Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-24 / 172. szám
1981. július 24„ péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Anol a mellékes az elsődleges... Iparteremtők Hernádvécsén Saját kivitelezésben, mindössze négy hónap alatt, készült el a hatalmas üzemcsarnok. Alighogy megkeményedett a betonpadló, hozzáláttak a gépek beszereléséhez, majd megkezdődött a termelés. — Igyekeztünk a kivitelezési időt minél rövidebbre szabni. Számunkra ugyanis meghatározó jelentősége van az alaptevékenységen kívüli tevékenységnek. Túlzás nélkül úgy is fogalmazhatok: nekünk a mellékes az elsődleges — magyarázza Czingula Sándor, a hernádvécsei Búzakalász Termelőszövetkezet elnökhelyettese. A tények őt igazolják. Errefelé, a Cserehát északkeleti magasabb térszintű domborulatán ugyanis kizárólag mezőgazdaságból megélni szinte lehetetlen. Az említett termelőszövetkezetet kétszer kellett szanálni az 1977. és 1978. évi gazdasági eredményei miatt, s az együttes veszteség 18 millió forintra rúgott. A megmaradáshoz változtatni kellett a termelés szerkezetén, s ezt a lehetőséget a helybeliek a melléküzemági tevékenység beindításában találták meg. — Nem is csalódtunk az elképzelésünkben — közli a fiatal szakember. — Kizárólag a melléküzemágnak köszönhetjük, hogy mezőgazdasági üzemünk 1979-et közel 2,3 millió forint nyereséggel zárta. Igaz, az elmúlt évben nem egészen 900 ezer forintra esett vissza a gazdasági eredményünk, ennek oka viszont másban keresendő. Termelőszövetkezetünket az átmenetileg támogatható kategóriába sorolták át, így az eddig kapott évi közel 4 millió forint támogatást nekünk kellett kigazdálkodni. Emellett a teljesen kiürült alapokba is sikerült némi pénzt tartalékolnunk. — Milyen melléküzemágakkal rendelkezik a termelő- szövetkezet? — Takarítást és lombtala- nítást végzünk Budapesten, ugyanitt létesítettünk technológiai szereléshez, valamint építőipari munkákra egy-egy részleget. Utóbbira a járásunk területén is vállalkozunk. Foglalkozunk fafeldolgozással itt, a termelőszövetkezet központjában, s a legújabb melléküzemágunk ez a beton üzem, ahol most tartózkodunk. Ez a beruházásunk egyébként hétmillió forintba kerül majd, miután a szociális létesítményt is átadjuk, de legkevesebb kél és félszer ekkora bevételt várunk tőle évente. Járjuk a vas- és betonsza- gú üzemet. Kísérőmtől közben megtudom, hogy ez a vállalkozásuk ötvennégy embernek biztosít, munkát, akik két műszakban dolgoznak. Közülük csak néhányan szakképzett vasbetonszerelők, igaz, a betongyűrűk, a beton fed- lapok gyártása nem igényel különösebb tudományt. — Azelőtt is a termelőszövetkezetben dolgoztam, de egészen más területen — feleli érdeklődésünkre Horváth Barnáné. — Nem könnyű nyolc órán át emelgetni a be-, tont, a magasabb keresetért viszont érdemes vállalni az áldozatot. — Korábban a BÁEV-nál dolgoztam — válaszolja Horváth József. — Nagyon untam már a vonatozást, a buszozást, így hát hazajöttem. Salacz József vasbetonszerelő szakmunkás a Beton- és Vasbetonipari Műveket hagyta ott a mostani munkáltató kedvéért. Szaktudására kezdettől nagyon számítottak az új betonüzemben; ő tanította be a társait. Mint megjegyzi, meglepően tanulékonyaknak mutatkoztak a betongyártásban azelőtt járatlan emberek. — Nehéz volt „idecsalogatni” a nőket és férfiakat? — kérdeztük a mérnököt. — Mi senkit sem csábítottunk — tiltakozik. — Mindössze olyan fizetést ígértünk, mint amilyen az előző munkahelyen volt. Az viszont kétségtelen, hogy a melléküzem- ági tevékenység kedvezően befolyásolja a bértömegünket, hozzájárul létszámunk növekedéséhez. Az 1977. évi egy dolgozóra jutó alig több mint 32 ezer forint bértömeg az elmúlt évben már csaknem 40 ezer forintra emelkedett. Ez idő alatt termelőszövetkezetünk létszáma több mint megkétszereződött, s jelenleg már négyszázötven környékbelinek biztosítunk tisztességes megélhetést. — Ne haragudjon a kérdésért; nem nehéz itt munkafegyelmet tartani? A korábban nem ipari üzemben dolgozók ugyanis általában idegenkednek a helyileg kötöt- tebb, szigorúbb feltételeket szabó munkahelytől. — Mi tagadás, nagy gond ez számunkra — helyesel Czingula Sándor. — Kétségtelenül felhígult kissé a dolgozók összetétele nálunk, ami óhatatlanul a munkafegyelem lazulásával járt. Az elmúlt évben 170 dolgozó hagyta itt a termelőszövetkezetet, valamilyen oknál fogva. A hasonló mérvű munkaerőmozgás elkerülésére intézkedéseket foganatosítottunk. — Szerepel-e a terveik között a melléküzemági tevékenység további bővítése? — Igen, mert csakis az ebből származó nyereséggel fejleszthetjük az alaptevékenységet. A mi termelőszövetkezetünk a gesztora az Encsen épülő és augusztus 20-án átadásra kerülő Fafeldolgozó Gazdasági Társulásnak. Egyébként az. a célunk, hogy Hernádvécséhez. közelebb létesítsünk melléküzemágat, mert a távolabbi, például a budapesti részlegek ellenőrzése és irányítása nehézkes, nem megoldott. Kolaj Líász.ló Kiállítás augusztusban Harmincéves a Matyó HISZ Szeptemberben lesz. harminc esztendeje, hogy Mezőkövesden megalakult a Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezet. Ebből az alkalomból szerény megemlékezést tartanak augusztusban a szövetkezet dolgozói. Egyrészről küldöttközgyűlésen értékelik a Matyó HISZ három évdí-des működését, ugyanakkor eredeti matyó dokumentációkból és a szövetkezet termékeiből nagyszabású kiállítást rendeznek. Ezen a bemutatón a Kis Jankó Bori hímzőkiállítás díjnyertes pályamunkái is helyet kapnak. Az évfordulóra Matyó Háziipari és Népművészeti Szövetkezet címmel kiadványt jelentetnek meg, amelyben felelevenítik az országos hírű szövetkezet három évtizedes múltját. Szárítás és öntözés a léiszeriyeziist Néhány napja már nagyobb lélegzetet vehetnek a Sajó- babony körzetében lakók és a miskolciak. Befejeződött ugyanis az Északmagyarországi Vegyiművek növényvédő szert gyártó üzemében a rekonstrukciós munka. Ennek legfőbb eredményeként — legalábbis, ami a környezet- védelmet érinti — kibővült a véggáz- és szennyvíz-megsemmisítő rendszer. Ezentúl nemcsak az eddigi kismértékű anyagelíolyások szűnnek meg, hanem a levegőbe kiáramló „bűz” mennyisége is jelentősen csökken. Nem beszélve arról, hogy a technológiai sor is korszerűbbé vált, mivel beépítettek a gyártó rendszerbe egy szennyvízdesztilláló berendezést, aminek a segítségével, az eddig veszteségbe ment — a szennyvízzel együtt elfolyó — növényvédő szer visszanyerhető. Mindezeken kívül, amint azt a szakemberektől megtudtuk. a rekonstrukció eredményeként a termékek választéka is bővült. így alkalmassá vált ez az üzem, a közismert Alirox növényvédő szer mellett, a tőkés piacokon igen keresett klórhangya- savas-etil-tiolészter (KHETE). illetve az EPTC nevű növény védőszer-hatóanyag gyártására is. Az üzemi termelés újbóli megkezdése után, nagymértékben hozzájárul majd a vállalat tőkés exporttervének teljesítéséhez. HApttM teendők A Borsod megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás szakemberei felhívják a kiskerttulajdonosok figyelmét, hogy a gyümölcsfákon tovább szaporodtak a levél- tetvek, az alma- és a szilvafákon pedig az egyre növekvő takócsatka-fertőzötíség is súlyosbítja a kártételt. A fertőzések elhatalmasodása csak a védekezések folytatásával állítható meg. Most főleg csak a rövid, (7 nap) várakozási idejű szerek kijuttatását javasolják a szakemberek, így például a Bi 58 (0,1%-os), az Unifosz 50 BC (0,1° o-os) oldatát. Speciális atkaölő szer, Pol —Akaritox (0,15%-os) kijuttatása, illetve az említett szerekkel való kombinálása csak a későn érő gyümölcsfajták védelmére alkalmazható. Az említett készítményeket a későn érő almafák védelménél célszerű a varasodás és a lisztharmat elleni gombaölő szerekkel, így Ortho-Phaltan, vagy Thiovit (0.3%-os) oldatával is kombinálni. Eredményes nyár a bocsi Haladás Tsz-ben Szabó Ferenc üzemeltető technikus ismerkedik a „mindentudó”, drága, de várhatóan nagyon hasznos talajelökészítő géppel, a „Rau Multitiller"-rei. Bocs, Berzék és Sajólád környékén szinte már csak mutatóba találni aratatlan kalászos táblát. A búza tarlóiról a szalma lehúzva, részben már bekazlazva, s a learatott terület zömét „feketére” is munkálták. Krakkói Béla tsz-elnök 18 előző ara(Fotó: Fojtón L.) már eddig 25 vagon szénakészletet jelent A részben még kombájnolásra váró tavaszi árpa termése ígéretes. Hektáronként 45 mázsa körüli a termés, s így legalább 100 vagon sörárpát tudnak értékesíteni. Ezt követően még 245 hektár olajlen betakarítása vár az aratókra. — A legjobb, legprecízebb, eles kaszájú gépekre vár ez a munka. Arató-cséplőgépeink egy része a szomszédoknál is segít, s viszonozzuk a szlovákiai, rozhanovcei testvérszövetkezet egy hétig nálunk járt kombájnjainak segítségét. A nyár eddigi tapasztalatai- - ról beszélgetünk, de az elnök gondolatai már az őszi munkacsúcsnál járnak. — ősszel a mostaninál is nagyobb értékeket kell veszteség nélkül betakarítanunk. Nagyon szép a 461 hektárnyi napraforgónk, és legalább a tavalyi 75 mázsás átlagtermés megismétlését várjuk az 522 hektár kukoricától. A géptelepen a tsz egy 88fl ezer forintos új „szerzeményével”, az akkor érkezett, még a kocsi platóján levő „Rau Multitiller”-rel is megismerkedünk. Szinte mindent tudó, a mélylazítással egv- időben asztallap simaságé, kiváló magágyat készítő, rendkívül nagy teljesítményű gép, (p. s.) tás belyi tapasztalatainak ismeretében mondja, hogy ilyen jól még sosem készítették elő a nyári betakarítási kampányt, s a jó munkaszervezéssel párosuló kezdeti jó időjárás eredménye nem maradt eL —• Búzáink már rŐRen a magtárban vannak. A GJMCV- nek is a leszerződöttnél többet, 182 vagon kenyérgabonát tudtunk értékesíteni. Mindet jó árért, 80 hektoliterfok feletti minőségben. Búzáinknál a legminimálisabb volt a saem veszteség. Napokat nyertek agyarrá azzal, hogy a tisztítóval együtt üzemeltették a Bábolna lő-ös szárítót is. Három százalék körüli nedvességet keilett csak elvonni, s nagyon kifizetődött, megtérült ez a többletköltség. A gyorsabb aratással ugyanis hektáronként 1.5—2 mázsányi szempergóst takarítottak meg. A szárító szomszédságában, a 175 hektáros legelőn pedig állandóan üzemelt az öntözőberendezés. Ez a többletki- j adás is bőven megtérült, mert j 400 tehénnek kiváló legelője j van, s kaszálni is tudtak, ami | V. Kényszerszülte ötlet Sa!ionaMás - gödörben Gyermekkoromban a-szűW- faium egyik, határba vezető dűlóútja mellett még megvoltak azok a gödrök, amelyeket mindenki csak úgy hí- vottc vermek. A régi öregektől hallottam, hogy hajdanán ezek az üregek szolgáltak — főleg veszély esetén — a község határában megtermett gabonafélék tárolására Ez a gyermekkori emlék jutott az eszembe, amikor megláttam a szerencsi Benin Tsz tavaly létesített gabona- tárolóit, ugyanis a kettő között nagy a hasonlóság. Eltérés csupán a méretekben van. hiszen amíg az említett bogácsi vermekben néhány mázsa terményt tárolhattak csupán, a szerencsiek tárolója közel 250 vagon befogadóképességű. Hivatalosan úgy nevezik ezt a tárolási módot: csávo- lyi gödrös fóliás tárolás. A csávolyi termelőszövetkezet szabadalmaztatta, s a szerencsiek a Pannónia Mezőgazda- sági Technológiákat Árusító Társulás tagjaként jutottak hozzá. Czakó Béla elnök: — Amikor átvettem a szövetkezet vezetését, láttam, hogy szinte semmiféle tárolótérrel nem rendelkezünk. Az anyagilag mélypontra süllyedt gazdaságnak pedig másra sem volt pénze, nemhogy tárolótér építésére. Ugyanakkor közel ezer hektár búzát és 400 hektár tavaszi árpát termesztünk. Szóval tárolótérre égetően szükségünk volt. Ekkor jött a gödrös fóliás tárolás ötlete. A pénztelenség, a kényszer szülte. Sikeres pályakezdés A napokban harminckilenc fiatal szakmunkás leány kezdte el a munkát a Miskolci Pamutfonodában, miután sikeresen elvégezték a kétéves szakmunkásképző iskolát. Kíváncsiak voltunk, vajon a tavaly végzettek egy esztendő alatt mit értek el a munka és az elismerés térén. A gyári főkapunál hatszögletű forgós hirdetőtábla hívja fel a figyelmet Vastyák Máriára. Azt írják róla, hogy a KISZ kongresszusi munkaversenyben kiemelkedő eredményeket ért el. Amikor felkerestük, hogy egy kis beszélgetésre invitáljuk, egy kicsit húzódozott, mondván: előbb engedélyt kér a művezetőtől, hogy a gépeit elhagyhassa. Jelenleg kilenc gyűrűsgép- oldal mellett teljesít szolgálatot, a június havi teljesítménye 114 százalék volt. Gyorsan gondoskodtak Mária helyettesítéséről. Ahogy a folyosón együtt haladtunk, szembe jött velünk Anderkó Lajos pártalapszer- vezeti vezetőségi tag, aki dicsérően figyelmünkbe ajánlotta a kislányt. — Kitűnően dolgozik — mondotta —, KISZ-titkár és jó munkája, példamutató tevékenységének eredményeként a napokban vettük fel ót a párt soraiba. A kislány elpirult. — Egy kicsit sokallom már a dicséretet, — mondotta — még a végén elhízom magam. A középtermetű, szőke hajú, csinos arcú Vastyák Mária, mint hallottuk, kitűnően kezdte pályáját a fonodában. Amikor legutóbbi havi keresete után érdeklődtünk, olyan halkan válaszolt, mintha szégyellné: — ötezer-nyolcvan forintot kerestem, de ebben benne szerepel az a jutalom is, amit a jó versenyzésért kaptam. Alig múlt tizennyolc éves. Ernődről jár be. ez 27 kilométeres napi utazást jelent oda-vissza, reggel 4 órakor kel, délután 4 órára ér haza. Elmondotta, hogy azért jut ideje egy kis szórakozásra, olvasásra és a nyáron sikeresen befejezte a dolgozók gimnáziumában az első osztályt. Kicsit meg is lepődtünk ettől a pályakezdéstől, ami kitűnően sikerült, és azért is, mert alig hallottunk tőle panaszt, legfeljebb annyit, hogy kezdetben a váltóműszak kifárasztotta, de szülei odahaza azon voltak, hogy jól kipihenhesse magát. — Mit tudna ajánlani azoknak — kérdeztük —, akik az idén kezdték a pályát a fonodában? — Legfeljebb annyit — válaszolt —, a fonógépeket soha ne hagyják magukra, mert csak akkor termel, ha jól kiszolgáljuk, feleslegesen ne töltsük az időt, hiszen a munkaidő, az a munka ideje. Lehet, hogy Vastyák Mária pályakez-dő példája még nem tipikus, de mindenképpen követésre méltó. B. L Tavaly egy szkeper ládával felszerelt. Sz—100-as erőgép három hét alatt elkészítette a hét darab — egyenként 33 vagon termény befogadására alkalmas — gödröt. Ezek alját, oldalát fóliával bélelik, s ha megtelt terménnyel, a tetejét ugyancsak fóliával, majd pedig 5—6 centiméter vastagon homokréieggel takarják. Tulajdonképpen az egész technológia lényege ennyi. Az elnök: — A tavalyi tapasztalatok alapján mondhatom, ez a tárolási mód bevált. Tavaly a tavaszi árpánkat így tároltuk, s hogy nem volt minőségi romlás, bizonyítja az a tény: 70 százaléka exportra került. Pedig bevallom, egy kicsit féltünk tőle, mivel a sörárpát általában forgatni kell. A sörgyár képviselője amikor meglátta, hogy a terményt hova tároljuk, bizony elsápadt. Szerencsére nem lett semmi probléma vele... Az olcsósága , mellett másik nagy előnye ennek a módnak, hogy nincs tárolási veszteség. Ha ezekbe a gödrökbe beteszünk 100 mázsa terményt, innen 100 mázsa ki is jön. Idén is így tároljuk a tavaszi árpánkat, mintegy 120 vagont, egészen a jövő tavaszig. A búzából, amit tudunk, átadunk, ugyanis kell a tárolóhely ősszel, a napraforgónak, a kukoricának is.
