Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-25 / 173. szám

1981. július 25, szómból ESZAK-MAGYÄRQRSZÄG 3 Napjaink vezetője L ehet már vagy másfél évtizede, hogy az or­szágot járva nagy vi­tám volt egyik megyében a fogyasztási szövetkezet elnö­kével, arról: Mj egy áfész- boltvezető legfontosabb tu­lajdonsága; képessége? Part­nerem így érvelt: a leglé­nyegesebb a politikai érzék és megbízhatóság. Hiszen ha a különféle hiánycikkek mi­att a vásárlók reklamálnak, meg kell tudnia magyarázni, mi, miért nincs. Az érvelés •— önmagában — logikusnak tetszett, mégis annak a vélekedésemnek ad­tam kifejezést, hogy jobb lenne a szakmai hozzáértést részesíteni előnyben, s ez esetben netán kevesebb len­ne a hiány, több az elége­dett vevő, vagyis a boltve­zetők inkább kereskedné­nek. semmint magyarázkod­nának. Nos, kétségtelen: az 50-es évek végén, a 60-as évtized elején még a politikai kész­ség volt a legfontosabb tu­lajdonság a vezetők meg­ítélésében. Később mindin­kább előtérbe került a szak­mai hozzáértés is. Majd a 70-es években 1 nélkülözhe­tetlenné vált mindaz, amit korszerű vezetői ismeretek­nek nevezünk. Ami nem je­lenti azt, hogy az előbbi kettőre már nincs szükség. Inkább úgy mondanám: a politikai elkötelezettség és a szakmai biztonság olyan ma­gától értetődő alapkövetel­mény, mint a diáknak az írás-olvasás, vagy az egy­szeregy elsajátítása. A sokat emlegetett vezetői hármas követelmény közül az első kettő az alap, ami nélkül szóba se jöhet egy vezető rátermettsége, s a harmadik milyensége dönti el, hogy különféle feladatok­ra alkalmas-e az illető. Nap­jainkban ugyanis már ko­rántsem élég az, hogy pél­dául megfontolt, széles látó­körű, az emberi kapcsolato­kat teremteni képes, megfe­lelő mérlegelés után hatá­rozott döntésre kész legyen egy vezető. Az irányító posz­tokon olyan személyiségekre van szükség, akik gyorsan felismerik a problémát, al­kalmazkodni képesek a kö­rülmények hirtelen változá­saihoz, s nem fogynak ki az ötletekből, a legváratlanabb helyzetben is támadnak si­kerre vivő elgondolásaik, divatos szóval: kreatív el­mék. Külföldi kísérletek bizo­nyították, hogy egy-egy vál­lalat — gazdasági egység — eredményességét nemcsak az alkalmazott műszaki megol­dások (termelési, szállítási, csomagolási stb. technológia), a piackutatás és a fejlesz­tés összehangolása, a dolgo­zók szakképzettség szerinti összetétele,, a gazdálkodási módszerek milyensége jel­lemzi, hanem legalább 40— 60 százalékban a vezetők kvalitása, rátermettsége. Ma, amikor szűkében vagyunk a pénzügyi lehetőségeknek, korlátozottak beruházásiesz­közeink, takarékoskodnunk kell anyaggal, energiával, s ráadásul kvalifikált munka-- erőben sem dúskálunk, egy­re sürgetőbb a személyzeti és kádermunka tartalékainak kiaknázása. Kétségtelenül megnőtt a személyzeti munka, a veze­tőképzés becsülete, rangja. Nem véletlen, hogy ma már nagyvállalatainknál többnyi­re a személyzeti és szociális igazgató hatáskörébe tarto­zik a vezető beosztásúak ki­választása és felkészítése. A Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala háromévenként to­vábbképzést szervez a taná­csi apparátus vezető beosz­tású dolgozóinak. Az iparban közismert és nem jelenték­telen hagyománya van az Országos 'Vezetőképző Köz­pont különféle tanfolyamai­nak, rendezvényeinek. Több nagyvállalatnál — házon be­lül — úgynevezett vezetői készséget fejlesztő foglalko­zások látogatására kötelezik vezető beosztású munkatár­saikat. Ezeken a munkahelyi élet körülményeit utánzó, de valójában mesterségesen fel­épített szituációkkal, esetta­nulmányok megoldásával és egymás viselkedésének, ma­gatartásának sokoldalú, őszin­te elemzésével igyekeznek lefaragni a résztvevők nega­tív tulajdonságait, kifejlesz­teni a hasznos emberi és ve­zetői képességűket. A MÉM Mérnök- és Ve­zetőképző Intézete a koráb­bi komplex vezetőképzés he­lyett szakmai céltanfolyamo­kat indított. Az idén az ener­giatakarékos növénytermesz­tési és a talajerő-gazdálko­dás ezeknek a sajátos mező- gazdasági témákra orientált tanfolyamoknak a két vál­tozata, a következő oktatási évadban már 15-félét tervez­nek. Egyszóval az állami, a gazdasági, a társa -’•tlmi élet legkülönbözőbb területein sokféle kezdemé 'zés ta­pasztalható, amci. ?k más­más módszerekkel ugyan, de egy célt szolgálnak: a mai fokozott követelmények kö­zepette helytálló vezetői tí­pus felkészítését. A vezetőképzés — bármi­lyen fokon — nálunk ma még nem jár diplomával. Talán azért is okoz gondot sofc esetben, hogy olyan em­bert bíznak meg egy-egy in­tézmény, hivatal, vállalat vezetésével, aki a saját szak­májában kiváló, esetleg ma­gas tudományos fokozat tu­lajdonosa, de vezetői judi­cium, kedv és alkalmasság híján jobb lett volna, ha hagyják kutatói, konstruktő­ri munkát végezni, mert mint vezető előbb-utóbb le­hetetlenné válik, megbukik. Nem általános még az a gya­korlat sem. hogy a gazdál­kodó egységek átfogó káder­fejlesztési terv szerint gon­doskodnának a folyamatos vezetői utánpótlásról. Valljuk be. sok vezető-még a nyugdíjkorhatár küszöbén sem adja át feladatait an­nak, aki nyomába lép. (Nem beszélve arról az ismert je­lenségről, amikor némely igazgatónak, osztályvezető­nek egyéb gondja sincs, csak az, nehogy nála magasabb képzettségű. tájékozottabb, rátermettebb legyen valame­lyik közvetlen munkatársa, mert ez „veszél3«eatetj” sa­ját pozícióját.) A vezetés toantt köwetei- m en^sekkel tehát úgy általában Osztóban va­gyunk, a vezetői mankónak — a fokozott önállóság, a változz) gazdasági körülmé­nyek, a társadalmi és üzemi demokrácia érvényesüléséből fakadó — növekvő jelentősé­gével mindenki egyetért. A személyzeti munka minden­napi gyakorlatában azonban jócskán vannak meg tenni­valók. ▼. 1 Tisztít a baktérium Á„véletlen" üzem ág Bányát építenek Kubikosok a hegyen ...------------ü-------------­D ávid László, Nagy Zoltán és a rangidős Padla Elemér ingázó bányaépítő nyírségi kubikosok. Szabolcsban köszöntik a haj­nalt, a reggelt Borsodban. Hozzák erejüket, tudásukat, bányát építem Tállyára. Az apró falut, Rátkát elhagyva már kirajzolódik az andezit kőbánya látképe, az épületek előtt a lakókocsik. Lenn a mélyben már készen áll az új mozdonyszín, a szigetelésén dol­goznak a KEMEV-esek, s a hegyre felfutó kanyargós gumiszalag az olasz Pirelli-cég szerelőit várja. Áll a törömű, s mint Mé­száros István, a beruházás egyik felelőse újságolja, finiséhez érkezett az építkezés, már csak azt várják, hogy a csehszlovákok­tól megérkezzen a kétkúpos törőgéphez az olajozóberendezés és a motorvédő kapcso­lók. Szinte mindennap bejárja az építke­zést, úgy saccolja. július végére várható a próbaüzemelés Tállyán. A több mint 200 milliós beruházás csendes avatása várható ekkor, s aztán továbbmennek, új álmokat szőnek az építők: KEMEV-esek és EPGEP- esek, VIV-szerelők és a Boisod megyei Vízművek szakemberei, MIKÉV-esek és az ESZAKKÖ dolgozói. Delefőn jár a Trap, rek­kenő a hőség, izzik a bitu­men, s itt a hegy lábánál, az egyik kék lakókocsi előu. 2 félmeztelen áll és kortyolja a hideg tejet Dávid László kubikos. Foggal harapta ki a tejeszacskó végét, kezében nagy karaj kenyér. Harap és iszik rá. Lassan ebédidő, de ez neki még a reggeli. A harmadik májust köszöntöt­te itt az alig harminc esz­tendős Dávid. Tizenkét éve eszi a kubikosok kenyerét. Itt dolgozik az első kapavá­gástól, s mi tagadás, várja már, hogy vége szakadjon kiküldetés ének. Űj itt minden, a könnyű, homokos földhöz szokott ku­bikosoknak. ók tűzték ki a szalagpálya vonalát, hegy­nek felfelé betonalapokat formáltak, hordták a betont a kőtörőműbe, s ha kellett, sziklát bontottak. Dávid László, kijelölt brigádvezető, Nyírtelek mellől, Varjúlapos tanyáról jár ide. Lakókocsi­ban élnek, bányászokkal po­litizálnak esténként a tévé előtt, s együtt űzik az unal­mat. Hetenként egyszer jön értük a járat. Most péntek van, várják a buszt, őket meg az asszonyok, gyerekek. Dávid „sűrű” ember. Inas karok, kemény tenyér. Kő­bányát meg nem épített. A hegyre került nyíri kubikos vallomása: — Itt nehéz minden. Csákányozni is. Otthon egy órába telik az a gödör, ami itt eltart egy na­pig. Itt kaviccsal, tört, apró kővel kell kibélelni a csa­tornát, mert az alja olyan iszapos, hogy térdig ér a sár. A teteje meg kőke­mény. Kemény a munka, de meg is fizetik. Májusban túlórá­val mindent összerázva 8 ez­ren felül számolták neki. 3 Megy Zoltán Rt fűtött <46- ször csillét, bányát. Három hónapja dolgozik Tállyán. Nagyhalász melleit Homok­tanyán él családjával. Fiatal haras. hetenként egyszer vetnek neki otthon ágyat. Két kis gyereke van: — Kell nagyon a pénz mindenre. A két kicsi, Zoli­ka és Anikó most menne*: óvodába. Házat is szeret­nénk, ha sikerül. Itt jó a kereset, meg vagyok eléged­ve. Májusban a családi pót­lékkal 7 ezren felül keres­tem. De ezért nagyon ke­ményen meg kell dolgozni. Építette az olajtárolót, be­tonozott a kőtörőműnél, * í. támfalaknál. Szokatlan volt számára minden. — Itt nem lehet ásózni. csak csákányozni. Az ásó ott van benn a szekrényben most is. Eiő se vettük még. Szükség és emberi lele­mény szült újszerű szerszá­mot. Ók spajszemek ne­vezik. Ahol csákánnyal sem boldogulnak, előkerül a másfél méter hosszú beton­acél vasrúd. Felső részét meghajlitották, áz alsót la­posra kovácsolták a hegyen, a műhelyben. Három ilyen szerszám van a brigádban. A betondugókból a zsalut csak ezzel tudták kiszedni. Este hétkor állnak le. Erőt gyűjtenek másnapra. Van Csobádon egy mí- anyagragasztó üzem, amely a véletlennek köszönhette létét. A történet kissé kü­lönös: a halmuji Aranyka­lász Termelőszövetkezet több üzemmel közösen, egy gaz­dasági társulást tervezett, de az elképzelés papíron maradt, a vállalkozás nem jött létre. Viszont volt va­laki, aki a társulást meg- alakultnak vette, s leirányí­tott a községbe 75 köbméter műanyag lapot, amelynek 350 ezer forint volt az ára. A szövetkezetben dönteni kellett: vagy a pótkocsin hagyják az anyagot. vagy önerőből megvalósítanak egy ü/.emágat. A döntés egy óra alatt született meg: rakodni kezdtek... Azóta a műanyag lapok­ból ragasztott panel fényes karriert futott be. Furcsa módon egy természetvédel­mi törvény révén lett kere­sett termék. Az történt ugyanis, hogy elrendelték a badacsonyi bazaltbánya be­zárását. Addig ezt az ásvá­nyi anyagot használták fal » biológiai szennyvíztisztító telepek katalizátorakémt. s miután, a bánya megszűnt, egy szabadalom a Műanyagot helyezte előtérbe. Szombat­helyen, a Hungária Mű­anyaggyárban gyártják ezt a hexacel fantázianevű lapot, amelyből 32-t kell összera­gasztani ahhoz, hogy egy szennyvízderítő elem kiala­kuljon. A lapok bordásak, s egymástól eltolva az üregek járatokat képeznek, vagyis egy panel belső felülete nagymértékben megnő. Any- nyira, hogy egy köbméter­nyi panelban összesen 24 ki­lométer hosszan folyhat a víz! Legutóbb a Tiszai Ve- gyikombinát szennyvíztisztí­tó telepére került katalizá­torként ilyen műanyag elem, ahová 600 köbmétert építet­tek be. Könnyű kiszámolni: a környezetre szennyező víz 14 400 kilométert fut be. amíg ismét élővízbe jut. Ez elegendő ahhoz, hogy az ál­landóan víz alatt levő ele­mekben megtelepedő bakté­riumok, természetes úton minden káros anyagot „fel­éljenek”. A biológiai szennyvíztisz­tító telepek új anyagáról kedvezőek a tapasztalatok. Egyedül az ára hozható fel hátrányául. A bazaltszúrőnek ugyanis háromszorosába ke- rüL Igaz, élettartama viszont négyszer hosszabb. A káros szerves anyagot szervetlenné — s így ártalmatlanná — átalakító baktériumok, szin­te azonnal. megjelennek az üregekben, s csak arra kell vigyázni, hogy a rendszer mindig víz alatt maradjon. A műanyag panel keresett termék Beremendtől kezdve, Pakson át. a törökszentmik­lósi üzemekig. Mindenütt szívesen hasznáüják fel, s ezért kissé meglepő, hogy megyénkben eddig mindösz- sze két megrendelő akadt. Az Aranykalász Termelő- szövetkezetnek ma már egyik legjobban jövedelmező ágazata ez a kevés ráfordí­tást igénylő üzem. A tizen­két embert foglalkoztató ra­gasztóműhelynek nagy része van abban, hogy a mellék­üzemágban megteremtődjön az az ötmillió forintos nye­reség, amely a mezőgazda­ság, azaz a fő tevékenység fejlesztéséhez szükséges. K. L Padi a Elemért Harminchat év edzette földmunkában, hu­szonkettő brigádvezetőként. Letette már névjegyét sok száz lakás építésénél. Borsod­ban kubikQlt vízműmedret, épített üdülőt és egyetemet. Egyhuzamban kilenc eszten­deig „szolgált” a miskolci magasépítőknél. Kilenc évig e vállalat első osztályú mun­kásszállója volt második ott­hona, amit most is szívesen említ. És most itt lakik bó­déban, a tállyai begy tövé­ben. A termelőszövetkezetekben tovább csökken a balesetek száma. A közelmúltban meg­tartott vizsgálat megállapí­totta, hogy a munkavédelem a legtöbb tsz-ben ma már a termelés szerves részét képe­zi. A szövetkezetekben is fo­lyamatosan fejlődik a mun­kavédelmi tevékenység. Szi­gorították az ellenőrzéseket. Legtöbb baleset 1970-ben volt, Dolgozott szénbányában, de kőbányában soha, ahol a kubikoslapát nem lel földet, csak követ és követ. S még­is azt vallja: — Itt is szükség van a kubikosra, mert a legoko­sabb gép sem lehet olyan ügyes, hogy tükörsima felü­letet készítsen, mint az em­beri kéz. Ebben mester Padla Ele­mér. Tavaly kapott minisz­teri kitüntetést. Farkas Kálmán akkor 35 200 ügyet tartottak számon. Az elmúlt évben 21 119-re csökkent a balese­tek száma. Igaz. még így is félmillió munkanapot keli le­írni a termelésre jutó időből az üzemi baleseteknél. Keve­sebb a közlekedési baleset is. Az elmúlt évben 56 jármű okozott üzemi balesetet. A vizsgálat arra figyelmeztetett, hogy továbbra sem csökkent I a súlyosabb kimenetelű bal­esetek aránya. Az egy bal­esetre jutó táppénzes napok száma meghaladja a 25-öt. ez túlságosan magas. Javasolják, hogy ahol még nincs kellő jártassággal rendelkező mun­kavédelmi szakember, hala­déktalanul gondoskodjanak a hiány pótlásáról. Kevesebb a baleset a tsz-ekben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents