Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-25 / 173. szám

■BBSrtSCWE ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1981. júfíus 25., szombat A moncadai támadás 1953. július 26-án a moncadai támadással megkezdődött Ku­bában a felszabadító mozga­lom. A forradalmi erjedés, a tár­sadalmi fejlődés és a marxis­ta eszmék megjelenése 1925- ben az antiimperialista prog­ramot meghirdető Kubai Kommunista Párt megalaku­lásához vezetett. A nép meg­mozdult! Julio Antonio Mel- la, a diákság egyik vezére, a következőt írja az egyre erősödő ellenzéki mozgalom­ról: Három csoport „Nem lázadók vagyunk, hanem forradalmárok. Nem új zsarnokságot akarunk, ha­nem minden zsarnokságnak véget akarunk vetni. Azt akarjuk, hogy mindenki ki­vegye részét az anyagi ja­vakból. A tőke zsarnokságot és korrupciót szül. Az egy­ház a csalást és a brutalitást szentesíti. A militarizmus pe­dig gyilkol és megfélemlít. Helyes. Akkor a jenkik el­len : igazságot és szigorú lá­zadás, valamint barátság a testvéri népekkel. A töke el­len: a munkán alapuló része­sedés. Az egyház ellen: kul­túra. Amíg a fenti recept nem valósul meg, addig a hadsereg csak eszköz és nem a fennálló rend alapja.” Az 1933-as általános for­radalmi sztrájk végül is le­törte az imperialistabarát Machado zsarnokságát, ám egy újabb USA-intervenció meghiúsította az Antonio Guiteras vezette forradalmi mozgalmat A forradalomnak erről a fejlődési szakaszáról dr. Raul Roa, Kuba külügyminisztere, a Kubai Kommunista Párt KB tagja, így írt: „Az a ge­neráció, amely a 30-as évek­ben lépett először a politika színterére, három csoportra osztható: L Akiknek tevé­kenysége 1923-ban bontako­zott ki, Mella és Ruben Mar­tinez Villena vezetése alatt; 2. Akik 1927 és 1930 között működtek, Rafael Trejo, An­tonio Guiteras és Pablo de la Torrente Brau vezetésével; 3. Akik az 1933-as forradalmi küzdelmekhez csatlakoztak.” Az új forradalom bukásá­nak cicáit taglalva, Raul Roa hozzáteszi: „Kétségtelen, hogy a 30-as évek forradalmával többet akartak, mint ameny- nyit elérhettek. Tevékenysé­gük középpontjában Kuba fejlődése állt. de nem sike­rült megoldaniok ezt a prob­lémát. A helyzet érett volt ugyan a minőségi változásra, de nem volt vezető erő. hi­ányzott a gondolati és ak­cióegység, a célokat sem fo­galmazták meg eléggé tisztán. Hiányzott a forradalmi folya­mat előrehaladásával együtt fejlődő vezetés, így a forra­dalmi láng a szervezetlen harcban elpazarolódott. Ez újjáélesztette az imperializ­must és az imperializmust szolgáló erők tüzét.” Az 1940-es elnökválasztá­sokon a Kubai Forradalmi Párt jelöltje elsöprő győzel­met aratott. Ám a következő négy év — amely alatt vál­tozatlanul nyitva állt az út a közvagyon harácsolása, a gengszterbandák tevékenysé­ge és a nemzetgazdaság pros- tituálása előtt — elegendő volt ahhoz, hogy az első na­pok ünnepe a becsapottság és az ellenszenv érzésévé változzon ... Az 1948-as választásokon újra a Forradalmi Párt győ­zött, a havannai amerikai követség rendeletére azonban a hadsereg erőszakosan el­nyomta a szakszervezeti és a többi haladó mozgalmat. Ugyanakkor új és fontos po­litikai mozgalom kelt életre, élén a Kubai Néppárttal és annak vezetőjével, Eduardo Chibas-szal — harcot hirdet­ve az uralmon levő korrupt kormány ellen és követelve az államapparátus megtisztí­tását, valamint gazdasági, politikai és társadalmi refor­mok bevezetését. Az államcsíny 1952 júniusára Kubában ál­talános választásokat írtak ki, ám 80 nappal a válasz­tások előtt — 1952. március 10-én — Batista, az amerikai kormány támogatásával kato­nai puccsot hajtott végre. Az ország pártjai Batista mellé álltak. A szakszerve­zetek gengszterbandák kezére kerültek és a kormány el­lenőrzése alatt álló szakszer­vezeti központhoz kellett tar­tozniuk. Vidéken terror ural­kodott, a parasztoknak nem volt szabad szakszervezetek­be tömörülniük. Az új kormány külpolitiká­ját teljes egészében Washing­tonnak rendelte alá. Kubá­ban újra az Egyesült Álla­mok érdekeit megalkuvás nélkül kiszolgáló kormány került uralomra. A Kubai Néppárt vezetőinek bizony­talansága és a frakcióharc a zsarnokság megerősödésével csak élesedett. Végül is a forradalmi szárny kivált a pártból és Kuba fiataljai •— elsősorban a munkások, az alkalmazottak és a havannai parasztok — új vezető, Fidel Castro körül csoportosultak. Végül megérett a helyzet a cselekvésre, s ezt Fidel Cast­ro így fogalmazta meg: „Egy kis motorra van szükségünk ahhoz, hogy beindíthassuk a nagyot.” A mozgalom vezetője a Santiago de Cubában levő Moncada erődöt választotta. Ezzel kapcsolatban Raul Castro őrnagy a következő­ket írta: „Biztosak voltunk abban, hogy a Moncada és a Bayamo erődök ellen inté­zett egyidejű támadássorozat az a szikra lehet, amely fel- lobhantja a forradalom láng­ját az egész ország területén.” Július 26-ára, Szent Anna napjára tűzték ki a támadást — aznap volt a sarttiagói kar­neválok csúcspontja és ez a körülmény igen kedvezőnek látszott az észrevétlen felké­szüléshez. A Moncada- program A moncadai programot ké­sőbb így foglalta össze Fldel Castro, az ellene folytatott bírósági tárgyaláson: „A föld­kérdés, a fejletlen ipar, a munkanélküliség, az oktatás és az egészségügy helyzete olyan probléma, melyet mi a szabadságért és a politikai demokráciáért folytatott harc közben, azzal együtt, akar­tunk megoldani.” Három évvel később Mo»- enda eszméi újra testet öltöt­tek. 1956. december 2-án a Július 26. mozgalom tagjai, F. Castro, E. Guevara és tár­sai partra szálltak Oriente tartományban, s a Sierra Maestra hegység erdőiben megalakították a forradalom katonai parancsnokságát 1959. január 1-én pedig a fegyveres felkelés őrökre megszerezte Kuba független­ségét Július 29-től október 27-ig A madridi találkozó fölfüggeszti munkáját A jövő hét keddjén tartan­dó plenáris ülés után az eu­rópai biztonság és együttmű­ködés kérdéseivel foglalkozó madridi találkozó felfüggesz­ti munkáját és három hónap­pal később, október 27-én újítja fel —- így döntöttek a küldöttségek a találkozó pén­teki, teljes ülésén négy sem­leges ország (Ausztria, Finn­ország, Svédország és Svájc) javaslatára. A hét eleje óta folyó konzultációk nyomán kialakult javaslatot dr. Klaus Tomudd, a finn küldöttség vezetője terjesztette elő. A most jóváhagyott döntés azt is hangsúlyozza, hogy a részt­vevő államok ősszel azzal az elhatározottsággal folytatják a tárgyalásokat, hogy azok december közepéig egy tar­talmas és kiegyensúlyozott záródokumentum kidolgozá­sával befejeződjenek. A szocialista országok ré­széről román, NDK és ma­gyar felszólalás hangzott el. Dr. Petrán János nagykövet, a ma»»ar küldöttség vezetője emlékeztetett rá, hogy a szo­cialista országok a találkozó érdemi szakaszának tavaly aovember 11-én történt meg­nyitásától kezdve megállapo­dások megkötését sürgették, hogy a találkozó mielőbb tar­talmas és kiegyensúlyozott záródokumentummal befe­jeződhessen. Erre vonatkozóan több or­szág — közöttük a Magyar Népköztársaság — látva a ne­hézségeket, június végén egy olyan javaslatot terjesztett elő, hogy a madridi találko­zó tegyen (ijabb erőfeszítése­ket a munka meggyorsítására és arra, hogy július közepén eredményesen fejezhesse be tanácskozását. Ez a döntés ugyan mindenben nem való­sult meg, mégis pozitív ha­tást gyakorolt a találkozó munkájára. A különböző szer­kesztő csoportok júliusban számos, addig nyitott problé­mát megoldottak. A magyar küldöttség veze­tője ugyanakkor aggodalmá­nak is kifejezést adott amiatt, hogy komoly és bonyolult tárgyalásokat igénylő kérdé­sek megoldatlanok maradtak. Ennek fő okaként — a nyu­gati országokra utalva — azt jelölte meg, hogy nem min­den küldöttség tett erőfeszí­téseket ezek megoldására. Sandinista évforduló Megemlékezések sorozatá­val ünnepelték meg csütör­tökön Nicaraguában a San­dinista Nemzeti Felszabadí- tási Front, az FSLN meg­alapításának 20. évforduló­ját Nicaraguái forradalmá­rok egy csoportja 1961. júli­us 23-án hozta létre a San­dinista Frontot, és az or­szág népe e front vezetésé­vel harcolt húsz éven át a somozista diktatúra ellen és vitte győzelemre két évvel ezelőtt a nicaraguai parasz­tok és munkások forradal­mát. . Nicaragua egész lakossága csütörtökön egyperces hall­gatással adózott a Sandinista Front által húsz éven át folytatott harcokban elesett hősök emlékének. Az‘ország valamennyi vá­rosában és falujában ezen a napon a tömegszervezetek képviselői virágkoszorúkat helyeztek el a sandinista hő­sök emlékműveinél. Az esti órákban a fővá­ros „Ruben Dario” Színhá­zában emlékünnepséget tar­tottak. Az ünnepi beszédet Victor Tirado Lopez, a San­dinista Nemzeti Felszabadí­tás! Front országos vezető­ségének tagja tartotta. (Folytatás az 1. oldafrtR) Valerij Muszatov követ­tanácsos, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője fogad­ta a barátságfesztiválon részt vevő magyar és szovjet po­litikai küldöttséget, élén Fejti Györggyel, illetve Dmitri j Filipovval. A fogadáson je­len volt Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, valamint po­litikai és társadalmi életünk számos vezető személyisége. Ott voltak a barótságfeszti- vál magyar, illetve szovjet díszvendégei is. * A délelőtt folyamán Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese baráti be­szélgetésen fogadta Csingiz Ajtmatov Lenin- és állami díjas írót, a Szovjetunió író- szövetségének titkárát, a Szocialista Munka Hősét, a III. magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztivál díszvendé­gét Előtérben: Észak A lig egy hónapja Leonyid Brezsnyev figyelemre méltó javaslatot tett az észak-európai atomfegyvermentes övezet létesítésére. Most néhány hír erre a tervre irányította az érdeklődést annak kapcsán, hogy Paavo Väyrynen finn külügyminiszter Washingtonban Haiggel tárgyalt, Knut Frydenlund, a norvég diplomácia vezetője pedig brit kollégájával, Lord Carringtonnal Londonban folytatott eszmecserét. A szovjet javaslat célja egyértelmű: kontinensünk északi felén csökkentené a nukleáris háború veszélyét, növelné a biztonságot, kiküszöbölné az atom háborúnak még a lehető­ségét is. Ha valahol, Észak-Európában erre jó alkalom kí­nálkozik, hiszen a svédek és a finnek a semlegesek táborá­ba tartoznak, a dánok és a norvégek pedig — bár a NATO szövetségi keretébe tartoznak — nem mindenben értenek egyet a washingtoni „héjákkal”. Ellenkezőleg, Norvégia már puhatolózott az USA vezetőinél az Észak-Európáfc érintő javaslat felől, igaz, eredménytelenül. A washingtoni vezetők — mint annyi más esetben — az atomfegyver­mentes övezet létesítését „szovjet propagandafogásnak” minősítették. Dánia a maga részéről üdvözölte Brezsnyev javaslatát, s értésre adta, hogy a tervet hasznosnak véli. Most a finn külügyminiszter tartózkodik az amerikai fő-: városban. Alexander Haig és vendége — jóllehet a csütör­tök délutáni tárgyalásokról amerikai források semmit nem közöltek — bizonyára megvitatta a javaslatot. Sok kétség nem férhet hozzá, hogy az amerikai külügyminiszter ismét a már ismert álláspontra helyezkedett. Persze, Finnorszá­got nem fűzi szövetség az Egyesült Államokhoz. Ebből kö­vetkezik, hogy Helsinki véleményét nem lehet egyszerűen „lesöpörni” a tárgyalóasztalról, hivatkozva a szövetségesi hűségből fakadó kötelezettségekre. S az sem kétséges, hogy v a pozitív semlegesség tiszteletet érdemlő politikájához kö­vetkezetesen ragaszkodó Finnország — amely példás jó­szomszédi viszonyt valósított meg a Szovjetunióval — több szempontból is magára irányíthatja Washington figyelmét. Egyelőre nem tudni, miként foglaltak állást a norvég külügyminiszter és Lord Carrington londoni megbeszélésein, ahol ugyancsak szóba került az észak-európai övezet témá­ja. Izraeli-palesztin tűzszünet (Folytatás mz 1. otdalrát) » DPA jói tájékozott forrá­sok ra hivatkozva jelentett«, Izraelben a megállapodást úgy értelmezik, hogy a li­banoni kormánynak a jövő­ben — Izrael magatartásától függetlenül — meg kell aka­dályoznia a palesztin ellen­állás Izrael-ellenes katonai fellépéseit. Reagan taner&aá etaOk, miután Izrael gátlástalan li­banoni agressziója már túl­nőni látszott Washington kö­zel-keleti elgondolásain, pén­teken „reményteljes és bá­torító jelnek" nevezte az Iz­raeli—palesztin tűzszünetet. Világszerte elítélik Izrael agresszív akcióit. Képünkön: egy New York-i felvonulás résztvevői szolidaritásukról biztosították a palesz­tin népet és követelték az Izraelnek nyújtott amerikai segítség be­szüntetését. A lakosság jobb áruellátásáéra öt évre szóló szocialista szerződést írtak alá tegnap Miskolcon, a Miskolci Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat tanácstermében a lakos­ság élelmiszer-ellátási szín­vonalának további javítása érdekében. A szerződés az élelmiszer- és vegyiáru-szálli- tás korszerűsítését szolgálja, azon keresztül pedig az ellá­tásban résztvevők munkakö­rülményeinek javítását is. Mivel az elmúlt ötéves terv ideje alatt a mostanihoz ha­sonló megállapodás jó ered­ményeket hozott, a viszony­lag szűk kört most tovább bővítették. A szerződést aláíró vállala­ti vezetők, illetve azok kép­viselői, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, a Bor­sod megyei Húsipari Vállalat, a Borsod—Heves megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat, az Unió Áfész, a Szerencsi Édes­ipari Vállalat, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat a VI. öt­éves tervben az eddiginél is jobban igyekszik kihasználni raktárait a jobb áruellátás érdekében. A bevált üzem- és munkaszervezési módsze­rek alkalmazása, átadása ugyancsak szerepel a tegnap aláírt szerződésben, mint ahogy közösen törekszenek a kiskonténeres szállítás elő­nyeinek kihasználására is. Az évközi tapasztalatokat a szer­ződési aláíró vállalatok kép­viselői legalább évente egy­szer kiértékelik. Közösen munkálkodnak a rakodás gé­pesítésének korszerűsítésén, összehangolják a fejlesztési terveket. A szerződésben foglaltak megvalósításában, mint ahogy az előző öt évben, most is jelentős feladatok megoldása vár a kereskedelmi vállala­tok, az Unió Áfész, a nagy­kereskedelem szocialista bri­gádjaira. A Mezőgazdasági Építőipari Vállalat Mezőcsát felvételt hirdet 1 fő építési műszaki vezetői, 2 fő építési művezetői munkakörökbe. Felvételi követelmény: — felsőfokú szakirányú végzettség, — büntetlen előélet Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezés: a vállalat központjában Mezőcsát, Kiss József u. 36. Szövetkezetünk felvételt hirdet az alábbi munka­körbe, tokaji munkahelyre: — lakatos — hegesztő I — forgácsoló — autószerelő Jelentkezés: Tokaj, Bodrogkeresztúri u. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents