Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-18 / 167. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. július 18., szombat Aho«y az orosz irodalom a történelem küszöbére lépett... Jegyzetek: Az orosz irodalom kistükréről (Európa, 1981) Az orosz irodalom nemcsak a maga fénykorában, az eu­rópai irodalmat is formázó XIX. századi tolsztoji, cse- hovi, dosztojevszkiji korá­ban jutott legmagasabb pont­jáig. Esztétikai és néppszi- chológiai vonatkozásokban a maga témáját, az észak­oroszországi rengetegben az alkotó orosz nép már a X. századra megtalálta. Már Bjelinszkijtől lehetett tudni: hogyan moccant az orosz pa­raszt gondolkodása. E rég­múlt kor emberének belse­jébe világított, s próbálta mes tíz évszázadról levenni a rejtegető ködöt. S ez a tö­rekvése annál jelentősebb volt, mert mint megállapí­totta: a társadalmi élet csí­rái akkor bontakoztak. Viszont: ez a jelen hetek­ben megjelent irodalmi kis­tükör, mely a XI. századtól a XVIII. századig bevilágít már abba a folyamatba, ahogyan a népi alkotó szel­lem az egyház ideologikus torlaszait legyőzte. Az iz­galmas olvasmányválogatá­sokkal a modem szovjet művészettörténészi, iroda­lomtörténészi kutatógárda visszavitte kutató feladatait a kora feudális államig, ame­lyet székvárosáról Kijevi Kúsznak neveznek. Ez az óorosz állam a keresztény vallás görög—pravoszláv változatában találta meg az érdekeinek megfelelő ideoló­giai támaszt. I. Vlagyimir Szvjatoszlavics kijevi nagy- fejedelem már 988-ban fel­vette a keresztséget. A szer­tartási eljárások számára a fejedelmi udvarnak a népi művészek szépen dolgoztak. Egy-egy metszetet vágtak. Hosszú mesterségbeli gya­korlat sem vitte őket arra, hogy rutinba, sémákba me­revedjenek, az átlagmunká­nak meg nyoma sem volt. Hű és gondos anyagmeg­munkálásuk már egymagá­ban is művészit és egyedi változatot biztosított Krisz­tus-figuráikat nem jellemez­te a megmerevedett kánon. Ezeken és az egyházi szolgá­lattevő „djak.” szobrának vo­násain már akkor a lélek egyéni elrendeződése észlel­hető. A X. század első felé­ben a nép többsége még sze­mélyiség nélküli pogány. A század második felében a római katolikus egyháznál még rugalmasabb keleti egy­ház: a X. század utolsó har­madában Kijevben, Novgo- rodban és másutt terjedt. Megszületnek az első óorosz irodalmi emlékek. Mai mo­dem magyar olvasóinkat ta­gadhatatlanul személyesen érinti: L Vlagyimir Szvja- toszlavies uralkodása idején már Cirill és Metód elter­jeszti a cirillikát. Vlagyimir utóda, Bölcs Jaroszláv könyv­rajongó volt. Ami minket, magyarokat közvetlenül érint, fia — Vszevolod Jaroszla- vies — öt nyelvet beszélt, közöttük a magyart is. A ko- i rai orosz írásbeliségnek ilyen | hívei és terjesztői voltak az 1 uralkodó udvarában éppúgy, ! mint a kolostorokban, azős- i orosz korai „írásbeliség mű- i helyeiben”. A fejedelmek ' maguk is fordítók és könyv- ! másolók, telve sok ünnepé- i lyeaséggel! Az írásbeliség műhelyeiben nagy becsben tartották a fejedelmek a má­solókat, a fordítókat, szer­kesztőket és ezekben adtak i otthont az eredeti óorosz irodalmat megteremtő írók nagy részének is. Az óorosz népiség szájhagyományait tu­domásul vették a néppel is azonosulni kész fejedelmek. Az írástól nem irtózó, azt lassan-lassan átvevő föld­művelők a kemény keresz­tény Istent szerették volna összebékíteni a fából fara­gott Dazsboggal, a többi ke- leti-szláv istenségekkel. A népi tömegek nem idegen­kedtek a pogány ünnepek­től, de a keresztény humá­nus probléma teljességét is megélték. Keresztény belső hitük is kialakult, de az ősi szertartásokhoz kötődő ri­tuális költészetet sem vetet­ték el. A fejedelmi udvarok­ban a fejedelmek abszolutisz­tikus én-érzése sem burján­zóit. Az ő nagyságuk nem teremtett szolgaságot és hangsúlyos alárendeltséget közöttük és a fafaragó pa­raszt művészek között, akik fából Krisztus- és írástudó („djak”) szobrokat alkottak. Ez az Ilariontól Ragyiscse- vig terjedő orosz irodalmi kistükör azt is bizonyítja, hogy a modem orosz alko­tókban a dialektikus törté­nelmi vizsgálódás végtelen hajlékony szellemet fejlesz­tett ki a kultúra mindenfaj­ta munkásaiban, tudósok­ban, irodalom- és művészet- történészekben. A régi orosz népművészek esetében stí­lusjegyeket, emlékeket, „szobrászati impurumokat”, vázlatokat, művészeti pisz- kozatokat fejtettek meg. Fel­tárták azt Is, hogy ezek a régi alkotók hogyan küzdöt­tek meg az anyagi világ ala- kíthatóságával is és az adott időbe, társadalmi korszakba hogyan ágyazódott bele éle­tük és sokféle művészeti té­májú alkotásuk. Oszip Man­delstam szerint a szovjet tu­domány azt vallja: toldd tá­volabb a jelenségeket, akkor megbirkózom velük, meghó­dítom őket Ebből az előt­tünk álló, gyönyörködtető kistükörből is megismerhető Lomonoszov emlékezetes de­finíciója. Ezt tartalmazza: „A távolság megvonása és a megismerhetőség csaknem egyet jelent!" A minőségi változás, a kö­zépkori irodalmi rendszer felbomlása — mint azt ez a pompás ötletekben gazdag kistükör a maga műfaja minden változatosságában dokumentálja — már a XVII. század második felétől nem a régi mellőzésével, hanem annak átlépésével haladott tovább. A könyvnyomtatás náluk a XVI. század köze­pén kezdődött Egy egyszerű moszkvai íródeák 15fi4-ben öntött először ólombetűket. Ezzel a szóbeli költészet mezsgyéjéről átléptek az iro­dalom és a művészet mo­dernebb korszakába. Az al­kotás, a művészeti élet ezzel nagyobb dinamizmust kapott a szépirodalom jelentősége a kulturális és politikai élet­ben is kezdett tért hódítani. A nyomda tette lehetődé azt, hogy folyóiratok jelenhesse­nek meg. A pezsgő irodalmi élettel velejárt a szépirodal­mi könyvkiadás és az a ke­reskedelmi apparátus, amely a könyveket eljuttatja a távoli zugokba is, az emberbe ve­tett humanista hitet erősí­tette egyre szélesebb olva­sórétegekben ... Fodor LümH Nyári találkozás Verseket tanulok " Képzőművészeti pályázatok Özdon A közelmúltban írtunk a képzőművészeteket támogató társadalmi mecenatúráról és ebben a cikkben megemlí­tettük az Ózdi Kohászati Üzemek művészetet pártoló tevékenységét, illetve az an­nak keretében tervezett egyik pályázatát. Az Ózdi Kohászati Üze­mek két, egymással rokon pályázati felhívást bocsátott ki. Az egyiket a Magyar Képző- és Iparművészek Szö­vetsége Észak-magyarországi területi Szervezetének tagjai részére, a másikat pedig az amatőr képzőművészek szá­mára. Mindkettőnek az a lé­nyege, hogy a vállalat a pá­lyázat segítségével szeretné bemutattatni az ember és a munka kapcsolatát, a mun­ka és a vasasszakma szép­ségét. Mindkét pályázattal támogatást kívánnak, nyúj­tani részben a hivatásos mű­vészeknek, részben a terület művészeti életének, más­részt szeretnék felkarolni az Ozdon kibontakozó képző- művészeti mozgalmat az amatőrök körében. A pályá­zatokon részt venni kívánók­nak igény esetén segítséget adnak a pályázati téma mé­lyebb megismeréséhez, váz­latok készítéséhez és élmény­anyagok gyűjtéséhez. Fest­ményekkel és grafikákkal le­het részt venni a pályáza­ton, a hivatásosoknál egy- egy pályázótól kategórián­ként két alkotást, az ama­tőröknél hármat fogadnak el. A pályaművek benyújtási határideje hivatásosoknál 1981. november 9-e és 11-e között, amatőröknél 1981. október 19. és 23. között a vállalat tájékoztatási és pro- pagandaosztályán, Ózdon. Természetesen mind a hi­vatásosoknál, mind az ama­tőröknél értékes pályadíjakat is kitűztek, azon tűi a hiva­tásosoknál az ember és a munka kapcsolatát legjob­ban ábrázoló művek alkotó­ját a vállalat támogatni kí­vánja további művészi tevé­kenységében. A hivatásosok Kulcsár Imre egyik leg­régebbi tagja a Miskolci Nemzeti Színháznak. Ha le­számítjuk a néhány éves veszprémi szerződését, alt­kor is valami negyedszázada miskolci színész, s visszaté­rése óta is másfél évtized telt el. Egyébként a város szülötte, nem „vendégmű­vész”. Sok-sok meglehetősen zsú­folt évadja után az elmúlt színházi év nem sok felada­tot hozott számára: mind­össze egyetlen főszerepet, de igen sokat szerepelt iro­dalmi műsorokban, külön­féle alkalmakon versmon­dóként. Mivel tölti most a nyári szünetet? — A nyár nálam úgy ala­kul, hogy gyakorlatilag két, élesen elkülöníthető idő­szakra oszlik. Feleségem orvos, a .szabadságát csak augusztusban tudja kivenni, ezért napjainkban a család háromféleképpen tölti ide­jét: a feleségem dolgozik, a tizennégy éves fiam a nagy­mamánál üdül. én magam meg otthon pihenek. Sokat olvasok. nyelvismeretemet frissítgetem, készülök a nyár végi tokaji írótábori közre­működésre és verseket ta­nulok. Folyamatosan felfris­sítem versmondói repertoá­romat, pótolom azokkal a versekkel, amelyeket eddig ilyen-olyan ok miatt nem tudtam megtanulni. Az igazi nyaralás augusztusra ma­rad: egy hetet családostól a Zempléni-hegységben töl­tünk, majd egy hetet a szovjet tengerparton, Picun- dán, végül egy harmadik hetet — korábbi veszprémi kapcsolataimból adódóan — baráti környezetben, Bala­tonalmádiban. — Jól összesűrűsödik hát augusztusra a program. S utána? " — Utána?! Szeptember elsején kezdődik a fiamnak az iskola, feleségemnek a kórházi munka, s nekem is társulati ülés lesz a színház­ban, indul az új évad, amelynek feladatairól eddig semmi tájékoztatást sem kaptam. Gondolom, az át­építés miatt én is Egerben fogom kezdeni az évadot. (bin —fi) Az idén július 13-tól augusztus 1-ig rendezik meg a hagyo­mányos tanszervásárt, melyen 30 és SO százalékos kedvez­ménnyel árusítják a különféle tanszereket. Már az első héten nagy az érdeklődés. Az a bizonyos „if betű... F érfiasán bevallhatjuk, kevesen' dicsekedhetünk azzal, hogy mindig helyesen írunk. Mégis, ha mi magunk ejtünk hibá­kat, másoktól elvárjuk a tökéletességet. Hát még ha ez vala­kinek a hivatali kötelessége jennel Figyelmetlenségből — vagy, amit már nehezebben lehetne meg­bocsátani —, tudatlanságból történt, de az tény, hogy Miskolcon, a Hoffmann Ottó utca 11. számú ház falán több mint fél éve elhe­lyezett emléktáblára csak egy „n"-betűvel vésték be a munkás- mozgalom e kiemelkedő személyiségének családnevét. Vojon ki a „tettes"? Talán a feliratot véső mester? Ha mégsem ö, az ered­mény ugyanaz. Ügy gondolom, itt lenne az ideje, hogy ezt a nagyon Is szembe­tűnő hibát végre kijavítsák, s ne bosszantsa tovább azokat, akik nemcsak ismerik Hoffmann Ottó munkásságát, de a nevét is helye­sen írják. K. CS. Ma kezdődnek a szegedi c szabadtéri játékok Szombaton kezdődnek Sze­geden a szabadtéri játékok idei előadásai. A megnyitón Glinka Ivan S/.uszanyin cí­mű operáját mutatják ba orosz nyelven. A Több szere­peket a Moszkvai Nagyszín­ház művészei éneklik, a cím­szereplő a világhírű Jevge-j nyij Nyesztyerenko lesz. Hol van Magyarország? munkáiból ez év december végén kiállítást rendeznek, majd a pályázati anyagot a vállalat különböző üzemré­szeiben vándorkiállításon is bemutatják. Lehetőséget biztosítanak a pályamunkák megvásárlására is. Az ama­tőrök munkáiból november 6-án rendeznek kiállítást — csakúgy, mint a hivatásosok esetében a Kun Béla Műve­lődési Házban —, majd ezt a kiállítási anyagot is vándor­tárlat formájában ismerte­tik meg a vállalat dolgozói­val. Az Ózdi Kohászati üze­mek figyelmet érdemlő mó­don közelít a képzőművé­szetek támogatásához. A pá­lyázati felhívásnak az a ki­tétele, hogy az egyik alkotót majdan művészeti tevékeny­ségében támogatni kívánják, arra utal, hogy valamilyen szerződéses kapcsolatba fog­nak lépni vele. Ez a pályá­zati kiírás, amely sok mű­vészt és amatőr alkotót meg­mozgat és számosat juttat­hat anyagi és erkölcsi si­kerhez, jó eszköz, a támoga­tandó művész kiválasztásá­ra. Ezért érdemes az ózdi képzőművészeti mecenatúrá­ról ismételten szólnunk. (benedek) A táska már megvan, de a füzeteket nem érem el... Ötnapos munkahét a bölcsődékben A jövő év elejétől a böl­csődék dolgozói is áttérnek az ötnapos munkahétre. Az új munkarenddel azonban nem csupán a bölcsődei gon­dozónők szabad ideje nő meg, ezzel egyidejűleg arról is gondoskodni kell, hogy az. ötnapos munkahét, országos megvalósítása során a böl­csődei hálózat mindenütt ru­galmasan igazodjék a dol­gozó szülők igényeihez- Az ezzel kapcsolatos feladatok összehangolására az. Egész­ségügyi Minisztérium irány­elveket tett közzé. Jelenleg a bölcsődék minden második szombaton tartanak zárva, ám mivel országszerte több vállalatnál már július 1-ével bevezették a munkaidő-csök­kentést, a következő hóna­poktól folyamatosan követik az ennek nyomán megválto­zott igényeket. így a gyer­mekintézmények legtöbbje jövőre már hétfőtől pénte­kig fogadja a kicsinyeket, de mindenütt kijelölnek olyan bölcsődéket is, amelyek a hét valamennyi munkanapján nyitva tartanak, hogy a la­kosság ellátásáért szomba­tonként is dolgozó szülők gyermekeiről gondoskodjanak. Előreláthatóan megyeszékhe­lyenként 2—3. illetve fővá­rosi kerületenként 1—2 ilyen intézmény kielégíti majd a szükségleteket.

Next

/
Thumbnails
Contents