Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-05 / 156. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. július 5., vasárnap A huszonnyolcadik nyári művésztelep / ttézsö Ferencnek a nyár nem Káfőczy Györgyéé (balról) még először van Tokajban, de a társa, nyár Tokaj nélkül. Sebestyén Ágnes (jobbról) immár tizenkettedszer. é Ez ugyan hová kerüljön? . Mere! Oltó a kiállítás rendezése közben. ;— Több mint húsz nyári művésztelepi idényt töltöttem eddig Tokajban. Szeretem Tokaj levegőjét, mert igen közel áll az én piktu- rámhoz. Keresem a fényt, a párákat, a Tisza és a Bodrog, meg az Alföld és a hegyvidék, a Kopaszhegy találkozása adja meg, amit keresek. Szűkebb pátriám, Nóg- rád kornorabb vidék, a Ka- rancs impozáns, nagy, komor hegy. Meg mindezen túl: itt mindig jók az esti előadások, a vetítések, jól ‘tájékoztatnak a világ képzőművészeti életében jelenlevő új irányzatokról, s igen jó előadóktól hallhatunk minderről. Az évek során kialakult itt a baráti kör, amelynek szálai át-, meg átszövik az országot, így lesz Tokaj mfivésztelepe össze- , tartó erő. Jól érzem itt magamat mindig és hasznos feltöltődéssel térek haza'Salgótarjánba, ahol megyei szinten foglalkozom a szakkörök, a rajzpedagógusok munkájával, így rajtam keresztül jut el a tokaji mű- ! vésztelep szelleme, megújító ereje Nógrád szakkörveze- . tőihez, rajzpedagógusaihoz. Szeretem hát Tokajt, — mondta Iványi Ödön salgótarjáni festőművész a minap a tokaji művésztelepen. Az ország ellenkező végéről jött Hézső Ferenc, Hódmezővásárhelyen lakik, Szegeden főiskolai tanár, a tanárképző főiskola rajztanszékén. Tőle hallottuk: — A nyár ryekem nem nyár Tokaj nélkül. 1963 óta mindig itt vagyok, s ha nem is tudom a teljes táborozási időt itt tölteni, mint most is, a főiskolai felvételi munka szólít haza. Rokonszenves számomra a tokaji „hármasság”: a viták, a hegyvidék és napsütés, a tokaji bor s ettől elválaszthatatlanul az évtizedek során kialakult baráti kör. A tokaji akkumulációt különböző szinteken hasznosítom, illetve adom tovább: szakkört vezetek, ez az egyik út; főiskolai tanár vagyok, ez meg a másik, merőben eltérő szintű továbbadási fokozat. Ugyanakkor a későbbi hetekben Mártélyban országos képzőművészeti tábort vezetek. Innen most Hajdúböszörménybe megyek nemzetközi művésztelepre. Tokaj számomra mindig a megújulás lehetőségét hozza, amit otthon beépíthettem, illetve beépíthetek saját világomba. ' Sok más korábbi ismerőssel is találkozhatunk. Például Sebestyén Ágnes sátoraljaújhelyi tanár immár tizenkettedszer van itt. De vannak újak i»: Kálóczy Györgyrté Sárvárról először jött most Tokajba. 4 Tokaj életében megszokott a nyári művészteiep. Az idén huszonnyolcadik alkalommal sereglenek ide a szakkörvezetők, majd a második turnusban a szakköri tagok. Az első turnusban negyvenötén vannak — a második népesebb lesz —, a régi' kollégiumon kívül a gimnáziumban és a mellette lévő általános iskolában kaptak elhelyezést, s a Népművelési Intézet alkotóházának bővülésére is lehetőség lesz a közeljövőben. Amikor a művésztelepen jártunk, még csak rendezték a ma délelőtt nyíló két Iványi Ödön a fényt, a párákat keresi Tokajban. (Laczó József felvételei) kiállítást: a telepen lévő művészek magukkal hozott műveiből és az országos amatőr képzőművészeti kiállítás anyagából valót. Egyébként mindkét turnus rendez bemutatkozó tárlatot és búcsúzáskor bemutatja itt készült munkáit: egy hónap alatt ez öt tárlatot jelent Tokajban. Karsai Zsigmondda! és Mezei Ottóval, a telep vezetőivel beszélgetünk: — A telep alapvető célkitűzése az elmúlt évhez képest változatlan. Kétéves témánk „a forma és funkció a képzőművészetben”. Ennek jegyében igyekszünk a résztvevőket új ismeretekkel felvértezni, ehhez igazodnak az előadások, film- bemutatók, a műterem- és műhelyfoglalkozások. Az előadók és a foglalkozásvezetők a szakma ismert és kiváló művelői. A szakkörvezető tanárokon kívül né- hányan itt vannak az AKT (Amatőr Képzőművészeti Tanács) tagjai közül, akik különböző stúdiókban működnek. Jelenleg szitanyomó, fotó, rézkarc, linometszés, festő, szobrász és keramikus ágazatokban dolgozunk, de ez nem lezárt, tovább bővül, s például a második turnusban lesznek szövők, s más művészeti ágazatok művelői is. A telep első turnusa június 29-én kezdődött és július 16-ig tart. Korábban Tokaj utcáin mindenfelé rajzoló, vázlatokat készítő teleplakókat láttunk. Most már kevesebben festenek talán az utcán, de Tokaj motívumai, a Tokaj ihlette képek a telepen, megfordult művészek útján szinte az egész országban jelen vannak. Ez is a tokaji nyárhoz tartozik. Benedek: Miklós tt Az írott programot végignézve még némi irigység is eltöltheti az embert; karikázó, lassú csárdás, meg friss, ver- bunk... tiszta szórakozás. Elég aztán egy röpke ottlét a „megvalósuláson”, hogy helyreigazítsuk magunkat. Mert keményen átüt a szórakozáson a verejtékezés, a monoton újra és újra. A tanulás. És ez — habár nem ilyen látványosán — az elmúlt két hétben több száz, a megye köz- művelődésében valamiképp’ résztvevő számára volt természetes. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem „árván” maradt kollégiumait töltötték meg élettel június 26-a és július 4-e között a hivatásos és papíron nem népművelők, a Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ szokásos nyári köz- művelődési tanfolyamán. Barna Károly, a megyei művelődési központ igazgató- helyettese: — Sikeresnek, eredményesnek könyvelhetjük el az idei tanfolyamot. Fő jellemzője a koncentráltság volt, ez mind időben, mind „tematikai térben” értendő. A főhivatású szakalkalmazottak és a szakági aktivisták képzésében sikerült megvalósítanunk az évközi képzésre épülő tematikus ismeretanyag feldolgozását. Már korábbi tapasztalataink is igazolták, hogy június vége, július eleje optimális időpont e továbbképzés megrendezésére. Ez az összesereglés, azon túl, hogy találkozási alkalmat ad azonos munkakörben tevékenykedők számára, biztosítja a más-más szakágban dolgozók tapasztalatcseréjét is. Egy ilyen sűrűéit programban jobban biztosítható az előadói gárda is, ezzel kiküszöbölhetjük a korábbi spontaneitást; mindez végül is azt eredményezi, hogy javult az egy, vagy két hétig itt levő népművelők, aktívák közérzete, több impulzust kaptak az aktív részvételre, s hatékonyabbá vált továbbképzési rendszerünk __Mindehhez hozzátes zem, hogy végre sikerült elérnünk: az érdekeltek nem csupán papíron jelezték részvételüket, jelen is voltak nyári továbbképzési tanfolyamunkon, közel 400-an meríthettek erőt a további munkához. Változatlanul előnyben részesítettük a „C” kategóriás képzést, idén például 64 ifjúsági klubvezető szerezte meg működési engedélyét. Főhivatású szakalkalmazott népművelők; tiszteletdíjért dolgozók; szakkörvezetők; klubvezetők; amatőr filmesek; táncegyüttes-vezetők vettek részt a megyei művelődési központ ez évi közművelődési tanfolyamán. (A mezőgazda- sági termelőszövetkezetek kulturális felelőseinek tanfolyamát szokásosan télen rendezik majd meg). A korábbi évekhez képest „új színfoltot” jelentett a nyári továbbképzésen a bevezető sorokban említett táncosok és az amatőr filmesek jelenléte. Az utóbbiak részvételének egyik „mecénása” dr. Gulyás László, a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ filmklubjának vezetője, az amatőrfilmes-szö- vetség országos elnökségének tagja: — Nekünk, borsodiaknak csak az öröm és a köszönet lehet első szavunk; azért, hogy végre itthon is lehetőségünk nyílott erre az összejövetelre, a tájegység megyéinek képviselőivel való közös munkára-tanulásra. A megyei művelődési központ igen jó hozzáállása tette ezt lehetővé, s mi itt igyekeztünk is ennek megfelelően, hasznosan tölteni tanfolyami időnket. Ami Borsod amatőrfilmes mozgalmát illeti, bizony eléggé „út eleji” állapotban van; ismereteink szerint Kazincbarcikán, Sátoraljaújhelyen, Lenin városban és Miskolcon van „mozgolódás”, de teljesen felmért helyzettel nem lehet dicsekedni. Egy biztos: több figyelmei érdemelne e* a mozgalom, hiszen eddigi működésünk eredményének is tekinthetjük, hogy jövő évben a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban — a filn>i klub aktív részvételével —« rendezhetjük meg az országos amatőrfilm-fesztivált. ... A néptáncosok tanfolyamán már „működő” együttesvezetők vettek részt; a két tanfolyamvezető azonossága: mindketten megyei művelődési központban dolgoznak (Braun Miklós Salgótarjánban, De- resné Kónya Erzsébet pedig Miskolcon), s mindketten tagjai az Észak-magyarországi Területi Tánctanácsnak. Ily módon magától adódott a kérdés: vajon mi munkát végzett e „társaság” a megalakulás másfél éve óta? A válasz kettejüktől, egymást kiegészítve hangzott el az „elrendelt" szünetben: — Igazából még mindig S nekikészülődés időszakát éljük, de mostani jelenlétünK már munkálkodásunk bizonyítéka is lehet. Amit felvállalhattunk, az a következő,: koordináljuk a hároií megyében — Heves, Nógrád Borsod — a táncosok bemutatkozási lehetőségeit, alkalmat teremtünk a tapasztalatcserére. Megpróbáljuk a meglévő táncos-zenés szak irodalom olyan megyei tárait kialakítani, ami cseré- vel-kölcsönzéssel mindenkinek hasznára lehet. És, végül vállaltuk a továbbképzések rendszerének kialakítását, s erre példa miskolci jelenlétünk ... Jó, hogy itt vagyunk, id voltunk — de még nagyol sok munka vár ránk.. Az utóbbi mondat > akár „tanfolyamzáró” is lehet . Tena*ry József Ember — irranka — társadalom Emberi tényezők és a technika Előadások és konzultációk során pénteken és szombaton azt vizsgálták a miskolci nyári egyetemen, milyen emberi tényezők hatnak, s hogyan kell ezeket figyelembe venni a technikai fejlődésnél, a vállalati innovációnál. Dr. Nagy Aladár kandidátus, a Nehézipari Műszaki Egyetem docense A vállalati innováció emberi feltételei címen tartott előadást. A fejlesztési, kutatómunkáról szólva elmondotta, hogy 100 ötletből 10 kerül fejlesztési stádiumba, s egy valósul meg sikeresen. Ez tex-mésze- tes rizikó, s a vállalati hierarchiában kell dönteni. — nem szubjektív alapon. Felhívta a figyelmet bizonyos jogi kérdésekre. Az iparjog- védelem oltalmáról van szó, arról, hogy kevés az iparjog- védelmi ismeretekkel rendelkező ember, ezért van nehéz dolguk például a feltalálóknak. A vállalati innováció emberi feltételeinek részletes vizsgálatánál többek között kifejtette az innoválódáshoz szükséges emberi képességeket, hajlamot és jártasságot. A megújításhoz nélkülözhetetlen a fantázia, amely támaszkodik a szakmai ismeretekre, de előre jár. Véleménye szerint éppen a szakmai tudományos körök állítják a legnagyobb akadályt a fantázia kibontakozása elé. A társadalom is rosszul Ítéli meg az újításra való törekvést, mert ha a kutatás' eredményes, ha siker születik, zseninek kiáltják ki az embert, ha sikertelen, akkor a végletekig elmarasztalják. A si- kei-hez pedig több belső alkati tulajdonsággal kell rendelkeznie az egyénnek, ezek akarati, jellembeli tényezők. Dr. Tóth Árpád, az egyetem tudományos munkatársa A technikai fejlődés és a műszaki értelmiség című előadásában közelítette az alaptémát. Elmondotta, hogy az utóbbi évben behatóbban vizsgálják a műszaki értelmiség helyzetét. Több cikk jelent meg erről. Véleménye szerint úgy kell kutatni a témát, hogy ne a műszaki értelmiség, hanem a műszaki fejlődés álljon a középpontban. Ugyanis nem életszínvonalának a milyensége foglalkoztatja legjobban ezt a réteget, hanem a munkájával szemben támasztott elvárások. Részletesen, történelmi áttekintéssel vizsgálta a mérnökök helyzetét, társadalmi presztízsük változásait. Vizsgálta a műszaki értelmiség mobilizálődását, annak irányait és okait. Mi várható a nyolcvanas években? Előtérbe kerül * csoportmunka, nő az intek lektualitás szerepe műszak' körökben, amelynek hatás« a munkahelyen belüli é-‘ azon kívüli kapcsolatokban k érzékelhető lesz. Érdekes gondolatokat fe; szegetett dr. Andics Jent kandidátus, az MSZMP Poli" tikai Főiskolájának tanszék' vezető-helyettese, aki az enr bér—munka viszony szocioló' gial tényezőivel foglalkozol' előadásában. Több olyan szó ciológiai kutatást ismertetett amelyeket fejlett tőkés of" szagban folytattak le. d! ezek következtetéseire nálunk is érdemes odafigyelni. Egyik ilyen kérdés például, hogyaí lehet a munkaerő-elosztó' negatív következményeit oT dani vállalaton belül. Vizsgálta a munkával vak elégedettség — az elvárásol' és a teljesítmény összefüggi" sét. Elégedetlenség esetéi1 egyértelmű a teljesítmény; csökkenés. Figyelemre mélF viszont az a tapasztalat, hogí ha a dolgozó nem elégedek len a munkájával, az nefl1 jelenti azt, hogy egyben elégedett is, tehát nincs teljesít' ménynövelő hatása. Az elégedetlenségnek nem az elégedettség az ellenpárja, mer* a két helyzetet nem azono* tényezők váltják ki. KERTESZKEDOK, FIGYELEM! Megnyitottuk a Kertészkedő Szakboltunkat Kazincbarcika, Lenin út 17. sz. • Növényvédő szerek, • gyomirtók, • kerti szerszámok V/'íIAU^-
