalmas erőket sejtek benne” — írta az önarcképvázlatban. Pedig egyre nehe­zebb volt írni, véleményt mondani a fasi- zálódó Magyarországon. Állandó lapját, a Pesti Naplót 1939-ben betiltották, olykor a Népszava hozta cikkeit, a Nyugat közölte egy-egy kritikáját. Egyre szűkült körülötte a világ. A sötét kor egyik legvilágosabb elméje mégiscsak egy rövid ideig gondolt a menekülésre. Angliába utazott, hogy emigráljon, de két hónap után visszatért — nem akart egyedül „menekülni”. Sorsa be­teljesedését várta, s közben dolgozott. De kiütötték kezéből a tollat, kémkedés vádjá­val letartóztatták, gyűjtőtáborba, majd munkaszolgálatra hurcolták, s Ukrajnából mór nem tért vissza. Bálint György hagyatékából került elő utolsó, üzenete. Egy radírban személyesítet­te meg önmagát, ki múltjára visszatekintve így vet számot: „Ha valahol félig kész gon­dolatokat, tisztázatlan ötleteket vetettek papírra, én ott voltam és közbeléptem. Szemmel tartottam minden gyanús eredetű szöveget... Illúziókat romboltam, tudato­san és elszántan. Üldöztem a gyengeséget, nem tűrtem a hazug vigasztalódóst... Véd­tem valamit, amit ma már egyre keveseb­ben védenek. Elszánt voltam és követke­zetes, és talán nem volt mindenben igazam. Maradék nélkül fogyok majd el, utolsó por- cikám együtt semmisül meg az utolsó hibás szóval, amit kiirtok. Nyom nélkül szűnök meg, elvontan és tökéletesen. Eltüntetett szövegeim sorsára jutok, megszűnésem meg­koronázza életművemet”. Kmety Attila Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen tartják meg idén a Bolyai János Matematikai Társulat hagyo­mányos vándorgyűlését, amelyet Rátz Lászlóról ne­veztek el. A július 7-én kez­dődött és 10-ig tartó vándor- gyűlésre az ország legkülön­bözőbb iskoláiból 420 mate­matikatanár érkezett. Közel félszáz előadás hangzik el a vándorgyűlés programjában, s az előadásokat — termé­szetesen — konzultációk és viták követik. öt szekcióban beszélik meg a résztvevők a mate­matika tanításának időszerű feladatait. Az alsó tagozatos szekcióban a matematika ta­nításának egymásra — év­folyamokra — épülése a köz­ponti téma. Az általános is­kola felső tagozatában tanító matematikatanárok a zseb- számológépek használatának lehetőségeiről és előkészíté­séről is véleményt cserélnek. (A megvitatásra kerülő té­mák között jó néhány olyan is van, amely időben előre tekint.) A középiskolában, a gimnáziumokban tanító pe­dagógusok több fontos té­mát is megvitatnak: így a számítástechnika témaköré­ből, illetve a fakultációból adódó feladatokról cserélnek véleményt. De szó lesz a szakmunkásképzőkben beve­zetett új matematikatanterv­ről is. Külön szekcióban hangzanak el előadások a felsőoktatás matematika taní­tásáról. Tegnap délután egyébként igen izgalmas és időszerű té­máról rendeztek ankétot a Nehézipari Műszaki Egyete­men. amelyen egyaránt részt vettek a felsőoktatásban és a középiskolai oktatásban ér­dekelt pedagógusok. Rábai Imre, az Országos Pedagó­giai Intézet munkatársa ér­tékelte az idei írásbeli ma­tematika érettségi és felvé­teli vizsga eredményeit. Az ország különböző vi­dékeiről érkezett matemati­katanárok hagyományos ván­dorgyűlésükön nemcsak a matematikatanítás időszerű feladatairól beszélgetnek. Hiszen az új matematika- tanterv alapján tanuló diá­kok csak 1996-ban kerülnek az egyetemekre. Ä folyama­tosság, a matematika taní­tásának egymásra épülése is témája a vándorgyűlésnek. A nagyvárosi lakótelepeken élők kulturális ellátottságá­nak jobbítására, a közműve­lődési és szórakozási lehető­ségek gazdagítására ország­szerte számos erőfeszítés tör­ténik. A miskolci kezdemé­nyezések között az elmúlt esz­tendőben találkozhattunk elő­ször a lakótelepekre vitt ama­tőr színpadi produkciókkal, szabadtéri előadásokkal. A közönség körében tapasztalt kedvező fogadtatás arra buz­dította a városi művelődési központ munkatársait, hogy az idei nyáron szervezettebbé és szélesebb körűvé tegyük ezeket az úgynevezett utca- színházi rendezvényeket. Ezért még az év elején — több szervvel karöltve, a Népmű­velési Intézet szakmai támo­gatásával — pályázatot hir­dettek meg amatőr színjátszó csoportok és irodalmi színpa­dok számára lakótelepeken, tereken bemutatható játéko­kat várva és kérve. Bár a felhívás országos „ha­tókörű” volt. az előzsüri ja­vaslata alapján kialakult program ismeretében úgy tű­nik, az igazán neves, és az „utcaszínházalásban” gyakor­lott együttesek közül kevesen vállalkoztak részvételre; ör­vendetes ugyanakkor Miskol­con eddig nem ismert megyei csoportok megjelenése. (A csoportok a közönség — fel­nőtt- és gyermekközönség — elismerésének elnyerésén túl Miskolc város díjáért is ver­sengenek.) A júliusi és au­gusztusi hétvégekre szánt sza­badtéri bemutatók sorát az elmúlt szombaton a budapesti Perem-színpad nvitotta meg. tök már tavaly is jártak itt. s az idén, előreláthatólag szeptember 12-én újra vissza­térnek, egyik mostani produk­ciójuk ugyanis egy főszerep­lőjük betegsége miatt „nem jött össze”.) A miskolci rendezők, a vá­rosi művelődési központ ille­tékesei három helyszínre szervezték az idei programo­kat: a Tanácsköztársaság la­kótelepre; Miskolc-Tapolcára és az Avas-déli lakótelepre. (Sajnálkozva tehetjük hozzá, hogy az egyébként is elég mostoha ellátottságú diósgyő­ri városközpont kimaradt eb­ből a sorból ...) A most következő hét végén, tehát július 11-én. 12-én hely­beli csoport, a miskolci Etűd színpad lép az említett hely­színeken a közönség elé Váci Mihály Utazás Bürokronéziá- ba című szatirikus játékával. A továbbiakban — a prog­ram szerint — a következő együttesek jönnek nyári szó­rakozást ígérve a lakótelepe­ken élők számára: UNIÓ szín­pad .(Debrecen): a KISZ Köz­ponti Művészegyüttes színját­szó csoportja: a Theatrum együttes (Kazincbarcika): az alberttelepi színjátszó cso­port; a szerencsi munkásszín­játszó csoport; a miskolci Csortos Gyula Színpad, és szó van az ugyancsak miskolci Pécsi Sándor Színpad szerep­léséről. (t. n. j.) írásos bejelentésre házhoz megyünk. Lakosság es kozuleiek, HLiLLLM! Az elvállalt bútorok be- és kiszállításáról it::::::::?: gondoskodunk. A Miskolci Bútoripari Szövetkezet javítórészlege mindenféle ülő- és fekvő kárpitosbútorok javítását, áthúzását, különféle függönyözéseket vállal rövid határidőre. üü:::2:::í Igénybejelentés: Miskolc, Laborfalvy R. u. 16. Telefon: 15-494 Júliusban, augusztusban UlcaszíÉázas hélváiék Miskolcon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents