Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-19 / 168. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 * 1981. július 19., vasárnap 1 fiit eseményei képekben Brezsnyev és Babrak Karmai. Leonyid Brezsnyew a Krímben talál­kozott Babrak Karmallal, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt főtitkárával, afgán államfővel. A héten tartotta IX., rendkívüli kongresszusát a Lengyel Egyesült Munkáspárt. A képen: a kongresszus elnöksége. A július 14-i francia nemzeti ünnep alkalmából katonai díszszem­lét tartottak Párizsban. A képen: Francois Mitterrand köztársasági elnök Párizs katonai kormányzója kíséretében megtekinti a francia gyártmányú Plútón nukleáris rakétákat. A 31. sz. Állami Építőipari Vállalat (elvesz szakmunkásokat külföldi munkavégzésre kőműveseket, ácsokat, vasbetonszerelőket, építőipari szakmunkásokat, burkoló, szigetelő, bádogos, üvegező-és festő­mázoló szakipari munkásokat. Munkásszállástól gondoskodunk. Jelentkezni lehet: a Leninváros 4—1661-es telefonon vagy személye­sen, a vállalat 12. sz. főépítésvezetőségén, Sándor László munkaügyi csoportvezetőnél; továbbá o Be- rente 11 —211 /2275-ös telefonon, vagy személye­sen, a vállalat 18. sz. főépítésvezetőségén, Fórís Lószlóné csoportvezetőnél. Isisét Kania leit a LEMP KB első titkára (Folytatás az 1. oldalról) A Lengyel Egyesült Mun­káspárt IX., rendkívüli kong­resszusa szombaton este ismét Stanislaw Kaniát választotta meg a Központi Bizottság első titkárává. A választás közvetlen előz­ményei a következők voltak: Szombaton délután megtar­totta első plenáris ülését a LEMP új, 200 tagú Központi Bizottsága. A KB elé négy olyan politikus neve került, akiket a testület tagjai a KB első titkárának javasoltak. Közülük Stanislaw Kania el­fogadta a jelöltséget, hárman: ICazimierz Barcikowski, Ste­fan Olszowski és Mieczyslaw Rakowski — megköszönve a bizalmat —, közölték, hogy nem kívánják jelöltetni ma­gukat. A Központi Bizottság azonban úgy határozott, hogy mivel a választási szabályzat ezt előírja, legalább két je­löltre van szükség. Az ezt kö­vető vitában a Központi Bi­zottság meggyőzte K. Barci- kowskit, hogy S. Kania mel­lett ő is vállalja a jelöltséget. Ezek után a KB Kaniát és Barcikowskit jelölte a kong­resszusnak az első titkári tiszt betöltésére. Zárt, plenáris ülé­sen a kongresszus a jelölése­ket elfogadta, majd újabb zárt ülésen megejtette a sza­vazást. Ennek eredményeként is­mét Stanislaw Kania lett a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Kania 1311 (1311), Barcikowski 568 (568) szava­zatot kapott. „Kambodzsa-értekeziet” PÍew Yorkban pénteken es­te véget ért az ENSZ égisze alatt megrendezett „Kambod- zsa-értekezlet”. Résztvevői ötnapos ülésezés után elfo­gadták a „Nyilatkozat Kam­bodzsáról” elnevezésű doku­mentumot. A tanácskozáson — amely a törvényes kam­bodzsai kormány, valamint a kérdésben közvetlenül érde­kelt Vietnam, továbbá a szo­cialista és a pozitív, el nem kötelezettség alapján álló or­szágok képviselői nélkül folyt le — jóváhagyott nyi­latkozat „politikai rendezést”, a külföldi csapatok kivoná­sát és „szabad választásokat” szorgalmaz Kambodzsában. Zanjatyii tévékommentárja (Folytatás az 1. oldalról) A Szovjetunió jól tudja, hogy az Egyesült Államok va­lótlan adatokat közöl szövet­ségeseivel a Szovjetunió euró­pai területének nyugati - ré­szén elhelyezett fegyverekről. „E téren nem vagyunk fö­lényben. A hordozóeszközök vonalán nagyjából azonosság áll fenn a Szovjetunió, illetve az Egyesült Államok és NA- TO-szövetségesei között, a nukleáris tölteteket illetően pedig az Egyesült Államok ilyen fegyvereinek száma Eu­rópában mintegy másfélsze­rese annak, amivel a Szovjet­unió rendelkezik. Ha most Nyugat-Europába további 600 amerikai atomfegyver-egysé­get helyeznek el, akkor ez a fölény kétszeresére növek­szik.” A szovjet külpolitikai szak­értő szólt arról, hogy számos vezető' amerikai politikus is bírálja az Egyesült Államok jelenlegi külpolitikáját. Sokan minősítik ezt a politikát esz­telennek és vaknak, olyan irányvonalnak, amely csak konfrontációhoz, helyi, sőt en­nél nagyobb konfliktusok ki­robbanásához vezethet. Zam- jatyin erkölcstelennek minő­sítette a fennálló államközi szerződések és megállapodá­sok felrúgását. „A nemzetkö­zi kapcsolatok nem azonosak a cowboyfilmekkel. Józanul kell nézni mindarra, ami a hetvenes években létrejött, ami a nyolcvanas években alakul ki, reálisan kell mind­ezt szemlélni. A Szovjetunió nem engedi meg, hogy az Egyesült Államok katonai fö­lényt szerezzen vele szemben. Vissza kell térni az együtt­működéshez” — mondotta. „A szovjet—amerikai együtt­működés előnyös volt a Szov­jetuniónak, az Egyesült Álla­moknak és más népeknek is. Az együttműködés irányvona­lát helyre kell állítani, vissza kell térni az államok egyenlő biztonságának politikájához, amely nem a fölényhez vezet, hanem együttműködéshez, a vitás kérdések rendezésére vonatkozó megállapodások együttes megkereséséhez” — hangoztatta a többi között. Újabb izraeli provokáció Izraeli terrorbombázás Libanonban. Képünkön: bejrúti utcarészlet egy izraeli támadás után. (Folytatás az 1. oldalról) A vitát Kurt Waldheim, a világszervezet főtitkára nyi­totta meg. A- libanoni hely­zetet tragikusnak nevezte, és sürgette, hogy szerezzenek érvényt az összes felek közöt­ti fegyvernyugvásnak, s ha­tározott erőfeszítésekkel ve­gyék elejét az erőszakos cse­lekmények fokozódásának. A vitában felszólaló liba­noni küldött kérte a Bizton­sági Tanácsot, hogy vessen véget az Izrael által orszá­gában rendezett vérfürdőn'ek. Nem végleges adatok szerint — mondta —, a sűrűn lakott libanoni területek ellen inté­zett izraeli légitámadások­nak eddig legkevesebb 300 halálos áldozatuk és 800 se­besültjük van. A Szovjetunió küldötte bírálta az izraeli ag- resszornak nyújtott amerikai segítséget és követelte: ke­ményen ítéljék el Izraelt. A PFSZ ENSZ-megfigyelője hangsúlyozta, hogy az Egye­sült Államok, tekintettel az Izraelnek nyújtott támogatá­sára, bűnrészes Tel Aviv bűn­tetteiben. Izrael ENSZ-nagy- követe cinikusan azzal érvelt, hogy országa csak „önvédelmi jogát” gyakorolta. A Biztonsági Tanács pén­teki ülésének befejező aktu­saként azzal a sürgős felhí­vással fordult a konfliktus-; ban érintett összes felekhez^ hogy haladéktalanul szüntes­senek be minden fegyveres támadást. Fejlesztik az állattenyésztést Sárospatakon, a Kossuth Termelőszövetkezet küldött- gyűlést tartott, s ezen megvi­tatták és jóváhagyták a tsz- nek az új tervidőszakra vo­natkozó középtávú üzemfej­lesztési tervét. Elégedetten állapították meg: helyes volt a vezetőség­nek az az évekkel ezelőtti el­gondolása, hogy az árvizek­től, belvizektől gyakran súj­tott Bodrogközben az állat­tenyésztést kell főágazattá tenni. Ezért a VI. ötéves tervidőszakban is elsősorban az állattenyésztést kívánják fejleszteni. Ennek során a te­hénállományt a jelenlegi 2450-ről 3200 darabra növe­lik. A növénytermesztési ágazat fő feladatául is az állattar­táshoz szükséges ■ takarmány biztosítását jelölték meg. To­vábbra is fokozott támogatás­ban részesítik a tagok háztá­ji termelését. A következő öt év alatt a kiegészítő tevékenységben várható a legjelentősebb fej­lesztés. Már elkészült a vas- szerkezeti üzemcsarnok, de jó ütemben haladnak a mű­anyag- és a forgácsoló üzem­csarnok építésének munkála­tai is. Ezek elkészültével a termelés megkezdése minden bizonnyal sokat lendít majd a kedvezőtlen adottságú szö­vetkezet gazdálkodásának eredményességén. i .1 Milyen leszerelési javasla­tokat tett a Szocialista Inter­national bonni tanácskozá­sa? A Szocialista Internatio­nal alelnöki testületének üléséről egy résztvevő tá­vol maradt (pontosabban mondva, egy másik szocialis­ta vezetővel képviseltette magát), de ettől csak hangsú­lyosabb lett a bonni találko­zó. A francia elnököt, Mitter- rand-t tartották otthon az ál­lamügyek, s a közeli ottawai utazás: ez viszont azt jelzi, hogy a szócialisták fontos po­zíciót nyertek egy nyugat­európai országban. A nyugat­német fővárosban összesereg- lett szocialista és szociálde­mokrata vezető mindenkép­pen jelentős politikai, nem egy esetben kormányzati té­nyezőt jelent országában. Tanácskozásuk és döntése­ik tükrözték a szocialista-szo­ciáldemokrata álláspontot, amely nem mentes az ellent­mondásoktól sem. De a leg­lényegesebb területen, az enyhülés, s főként a katonai enyhülés vonatkozásában több kezdeményezést tettek. Sürgették a SALT-folyamat továbbvitelét, a komoly euro- rakéta-tárgyalásokat, vala­mint három további leszere­lési indítványt tettek. (Ezek a vegyi fegyverek eltiltását, az európai leszerelési és ka­tonai bizalomerősítő konfe­rencia összehívását és a fej­lődő világba történő fegyver- export korlátozását sürgetik.) A dán, a finn és a norvég pártvezetők bejelentették: részletesen elemezni kívánják a szovjet javaslatot, amely atomfegyvermentes övezetté kívánja alakítani Észak- Európát. A Szocialista Internacionálé leszerelési határozatai min­denképpen figyelemreméltó­ak. Ez nem új mozzanat, hi­szen az elmúlt időszakban a szervezet küldöttei több al­kalommal folytattak eszme­cserét e témákról Moszkvá­ban. az SZKP vezető szemé­lyiségeivel, és számos kér­désben egyetértés mutatko­zott. A Szocialista Internacio- nálé javaslatai azonban még­inkább előtérbe kerülnek az­által, hogy szinte ugyanazon a napon hangzott el az ame­rikai külügyminiszter hat­pontos vélekedése — ugyan­azokról a témákról, nem ugyanabban a szellemben. 2 Miért éleződött ki ismét a közel-keleti helyzet? Izraelben Begin megkezdte kormányala­kítási tárgyalásait: pontosan kétszer három hét áll rendel­kezésére, hogy négy másik párt bevonásával koalíciót formáljon. Nem könnyű fel­adat, és sokan máris egy új választási kampány lehetősé­gét mérlegelik. Ha ez így van, a politikai harc újabb szakasza — saj­nos nem szokatlanul — bom­bákkal kezdődött. Határmen­ti összeütközéseket ürügy­ként használva az izraeli lé­gierő az utóbbi évek legsú­lyosabb légitámadását intéz­te a libanoni főváros ellen, s nyolc híd lerombolásával gyakorlatilag kettévágta az országot. Elhangzottak továb­bi fenyegetőzések is. Libanon a Biztonsági Ta­nács összehívását kérte; Ara­fat az arab országokhoz apel­lált; s említésre méltó hír, hogy Szaúd-Arábia bejelen­tette: anyagilag fedezi a Bag­dad melletti atomreaktor új­jáépítését. Az előrejelzések további bonyodalmakat, a helyzet éleződését vetítik elő­re. Az Egyesült Államoknak e napokban kellett volna dön­teni a kényes kérdésről, le- szállítják-e Izraelnek a meg­rendelt F—16-os harci gépe­ket. (A reaktorbombázás nyo­mán állították le ideiglene­sen a szállítást.) Washington dilemmája, hogy kedvébe járjon az izrae­li vezetésnek, de az araboktól se szigetelje el magát, Bejrut izraeli bombázása miatt egye­lőre újabb halasztást ered­ményezett. Előbb-utóbb azon­ban színt kell vallani, annál inkább, mert nem túl meg­győző az érvelés, hogy ezek az F—16-osok „védelmi” fel­adattal repülnek be és bom­báznak közeli és távolabbi országok fővárosai körül.

Next

/
Thumbnails
Contents