Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-04 / 155. szám
1981. július 4., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Fedelet a gabona főié! A mezőgazdaság hatodik ötéves tervének kiemelt feladata a gabonaprogram végrehajtása. E szerint a jelenleg egy főre jutó 1,3 tonna évi termelés további 10—15 százalékkal növekszik. A termelés növekedésétől azonban a raktárfejlesztés a korábbi években is elmaradt. Emiatt pedig előfordult, hogy közvetlenül a kombájn mellől szállították exportra a termést, vagyis a kényszerhelyzet miatt, viszonylag alacsony áron lehetett eladni a gabonát. Pedig raktárfejlesztésre eddig is jelentős összegeket fordítottak, nagyobb részét központilag finanszírozták. Az ötödik ötéves tervidőszakban például célcsoportos raktárépítési beruházásra hárommilliárd forintot kapott a gabonaipar, s ebből megközelítően hétszázezer tonna kapacitású tárolótér épült. Ezzel a betakarított termésnek 52 százaléka került a gabonaipar tárolóiba, további 35— 40 százalékkal az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek magtárait töltötték fel, így a termésnek körülbelül 75 százalékát tudják viszonylag korszerű tárolókban elhelyezni. További 10—15 százalék pedig . nem ritkán padozat nélküli korszerűtlen tárolókban állja az időjárás viszontagságait. Az elavult tárolókban meglehetősen magasak a kezelési költségek, a fertőtlenítés, a rendszeres mozgatás évente több mint százmillió forintba keiül. A hatodik ötéves tervidőszakban központi forrásból továbbra is jelentős összeget. csaknem hárommilliárd forintot fordítanak raktárfejlesztésre. Ezek a mililiárdok azonban az építési költségek emelkedése miatt körülbelül húszezer tonnával kevesebb tárolótél építésére elegendőek. így tehát — éppen a termelés növekedése miatt — a raktárhiány nemhogy enyhülne, még fokozódna is. A Minisztertanács közelmúltban hozott döntése szerint a hárommilliárd forint egy részét pályázati úton nyerhetik el azok a szövetkezetek, állami gazdaságok. vagy akár társulások, amelyek maguk is Ijajlandók áldozni a raktárépítésre. Előreláthatóan ily módon további 1,3—1.4 milliárd forinttal bővül a raktárak építésére szánt keret, s 1985-ig mintegy egymillió tonnával bővül a gabona megóvására szolgáló raktártér. Eszerint a tervidőszak végére a gabonának több, mint 80 százaléka a csúcsidényben is fedél alá kerülhet. De mi készteti a gazdaságokat arra. hogy a zsebükbe nyúljanak? Hiszen amíg az állam erőfeszítéseket tett a raktárfejlesztésre, a vállalatok, üzemek mindezt karba tett kézzel nézték. Ennek többi között az a magyarázata, hogy a tárolótér-építés a mezőgazdasági üzemeknek nem volt kifizetődő, tekintve, hogy a raktár megtérülési ideje — mivel az év egy részében üresen, kihasználatlanul áll — meglehetősen hosszú idő (30—40 év), s ez nem serkenti a beruházási kedvet. Most viszont változott a helyzet. A gazdaságoknak érdekükké vált a raktárépítés. Eddig ugyanis a bértárolást vállaló gazdaság, a raktározás eredményeként a külföldön jobban eladható gabona árából semmit sem kapott, ez évtől viszont a külkereskedelmi haszon egy részét a gabonaipar megoszthatja a gazdaságokkal. Ez a többletjövedelem a beruházás megtérülési idejét mintegy felére csökkentheti. Az is gyakran előfordul, hogy a gazdaságok tárolóhiány miatt aratás után nyomban kénytelenek eladni a gabonái, amit aztán takarmányozásra később drágábban, és még a szállítási költségekkel is terhelten visszavásárolhatnak. Száz kilogramm takarmánygabonánál 30—40 forint többi °tköltséget jelent a szállítás. Ugyanakkor az állattartó gazdaságok közül mind többen rájöttek, hogy a helyben tárolás javítja a takarmány minőségét, s ez végső soron tíz- százalékos takarmányozási költségmegtakarítást eredményezhet. A z értékesebb, magasabb beltartalmú korai fajtákat például a helyben tárolásnál külön lehet kezelni, s az igényesebb állatok etetésére hasznosítani. A nemritkán gyengébb minőségű kései kukoricafajtákat pedig szintén külön kezelheíik, s az igénytelenebb szarvas- marhával etethetik fel. A társulásos forma is kedvező lehetőséget kínál a raktárépítésre: összefogva, saját kivitelezésben gyakran jóval olcsóbb a beruházás. K. 6. Vízügyi létesítmények Ózdon Özdon 1985-ig több, a város alapellátását biztosító vízügyi létesítmény megépítését tervezik. Az Országos Vízügyi Hivatal beruházásában már megkezdődött a láz- bérci új ivóvíz-gerincvezeték megépítése, amely Özd ivó- vízellátását ebből az irányból biztosítja. Ezzel kapcsolatban — a vízellátás biztonságának érdekében — Tábla térségében, a Temetőhegyen két, egyénként 5 ezer köbméteres ivóvíztározót építenek fel. A mar elkészült Béke-telepi ezer köbméteres ivóvíztározó, s az építés alatt álló nagy átmérőjű ivóvíz-gerincvezetékek jelentős mértékben segítik majd Özd vízellátását. A régebbi városrészek egészséges ivóvízellátásának bővítésére mintegy 10, szennyvíz- csatornázásra pedig 2,5 millió forintot fordítanak jelenlegi ötéves tervünkben. A szennyvíztisztító telep jelenlegi kapacitása megduplázódik. A vízművekkel közös beruházásban épülő, naponta öt és fél ezer köbméter kapacitású létesítményt 1983- ban adják át rendeltetésének. Jelenleg folyik a tehermentesítő szennyvíz-gerincvezeték építése is, amely a Béke-telep zavartalan ellátását fogja biztosítani. Gépesített juhfejöházat állítottak munkába Fejér megyében, a Mezöi'alvi Mező- gazdasági Kombinátban. Alta i^aval lejőberendezést szerellek fei, amellyel egy óra alatt 320 jószágot is megfejhetnek. Naponta 560 liter értékes juh- lejhez jut így a kombinát. A tejet hűtőkocsikban Hajdú- böszörménybe szállítják, ahol főként a közel-keleti piacokon keresett kaskavál sajtot készítenek belőle. A fejőház felépítésére azért volt szükség, mert a juhfejéshez már csak az idős pásztoremberek értenek. A juhtej pedig értékes táplálék, a belőle készített termék kitűnően értékesíthető exportcikk. Mezőfalván egyelőre ezer juhot fejnek rendszeresen. Alkatrészt ellátók aratási iigyelete Az AGROTRÖSZT és a MEZÖGEP Tröszt országos tájékoztatása szerint valamennyi gyáregységük, illetve megyei vállalatuk — az elmúlt évekhez hasonlóan — aratási ügyeletet tart. Mindent elkövetnek, hogy a lehető legjobban és minél gyorsabban teljesítsék az alkatrészigényeket. illetve a szervizszolgálattal vállalt kötelezettségeiket. Az AGROTRÖSZT vállalatai május végéig a MEGÉV- től 350 millió forint értékű alkatrésszel vásároltak többet, mint az elmúlt év első öt hónapjában. Az utánpótlás gyors megszervezésére pedig'a MEGÉV a megyei AG- ROKER vállalatokkal megerősítette telefon- és telex- vendszerét, néhány helyen pedig vasút helyett közvetlenül teherautók viszik — éjjel is — a hiányzó alkatrészt a központi raktárból a határba. Az ügymenet gyorsítására valamennyi megyeszékhely AGROKER-irodái aratási ügyeletet tartanak. A déli megyékben már Péter-Pal- tól ..él” az ügyelet. A Borsod megyei AGROKER Vállalat mályi telepén július 6-tól, hétfőtől kezdődik az aratási ügyelet. Naponta reggel 7 órától este 7 óráig, szombatonként reggel 7-től délután 5-ig, vasárnaponként pedig reggel 7-től délután 1-ig tartanak nyitva. Megyei tapasztalat, hogy sajnos a „nyári" alkatrészek és eszközök között — a javuló ellátás ellenére —, még mindig akadnak hiánycikkek is. Némi segítséget igyekeznek adni ezek „házi” legyártásához, pótlásához a MEZÖGEP Tröszt gyáregységei, köztük a megyénkben le\'ők is, amelyek ugyancsak aratási ügyeletet tartanak. Reggel 7-től este 7 óráig áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére a MEZÖGÉP-gyáregységek szervizszolgálata. Ha valahonnan mezőgazdasági gépek, berendezések meghibásodását jelentik, azonnal útnak indítják a tartalék alkatrészekkel és megfelelő szerszámokkal felszerelt műhelykocsikat, s természetesen velük a szakembereket is. A MEZŐGÉP szervizszolgálata vasárnap is délután 5 óráig dolgozik. Nemcsak a saját gyártású gépeket, hanem az importkombájnokat is javítják.. A bútorgyárban Nagy Lajos gépkezelő ai éllezáró automata segítségével pvc-él- fóliát ragaszt a gyártás alatt levő szekrények ajtóira az Avas Bútorgyár lapmegmunkáló üzemében. Egy nyolcórás műszak alatt körülbelül ezer darab kis méretű ajtó halad át az automatán. Fojtán László felvétele Kiírat a szerencsi járásin A szerencsi járásban 32 községet látnak el a KIOSZ helyi szervezetéhez tartozó kisiparosok. Az utóbbi években jelentősen fejlődött a járásban a kisipari szolgáltatások színvonala. Ez a színvonal emel ltod es főleg az építőipar területén, a kislakás-- építésben szembetűnő. A KIOSZ helyi szervezeté^ nek 1975-ben 534 tagja voltj Jelenleg mintegy’ hét és fél száz kisiparos tevékenykedik; a járás területén. Mint azt Majoros Árpád, a KIOSZ járási titkára elmondta, a* utóbbi években megnövekedett azok száma, akik nyug-» díjasként, vagy mellékfoglal-» kozásként váltották ki ipar-» engedélyüket. A járásban le-i vékenykedő kisiparosok azon-» ban nemcsak szolgáltatásuk: színvonalát növelik, hanem jelentős társadalmi munka- vállalásokkal járulnak a járás gyarapodásához. Az el-' múlt évben a kisiparosok 772 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek! 1982-ben egy kisipari szolgál-» tatóház kivitelezését kezdik meg a járásban élő kisiparosok. Az első fél év után Ai 1981-es év - a mind neheiebb gazdálkodási feltételek következtében - sok ipuiváilalatnál, üzemben okozott átmeneti nehézséget. Különösen évkezdéskor, az első negyedévben jelentkeztek jó néhány heiyen bizonytalansági tényezők, mindenekelőtt a termékek értékesítésében, a piaci munkában. Most, hogy lezáróit az esztendő fele, sok minden tisztázódott, világosabb kép rajzolódik ki előttünk. A vállalati mérlegkészítés ezekben a napokban még tart, így ma még nem váiialkozhatunk mélyreható elemzésre, csupán a tendenciákra utalhatunk, érzékeltetve a termelésben és az értékesítésben mutatkozó főbb irányokra. Borsodi Szénoányák Vállalat Az első fél évre szőlő terv 2 millió 667 ezer tonna szén kitermelését irányozta eió a vállalat akna üzemei ben. Valamennyi termelőegységben' nagy erőfeszítéseket tettek a bányászok a tervfeladat teljesítésére, am ennek ellenére az előirányzottakhoz képest, mintegy 28 ezer tonna lemaradást mutatnak a számok. Az elsődleges ok a Szu- havölgy—Fekete völgy’ akna lemaradása, ahol januártól súlyos geológiai problémák akadályoztak a bányászok munkáját. A nagy nyomás következteben a nagy terme- lékenységü frontfejtés vágatai, „összementek”, a fejtés négy vágatából hármat át kell építeni, amire naponta mint- égy’ száz fenntartási műszakot kell fordítani. Kimagaslóan jó termelési eredményt ért el a Miskolci Bányaüzem az esztendő első hat hónapjában. Több mint 617 ezer tonna szenet küldtek a felszínre a lyukói üzem bányászai, ami több mint 67 ezer tonnával haladja meg a tervet. A tervhez képest összességében lemaradással kell számolni a vágathajtásban. Ennek döntő oka a már említett szuhavölgyi—feketevölgyi akna geológiai problémái, ahol nem sikerült teljesíteni az előírt vágathajtási tervet. A szénbányák vállalat terv- osztály’án elmondták még, hogy a gazdaságosság mutatószámai kedvezően alakultak az első fél évben. Nem valósultak meg viszont a tervezett fejlesztések, elsősorban azért, mert a fejlesztési források pénzügyi realizálása késett, ennek következtében a géprendelésekre is később kerülhetett sor. Az alkatrészellátásban, főleg a jövesztőgépek- nél, rendkívül körülményesek az importbeszerzések; a kereskedelmi partner nem teljesítette a szénbányák vállalat megrendeléseit. Hejőcsabai Cementgyár Körülbelül egy év óta erősen megcsappant a kereslet a cementfélék iránt, ami érthetően a termelésre is kihatott. Ismeretes, hogy országosan csökkentek a beruházások, főként az olyan fejlesztések, amelyek sok tízezer tonna cementet igényelnek. Így bármennyire is fájó a hejőcsabai kollektívának, a HQM- ben is vissza kellett fogni a termelést, jóllehet a miskolci gyár a cementmüvek legjobb hatásfokkal termelő üzeme. Mint azt Bárdos József, a HCM üzemgazdasági osztályvezetője elmondta, az idén mintegy 80 ezer tonna cementtel termeltek kevesebbet, mint amennyi a tervben szerepelt, bár tröszti szinten történtek bizonyos intézkedések a hejőcsabaiak javára. Ezek közé sorolható, hogy a cementművek utasítására a HCM átvett a Lábatlani Cementgyártól 190 ezer tonna, az agresszív vizeknek kitűnően ellenálló S—54-es cement gyártását. Ugyanakkor ideiglenesen csökkentették, illetve megszüntették más cement- típusok termelését. A HCM- nek még olyan problémával is szembe kell néznie, hogy a vállalatok általában a valós igényeket meghaladó meny- nyiséget kérnek ömlesztett cementből, de amikor a szállításra kerül sor, már kevesebbet vásárolnak belőle. A pillanatnyi helyzet érzé- keltetesére még csak annyit, hogy a csökkentett tervhez képest, országosan mintegy 200—250 ezer tonnával kevesebb cementre tartanak igény: a felhasználók 1981-ben. December 4. Drótmüvek A kül- és belpiacon jelentkező értékesítési problémák ellenére a drótművek sikerrel teljesítette első féléves termelési tervét. Főként az építőipar részére gyártott drótgyári termékek értékesítésében mutatkoztak gondok. A gyáriak azonban igyekeztek rugalmasan igazodni a kereslet változásaihoz és elsősorban ott erősítettek, azoknak a termékeknek a gyártását szorgalmazták, amelyeknek értékesítése nem okozott különösebb fennakadást. Mindent összevetve, a December 4. Drótművek kollektívája az első fél évben is jól munkálkodott, a gyár vezetői ezúttal is számíthattak a szocialista brigádok helytállására. A termelő munkahelyeken dolgozó kollektívák kiemelkedő sikereket értek el az anyag- és energiatakarékosságban. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy várhatóan teljesül a drótművek első fél évre szóló nyereség- terve és a számítások szerint, az előző évhez viszonyítva, mintegy 5 százalékkal növekszik a vállalati nyereség. Teljesítették az exportszerződésekben foglalt kötelezettségeket. mind a rubel-, mind pedig a dollárelszámolású pia-» cokon. A BVM Miskolci Gyára — Az év első három hónapjában nagyon kedvezőtlenül hatott gazdálkodásunkra a piaci kereslet erőteljes mérséklődésé — mondta kérdésünkre Molnár Ferenc gyárigazgató. — A kevesebb beruházás miatt sok esetben bizonytalanná vált a vállalatok megrendelése is. Szerencsére a második negyedév jobban sikerült, s pótoltuk év elejei elmaradásunkat. Június végéig mintegy 198 millió forint értékű terméket gyártottunk, illetve adtunk el megrendelőinknek. Legkeresettebb termékeink voltak egyebek között a falazóblokk, s a mozaiklapok. Ugyanakkor a PS- födémpanel iránt — amelyet múlt évtől gyártunk, s korszerű termék hírében áll — nem nyilvánult meg olyan érdeklődés, mint amilyenre számítottunk. De már ez is a múlté, a harmadik negyedévre elegendő megi'endelés érkezett gyárunkba a legtöbb termékre.
