Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-07 / 157. szám
1981. júfius 7n kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Foglalkozási rehabilitáció Ke a könnyebb megoldást! 1981 — a rokkantak éve. Ál edelényi hányában Felvételünk Edelény I—IV. aknán, a Déli 2-es fronton készült, ahol a 100 méteres homlokról naponta több mint 600 tonna szenet fejtenek le a bányászok a modern KW8-3D típusú jövesztö- géppel. A Váci Mihály szocialista brigád tagjai a napokban kezdenek hozzá a front átszereléséhez. A jövő héten már új munkahelyen termelnek; Képünkön: Kutás János vájár egységléptetést végez. Háztáji városon, autóbuszmegállónál Mindenkinek hasznos málnás Arról mór hírt adtunk, hogy a bekecsi Hegyatja Tcunelősrövetkezet Miskolc környékén az elkövetkező években málnoültetvényt akar kialakítani. A közelmúltban kezdődött meg az a toborzás, omelynek eredményeként a málnást 2000 parcellára osztják szét, s adják át majd a vállalkozó városi családoknak. Egy-egy család apraja és nagyja, a kézzel szedett málna kilóiért a mindennapi árat kapja, vagyis a család innen származó évi jövedelme felülmúlhatja a 20 ezer forintot. Természetes tehát, hogy a sajtó, a rádió, s a televízió szinte naponta foglalkozik a megváltozott munkaképességűek, a mozgássérültek, a testi fogyatékosok problémáival. A közlemények egy része az emberi együttérzésre hivatkozik, segítségnyújtásra mozgósít, a másik része pedig a kisebb-nagyobb közösségek ilyen irányú aktivitásáról tudósít. „Szabad idejében motoros tolókocsit készített a gyáregység üzemi baleset következtében rokkanttá vált dolgozójának a Jendrassik szocialista brigád ...” Vagy: „Soron kívül végzik el a Trabant Mycomat gépkocsik javítási munkáit az N.-i autószerviz dolgozói...” Aztán: „Kommunista műszakjuk munkabérét a város rokkantainak szociális támogatására ajánlották fel a Z.-i szerszámgép- gyár munkásai.” Ezekhez hasonló hírek tataijait gyűjthetnénk ki hetente a hazai újságokból. Csakhogy társadalmi méretű problémát orvosolni — csupán tüneti kezeléssel nem lehet. Sokkal többre, átfogó intézkedésekre van szükség. Társadalmi méretű probléma Magyarországon, körülbelül 150—200 ezer azoknak a száma, akik eredeti munkakörükben — valamilyen okból, foglalkozási ártalom,súlyos betegség, vagy baleset következtében — képtelenek tovább régi teljesítményüket nyújtani, de más beosztásban értékes munkát végezhetnének. Ha az így megváltozott munkaképességűek számához hozzáadjuk a születésüktől rokkantakét, olyan számot kapunk, amely önmagában is bizonyítja á probléma társadalmi méretét. E százezrek emberi életkörülményeinek biztosítása, helyzetük javítása pedig nem függhet csupán a munkatársak, a kisebb-nagyobb kollektívák jó szándékától, karitatív hajlamaitól; meg kell teremteni társadalmi beilleszkedésük, a keresőképes korúak hasznos munkájának feltételeit. A megoldás tehát: a foglalkozási rehabilitáció. Célja a megváltozott munkaképességű dolgozók egészségi állapotához igazodó foglalkoztatás biztosítása. A foglalkozáA mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozók tudják, milyen nagy bosszúság, ha akkor hiányzik valamelyik műtrágya, amikor éppen a legnagyobb szükség lenne rá, vagyis fel kellene használni. Különösen az import műtrágyáknál jelentkezik ilyen gond, mivel a külföldi forgalmazók — éppen a nagy kereslet miatt — a szezonban nem mindig tudják a folyamatos szállítást vállalni. Ebből adódik, hogy bizony egyik-másik import műtrágya hosszabb-rövidebb ideig a hiánycikklistára kerül. E korábbi tapasztalatok alapján az illetékes szervek a gondokat úgynevezett előrendelésekkel, előszállításokkal igyekeznek megszüntetni. Magyarul ez azt jelenti, hogy már a felhasználás ideje előtt hónapokkal korábban beszerzik, megrendelik a szükséges műtrágyákat. Jó •«Ida erre az egyik legfonsi réhabilitáció mai rendszerét a Munkaügyi, az Egészségügyi és a Pénzügyminisz- , tórium 1967. XI. 22-i együttes rendelete szabályozta, s azon az elven alapult, hogy a gazdasági szabályozók és a munkaerőhelyzet megteremtik a vállalatok érdekeltségét a rehabilitációban. Továbbá, hogy a megváltozott munkaképességűek rehabilitációs foglalkoztatása elsősorban az eredeti munkáltató feladata. Sajnos, az elvet a gyakorlat csak részben igazolta. Bár a vállalatok többségénél valóban akadnak olyan munkahelyek, amelyeken foglalkoztatni tudnák a megváltozott munkaképességű dolgozót, gyakran a könnyebb megoldást, a rokkant-nyugdíjazást választják. Ez a magyarázata. hogy hazánkban ma indokolatlanul magas — mintegy 370 ezerre tehető — a rokkantsági nyugdíjasok száma. Ebből körülbelül negyedmillió munkaképes korú. A vállalatok nem érdekeltek Hogy miért könnyebb megoldás a nyugdíjaztatás? Mert az említett rendelet szerint a munkáltató a megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatása érdekében köteles gondoskodni a munkahely, a munkakörülmények megfelelő átalakításáról, a dolgozó átképzéséről, betanításáról, illetve szakképzéséről. Nagyobb számú csökkent munkaképességű részére esetleg külön üzemrészt kell létrehozni. Nos, a tapasztalat szerint a munkahelyeken — tisztelet a kivételnek —, ezekre kevés gondot fordítottak. Újabban a takarékosabb létszámgazdálkodás is szűkítette a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségeit; helyenként a létszámcsökkentés elsősorban a rehabilitációs üzemrészeket érintette. Mindez arra mutat — mondjuk ki kereken —, hogy a vállalatok nem érdekeltek a foglalkozási rehabilitációban. Igaz: a rendelet azt b kimondja, hogy az eredeti munkáltatónál nem foglalkoztatható, rehabilitációra szorulók elhelyezéséről a tanácsok munkaügyi és egészségügyi szakigazgatási szervei kötelesek gondoskodni. Sajnos, a t.osabb import műtrágya, a kálisó. amelyből ezekben a napokban jelentős mennyiség érkezett, illetve érkezik a megyei AGROKER-tele- pekre. Mivel azonban az AGROKER-telepek tároló- kapacitása is véges, ezért —, hogy a további káliszállítmányokat is zavartalanul fogadhassák — szükség van a gazdaságok, termelőüzemek segítségére is, hiszen tulajdonképpen ezek a rendelések, szállítások az ő érdekükben történnek. Fás Jánostól, a megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás főmérnökétől és Belencsák Sándortól, a megyei AGROKER osztály- vezetőjétől ezzel kapcsolatban a következő információkat kaotuk: — Megyénk mezőgazdasági üzemeinek zöme már korábban megértette az előtá- rolás jelentőségét. Idén tavasszal tapasztalták is hasznát, hiszen amíg szinte orvállalatok és a tanácsi szak- igazgatási szervek között — megint csak tisztelet) a kivételnek — általában nem alakult ki az e téren szükséges együttműködés. A tanácsok ehhez nem rendelkeznek megfelelő létszámmal, a rászorultak elhelyezéséhez pedig elegendő szociális foglalkoztatóval. Budapesten például mindössze 14,. vidéken pedig 7 szociális foglalkoztató működik, összesen mintegy 6000—7000 dolgozóval. Ám még ezeknek is csupán 40 százaléka megváltozott munkaképességű, a többség olyan, nyugdíjra nem jogosult idős személy vagy több gyermekes anya, akit nem egészségi okok akadályoztak a munkavállalásban. És a tanácsi célvállalatok? — kérdezhetnék a tájékozottabbak. Nos, az ilyen vállalatoknál foglalkoztatottak száma az utóbbi években csökkent, sőt, még a célvállalat megszüntetésére is akad példa. Erkölcsi kötelesség Az ■ okok összetettek. Az egyik, hogy a dolgozó maga sem érdekelt a rehabilitációban, a fárasztó tanulás, átképzés helyett inkább rokkantsági nyugdíjra törekszik. A másik, hogy a foglalkozási rehabilitáció mostani gyakorlata nincs összhangban a hatékony munkaerő-gazdálkodás követelményeivel. A harmadik, hogy mindmáig hiányos a megváltozott munka- képességű dolgozók rendszeres és folyamatos munkahelyi nyilvántartása. A negyedik, hogy hazánkban még nem alakult ki a foglalkoztatási rehabilitáció intézményi rendszere. Mindez arra mutat, hogy új jogszabályra van szükség, a rehabilitáció rendszerének olyan átfogó módosítására, amely a születéstől rokkantak és a megváltozott munkaképességűek emberi méltóságának megóvását, a társadalomba való beilleszkedését, az egészségesekkel egyenlő esélyek, s a hasznos tevékenység lehetőségének biztosítását mindannyiunk erkölcsi kötelességévé teszi. Anélkül persze, hogy egy fokkal is csökkentené a munkáltatók felelősségét. szágszerte nitrogénhiány volt, ez Borsodban nem jelentkezett. Ügy gondoljuk, hogy a káli esetében is élni fognak az előtárolás lehetőségével. Az AGROKER egyébként kedvezményes akciót is indít, hiszen aki augusztus 31-ig megvásárolja a káliműtrágya-szükség- letét, annak 15 százalékos árkedvezményt biztosítanak. Azok a gazdaságok, amelyek pedig vállalnak szakszerű bértárolást, azoknak az AGROKER havonta és tonnánként 30 forint bérleti díjat fizet. A káli szerepe a szakemberek előtt közismert. Mind a vegetatív, mind a generatív szervek érési folyamatát jól segíti. Javítja a termés minőségét, elősegíti az érést. Különösen a cukorrépa, a dohány, a burgonya káliigényes, de tulajdonképpen egyetlen kultúra sem nélkülözheti a kálihatóanyagot. (bajdu) At ötlet mér elsó hallásra tetszett. És nem azért, mert nagyszabású, s mint ilyen, megyénkben még példa nélküli, sokkal inkább azért, mert a bekecsi termelőszövetkezet elképzelésén mindenki nyerhet. Legjobban talán az a 2000 miskolci család, amelynek tagjai szabad óráikban málnát fognak szedni. Hogy miért éppen málnát, arra Pisák János, a szövetkezet elnöke válaszolt : — Jelentős ipari tevékenységünk van, de az ebből származó nyereség 80 százalékát a mezőgazdaság fejlesztésére szeretnénk fordítani. Viszont — érthető módon — azt az ágazatot szeretnénk megteremteni, amelyből leggyorsabban térül vissza a ráfordítás összege. Járva az országot, a legnagyobb lehetőséget a málna termesztésében láttuk, hiszen Nagyrédén, ahonnan az ötletet átvettük, 100—110 mázsás hektáronkénti termést takarítottak be. Hazajöttünk, s mérlegeltük esélyeinket. Gyors számolás után kitűnt, a nekünk pénzügyileg megfelelő 400 hektáros ültetvényt csak úgy tudnánk kialakítani, hogy 300 hektárt ott telepítenénk, ahol munkaerő van. Itt egy pillanatra érdemes megállni. A szövetkezetnek ez az üzlet csak úgy kifizetődő, ha a málnát nem géppel rázzák, hanem kézzel szedik. Így a termés mennyisége, s minősége javul, s ugyanakkor meg tudják nyerni a külföldi, elsősorban a svéd vevőket. Mivel Bekecs környékén csak 100 hektárra elegendő a munkaerő, világossá vált, a többi vállalkozót csak ott lehet keresni, ahol pillanatnyilag, de hosszú távon Is található. Vagyis ? — Csak Miskolc kerülhet ilyen területi mérettel szóba. De sajnos, földünk éppen ott nincs. Tárgyalásaink eredményeként, valamilyen szervezeti formában mindenképpen birtokolni fog ott szövetkezetünk földet, amelyen majd programunkat megvalósíthatjuk. Azt a programot, amely nem fillérekbe keltű. Csak a gyorsfagyasztó hűtőalagút, amely a termést plusz 15 fokról mínusz 24 Celsius-fokra hűti le, 120 millió forintba kerül. Az ültetvény kialakítás« pedig 45 millióba. Vagyis ha egyértelműen nem bíznánk a sikerben, akkor bele sem kezdenénk. Körvonalakban ennyi a szövetkezet elképzelése, amely a saját érdekét tisztázza. A guruló málnai, amely a gyorsfagyasztott termék elnevezése, a hűtőalagút és a csomagolás után kamionokba kerül, s indul Skandináviába. Az évi 200 millió forint árbevétel annyira jó árbevételt takar, hogy minden egyes család, aki a programban részt kíván venni, a mindenkori napi áron adhatja át a leszedett terméket. Az igaz, hogy a szövetkezet a talajmunkát, s a vegyszerezés költségét levonja, de ez az összeg annyira csekély, hogy a vállalkozók biztosan nem fognak tiltakozni. Már csak azért sem, mert a szövetkezetnek a kézzel szedett málna jelenti a nagyobb jövedelmet, vagyis előnye csak abból származhat, ha a családok tagjainak a becsületes munkáért minél nagyobb jövedelmet juttat. Ha valaki mégis kételkedne, megnyugtatásul csak annyit tudnék ideírni, a tsz, az élelmiszer- ipari feldolgozáson nyer jövedelmet. s nem a termelésen, amelyet — ha kell — inkább támogat' Az elnök ezt így fejezte ki: — A nagyrédeiekhez hasonlóan, ahol a málnát háztájiban termesztik, mi is parcellázzuk ültetvényünket. A vaG es ziel y község Tanácsa megvitatta és elfogadta a helység VI. ötéves tervét. E szerint — az elmúlt, középtávú tervidőszakban felhasznált 4,4 millió forinttal szemben — várhatóan hatmillió forint áll a tanács rendelkezésére. Ebből többek között a pedagógusoknak lakást építenek, továbbá lakásfelújítást, útépítést végeznek, s egyéb kommunális gondokat oldanak meg. Az utóbbi fél évtizedben a községben végzett társadalgyonbrctonságról természeteJ sen gondoskodunk. Ezekre a 200 négyszögöles területekre keresünk, a nagyüzemi szak- szervezeti bizottságokon keresztül jelentkezőket. Minket nem az érdekel, hányán dolgoznak a — nevezzük úgy —; telkükön, hanem hogy menynyit, s milyen minőségben takarítanak be. Egy család 8—j 10 mázsa termést szüretelhet, ha gondosan válogatva szedik, jövedelmük, a levonásokon tű) biztosan meghaladja a 20 ezer forintot. Persze, közepe-, sen termő évben. Ehhez a málnát metszeni, s szüretelni kell. A szedés a folyamatos érés miatt egy hónapon át tart. A metszés — augusztusban — rövidebb feladat. A szövetkezet tanfolyamokat indít, filmeket vetít, gyakorlati bemutatókat tart majd a metszésről, a hajtásválogatásról. A szüret pedig nem igényel szakértelmet. A terület úgy lesz megválasztva, hogy városi busszal — s esetleg rendkívüli járatokkal — könnyen elérhető legyen. A táblavégeken mosdót, W. C.-t, s szerszámok elhelyezésére szolgáló helyiséget alakítanak ki. Az átvétel folyamatosan történik, s 24 órán belül a leszedett termék ellenértékét kifizetik. A későbbiekben, ha igény van rá, a málna egy részét, utalvány ellenében haza is vihetik. Az ötlet ezért tetszett eny- nyire. A málna 2000 családnak nyújt majd többletjövedelmet, ugyanakkor a termés 30 százaléka — az exportlehetőségek ellenére — Miskolc boltjaiba, piacaira kerül. Amit pedig a külföldi cégek megvásárolnak, az a szövetkezet boldogulását szolgálja, de ugyanakkor az ország külkereskedelmi mérlegét is javítja. — kármán — mi munka értéke meghaladta a 3,5 millió forintot. Ennek elismeréseként Szemán András tanácselnök Lukács Lászlónak, az Ongai Csavargyár igazgatójának, Harmati Istvánnak, a ®áz-és Olajszállító Vállalat miskolci üzemvezetőjének. Turnáczki Andrásnak, a csavargyár brigádve- zetöjének a Községért -ranyplakettet. két tanácstagnak: Dojcsák Lajosnak es Csorba Sándornak a Községért arany, illetve ezüst jelvényt adott át. , Ny. E. Kedvezménnyel vásárolható! Geszielv VI. ötéves terve
