Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-18 / 167. szám
T981. július T8., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 1355 era a levegőben Jegyzet A közvagyon közös védelme Szép, új lámpasor készült el a kisváros főutcáján, örült neki a helység apraja-nagy- ja, hiszen világosabb lett a kornyék, derűsebbek az esték. Egy héttel később már csak minden harmadik-negyedik lámpa világított. A többit „valakik” tönkretették. Lehetne-e azt mondani, hogy egyedi a példa, nem alkalmas az általánosításra? Nem erre mutat, hogy másutt olykor életmentésre szolgáló telefonokat teszik tönkre, másik helyen a köztéri szobrokat csúfítják el. Hosz- szan lehetne még sorolni a példákat, s a legszomorúbb éppen az, hogy mindenki tudna hozzátenni néhányat a saját tapasztalataiból. Ha .valaki azt vetné ellen: ez mind rendőri ügy — csak részben lenne igaza. Tény, hogy a rongálások, garázdálkodások törvénybe ütköző cselekmények, s ezekért az elkövetőknek — bizonyos esetekben — büntetőjogilag is felelniük kell. Am az is igaz, hogy mindez egy bizonyos, rossz szemlélet szélsőséges megnyilvánulása. Annak a — más téren is gyakran tapasztalható — szemléletnek, hogy „ami mindenkié, az senkié”. Más szóval azt állítják: ami a közösségé, az közpréda lehet. Nem kevésbé veszélyes ez a szemlélet olyankor, amikor helyenként „hivatalból” cselekszenek eszerint. Ismét az életből vett példa: beázott egy házkezelőseg gondozásában levő lakóház teteje. Egészen kis összegbe került volna, ha azonnal megjavítják, közvetlen a lakók bejelentése után. Am az „illetékesek” még ahhoz sem vették a fáradságot, hogy megnézzék a beázott tetőt — csak akkor, amikor már a javításhoz több százezer forintos, beruházás, felújítási terv, és egy sor minden más kellett volna. Akkor már ki lehetett mondani — hogy nincs rá pénz, nincs rá kapacitás. S itt még csak nem is mondhatja senki, hogy szándékosan okoztak volna kárt a közösségnek. „Csupán” gondatlanság történt, „csak” nemtörődömségről volt szó. Óhatatlanul arra gondol mégis az ember: vajon ugyanígy vártak volna a bizonytalan jövőre azok a bizonyos „illetékesek” akkor is, ha a saját házukról lett volna szó? Kevesebb figyelmet érdemelne a közösség vagyona, mint a személyi tulajdon? Ami egyszer megépült, létrejött, amit közpénzen felszerellek, berendeztek — az a közösség tulajdona. Ha úgy tetszik: közkincs. S ha nem is kellett érte saját zsebünkből leszámolni a száz, ezer vagy éppen millió forintokat, bizony valamennyien hozzátettük a magunkét. Mindössze egy kissé gondolkozni kell. A köztéri világítás, vagy az utcai telefon az állampolgárok hozzájárulásával, adoíilléreiböl jött létre. Mi több: ha az értelmetlenül tönkretett tárgyat pótolni kell, annyival kevesebb jut a további hónapokban. években olyasmire, amire nagy szüksége volna a községnek, a városnak. Nem kell külön bizonygatni, hogy a fejlesztésre, építésre szánt összegek nagyon is végesek, különösen most. amikor fokozottabban kell takarékoskodni. A kép teljességéhez tartozik. hogy az utóbbi (időben megszaporodtak a biztató hírek is. Mind több helyen épül sok minden társadalmi munkával. Ez pedig azt jelenti, hogy egyre több helységben . és szinte naponta többen és többen látják: amit együttes erővel létrehoznak, az a közösségé, s egyben minden, közvetlenül, vagy közvetve érdekelt helyi lakosé, állampolgáré. Azon fáradoznak, hogy mind több legyen a „mienk”, a szűkebb, vagy nagyobb közösségé. Mindinkább így van ez a vállalatok, szövetkezetek vagyonával is. Gyökeret ver az a felfogás, hogy a gyárból eltűnő szerszámok, a szövetkezet „kint felejtett” és lassanként elfogyó termékei — személyes kárt is jelentenek. Ami szőrén-szálán elvész, azt valahogyan pótolni kell, s ez éppen a becsületes emberek rovására megy. A közösségért tenni hajlandó ember nem a maga részét félti; közkincsnek tekinti azt, ami van, s nem hagyja, hogy közprédává váljék. Vagyis, ha lassan is, de egészen biztosan megváltozik a szemlélet: a közösség tulajdonára éppúgy vigyáznak, mint legszemélyesebb holmijaikra. V. E. . Megszokott kép ezekben a napokban-hetekben Tokaj- Hegyalján, hogy helikopterek szálldosnak a vidék fölött. Alacsonyan leereszkednek a szőlőföldek fölé, és ködszerű- en permetezik a védőszereket a számtáblákkal jelölt, zöldellö ültetvényekre. Általában 10—14 naponként kerül sor egy-egy szőlőtáblára, de csapadékos, fertőzésveszélyes időben ennél rövidebbek a helikopteres fordulók. A kilencedik éve, hogy a borkombinát gesztorságával megalakult a Tokaj-hegyaljai Növényvédelmi Társulás, amelynek Rakaczki Gellert növényvédelmi szakmérnök a szervezője. Évről évre nő a taggazdaságok száma, s rajtuk kívül a kistermelők is mind nagyobb mértékben veszik igénybe a helikopteres növényvédelmi szolgalatot. Jelenleg három helikopterük van, s ezek számára három bázist és 13 felszállóhelyet létesítettek. De több gépre lenne szükségük, hogy minden igényt kielégíthessenek. A társulás fennállása óta a múlt évi teljesítésük volt eddig a legnagyobb. A három helikopter összesen 1355 órát töltött 1980-ban a levegőben és 121 ezer hektárnyi volt a növényvédelmi teljesítményük. amit 67 üzemben végeztek egy. vagy több alkalommal. Szőlőn kívül ugyanis másféle gyümölcsösök és különféle szántóföldi növények helikopteres növényvédelmére is kötnek szerződést, de a szőlőföldek védelmét mindenképpen elsőbbségben részesítik. Tavaly 4800 hektárnyi szőlő megvédése érdekében 635 órát repültek a gépek, s ennek során, augusztus végéig 45 200 hektár teljesítményt értek el. Egyébként az 1980- as évet növényvédelmi szempontból nehéz esztendőként tartják szómon, mert a szőlőben minden károkozó jelen volt és veszélyeztette a termést, így a szölőperonoszpó- ra, a lisztharmat, a szürkepenész, a''szőlő moly, a szőlő- levélatka. A társulás idei tervében a tavalyihoz hasonló nagyságú feladat szerepel, s ennek teljesítéséhez 21,5 millió forint költségvetési összeget irányoztak elő. Évente általában nyolc fordulót terveznek, ha azonban az időjárás kedvezőtlen, ennél többször is permeteznek. s a gépek az évek óta bevált permetezési sorrendben haladnak. A növényvédő szerek árának emelkedése és a környezetvédelmi követelmények miatt, gondosan ügyelnek arra a pilóták, hogy mennél kevesebb csur- galék menjen veszendőbe. <»i. J.) 2änk Mit nid 3 paragrafus? MENNYI TAKARÍTÁSI PÓTLÉKOT KELL FIZETNI A KERESKEDELEMBEN? — kérdezi B. Ferenené boltvezető, ózdi olvasónk. A belkereskedelmi miniszter 4/1980. számú rendelete — amely a Munka Törvény- könyve végrehajtásáról rendelkezik — előírja, hogy a kereskedelmi, a vendéglátóipari és a nagykereskedelmi egységek azon dolgozóinak, akik takarító személyzet (segédmunkás) hiányában az egység takarítását a higiéniás követelményeknek megfelelően maguk végzik — takarítási pótlékot kell fizetni. A takarítási pótlék fizetése tehát nem a kollektív szerződéstől függő kötelesség, hanem a jogszabályon alapul. A takarítási pótlék havi összege városok és üdülőhelyek szerint változik. A fővárosban. városokban és üdülőhelyeken négyzetméterenként az élelmiszer-kereskedelemben 4 forintnál, a kereskedelmi vendéglátásban 6 forintnál kevesebb nem lehet. A terület kiszámításánál az egység teljes alapterületét kell figyelembe venni. Ha az említett dolgozó a takarítást nem végzi, vagy nem megfelelően végzi el, akkor takarítási pótlék nem jár. Azokban az áfész- és ZÖLDÉRT boltokban. ahol tisztítószerek és eszközök beszerzési költségét is magában foglaló, nem bérjellegű költségátalányt fizetnek, ott kétszeresen fizetni nem lehet, tehát a takarítási pótlék nem jár. KI KAPHAT MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSI KÖLCSÖNT? A Pénzügyminisztérium miniszteri titkárságának a közelmúltban megjelent közleménye szerint, mezőgazdasági termelési kölcsönt lehet engedélyezni általában minden olyan személy — tsz-tag, szakszövetkezet, szakcsoport tagja, egyénileg gazdálkodó, egyéb főfoglalkozású, nyugdíjas stb. — részére, aki mezőgazdasági művelésre alkalmas földterülettel rendelkezik. Aki a háztáji, kert, udvar, bérlet stb. földterületét élelmiszeripari, vagy ipari alapanyagokat szolgáló növénytermesztéssel, vagy állattartással kívánja hasznosítani. Például állat, állattáp, takarmány beszerzésére; gyümölcs-, szőlőtelepítésre, felújításra. hat négyzetméteres szerszómkamra, kút létesítésére. szerszámok beszerzésére, fóliasátor építésére 25—25 ezer forint maximum kölcsön adható. A mezőgazdasági kisgép (fűnyíró gép, szivattyú stb.) vásárlására a vételár 70 százaléka, legfeljebb 25 ezer forint hitel nyújtható. Ha valaki nagyüzemi (szakcsoport!, „Égi” képek földi haszon Az ember ősidők óta érdeklődik az őt körülvevő világ, így a Föld környezete, a Naprendszer és a csillagos ég iránt. Ez az ősi érdeklődés szülte a csillagászat tudományát, amely egyben a világűr kutatásának egyik, kizárólag a Föld felszínéről végzett észlelésekre támaszkodó válfaja. Korunkig ez volt az egyetlen vizsgálódási mód, s elképzelhetetlen volt a Földön kívüli térség bármilyen hasznosítása. A világűr kutatásának másik fajtája, amit ma űrkutatásnak nevezünk, s amely lehetőséget adott a világűr hasznosítására. A lehetőség egyrészt a távolabbi világ megismerésére irányul, másrészt visszahat a Földre: a Földnek a világűr távlatából történő vizsgálata soksok új adathoz juttatja az emberiséget, amelyek felhasználása közvetlen előnyt nyújt már a ma emberének is. Az űrkutatás fejlődése hozta létre például a Föld erőforrásainak a kutatási területét, amely népgazda- ságilag és az emberi civilizáció globális fejlődése szempontjából is igen fontos. Nagy lehetőséget jelent például egyes folyók várható vízállása és vízhozama meghatározása a világűrből, a vízgyűjtőterület hóviszonyaiból kiindulva. De kitűnően használhatók az űrfelvételek a geológiai szerkezetek jobb megismerésében, a törésvonalak azonosításában. a talaj minőség meghatározásában. Speciális fototechnika és egyéb módszerek alkalmazása lehetőséget nyújt a föld alatti ásványvagyon feltárására, környezetvédelmi problémák meghatározására, sőt még a mezőgazdasági termés becslesére, illetve a növényvédelmi stratégia meghatározására is. A mesterséges holdak és automatikus űrállomások megfigyeléseit igen eredményesen hasznosítják világszerte a meteorológiai távprognózisok készítéséhez. Képünkön: az Azerbaj- dzsáni Tudományos Akadémia „Kaszpi” tudományos központjának munkatársai műholdról készült felvételt értékelnek. Beszéljünk az ellátásról! A cseréli mindennapi Kertészkedik Ózdon Az ózdi piac — közismerten — az ország legdrágább piacai közé tartozik. Az ellátás javítása, a kínálat növelése érdekében a város tanácsa egyebek között fontos feladatának tartja az ózdi kerthasznosító szakcsoport támogatását, a kisgazdaságok számának növelését. Ennek érdekében további, nagyüzemi művelésre nem alkalmas szántóterületeket parcelláztak fel, és osztottak ki az elmúlt években a város környékén. összesen mintegy 300 család kapcsolódott be a zöldség-, gyümölcstermelésbe — miután 800—850 négyzetméteres parcellákra 10 éves'haszonbérleti szerződést kötöttek. s így a haszonbérleti szerződéssel hasznosított állami tartalék területeken ma már közel 700 család gazdálkodik. exakszö vetkezeti) szervezésben korszerű szőlő- es gyümölcstelepítést kíván az előirt mértékben megvalósítani, vagy egyénileg ugyan, de telepítési engedéllyel, akkor már 50 ezer forint kedvezményezett kölcsönt kaphat. A kölcsön lényegében az igénylő saját anyagi erejének kiegészítésére szolgát. Ahol arra a konstrukció lehetőséget nyújt, a kölcsönt kérő által elvégzendő gondozási, ápolási munka is saját erőként vehető számításba. Az előírt saját erőt a mezőgazdasági kisgép beszerzésekor az igénylővel a takarékszövetkezet pénztárába be kell fizettetni és a hitellevelet a vételárról kell kiállítani. Más esetekben betétkönyvvel, vagy anyagszámlával kell a saját erőt igazoltatni. Kölcsönt vehetnek igénybe azok a kistermelők, akik szerződéses árutermelést folytatnak; azonban az alapanyagok beszerzését magán- személyektől eszközük; árutermelést folytatnak, de termékeiket a szabadpiacon értékesítik; mezőgazdasági ingatlantulajdonosok, bérlők, amennyiben szőlő- vagy gyümölcstelepítést hajtanak végre; önfogyasztásra termelők. De. Sam Tiber Néhány évvel ezelőtt a CSe- rehát dombos területen élőknek bizony akadt okuk panaszra az ellátás miatt. Az encsi járás apró falvaiban a zöldség, a gyümölcs jobbára csak a konyhakerlekből került ki, nem ritkán szikkadt kenyeret találtak a vevők a vegyesboltokban, mirelitárukért pedig a nagyobb községekbe kellett utazni. Az Encs és Vidéke Áfész — amely több kisebb szövetkezetből egyesült — megalakulása óta az itt élők mindinkább elégedettek lehetnek. — öt éve negyven község tartozik vonzáskörzetünkbe, — mondja Varkoly Ferenc, az áfész elnöke. •— Ma már a legkisebb falvaknak, még a huszonnyolc lelkes Gagyapá- tinak is van boltja. Ahhoz, hogy valamennyibe elegendő és friss áru jusson, mindenekelőtt a nagykereskedelmi vállalatokkal kellett ió kapcsolatot kialakítani. Közülük is a Füszért a legmegbízhatóbb partnerünk. A Miskolci Tejipari Vállalat mindennap szállít tejet, tejterméket boltjainkba. — Korábban akadtak gondok a kenyérrel... — Napjainkban öt sütőüzemmel állunk kapcsolatban. így szerveztük meg: ahol a napi fogyasztás nem éri el az egy mázsát, hetente háromszor szállítanak kenyeret, másutt mindennap. Az itteni emberek szerint, a legfinomabb kenyeret a krasz- nokvajdai üzem süti. A legnagyobb területet az encsi sütőüzem látja el; elavult, rossz berendezéssel dolgoznak, s bár a kenyér minőségére így sincs panasz, a péksütemények nem a legfinomabbak. Amint a sátoraljaújhelyi központtól megtudtuk, a korszerűsítés még várat magára. Sokat javult viszont a húsellátás. Az áfész sertéstenyésztő szakcsoportjai elegendő tőkehúst biztosítanak valamennyi községnek. Ebben természetesen nagy szerepe van a szövetkezetnek is, hiszen a sertéstenyésztőknek évente kétezer tonna táp- és szemes takarmányt szállít saját fuvarral, s az üzemanyagár emelkedése ellenére a sertések szállítását továbbra is darabonként 25 forintért végzi. — — A hírek szerint több zöldségboltot nyitottak az utóbbi időben az áíészhcz tartozó területen. — A nagyobb községekben már mindenütt megoldottuk az ellátást. Baktakék, Krasz- nokvajda után most Novaj- idrányban — a helyi tanács támogatásával — nyílik zöld- ség-gyümölcsbolt. Egyébként valamennyi meglévő bolt alkalmas a primőráruk értékesítésére is, csupán földes árut nem tarthatunk a vegyesboltokban. A közelmúltban köz- velemény-kutatást tartottunk: elégedettek-e a lakók a baromfiellátással. Nos, örülnek az elegendő mélyhűtött szárnyaskínálatnak. csupán a baromfi aprólékból kívánnának többet. — Három hónappal ezelőtt indult első útjára az encsi járásban a mozgóbolt. Miként sikerült megvalósítani a kezdeti terveket? — A bemutatkozást köve- \ tóén, csakhamar népszerűvé vált az ÁBC-busz. Elsősorban olyan árukat visz kéthetenként a huszonhat kis községbe, amelyek — a profiltisztítás után. már nem kaphatók a vegyesboltokban. Azóta bővült a választék is: a fehérnemű, tréningruha, gumicsizma mellett, ma már almaszappant, Bánffy-haj- szeszt is találnak a vevők a mozgóboltban. Mi több. újonnan megrendeléséket is elfogadunk. így kapható a Cserehát legtávolabbi falujában fürdőkád, vagy éppen mosógép. Az Encs és Vidéke Áfész keretében működő nyolc szakcsoport eredményesen tevékenykedett az elmúlt években. Csupán tavaly, több mint 22 millió forint értékű forgalmat teljesítettek. A zöldségtermesztők az évszaknak megfelelő friss terményt juttatnak a boltokba, de van elegendő tojás és méz is. A közeljövőben nutriatenvésztő szakcsoportot Szervez az áfész Hernádvécsén. Az előkészületeket már megkezdték így a feltételek adottak, hogy nagyobb mennyiségben szál-' lítsanak exportra az értéke» prémből. (mikes) J
