Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-19 / 168. szám
BgSSSSPgg I Műcsonys kérdőjelek mm ........ ■■ * 1981. július 19., vasarnap .. ír Tények a mérlegeléshez: — j A szakosított telepen egy év • alatt négyszáz literrel csök- i kent az egy tehéntől fejt tej i mennyisége. A juhászaiban l — állítólag a kedvezőtlen l időjárás hatására — a sza- i porulat a tervezettnek a fe- , lét sem érte el. A hatvan hektáron termesztett káposzta jó egyharmada a határban . maradt. A kukorica meg se i termett. A bérszínvonal 6,8 i százalékos túllépéséért 1,2 j millió forint adót fizetett ki { a szövetkezet. Ezek után, * képletes egyenlőségjel túloldalára, mi mást lehetne írni, minthogy veszteséggel zárta az elmúlt esztendőt a múcsonyi Űj Elet Termelőszövetkezet. Ám Lip- , ták János tsz-elnök 2,7 millió forintos mérleg szerinti nyereségről számolhatott be a zárszámadó közgyűlésen, s csak a különböző alapok képzéséhez hiányzott a pénz. Őszintén szólva, meglepődtem az eredményen. Az elnök viszont szomorúan bólogatott: I — Bizony, ha nincsenek a fővárosban melléküzemágaink, nem kerülhettük volna el a ráfizetést. De még így is kritikus helyzetben vagyunk. Már második éve alaphiány- hyal zárjuk a gazdálkodásunkat, vagyis fejlesztésre nem jut pénz. Sajnos, a kedvezőtlen időjárás ide juttatott min- , két. • i A szövetkezet gazdálkodá- j eával kapcsolatban sok min- j dent meg lehet kérdőjelezni, j A gazdaságban már 4200 liter i tejet fejtek egy tehéntől, amikor az eredmények romlani kezdtek. És miért? Mert annyira rossz pénzügyi hely- i zetbe kerültek, hogy az után- t pótlást jelentő száz tenyész- í üszőt eladták 3.5 millió forintért. Ezzel ugyan, sikerült elkerülni a veszteséget, de így eleve „megpecsételték” a következő év termelését. Óvatos becslés alapján, közel hárommillió forintos árbevételtől, prémiumtól estek el. 'A juhászat? Máshol is rossz volt az időjárás, s mégsem romlottak ennyire a szaporulati mutatók. A többiről az elnök így számolt be: — A káposztától nem hiába tartottunk, a hatvan hektárt, amelyre szerződés kötelez, soknak találtuk. A korai fagy, a november eleji havazás meggátolt minden, munkát, pedig mozgósítottunk min- ; denkit. A kukorica ugyanebből az okból nem ért be. Utólag könnyű kimondani, hogy túl nagy kockázatot vállaltunk, de ez az igazság. A káposzta területét a felére kell csökkenteni, az abrak- növénnyel pedig nagyon megfontolandó, hogy mit tegyünk, mert 600 forinton felül termeltük meg mázsáját. Sokakban felmerülhet: minek termesztenek kukoricát, hiszen vásárolva, legalább kétszáz forinttal olcsóbba kerül? Nos, itt egy furcsa dologba ütközünk. A kedvezőtlen adottságú szövetkezet a kukorica termesztésére állami támogatást kap, amit szaknyelven árkiegészítésnek nevezünk. Egy közepes évben ennek segítségével a tengeri gazdaságosan termeszthető. Ha viszont vásárolják az abrakot, annak mennyiségét levonják a kiegészítésből. Így persze ráfizetésessé válik az ágazat. Talán kissé merev ez a rendelkezés? Mert egy kedvezőtlen időjárású évben, a kedvezőtlen adottságú gazdaság mindenképpen vásárlásra van . rákényszerülve, »vagy pedig Gyomirtási-r Á cukorrépa és kukorica - vegyszeres gyomirtásáról tanácskozást és bemutatót rendeznek július 22-én, szerdán , Rákóezifalván, a Rákóczi Tsz-ben, ahol az Északmafelhagy az állattenyésztéssel. Viszont az is más kérdés, hogy a tömegtakarmányra alapozható szarvasmarha- és juhtartásban egyáltalán kell-e abrakot felhasználni? Ez megint egy olyan kérdőjel, amire a szövetkezet vezetőinek kell választ adni. Szűcs Kálmán, a tsz főkönyvelője egy más gondot is említett: — Sokan a szemünkre vetették, hogy közel hét százalékkal túlléptük az engedélyezett bértömeget. Ezért megkaptuk a büntetésünket, mert 1,2 millió forint adót kellett befizetnünk, de nem volt más választásunk. Tartunk attól, hogy ez a túllépés megismétlődik. A közeli bányákban, ipari üzemekben lényegesen többet keresnek a szakemberek, hiszen nálunk az egy főre eső havi kereset 3900 forint. Ha nem emeltük volna a béreket, akkor nem lenne szakmunkásunk. A helyzet így is kritikus. A szakmunkáslétszám egyötöde hiányzik! Az állattenyésztésből két év alatt húsz ember ment nyugdíjba, s bizony, akiket helyettük felvettek, azoknak nem erősségük a munkafegyelem. A legerősebb ágazatuk — mondjuk ki nyíltan —, a lazaságok, hanyagságok miatt, vesztett hatékonyságából. Fegyelmezni ritkán lehet, mert a felelősségre vont dolgozó egyszerűen kiveszi a munkakönyvét, nem törődve a fegyelmi büntetéssel. Az elnök: — A gépesítésbeit azért jobb a helyzet, mert az ipari üzemek háromműszakosak. És akiket az orvos nem enged éjszakázni, az elhelyezkedik nálunk, hiszen itt csak nappali műszak van. De hozzá kell tennem, ha csak tíz ember elmenne tőlünk, bizony kínkeservesen tudnánk fenntartani a termelés jelenlegi szintjét. Így inkább Űzetjük a „büntető” adót. Vagyis a bértömeg túllépéséért fizetett 1,2 millió forint „termelési költséggé” válik? És ha a kedvezőtlen időjárás ismét „megrázza” a gazdálkodást, eladnak megint száz tenyészüszőt? Az elnök hallgatásából egyértelmű a válasz: Ha az alaptevékenység hozza a tervét, akkor nincs baj, ha nem, akkor ismét a tehenészet jövőjét veszélyeztetik. Sok tehát a kérdőjel Mú- csonyban. Lehetetlennek tartják például a fővárosi melléküzemág fejlesztését, mert egyszer egy építőrészleggel már póruljártak. Félnek (jogosan?) az ívkemence javító-karbantartó, s a technológiai szerelő részlegüktől, amely, bár hozza a milliókat, de nehezen ellenőrizhető. Ugyanakkor tudják, hogy az állattenyésztés nagyarányú rekonstrukciója nélkül, a biztonságot nem növelhetik. Csak a munkáslétszámot felére csökkentő, szabadtartású technológia oldhatja meg a tehenészet gondjait, de az tizenöt millió forintba kerül., És erre nincs pénz. Őszintén megmondva, tartani kell attól, hogy a jelenlegi formában nem is lesz. Ámde. ha Múcsonyban, s környékén nincs szabad munkaerő, — és nincs! —, akkor egyetlen pénzteremtő vállalkozás marad, a budapesti melléküzem- ág erősítése. Csak az ettől való félelmet kell legyőzni, illetve ezt az ágazatot kell jól gézben tartani. — kármán —*-------------------i-------------------------t aláló gyarországi Vegyiművek növényvédő szereivel folytatott kísérletek eredményeivel ismerkednek meg a KITR partnergazdaságainak szakemberei. Nagyjavítás A nagyjavítás, az évente rendszeresen visszatérő, tervszerű karbantariás minden üzemben elengedhetetlen feltétele a munkának, a zavartalan termelésnek. Erre mindenütt már hetekkel előbb megkezdődik a felkészülés, hogy mire leállnak a gépek és berendezések, a karbantartók késedelem nélkül munkához láthassanak. Ez történt az LKM-ben is, ahol a kemencék nagyjavítását a Kohászati Gyárépitő Vállalat dolgozói végzik. Képünkön munkában a hegesztő. j ESZAK-MAGYARQR3ZAG 3 Nehezebb feltételek között * 4 • A * A - »A így dolgozik megyénk ipara í Elgondolkoztató, hogy ami-» kor egyes üzemek, vállalatok számot adnak gazdálkodásukról, általában kedvező kép alakul ki tevékenységükről. Tehát, ha külön-külön teszik mérlegre munkájukat, legtöbbször .az eredmények kerülnek túlsúlyba. Ilyenkor úgy tűnik, mintha minden a legnagyobb rendben lenne, s nem léteznének feszítő gondjaink a gazdálkodás különböző területein. Aztán meglepődünk, amikor egy-egy ágazat vagy az egész ipar gazdálkodása, munkája kerül nagyító ala. Ekkor korántsem olyan kedvező a kép, mint gondolnánk. Ezt tapasztaljuk most, az első fél év gazdálkodásának értékelésekor is. Természetesen az igazsághoz tartozik, hogy Borsodban az éves vállalati tervek kidolgozásakor a népgazdasági terv előirányzatát tekintették mérvadónak, a helyi elképzelések kellőképpen igazodtak a központi célokhoz. A gazdálkodó szervezetek 1981 elején a korábbinál jobban figyelembe vették a piaci lehetőségeket, s ezek ismeretében szabták meg a termelésbővítés mértékét. Számos helyen a magasabb feidolgo- zottságú termékek arányának növelését helyezték előtérbe, hogy ezáltal is fokozzák a vállalatok jövedelmezőségét. A külső gazdasági tényezők azonban egyáltalán nem kedveztek a vállalati törekvéseknek. A világpiacon uralkodó tartós recesszió, a kereslet- és árcsökkenés nagymértékben gátolta a tervek teljesítését Ezek hatására az ipari termelés — igen nagy eltérésekkel — csak az előző évi szint körül alakult. Csökkent a termelés a kohászatban és az élelmiszer- iparban, több ágazatban pedig az előirányzottól kisebb mértékű termelésnövekedést értünk el. Az év első hat hónapjában bebizonyosodott, hogy a külső és belső egyensúly javítását célzó intézkedések csak részsikereket eredményeztek, üzemeink, vállalataink a kül- s,ő hatásokat ma még nem tudják minden esetben kivédeni, s igen lassan alkalmazkodnak a változó körülményekhez. Ennek tulajdonítható, hogy romlott a dollár- elszámolású expört-import egyenleg, a tervezettet lényegesen meghaladó ütemben nőtt a beruházás, emelkedtek a készletek. A megye két * legnagyobb ágazata — a vegyipar és a kohászat —, amely a nem rubelelszámolású export mintegy 70 százalékát biztosítja, a világpiaci recesszió, a kereslet és árcsökkenés miatt az első fél évben mintegy 18—20 százalékkal kisebb export árbevételre tett szert. Például a kohászat értékesítése — a nemzetközi acélpiacon . meglevő nehézségek miatt — a tőkés export esetében 17 százalékkal esett vissza. Eladási nehézségekkel találták szemben» magukat vegyipari vállalataink is: mindenekelőtt a pvc- és részben az etilénértékesítés akadozott. Ezt úgy igyekeztek ellensúlyozni, hogy más termékekből növelték a kivitelt. A Borsodi Vegyi Kombinát egyebek között a műtrágyaexportot fokozta, különös«i a második negyedévben, e TiJ szai Vegyi Kombinát pedig polipropilénből, festékfélékből és feldolgozott műanyagokból növelte exportját A tőkés export csökkenése elsősorban a BVK-t sújtotta^ ugyanis a nem» rubelelszámolású kivitel az előző évi 32,5 százalékról 26,6 százalékra esett vissza. A kivitel csökkenése természetesen kihatott a termelésre is, nem-- különben a vállalati eredményre, ugyanakkor maga után vonta az eladatlan készletek növekedését Az előze-i tes számítások alapján me-' gyénk legtöbb vállalata a tervezettnél kisebb nyereséget tud felmutatni, de van olyan gazdálkodó egység is, ahol az előirányzott nyereség helyett veszteség keletkezett A vállalatok és szövetkezetek felhalmozási célra elkü-i lönített pénzeszközeinek ősz-- szege a fél év végén 6,8 százalékkal haladta meg az elő-- ző étűt Beruházásokra az év első hat hónapjában 23.2 százalékkal fordítottunk több pénzt mint az előző esztendőben, s énnek döntő hányadát — mintegy 75 százaié-- kát — a vállalatok saját erő-; bői fedezték. A beruházást kifizetések anyagi-műszaki összetételében csökkent az építési hányad részaránya, ezzel egyidejűleg viszont növekedett a gépbeszerzesekre fordított pénzösszeg. Jó ütemben balsü az aratás Kisebb záporszünetektől eltekintve, folyamatosan, jó ütemben halad megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben a nyári betakarítás. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetőjétől, Faragó Károlytól tegnap, szombaton kapott tájékoztatás szerint mindenütt jó szervezettséggel végzik a nyári munkákat. Megyénkben az elmúlt héten már valamennyi kombájn dolgozott, és gazdaságaink segítségére volt a szomszédos szlovákiai nagyüzemekből érkezett mintegy hatvan betakarító gép is. A korai érés miatt az előző éveknél kevesebb borsodi kombájn kezdte az aratást a déli megyékben, de már e néhány gép is hazaérkezett. Az ország déli vidékeiről, ahol sok gazdaság már befejezte az aratást, szükség esetén hamarosan átcsoportosíthatók megyénkbe az aratást végző gépek. Csökkenti az aratás költségeit, hogy az előző éveknél sokkal kevesebb terményt kell szárítani. Mindenütt jó megyénkben az ü emanysg-ellá- tus, csak egyes gépek, főleg az NDK kombájnok alkat- íészellátása okoz helyenként gondokat. Amennyiben ax időjárás lehetővé teszi, ma vasárnap is megyeszertd teljes kapacitással dolgoznak a betakarítás gépei. A megyei tanács összesítése szerint vasárnap estig várhatóan a búza-vetésterület 60 százalékáról kerül már Látogatóban A termelőszövetkezet birtokát szinte mértani pontossággal szeli ketté a Tisza. A falu. Tiszabercel felőli oldalon vannak a közös gazdaság épületei, irodái, a túlsó parton pedig, a művelhető területnek több mint a fele. A két part között kompjárat biztosítja a kapcsolatot, a közlekedést és a szállítás feltételeit. A komp sűrű járatot bonyolít le. Nemcsak a gyalogosan munkába igyekvő tsz- tagokat fuvarozza, hanem a gyakran forduló teherautókat, traktoros vontatókat is cipeli a „hálán”... Meg se kottyan ennek a tekintélyes vízi járműnek, ha négy-öt teherautó vagy egyéb jármű gördül a platóra. Kényelmes tempóban úszik a két part között, nagy segítséget jelentve a termelőszövetkezetnek a munkáhan. Ez a tsz Szabolcs-Szatmár megyében tiszteletre méltó rangot vívott ki magának, pedig a kedvezőtlen adottságú gazdaságok, közé tartozik. Jó a föld. gazdagon is terem, ha... nem szól közbe a Tisza. Egy áradás teljesen víz alá takarja a túlsó parti területet, tönkretéve a várható formest. Erre — sajnos — nem egyszer volt már példa, ami természetesen az eredmények alakulására is kihatással van. A tsz vezetői és tagjai azonban állandóan keresik, kutatják azokat a lehetőségeket, amelyeknek a kiaknázásával növelhetik a közös gazdaság jövedelmet. Az egyik ilyen lehetőség az, amit a tsz fűrészüzeme jelent. E melléküzemág termékei iránt van érdeklődés nemcsak a megyehatárokon belül, hanem azon ’ túl, a szomszéd megyékben, így Borsodban is. Megyénkben. Kazincbarcikán, a Borsodi Vegyi Kombinát egyik szocialista brigádjával alakult ki nemcsak baráti, hanem elsősorban munkatársi, egészen pontosan üzleti kapcsolat A Merkur szocialista brigádról van szó, amely a gyár kereskedelmi igazgatóságán dolgozik, ök tartják, ápolják azt a kapcsolatot, ami mintegy három évvel ezelőtt kezdődött a tiszabercel iekk el. Amikor a tsz képviselője annak idején megjelent a vállalatnál üzleti ajánlattal a tarsolyában, sem ő, sem a brigád tagjai nem gondolták, hogy ebből nem egyszerűen csak üzlettárs: kapcsolat lesz, hanem annál több. A vendég ajánlata a következő volt: nekik van egy fűrészüzemük. Szívesen vállalnák — mindkét fél szá-' mára kifizetődő alapon — raklapok gyártását. Mert úgy tudják, a BVK-nak erre nagy szüksége Van, hiszen enélkül a műanyag zsákokba töltött műtrágya, vagy pvc-por tárolása sem lehetséges. A raklap egyszerű szerszám, ha úgy tetszik, munkaeszköz. Nagyüzemi gyártására talán sehol nem vállalkoznának. márpedig a BVK- nak ebből — évente — több tízezer darabra van szüksége. A tsz képviselője tehát jó helyen kopogott. Szívesen, örömmel fogadták a látogatót és az üzleti ajánlatot.. Csakhamar megállapodásra is jutottak. Megkötötték a szerződést is. Pontosan rögzítették a feltételeket, a teendőket, a szállítási határidőket s mindazt, ami egy ilyen megállapodásból nem hiányozhat. E szerint a tsz évente mintegy 20 ezer darab raklapot gyárt le és szállít a biztonságba a termés. Á 35 ezer hektárnyi learatott búzaterület 45 százalékán végeztek a szalmalehúzással, s közel 13 hektáron már „fekete” a tarló. A 2823 hektárnyi őszi arpa vetésterület termése mindenütt a magtárakban van már. Sok gazdaság megkezdte a tavaszi árpa aratását is. Jó ütemben halad a gabonafelvásárlás. A felvásárolt sok ezer tonnányi búza minősége is jó, a kenyér- gabona hektolitersúlya 79— 84 közötti. A mintegy 700 hektárnyi tarló- és másodvetéssel hasznosított terület az elkövetkező napokban várhatóan még jelentősen nőve-; kedni fog. — \ BVIC-ba kereken 7 millió to~ rint értékben. Az úgynevezett „szigorúan üzleti jellegű szerződés” mellett készült egy másik is, amely a tsz és a Merkur szocialista brigád közötti együttműködésről szól. Nevezetesen arról, hogy időnként látogatást tesznek egymásnál, kicserélik tapasztalataikat, s — természetesen — a munkával kapcsolatos ügyes-bajos gondokat sem hallgatják el. Ennek a megállapodásnak a jegyeben látogattak el tizenöten a Merkur brigád képviseletében egy szabad szombatos hét végén, két napra Tiszabercelre a kazincbarcikaiak. Ismerkedtek a tangazdaságával, városnéző körutat tettek a megyeszékhelyen, Nyíregyházán, meglátogatták a Sóstó szomszédságában levő falumúzeumot, egyszóval a vendéglátók gazdag programmal és szeretettel fogadták a vendégeket. A látogatóban járt vendégek nem titkolják: hasznos volt a találkozás, amire a jövőben is sort kerítenek hiszen az így szerzett tapasztalatokat gyümölcsözően tudják hasznosítani a munkában. <-tW 1
