Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-05 / 156. szám
1931. július 5., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Településfejlesztés Ilién Megyénkben is aratják a kenyérgabonát! ek után tárté sarad Beszélgetés Jantner Antal miniszterhelyettessel A betakarítás első munkanapja a tsz-ben A Minisztertanács egyik legutóbbi ülésén elfogadták a településfejlesztési koncepció módosításáról szóló előterjesztést. Arról, hogy miért volt szükség a változtatásra — Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettestől kértünk nyilatkozatot. — Tíz éve lépett éleibe a telep ülés/ejlesztési koncepció. Mi indokolta ennek felülvizsgálatát? — Éppen az, hogy egy évtized alatt sok minden változott, igen nagyot, fejlődött az ország. Ezekben az években lényegében befejeződött a szocialista iparosítás exten- zív szakasza, az ezzel együtt járó ipartelepítés, aminek viszont óriási hatása volt a településfejlesztésre. Korábban teljesen vagy nagyobb részben mezőgazdasági jellegű helységek iparosodtak, s ez sok tekintetben új helyzetet jelent« Ugyancsak hatással volt a településfejlesztésre a mezőgazdasági nagyüzemek kialakulása, a korábbi kis szövetkezetek egyesülése, összegezve tehát elmondhatjuk, hogy egy évtized alatt a makroszerkezet stabilizálódott, ezért is át kellett tekinteni a településhálózatfejlesztési elképzeléseket és teendőket. — Igazolta-e az élet a tíz év előtti elképzeléseket? — Éppen ezt vizsgáltuk, mielőtt a Minisztertanács elé terjesztettük a módosításokat. Természetes, hogy hosz- szú távra csak nagy vonalakban lehet tervezni, a részletekbe nagyon is beleszól a mindennapi gyakorlat. Nagyon fontos célja volt a településhálózat-fejlesztési koncepciónak a város és a falu közti különbségek csökkentése. Most megállapíthattuk, hogy ezek a különbségek valóban csökkentek — ami az átlagot illeti. Voltak és vannak azonban helyek, ahol a különbség tovább nőtt. Célul tűztük azt is, hogy Budapest ^egyeduralkodó” szerepét mind jobban ellensúlyozzák az ország más nagyvárosai, elsősorban az úgynevezett kiemelt felsőfokú központok, a megyei városok. Ez nagyrészt valóra vált, bár a szellemi élet meg mindig túlságosan centrali- zálódik a fővárosban. Hozzá- tehetem: ezzel szinte egyedül állunk Európában, minden más országban nagyobb súlyuk van a szellemi életben is a vidéki városoknak. — Mennyiben hatott a településfejlesztési koncepció az aprófalvak elnéptelenedésér re? — Divatos téma lett ez mostanában, sokat olvasunk, hallunk a falvak elnéptelenedéséről, méghozzá úgy, mintha ez valami magyar sajátosság lenne. Pedig ilyen mindenütt volt, á legtöbb európai országban korábban zajlott le. Ügy is mondhatjuk: ez törvényszerű, de nálunk késett Magával hozza ezt az iparosítás, arrf! nálunk a mezőgazdaság átszervezésével nagyjából ' egy időben zajlott le. A fiatalabb korosztályok városba költözésének elsőrendű oka az, hogy ott több és jobb munkaalkalmat lehet találni, s egyáltalán nem a település- fejlesztési koncepció hatott így. Annál kevésbé, mert a koncepció gyakorlatilag az ötödik ötéves terv időszakában kezdett hatni, a falusiak nagymértékű városba költözése pedig ennél jóval korábban elkezdődött. . — Mégis: gyakori és jogos panasz, hogy a kisközségek nemcsak hogy nem kapnak, hanem szinte mindent elvisznek” belőlük. — A tendencia kétségtelenül az, hogy a városoknak, nagyobb településeknek többet kell kapniuk központi és megyei erőforrásokból is. A koncepció módosításában azonban szerepel az is, hogy ezentúl többet kell kapnia a falunak, de anélkül, hogy az arányt megfordítanánk. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az alapvető ellátási szintet a legkisebb falvakban is biztosítani kell, tehát legyen mindenütt villany, víz, napi áru- szükségleteket kielégítő bolt, továbbá az alapellátást adó egészségügyi, oktatási intézmény és megfelelő út, olyan közlekedési lehetőséggel, hogy a további igényeik kielégítését lmnnven elérhessék a kisfalvak lakói a legltöz- lebbi nagyközséget, várost Hiba volt eddig, hogy a településfejlesztési koncepcióban szereplő „központi szerepkör nélküli település” meghatározásából sok helyen önkényesen elhagyták a „központi” szót, tehát egyszerűen, „szerepkör nélküli településinek tekintettek egyes községeket, ebből kiindulva elvonták tőlük a helyben képződött eszközöket, s ezek egy részét városfejlesztési célokra használták fel. Ez viszont a falu és város közti különbségek növekedéséhez vezetett. — Milyen változások várhatók a módosítás nyomán? — Például a magasabb településhálózati szerepkör eléréséért mesterségesen duzzasztották fel egyes városok népességszámát és ezért nem tudott lépést tartani a városok népességnövekedésével az infrastrqktúra. fejlesztése. Ezentúl nem orientálhat a népességszám ilyen fejlesztésekre, ezért várhatóan gyorsabban javul majd a városok ellátottságának helyzete. Változás az is, hogy a jövőben a településeket nem önmagukban vizsgáljuk és tervezzük, hanem településcsoportonként, ha úgy tetszik: a vonzásközpontot vonzás- körzetével együtt Ismét nemzetközi tendenciára hivatkozom: sok város számára előnyös lehet ha nem saját területén, hanem a szomszédos, közeli községekben lesznek az új lakóépületek. — Ugyancsak a kormány által elfogadott módosításban olvasható, hogy „az agglomerációk összefüggő városias térségekként fejlesztendők”. Mi tette szükségessé ezt? — Egyre erősebb — csakúgy, mint világszerte — az agglomerálódásd tendencia, vagyis a különböző településekről, kisfalvakból elköltözők mindinkább a nagyvárosok, elsősorban Budapest Bizony, a mi gyermekkorunkban a nagy vakáció minden egyes napját legtöbbünknek nehéz munkában kellett eltöltenünk. Kellett a pénz, hogy valami ruhát vegyünk, hogy legyen miből megvásá*- rolnunk a következő évi tankönyveket, az iskolai felszereléseket. Most, ha el is mennek dolgozni a fiatalok, legfeljebb egy hónapra, hogy jusson idő a pihenésre is. Igv van ez rendjén: a tanulás után kell e pihenés. De vajon kikapcsolódás-e az úgynevezett „édes semmittevés”? Ebbe az ember jobban belefárad, mintha dolgozna. A gyermek számára pihenés, ha új ismereteket szerezhet; kell, hogy legyen idő ezen a nyáron is zavartalanul fürödni, tévét nézni, rádiót hallgatni; de nem feledkezhetünk meg az olvasásról sem. Tanév közben a kötelező és javasolt irodalom eléggé Az ideihez hasonló korai aratásra Mezőkövesden sem igen emlékeznek. A betakarítást megelőző próbavágások 81-es hektoliter- súlyt és 13,5-es nedvességtartalmat mértek. Az aratással várni nem lehetett. közvetlen környékén telepszenek le. Ez teljesen érthető, hiszen ott még megtarthatják bizonyos mértékig falusi szokásaikat, kevésbé kell megváltoztatniuk életmódjukat, mint a városokban, esetleg lakótelepeken. Emiatt egyes nagyváros-környéki települések lélekszáma sokkal gyorsabban nő, mint a városoké, ezzel pedig nem tud lépést tartani az infrastruktúra fejlődése. A településfejlesztési koncepció módosítása most ezen a helyzeten kíván változtani az agglomerációk fokozottabb, városihoz hasonló fejlesztésével a közművesítésben, szociális-kulturális ellátásban, általában az infrastruktúrában. Az összefüggő városias térség azt is jelenti, hogy az agglomerációba tartozó településeket egy összefüggő, nagy fejlesztési egységnek kell tekinteni, ahol a regionális létesítmények kialakítását kell az egyedi megoldásokkal szemben előtérbe helyezni. A közös létesítmények kialakítása, fenntartása megköveteli az agglomerációba tartozó tanácsok szoros együttműködését — A határozat hangsúlyozza. hogy nagyobb mértékben kell törekedni „az egyes települések természeti, demográfiai, gazdasági erőforrásainak alapulvételével az ön- tevékenység kibontakoztatására, a helyi kezdeményezések támogatására”. Mit jelent ez a gyakorlatban? — Igen sok lehetőség van még, amit nem aknáznak ki kellően a helyi lakosok, csak a központi támogatásra várnak. Például: a balatoni idegenforgalomba bekapcsolódhatnának zalai, bakonyi falvak is, s ez ugyanúgy áll más vidékek községeinek ma rhég kihasználatlan lehetőségeire. Ilyen helyeken a megyei eszközöket annak arányában fogják szétosztani, amennyire maguk a helybeliek mozgósítják erőiket Vonatkozik. ez a helyi erőből történő kisebb építésekre éppúgy, mint a társadalmi munka igénybevételére. Másrészt: mindenütt szükség van nyílt településpolitikára, a lakosság bevonására a tervek elkészítésébe és jóváhagyásába. Ahol így készítik el a terveket, ahol a lakosságot beyonják a tervezésbe és a kivitelezésbe egyaránt — ott a helybeliek jobban vigyáznak a megteremtett értékekre, mert valóban sajátjuknak érzik — mondotta befejezésül Jantner Antal miniszterhelyettes. V. E. Hiába sík a terep, nem látom a tábla végét! Százegy hektár, csak százegy hektár! Ügy nevezik ezt: B—2-es tábla. De mondják (sőt ezt használják gyakrabban) Trafóházi táblának is. Ez a parányinak nem nevezhető földterület az idei betakarítás első munkanapjának helyszíne a mezőkövesdi Matyó Tsz-ben. Elsők között... Péntek van, július 3-a, Kornél napja. Kóvesden kezdetét vette a kenyércsata. Elsők között a megyében itt érett vágásra a kenyérgabona. Korán lenne? A sokéves tapasztalatok szerint elég korai aratás. Erre hivatkozik Riczkó Attila, a gazdaság termelési elnökhelyettese is. — De mit lehet termi? — tárja szét a karját. — Ha megérett, megérett, vágni kell. Tovább várni vétek lenne... Előző nap prőbavágásokat végeztek. Ezen, az ősszel Novo Rána fajtával bevetett területen 81-es hektolitersúlyt és 13,5-es nedvességtartalmat mértek. Tehát szárítani sem kell. Csupán tisztítják, s mehet a szem a gabonasilóba. — Ha már a termés kevesebb a tervezettnél, legalább a költségeket csökkentsük. S ha mód van rá, lábon szárítsuk meg a szemet — jegyzi meg Répási Vince ágazatvezetó. Tényleg... a termés mit ígér? Megyek Riczkó Attila után a tarlón. Az alacsonyra vágott szárcsonkok „árulkodnak”. Ezen a táblán elég ritka lett a kalásztömeg. — Téli, kora tavaszi fagykár. Kiritkult... — hallom a magyarázatot Kilenc kombájn A tervezettnél valamivel gyengébb termésátlaghoz természetesen a kiritkulás mellett más is hozzájárult, Ezen a tarlón magas sarkú cipőben nemigen lehetne közlekedni. No, nem a tarló, illetve a talajegyenetlenség miatt. Akkora repedések, hasadások vannak a talajban, hogy szinte belefér az ember karja. A májusban, júniusban elmaradt csapadék, ez a legnagyobb terméscsökkentő az idén! Hogy mégis mennyi lesz? Most a betakarítás kezdetén erre pontos választ adni még nehéz lenne. Nagy György, a másik ágazatvezető ennek ellenére megkockáztat kimondani egy 40 mázsa körüli átlagtermést. Kilenc kombájn vágott neki itt, Kövesden az első munkanapnak. E—512-esek, E— 516-osok, John Deerek és egy gépmatuzsálem, egy SZK—4es. Azért csak ennyi, mert jelen pillanatban 5 kombájnjuk kölcsönben, a püspökladányi téeszben dolgozik. A jövő hét közepére azonban ezek is hazajönnek, s várják a hónap közepe táján a püspökladányi segítséget is. Itt, a Matyó Tsz-ben idén is van. lesz mit aratni. Csupán a búzaterületük 2675 hektár! Ha ehhez hozzáadjuk a tavaszi árpa és a fénymag területét is, csaknem 5000 hektár az az aratnivalő, ami a termelőszövetkezet dolgozóira vár. Nem kevés munka, nem kevés felelős-; áég! A kilenc kombájnnak ést rajta a kilenc kombájnosnata ez a nap a beállás napjai Ilyenkor még előjönnek azok a hibák, amelyeket a műhelyben nem lehetett ki- szúrni. — Annak ellenére, hogy it# is, ott is akad kisebb javítanivaló, ezen a táblán ma estére csak tarló maradhat) — határozza meg a feladató# Répása Vince. A kilenc kombájnt». Bae- zsó Pál és társai a dolgot nem veszik tréfára, vágják a kalászt rendületlenül. Telik a magláda ürítés után pe-j dig a ZILr-ek és pótkocsik platója. S végre dolga akad a tábla végében eddig dolog nélkül üldögélő két diáklánynak is. ök állítják ki ugyanis a szállítójegyeket, a termést a termelőszövetkezet 2-es telepére szállító gépjárművezetők részér*. Telnek a kocsik, jönnek a jegyért. Még nincs dél, de már egyre ola- jozottabban működik az ara-' tásd mechanizmus. „Faiánk” gépek A kombájnok utón pedig tarló marad. S mert e gépek „falánkak”, ez a tarló egyre több. egyre nagyobb. Persze, az is igaz, nem sokáig. Mert jönnek majd más gépek. Lehúzzák a szalmát, feltörik s tarlót, és arra sem keil sokat várni, hogy a földbe új mag kerüljön. Örökös kor- forgás ez. Mondhatnánk azt is: ez a rendje az életnek. Hajdú Imre Fotó: Fojtán László Vakáció leköti a diákokat; most itt van az ideje, hogy mást is olvassanak. És ez már aktív pihenés. A kirándulás, a séta iránt — ha az nem tu ulmányi kirándulás, s nem tanulmányi séta — egyre nagyobb az érdeklődés. Sok iskolában egész tanévben országjárásra gyűjtöttek a fiatalok, s most, hogy megkezdődött a szünidő, előkerült a féltett pénzecske, a szülők is megtoldják néhány forinttal, és útra kelnek a diákok, megismerni az országot, esetleg a szomszédos népeket, így tágul gyermekeink érdeklődési köre. szemlélete; köny. ayebben eligazodnak más területeken, esetleg más népeknél. Egy-egy ilyen úton sok a látnivaló, sajnos azonban rendszerint kevés az idő. Éppen ezért a rendelkezésre álló napokat jól be kell osztani. A kulturális, tudományos jellegű megfigyeléseket „fűszerezni” kell fürdéssel, szórakoztató programmal. Mi legyen azokkal' a diákokkal, akiknek a vakációban az év során mulasztottakat kell pótolni? A pihenés kijár azoknak is, akik gyenge eredménnyel zárták az elmúlt tanévet, és esetleg egy vagy két tárgyból javítóvizsgára utasították őket. Sem az orvos, sem a pedagógus, de egyetlen felelősséggel rendelkező szülő sem válthatja: megbuktál, most tanulhatsz szakadásig! Kell néhány hetes pihenés a javító- soknak is. Ha ezt nem kapják meg, fáradtan látnak munkához, és így lényegesen kisebb eredményt várhatunk tőiül:. De fontos, hogy ezek a fiúk és lányok érezzék a szülői ház. szeretetét is. Tehát azt, hogv nemcsak büntetünk, hanem megteremtjük a javítás feltételeit például azzal, hogy gondoskodunk jó korrepetitor személyéről is. Az aktív pihenést szolgálja — ezt ne mosolyogjuk meg! — a játék is. Számos élet- és ismeretanyag könnyen, gyorsan, tegyük hozzá: játszva is elsajátítható. Éppen ezért na haragudjunk még nagyobb gyermekünkre sem, ha a vakációban sokat játszik. Figyeljünk fel arra, ha a lányok, fiúk nyáron valami »nagy”, vagy akár csak apró 'alkotásba fognak. Jutalmazzuk öltét figyelmünkkel, megbecsülésünkkel. Az emberi örömök között ugyanis előkelő helyet foglal el az alkotás öröme, éppen ezért a diákember alkotó törekvéseit szorgalmazzuk. segítsük. így is megteremthetjük a nyáron is aktív pihenést. Figyeljünk tehát oda a vakációban is a gyermekre. Nem jól cselekszik az a szülő, aki ezzel a jelszóval: „nyár van, csinálj, amit akarsz!” szabadjára engedi fiát, lányát. Az ilyen diák esetleg olyan „pihenést” választ magának, amely később gondot okozhat a családnak, társadalomnak egyaránt. F. L
