Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-05 / 156. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 7981. július 5., vasárnap KÉZFOGÁSOK Kádár Jánossal Borsodban Találkozó: a leninvárosiakkal. A tudósítók, kik a párt Központi Bizottságának első titkárát borsodi útján kísér­ték. a bőség zavarával küz­denek. A sok-sok élmény, a találkozások légkőre, a köz- < ségek, városok íellobogózott utcáin a megye vendégét váró és fogadó tömeg őszin­te, szívből jövő megnyilvá­nulásai mind-mind a visz- szatekintésbe kívánkoznak. Mindenki szerette volna lát­ni, hallani; aki csak tehette, néhány pillanatra odament Kádár Jánoshoz, hogy egy- egy kézfogással is megerő­sítse a látogatás során any- nyiszor kifejezett politikai hitvallást: a dolgozó embe­rek nemcsak értik, hanem magukénak is vallják, meg­valósítják azt a hosszú idő óta töretlen politikát, ame­lyet a Magyar Szocialista Munkáspárt folytat. Kádár elvtárs találkozni, ismerkedni jött hozzánk, hogy átadja a Központi Bi­zottság üdvözletét és köszö­netét az elért eredménye­kért a megye dolgozóinak. * Ezt a látogatást úgy fogom fel — mondta —, hogy ugyanazon ügyért dolgozó emberek találkozója, eszme­cseréje és tapasztalatcseré­je. Nagyon sok emberrel ta­lálkozott kétnapos ittléte so­rán. Amerre csak megfor­dult, mindenütt megragad­ta az alkalmat, hogy .szót váltson a gépek mellett dol­gozókkal, érdeklődjék mun­kájuk, közérzetük felől, de még otthoni, családi dolga­ikról is. És ebben nem volt semmi protokollárisság! Az embeP; a munkás, a dolgo­zó nép élete, sorsa iránti felelősséget érző ember ér­deklődését. jobbítani akaró szándékát éreztük ki min­den szavából. Nem a ..hogy van?”, „mi újság?”-formu- lái voltak ezek, hanem azt kérdezte, arra volt kiván­csi, hogyan él és dolgozik, hogyan boldogul az ország egészében Borsod megye né­pe és a dolgozókkal, mun­kásokkal való találkozásai, kézszorításai során erre mindig visszatért. A diós­győri nemesacél-hengermű munkacsarnokában, ahol nemcsak a vörösen izzó munkadaraboktól, de az őszinte, szívből jövő fogad­tatástól is forró volt a le­vegő. Szmetán László elő- hengerésztől csakúgy , az.t kérdezte, mint a TVK mű­anyaggyárában Boda Jó- zsefné gépkezelő szakmun­kástól, hogy: munkája után miként boldogul, ho­gyan él, és amikor megtud­ta, hogy Bodánénak a hoz­zátartozói is a gyárban dol­goznak, még arra is kiter­jedt a figyelme, hogy meg­kérdezze, amikor három műszakban vannak, ki főz otthon, mit eszik a család. Őszintén csodáltuk ener­giáját. Vendéglátói, Borsod megye párt- és állami veze­tői, a meglátogatott városok, üzemek vezetői és dolgozói érthető okból szerettek vol­na minél többet megmutat­ni az e területen élő em­berek elért eredményeiből, őszintén feltárva gondjai­kat, problémáikat is. Ezért volt zsúfolt a két-papos program. Kádár elvtárs azonban fáradhatatlannak bizonyult: reggeltől estig lankadatlan érdeklődéssel és figyelemmel kísérte mind­azt, amit mondtak és meg­mutattak neki; az utcákon, tereken mosolyogva intege­tett az őt fogadó nagy tö­megnek, idősebbeknek, fia­taloknak ötöm!éli emléket adva látogatásával. A Lenin Kohászati Mű­vekben, a Tiszai Vegyikom­' A TVK műanyaggyárában Kapitány Pólné és Marék Jolán gépkeielökkel beszélget. \ A matyó fővárosban, Mezőkövesden, Tudjuk, hogy ezt nemcsak a leninvárosi találkozóra értette. Mint ahogy nem­csak az ott elhangzottakra, de az egész látogatást is összegezve mondotta, hogy a párt. Központi Bizottsága és a kormány figyelemmel kí­séri a leninvárosi kollektí­vákat foglalkoztató problé­mákat. amelyeknek megol­dását nemcsak helyi fel­adatnak tartiák nősítjük, újabb lendületet adhatnak megyénkben a po­litikai munkának, ezen ke­resztül a megye gazdasága előtt álló feladatok meg­oldásának. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében — jelentette Ká­dár Jánosnak Grósz Károly, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, — a XII. kongresz- szus óta eredményesen dol­goztunk a kongresszus cél­kitűzéseinek' elfogadtatásá­ért, a jó társadalmi légkör kialakításáért. Ennek is nagy szerepe van abban, hogy a megyében élő, kü­lönböző foglalkozású és vi­lágnézetű emberek jó egyet­értésben dolgoznak, hogy megyénk lakossága megér­tőbb nehézségeink iránt, hogy vállalja a jobb, a több munkát. Pártunk Központi Bizottsága a jövőben is szá­míthat megyénk kommu­nistáira, az itt élő becsüle­tes munkásokra, parasztok­ra, értelmiségiekre. A magyar ember nem­csak az örömteli találkozást, de az ígéretét is kézszorí­tással pecsételi meg. Ez az ígéret is benne volt a szá­munkra oly emlékezetes és az elismerő szavak mellett sok megszívlelendő taná­csot, Útmutatást is adó lá­togatás befejezésekor a bú­csúzó kézszoritásban. Wirth Lajos Önodvári Miklós Fotó: Laczó József A biztatást, a buzdítást éreztük ki abból, amikor a megyei és országos ered­ményeket szamba véve mondotta: a magyarnak, bárhova megy is a világon, ma már nem kell szégyen­keznie Mindezért meg kel­lett dolgozni és van mit fél­tenünk. De egycsapásra ez­után sem megy minden, ez­után is mindenért kemé­nyen kell dolgozni. Ehhez adott biztatást, út­mutatást ittlétével és ittjár- takor mondott minden sza­vával. Ezért volt megtiszte­Bejegyrés a Győri karúi! ABC-óruház Jubileumi briqódiának naplójába. Dóka Ferenc, a Leninvárosi Pártbizottság első titkára a vá­ros életéről ad tájékoztatót. binátban is hangsúlyoztam jelentésekből, az összegzé­sekből ismeri a megyét. De éppen azok alapján kíván­csi volt a számok mögött álló emberek munkájára, életére. A kétnapos prog­ram során sok mindenről szó esett, a szocialista bri­gádvezetők, pártalapszerve- zeti titkárok képviselőivel folytatott leninvárosi ta­nácskozáson pedig elmon­dotta, hogy a látottak, hal­lottak örömmel(töltötték el; azért volt jó ez a találkozás, mert úgyszólván az élet egész területét érintette és jóleső érzéssel nyugtázta: nem kell sajnálni azt amit ide beruháztunk. Megérte! De megjegyezte: bizonyára több a gond is annál, mint amennyiről a baráti han­gulatú találkozón tájékoz­tatták őt. lő lehetőség számunkra, hogy a Diósgyőrben tartott aktívaülésen megyénk kom­munistái Kádár elvtárs je­lenlétében tekinthették át a kongresszus óta végzett munkát. Ezért volt nem­csak megtiszteltetés, de nagy lehetőség is számunk­ra, mert pártunk Központi Bizottsága első titkárának tanácsai, ha azokat jól hasz­1

Next

/
Thumbnails
Contents