Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-23 / 171. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. júfius 23., csütörtök Könyvtár — nyitva Könyvek, játékok, találkozók Nyitva az ajtó. Délelőtt, meglehetősen szokatlan. — Legfeljebb az idegenek­nek — mondta erre Krózser Jánosné. — A falubeliek, a forróiak gyorsan megszokták a változást. Egy esztendeje már, hogy főhivatású könyv­tárosa van a községnek. Szóval, nyitva a könyv­tár. Korábban tiszteletdíjas könyvtárosa volt a falunak, azért volt olyan ritkán nyit­va az ajtó. Pedig hát a kö­zel 2200 lelkes faluban már jó ideje elkelt volna, hogy ne csak néhány órán át legyen kölcsönzés. A heti néhány órára nyitva tartó könyv­tárban is közel ötszázan for­dultak meg több-kevesebb rendszerességgel. De hát el­sősorban csak könyvekért jöhettek. Bármilyen szíves­kedves is volt az idős, tisz­teletdíjas könyvtáros néni — nyugdíjba ment már, így az­után vállalni sem tudta to­vább a könyvtárosságot — a gyermekfoglalkoztatásokat, könyvtárismertetési órákat. Pedig — akkor is —, most Ss, főleg a gyerekek fordul­nak meg gyakorta a könyv­tárban. Az iskolában napkö­zi is van, a tanterv meg a napközis program is be-be- iktat egy-egy könyvtárlátoga­tást. És most már nemcsak pa pírold Most persze nyár van, a pedagógusok nem hozzák a nebulókat. Gyerekekben azért így sincs hiány ... Ügy dél­előtt tíz óra felé, no és ebéd után meglehetősen népes kis társaság gyűlik össze. Üjsá- got olvasnak, könyveket né­zegetnek, s a „rituális beve­zetés után” Margó néni, a könyvtáros kiadja a játéko­kat __Jó néhány társasjáté­k ot gyűjtött már össze né­kik. A tavasszal is vásárolt, a gyermeknap táján. Akkor ugyanis kedvezménnyel áru­sították, s jó gazda módjára nem felejtette el, ugyanany- nyiért így többet szerezhet , be. Különben nem csábítás­nak szánta, inkább józan mérlegelés után döntött így. Vagy mondhatnám úgy is; ismeri a gyerekek lélekta­nát. A tény pedig az, hogy a' forrói ifjúság nyáridőben sűrűn megfordul a. falu köz­pontjában — itt van ugyanis a fagylaltos. A két ajtó szom­szédos egymással. S ha már eltüntették a gombócokat, mi sem természetesebb, mint be­ülni egy kis tereferére. Fa­lun ugyanis nincs napközis­tábor, a különböző gyermek- foglalkoztatásoknak sincs ha­gyománya. Legalábbis a hi­vatalosan megszervezetteknek nincs. Mert azért húsz-hu­szonöt gyerek rendszeresen eltölt itt egy-két órát... Tehetik, szívesen látják őket. Különben is, mondta a könyvtárosnö, a gyerekekre oda kell figyelni. S nemcsak azért, mert az olvasók közel 60 százaléka tizennégy éven aluli (van iskolai könyvtár is a faluiban, de azért a több­ség ide is beiratkozik, ami természetes, hiszen ott csak tíz, itt meg tizenkét hónap a nyitvatartás, s nyári dobén sem jön rosszul egy-egy iz­galmas olvasmány!), hanem mert a szoktatást velük keli kezdeni. Persze tévedés len­ne azt hinni, hogy csak a gyerekekért van a könyvtár. A felnőttek is szokják már, hogy mindig nyitva az ajtó. Meg hogy másra is futja már az erőből, nemcsak kölcsön­zésre. Ott van például a szö­vetkezet lakatosbrigádja. A kapcsolat kezdetét így mesél­te el Krózser Jánosné, aki egyébként a novajidrányi , könyvtárat cserélte fel a for­róira. — Volt néhány apró kis javítanivaló... Nemrégiben ugyanis kicsit „helyrepofoz­tuk” a könyvtárat; festet­tünk, új polcokat kaptunk ... Hallottam, hogy van egy la­katosbrigád a szövetkezetben. Gondoltam, elmegyek hozzá­juk, megkérem, segítsenek egy kicsit, ha tudnak. Tudtak. Szíves örömest jöttek ... Gon­doltam, valamiképpen viszo­nozni is illik a segítséget. Így azután, amikor író—olvasó találkozóra vártuk Baranyi Ferencet, újra megkerestem őket. A meghívókkal. El is jöttek, mindahányan ... Azon a találkozón egyébként vagy hatvanan jöttünk össre... Szépen sikerült... Volt azóta egyébként már néhány ilyen „szépen sike­Mai Magazin A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa 1981 júliusától új folyóiratot indít útjára, a Mai Magazint. Az új lap a tizenkét évfolyamot megért Brigádélet utódja, annál szé­lesebb témakörrel. Célunk annak az érdekképviseleti, érdekvédelmi munkának a bemutatása, amelyet a ma­gyar szakszervezetek látnak el. Ezenkívül természetesen technikai-tudományos isme­reteket is továbbít az olva­sóknak. Az új lap új formá­tumban jelenik meg, terjedel­me 50 százalékkal nagyobb, mint elődjéé. Ára 9 forint, éves előfizetési díja 108 fo­rint. A Brigádéletre 1981-re korábban előfizető olvasók ebben az évben a régi, 5 fo­rintos áron kapják az új la­pot, a megnövekedett ár csak 1982. január 1-től lép életbe. A lap júliusi számának gaz­dag tartalmából felhívjuk a figyelmet néhány írásra. „A művezető is vezető” című cikk a művezetői beosztás tekintélyéről, illetve a tekin­télyvesztés ókairól szól. A „Kiből nem lesz értelmiségi” című írás, azt a tényt bon­colgatja, hogy manapság ke­vés munkásgyerekből lesz értelmiségi foglalkozású, pe­dig a tehetség nem társadal­mi rétegek szerint oszlik meg. Fontos, sok embert érintő kérdés a lakáshiány. S. Boda András cikke a „Lakni mindenkinek kell” a lakásszerzés körüli visszássá­gokról szól. A külpolitikai rovatban az észak-ír. válság­ról tájékoztat a „Pokoli szi­get” című anyag. rült” rendezvényünk. Olykor egyedül, olykor a művelődési házzal. Ilyen volt a falunap. Az akkori kiállításokon fel­buzdulva — 'talán ember nem akadt a faluban, aki ne jött volna el megnézni — az­után rajzkiállítást is rendez­tek. Gyerekmunkákból, a Bartók-évfordulóra. Jó kis helyet találtak neki, a ba­rátságos könyvtárépület galé­riáján. Szóval, így gondolták, valamilyen kiállításnak ott mindig lenne hely... A könyvtáros ezt .úgy mondta: „mindig lesz hely”. Hogy most hány olvasó van? Év végére alighanem rekordot döntenek. Már most 465-en iratkoztak be, holptt az elmúlt év végén, amikor a legtöbb olvasót számlálták, 490-en voltak. De talán nem is ez a legfontosabb. A könyvtárnak — mondta Mar­gó néni, a könyvtáros —, nem beiratkozottakra, hanem olvasókra van szüksége. Van 4600 könyv, ami bizony nem sok. Ámbár katalogizálni — hiszen most már ezt is fel­adatul szabják — nem éppen könnyű, ötezer forintból fej­leszthet; s ebből sem nyúj­tózkodhat nagyot __ Most a zon gondolkodik, hogy a szövetkezettől, az itteni gaz­dálkodó egységektől is segít­séget lehetne kérni__De a l egtöbbet akkor tehet, ha az emberekkel ért szót. Ho­gyan? > Hát mondjuk úgy, hogy félreteszi, ha „bejön”, amit kértek, „összetartó családok laknak ebben a faluban, elég ha valamelyik rokonnak szó­lok, mondja meg X-nek, Y- nak, nézzen be hozzám. Meg persze yan könyvtárközi köl­csönzés is. S ha útba esik, személyesen is elhozhatom éppen Encsről, Miskolcról. Nem nagy ügy. De akinek szüksége van a könyvre, használja. Ez a fontos 1” Csutora* Annamária A táborozok Popzenei labor Salyóünyán A Nógrád megyei Solgóbányán amatőr pop­zenészek részére kéthetes tábor, nyílt. A több mint száz fiatal zenész ideális körülmények között sajátíthatja el a popzene alapelemeit. Ritmusgyakorlat Baló litván irányításával Rögtönzés Album formájú monográfia festőművészről, építőművész­ről, tanulmány a hazai ba- üettművészetről, kalauz a Szépművészeti Múzeum gyűj­teményeihez, művészeti kriti­kák gyűjteménye, tanulmány a hazai céhbehívó táblákról — ezek a művek találhatók a Corvina Kiadó legújabb ma­gyar nyelvű könyveinek kí­nálatában. Berény Róbert munkássá­gát Szíj Béla mutatja be nagyszabású tanulmányban. A monográfiát huszonnégy színes és nyolc szövegközi reprodukció egészíti ki, vala­mint francia, angol és né­met nyelvű összefoglalás ta­lálható az albumban. A ma- \ gyár építészet egyik legna- * gyobb alakjának; ' Lechner Ödönnek életművét mutatja be Bakonyi Tibor és Ku- binszky Mihály kötete, amelyben a monográfián kí­vül, azt kiegészítendő, 132 fe­kete-fehér és 22 színes fény­kép segít megismerni Lech­ner Ödön munkásságát. Bu­dapesti Balett a címe Körtvé- lyes Géza munkájának, amaly a Magyar Állami Operaház balettegyüttesének 1968—1978 közötti periódusát mutatja be. A szerzőnek tíz évvel ez­előtt jelent meg azonos cím­mel albuma az együttes 1968 előtti életéről, fejlődéséről. Most rövidebb időszakot ölel fel a tanulmánykötet és érté­kes mondandóját 175 fotóval illusztrálja. A Szépművészeti Múzeum hat osztályának — az egyip­tomi gyűjteménynek, az an­tik gyűjteménynek, a régi képtárnak, a regi szoborosz­tálynak, a grafikai osztálynak és a modern külföldi osz­tálynak — kincseit mutatja be A Szépművészeti Múzeum című kötet, fotómásolatokkal és rövid műelemzéssel is­mertetve meg az érdeklődő­vel az említett osztályokon látható műtárgyakat. Művé­szet veszélyes csillagzat alatt címmel adta közre a kiadó Kállai Ernő (1890—1954), a két világháború közötti idő­szak és a felszabadulást kö­vető évek egyik legjelentő­sebb képzőművészeti kritiku­sa nyolcvankilenc írását, amelyekből kirajzolódik a harcos és bátor kritikus és baloldali publicista portréja. Nagybákay Péter tanulmá­nya, a Magyarországi céhbe- hívótáblák a céhek történe­tét, a behívótáblák szerepét, azok kialakítását elemzi. <b) Nézőtéri meditáció Nevetős hét E héten két olyan filmet kínálnak a premiermozik, amelyeknél a nevettetés az elsődleges és kizárólagos cél. Sajnos, érdemben csak az egyikről szólhatunk, mivek a Szerelmeim Című, Steno ren­dezte olasz filmvígjátékot, amelynek a főszereplője Mo­nica Vitti, nem küldték le idejében a propagandavetítés­re. Ügy tűnik, ez már gya­korlattá lesz, így csak- előze­tes tájékoztatásként mond- juk el róla, hogy egy har­mincon túli asszony érdekes szerelmi kalandjáról szól. A másik film Dániából jött. Erik Balling rendezte és a címe Az Olsen-banda bol­dogul. A már ismert Olsen- sorozat újabb darabja, külö­nösebben új ötlet nélkül, a régi sablonok variálásával. Most is börtönből jön Egon Olsen, most is kombinál, cso­dás tippjei vannak, mesés gyémántokhoz jut és két két­balkezes famulusa társaságá­ban mindenféle nevettető helyzetekbe kerül. Közben ki lehet nevetni a dán rendőr­ség ügyefogyott fontoskodá­sát is. A rendező felsorakoz­tat sokféle humoreszközt, mindenáron nevettetni akar, nemcsak önmagát ismétli minduntalan, hanem „átmá­sol” ötleteket másoktól, pél­dául Stan és Pan egyik hí­res, a televízióban nemrégen látott jelenetét is igénybe veszi, de nevetőizmainkat megmozgatja. Eszembe jut, hogy a némafilmek idején egy dán páros volt a nevetés forrása: Zoro és Húru. Ol- senék is dánok, őfe is nevet­tetni akarnak. Ebben meg­egyeznek. '(benedek) Monica Vitti a Szerelmeimben Várjuk kedves vendégeinket 1981. július 25-én az Anna étterembe, ahol 19 órától megrendezésre kerül a hagyományos A műsorban közreműködik: LEHOCZKY ZSUZSA, TARKANYI TAMARA, ELEK ÉVA, KIBÉDY ERVIN, HLATKY LÁSZLÓ, GALAMBOS SZILVESZTER - Konferál: KELETI PÁL Kisér: Félix Györgyi, Kádár György és az Oké kvartett DIVATBEMUTATÓ A BORSODI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT ALKALMI ÉS NYÁRI RUHA MODELLJEIBŐL. Belépődíj: 30 Ft Asztalfoglalás az étterem vezetőjénél.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents