Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-23 / 171. szám

> 1981. július 23,, csütörtök «. Nyárias delgok ESZAK-MAGYARORSZAG 5 0 Uj szolgáltatás a Gelkánál Herciegh István tv-műsierésr a meghibásodott Uranus-készülék javításán dolgozik a Szűcs Sámuel utcai tv-szervizben Négy, hatalmas komphajó jár-kel a vízen és a parthoz érve — valamelyik mindig itt van — szünet nélkül önti magából a gépkocsikat, autó­buszokat, motorokat, miegy­másokat, Már a beszállásra is hosszú járműsorok várakoz­nak, gyülemlenek, messze tá­volban rendőr tereli, irányít­ja őket, itt a közelben pedig villogó szemű, fekete bőrű néger fiatalok kérik a jegye­ket a kocsi vezetők tői és irá­nyítják őket a kompok vala­melyikéhez. A parthoz érke­ző komp ajtaja megnyílik, a motorok felbőgnek, a kocsik nekilódulnak, majd csikorog­va .megállnak, hogy felvegyék utasaikat, újra indulnak. A hangszóró hol ilyen, hol olyan nyelven, szünet nélkül — nyilván magnóról — adja az utasításokat, a kérelmeket a kocsivezetőknek, hogyan, mi­képpen menjenek a kompra, hol álljanak meg arról leke­rülve stb. A kompokon kívül más hajók is érkeznek, kür­tőinek. a gépkocsik dudálnak, valaki a zebra túloldalán rekedt barátjának kiabálja át az utasításokat, egy farkas­kutyát idegesít a zaj és hosz- szan, keservesen vonít. Szóval Tihany riadó leá­nyának épp elég oka adódik a riadásra, a nyugodalmasabb rejtek kutatására. Mert Ti­hanyban történik mindez, nyugodalmas, szürke hétköz­napon. A nyugalmas rejte- ket persze nagyon nehéz le­het már itt is megtalálni. Ta- láVi nem is lehet. A gyönyörű­séges, különleges szépségű félszigeten főként arra megy el az idő, hogy a kocsik elől kitérjen, elugorjon, félrehú­zódjon az ember. A bóklá- szásra, nézelődésre csábító, apró, girbe-gurba utcácská­kon, a nádi edel es házikók között, a legváratlanabb he­lyeken is felbukkan egy cir­káló méretű kocsi. A temp­lom alatt a parkírozónál né­ha percekig kell várni, míg a sétáló átjuthat a tolató, ki­be járkáló, helyért küszködő kocsik között. Egy-egy útka- nyarban, mélyedésben pedig jobb, ha az ember zsebkendőt szorít az orra elé, mert a benzingőz, a kipufogó gázok itt megszorulnak, fullaszta- nak, köhögésre, krákogásra ingerelnek. Pár évvel ezelőtt, éppen Ti­hanyban, az idegenforgalmi újságírók tanácskozásán, az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal elnö­ke igen erélyesen kiállt amel­lett, hogy a gépkocsikat tilt­sák ki Tihanyból. Nyilvánva­ló, hogy előbb-utóbb tényleg ki kell tiltani a kocsikat erről a sajátos természeti kincsünk­ről, hogy megvédjük a pusz­títástól, szennyezéstől a fél­szigetet is, az itt élőket, üdü­lőket is. Egyelőre nem megy. Ki tudja, miért? Pedig majd itt, nálunk, a Bükk fennsíkjáról is ki kell tiltani a gépkocsikat. De erről főként télen beszélünk. Ami­kor a köd, a szmog több hetes ■nyomása alól igyekezvén sza­badulni, elindulunk a napfé­nyes, szikrázó havú, tiszta le­vegőjű Bánkútra. Ott pedig Ütemesen fejleszti tevé­kenységét a kazincbarcikai takarékszövetkezet. Négy év­vel ezelőtt létesítették az In­tézményt, s jelenleg már öt­ezer tagja van. De nemcsak a taglétszám növekedett, ha­nem bővült a szolgáltatások köre is. A betétben elhelyezett összeg 17 millió forint, s a tagsag által évente igénybe vett hitel 12 millió forintra tehető. A takarékszövetkezet ha­gyományos lakossági szolgál­tatásai közé tartozik a szemé­lyi, az áruvásárlási, illetve a mezőgazdasági hitel. Ké­sőbb, ahogyan növekedett a pénzalap, úgy bővítette hitel- félesegeit a pénzintézmény. a gépkocsik százainak ben­zingőzétől fuldoklunk. De hol van ez még? * Székesfővárosunk feredőzni, kirándulni szerető lakói szá­mára ismét sikerült egy ked­vező lehetőséget biztosítani. Hétvégeken Siófokra, de akik a Balaton déli partját nem kedvelik, azok számára Ba- latonfüredre is indul egy exp- resszvonat, ami meg nem áll sehol, míg a kitűzött célt el nem éri. A közvélemény tá­jékoztatására szolgáló egyik szerv képviselője kérdi a MÁV illetékesét a helyjegy felől. Természetesen helyje- gyes a vonat, hogy minél ké­nyelmesebb legyen az utazás, közli az illetékes. Nagyop is helyénvaló a szervezés, az ér­velés. Ugyannyira helyénvaló, hogy jó lenne átvenni a Mis­kolcról mpst már nem is Keszthelyre, hanem Tapolcá­ra közlekedő vonat eseteben is! Miskolctól Tapolca jóval odább van, mint Budapesttől Siófok. És lehet, hogy a vas­út illetékesei megszólnak rusnyaságunkért, de innen, Borsodból is szívesebben utaznánk — gyerekekkel, csomagokkal, Hosszú úton — kényelmesen, biztosítóit ülő­helyen. Nem lehetne? * Csakhogy nekünk végképp nem a fentiekből adódnak a gondjaink! Különösen nem a nyári gondjaink! Még akkor sem, ha fölsoroljuk a veszé­lyeket, az állandó gondokat: kullancs, szúnyog, mérges gomba, szalmonella, kacsato­jás, tiltott helyen való fürdő­zés, felhevült testtel vízbe ugrás, italféleségek fogyasztá­sa strandolás idején, napszú­rás, ménkűcsapás, miskolci közlekedés. Dehogyis ezek a problémáink! Hanem a nudizmus. Mint­ha az Ifjúsági Magazin kezd­te volna (ismét) el, de hát fia­talság' bolondság, ugye, ki fi­gyel oda, csakhogy a rangos, nagy tekintélyű Magyaror­szág is cikkezett róla, a Dudás Matyi is kérdezgetett ismert személyeket, vajon helyesli, nem helyesli a nudista stran­dolást, kell ez nálunk, vagy sem, közben -a Magyarország­hoz levelek érkeznek a témá­val kapcsolatosan és nyilván­való, sok más helyre még. A cikkek és a levelek rendkívül bonyolult helyzet elé állítják az olvasót, úgyannyira, hogy napokig, hetekig nem hagy­ják őt aludni. Ezeknek az írá­soknak egy része ugyanis azt mondja: helyes a nudista strandolás, legyen nálunk is. A másik része pedig: helyte­len a nudista strandolás, ne legyen nálunk. Rendkívül súlyos probléma ez most nálunk kérem! Hogy közben nálunk és a világban hol ez, hol amaz történik, ami szintén idegesítő lehet? Hogy Miskolcon mégis megnyitot­ták g, forgalom előtt az új utat? Mit számítanak most itt az ilyen dolgok. A nudiz­mus! Az igen! De hát a nyár ilyen. Nem? Ma már hitel igényelhető — az OTP-hez hasonlóan — a külföldi utazásokhoz, a kiske­reskedői, vagy a kisipari te­vékenység megkezdéséhez, il­letve fejlesztéséhez. Vállalja a szövetkezet külföldi utak szervezését is, mint például az idén a bolgár tengerpart­hoz és Isztambulba. Nyitástól zárásig nagy a forgalom a kazincbarcikai ta­karékszövetkezetben. Ma már szűknek bizonyul az iroda. Mint azt Koch Géza igazgató elmondta, rövidesen megkez­dik építeni az új irodaházat, ahol korszerűbb körülmények között, jobb feltételek mellett fogadhatják majd az ügyfé­lékéi, __ K isgazdaságok Qzdoa A városi és külterületi kis­gazdaságok termékeik érté­kesítésével nagy segítséget nyújtanak az ózdiak ellátásá­ban, a választék bővítésében. Az elmúlt évben több mitít 50 ezer kilogramm mézet, 60 ezer kilógramm nyúlhúst és mintegy 17 ezer darab csirkét adtak át a felvásárlóknak. A városi tanácson már jó néhány éve működik az az operatív bizottság, amelynek feladata a kisgazdaságok munkájának összehangolása, segítése, a jelentkező problé­mák megoldása. Jelenleg gon­dot jelent az, hogy a támoga­tások ellenére is csökken a kisgazdaságok szarvaSmarha- és sertésállománya. Az ope­ratív bizottság közreműködé­sének eredményeként a szarvasmarha-tenyésztési kedv fellendítésére a helybé­li Hangonyvölgye Termelő- szövetkezet most szerződése­ket köt az állatok átvételére, biztosítja azok ingyenes el­szállítását és a takarmány be­szerzésében is segítséget nyújt. Ugyancsak a jobb takar­mányellátást szolgálja az az intézkedés is, amellyel az ál­lami tartalék területekből az idén összesen 34 hektár kaszá­lót jelöltek a kisgazdaságok tulajdonosai számára. A szá­las takarmányt, betakarítása után innen ingyenesen elszál­líthatták, akik ezt igényelték. A mezőgazdasági kisterme­lők egyébként az elmúlt öt évben az előző ötéves időszak­hoz viszonyítva 8 százalékkal több árut. értékesítettek, s az ózdi tanács operatív bizottsá­ga annak érdekében munkál­kodik, hogy ez a pozitív ten­dencia a következő években is fennmaradjon. * Uj bölcsőde épül Sátoraljaújhelyen, a városi tanács tervében szerepel egy 60 személyes új bölcsödé épí­tése. amelyre 3,7 millió forin­tot irányoztak elő. Felépítése után a jelenlegi 100 helyett 160 gyermek nyerhet majd bölcsődei elhelyezést. A szakmabeliek ismert jel­szava: az üzlet tükre a ki­rakat'. De milyen a jó ki­rakat? Erről eltérőek a vé­lemények. Akadnak, akik arra szavaznák, hogy a jó kirakat egyenlő a szép ki­rakattal, vannak, akik úgy gondolják, hogy a kirakat­ban helye van mindennek, amit eJ kell adni. Mondják azt is. hogy a kirakat része az üzletpolitikának, s hiva­tott hirdetni a divatot, emel­lett formálni az ízlést, meg­teremteni a színek és a for­mák összhangját. Kérdése­inkre Csepregi Gyulánétól, a budapesti Domus Áruház ki­rakatrendező. lakberendezési vezetőjétől várunk választ. — Mi a véleménye általá­ban a kirakatainkról? — Sok éve nem találko­zunk azzal a régi, ismert szö­vegű táblával az üzletek, áruházak kirakataiban, amely ezt hirdette: Amit nem lát a kirakatban, azt megtalálja az üzletben. Eltűnésének fel­tehetően sok oka van. Így például az az általam hely­telenített gyakorlat, hogy a legtöbb helyen mindent, amit csak lehet, összezsúfolnak a kirakatban. Elvétve találkoz­hatunk csak a szó igazi ér­telmében esztétikusán, ízlé­sesen berendezett kirakattal. Az okok között szerepel: a sok év előttihez képest lé­nyegesen nagyobb az. áruvá­Megyénk egyik legnagyobb szolgáltató vállalata a Gelka. Több, mint 500 'dolgozót fog­lalkoztat Amikor 9 évvel ez­előtt létrejött a megyei ki- rendeltség, mindössze 150-re volt tehető a létszám, s az általuk elért termelési érték nem haladta meg a 15 millió forintot. Most az* árbevétel 110 millió forint annak plle- nére, hogy a Borsodban mű­ködő Gelka-szervizek 6 szá­zalékkal olcsóbban végeznek el egy-egy javítást, mint az országos átlag. A megyei kirendeltség — mint azt dr. Duvalovszki Zol­tán igazgató és Petró János főmérnök elmondta —- az el­múlt öt esztendőben több mint 50 millió forintot for­díthatott fejlesztésre, amit a s»ját erőforrásaikon túl a tanács biztosított a számukra. Ebből az összegből új szer­vizeket építettek nemcsak Miskolcon, de megyeszerte, korszerűbb feltételeket terem­tettek a munkához, ami az általuk nyújtott szolgáltatá­sok színvonalán mérhető le elsősorban. Mindenekelőtt azon, hogy a lehető legrövi­debb idő alatt igyekeznek ki­elégíteni ügyfeleik igényeit, laszték, s lám, mégis meny­nyit emlegetjük, hogy meny­nyi a hiánycikk. Az említett szövegű táblák talán ezért is ‘ mentek ki a divatból: az emberek túlontúl sok árut keresnek — hiába. — Mikor jó egy kirakat? — Erre a kérdésre általá­nosságban nehéz lenne vála­szolni, legfeljebb annyit, hogy jó, ha figyelembe veszi a városképet, figyelemfelhívó, de nem harsány. — És a Domusban? — Heten foglalkozunk ez­zel a munkával; négy lak- berendező és három kirakat­rendező. Feladatunknak csak egy kis része a kirakatren­dezés, mert bent az áruház képének a formálása szintén ránk vár. Ezt a szempontot mindig figyelembe kell ven­nünk. Ahhoz pedig, hogy mindig ízléses, valóban esz­tétikus legyen a belső tér, nagyon sok bútorra, széles választékra lenne szükség. Ez azonban nincs mindig. Rit­kán ugyan, de előfordul, hogy mondjuk délután elvi­szi a vevő az árut, s csak másnap reggel tudjuk pótol­ná a hiányt Sokkal gyako­ribb viszont, hogy temerdek eleget tenni a megrendelések­nek. Összesen 32 vállalati gép­kocsi járja a -megyét, ugyan­akkor 150 olyan jármű is „bedolgozik”, amelyek a sze­relők saját tulajdonában van­nak, de a kocsi használatára szerződést kötöttek a válla­lattal. A Gelka szervizhálózata ma már megfelel a mai követel­ményeknek, annak ellenére, hogy helyenként szűkösen vannak, „kinőtték” a kerete­ket. Ennek oka nemcsak az, hogy a lakosság körében ál­landóan növekvők az igények, hanem az is, hogy új és új szolgáltatási ágakkal gyara­podva sietnek eleget tenni feladataiknak. Amíg kezdet­ben csak hűtőgép, mosógép, rádió és fekete-fehér televí­zió javításával foglalkoztak, később „beállt” a sorba a színes televízió, s most leg­újabban a propán-bután gáz­készülékek felszerelése, kar­bantartása. Ez a szolgáltatás egészen új, alig ismert lehe­tőség, amit nemrégiben vett át a Gelka a Tigáztól. Nem­csak a szolgáltatást, de mint­egy 20 dolgozót is átvettek a gázellátó és szolgáltató válla­lattól, ami lényegében azt je­árunk van: ilyenkor össze kell hoznunk a kék, a sárga, a piros színű bútorokat, a csíkosat a mintással. Zsúfolt lesz az egész, holott levegős bemutató terekre lenne szük­ség. — Nem jó se a kevés, -se a sok árt*? — Dehogynem, az valójá­ban jó, ha széles az áttivá- laszték. De a választéknak a raktárban a helye. Mi túl­zsúfoltak vagyunk, raktárnak használjuk áruházunk belső terét, holott annak bemutató- teremnek kellene lennie. Ha tényleg az volna, némi ál­landóság jellemezné — leg­alább egy-két héten át — az áruházi „kiállítást”. Je­lenleg a helyszűke miatt na­ponta olykor többször is be­rendezzük a belső tereket — Győzik heten a munkát? — Reggelenként, héttő] tí­zig, vagyis nyitásig a négy közül két lakberendező segít a kirakatok és a belső tér kialakításában. Szintenként két-két lakberendező áll ké­szenlétben, ha valaki taná­csot akarna kérni. Sokan te­szik : felméretik a lakást ta­pétázáshoz. új bútor vagy csupán egyetlen elem vásár­lenti, hogy a zavartalan ellá­tás biztosítottnak tekinthető. Most tervezik, hogy augusz­tusiól erre is bevezetik az átalánydíjat éppúgy, mint a hagyományos szolgáltatások­nál (tv, rádió stb.) tették. Ahogy az Országos Taka­rékpénztárnál az átutalási betétszámla, a Gelkánál az átalánydíjas javítási szerző­dés jelent kényelmet és biz­tonságot. S mindemellett ta­karékosságot. Mert tegyük fel, hogy a tv képcsöve fel­mondja a szolgálatot. Ha ezt átalánydíjas szerződés nélkül kell megjavítani, a költségek — testvérek között is — el­érik a 800—900 forintot. Áta­lánynál a javításért nem kelj fizetni, illetve a havi díjért üzemképessé teszi a készülé­ket a Gelka. S ez így van a többi szolgáltatással is. Jó dolog tehát szerződést kötni, már csak azért is, mert sok­sok fáradságtól és bosszú­ságtól kíméli meg önmagát az ember. A Gelkának 33 egysége van, amiből 29-ben csak lakossági szolgáltatást végeznek. A pb- gázzal összefüggő javítási igényekkel kapcsolatban fel­tétlenül jó tudni, hogy a Gel­ka csak javít, csak karban­tart. A palackok kiadását, a cserét továbbra is a Tigáz, illetve cseretelepei végzik. Vi­szont, ha valakinek a pb-gáz- készülékkel kapcsolatban bár­miféle igénye, bejelenteni va­lója van, azt a cseretelepeken is megteheti. S még valamit: a tv-nek és a rádiónak, a hűtőgépnek és a mosógépnek is más-más az átalánydíja. A gázra köt­hető szerződésre is megálla­pították a fizetendő összeget, napi, 50 fillért, ami havonta mindössze 15 forint. A Gelka hagyományaihoz híven, a jövőben is arra tö­rekszik, hogy magas színvo­nalon, a legnagyobb megelé­gedésre tegyen eleget kötele­zettségeinek. lásához kémek ötletet, ja­vaslatot. — Teljes az egyetértés a kirakatrendezők között? Hisz az ízlések különbözők! — Nem mindenben érte­nek egyet, de ez nem baj. Nekem' sem tetszik minden olyan bútor, amit kiállítunk. Nagyjából a fele tetszik, a másik (ele nem. De hát olyan nagyon nem válogathatok, a vevő pedig nem csak azt a bútort keresi, ami a kirakat- rendezőnek tetszik. — Mi a kirakatrendezés mottója? — A körülmények fogsá­gában valami szépet csinál­ni, ami ha rövid időre is, megragadja az embert. — Mi bosszantja leginkább a kirakatrendezőt munkájá­ban? — Minden bútor mellett nem állhat eladó, kirakat- rendező, lakberendező. A ve­vők némelyike azonban nem képes vigyázni a kiállított bútorokra, naponta találunk négy-öt olyat, amit reparál- ni kell, mert vagy a huzatot tépték fel rajta, vagy a va­salása szakadt ki. a lába inog. Hát ez bizony nagyon szokott bosszantani. ■ F. Gy. J Priska Tibor Négy év mérlege T. F. Valami szépet csinálni

Next

/
Thumbnails
Contents