Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-15 / 164. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESOUETEKI AZ MSZMP BORSOD-A R A Uj-ZEMPLÉN MFGYFJ BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 164. szám Ara: 1.40 Ft Szerda. 1981. július 15.-— 1 1 --------~.............—■, ■■ 1 ■■ — "■ ■ M egkezdte munkáját LEMPIX. kongresszusa Stanislaw Kanta referátuma a Megkezdődött a LEMP IX., rendkívüli kongresszusa. A képen: a megnyitó ülésen a küldöttek az InternacionáTét éneklik. Varsóban kedden reggel 9.00 órakor munkaülést kez­dett a Lengyel Egyesült Munkáspárt IX., rendkívüli kongresszusa. A munkaülést Stanislaw Kania, a KB első titkára nyitotta meg. Kedden délben a varsói Tudomány és Kultúra Palo­tájának kongresszusi termé­ben megnyílt a Lengyel Egyesült Munkáspárt IX., rendkívüli kongresszusa. A küldöttek elénekelték a lengyel himnuszt, majd az Internacionálét. Ezt követő­en Stanislaw Kania, a LEMP KB első titkára emelkedett szólásra. A délelőtti munkaülésen egyébként a küldöttek meg­választották a kongresszus elnökségét, titkárságát és egyéb munkaszerveit. A kül­dötteknek azonban nem si­került megállapodniuk a Központi Bizottság első tit­kára megválasztásának mód­jában és idejében. A LEMP kongresszusára meghívott testvérpártok, kö­zöttük az SZKP és az MSZMP küldöttségei kedden délelőtt Varsóban megkoszorúzták az Ismeretlen katona sírját és a Lengyelország felszabadí­tásáért vívott harcokban el­esett szovjet hősök emlék­művét. Az Ismeretlen katona sír­jánál a küldöttségvezetők — közöttük Havasi Ferenc, az MSZMP PB tagja, a KB tit­kára — beírták nevüket az emlékkönyvbe. A kongresszus ünnepélyes megnyitását követően Stanis­law Kania, a Központi Bi­zottság első titkára mintegy háromórás beszédben előter­jesztette a Központi Bizott­ság referátumát. Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy közeleg Lengyel- ország újjászületésének 37. évfordulója, s az elmúlt há­rom és fél évtizedben olyan eredmények születtek, ame­lyekre a jelenlegi nehézsé­gekből való kiút keresésé­ben építeni lehet. Jelenleg azonban — mon­dotta —■ „heves ideológiai és politikai osztályharc folyik a hatalomért, országunk arcu­latáért, helyéért és orientá­ciójáért a nemzetközi küz­dőtéren. Szaporodnak az el­lenforradalmi jelenségek, szélesedik a gazdasági vál­ság, lazul a közfegyelem, s mindez az állam létét ve­szélyezteti, s napirendre tű­zi a nemzet megmentésének feladatát”. „Ezt az állapotot haladék­talanul meg kell változtat­nunk, el kell hárítanunk a veszélyeket, s az országot az eredményes szocialista fej­lődés útjára kell vezet­nünk” — hangsúlyozta Ka­nia, majd emlékeztetett ar­ra, hogy a népi Lengyelor­szág nem először él át po­litikai megrázkódtatásokat, amelyeket az esetek többsé­gében „az állam vezetésének hibái okoztak.” Elemezte a múlt nváron kirobbant vál­ságot, és helyesnek mondta, hogy a párt már a társadal­mi konfliktus legélesebb sza­kaszában megértette: „Nem a szocializmus, hanem annak torzulásai ellen” tiltakoztak az emberek. A válság fő okának azt az ellentmondást nevezte, „amely a 70-es években keletkezett és egy­re mélyült a rohamosan fej­lődő termelőerők, másrészt a változatlan vezetési és gaz­daságirányítási rendszer kö­zött”. Az ország mértéktele­nül eladósodott, túltengtek a beruházások, csökkent a nemzeti jövedelem, a piacon nagyarányú egyensúlyhiány, a gazdasági életben nagymé­retű infláció keletkezett. Mindehhez hozzájárult még az élelmiszerkészleteket csök­kenti} hibás mezőgazdasági politika. Ezen a talajon alakult ki a társadalom elégedetlensé­ge, amelyet kihasználtak a szocializmus ellenségei, töb­bek között az olyan csopor­tosulások, mint a KOR és a Független Lengyelország Konföderációja. Tevékenysé­güket nyugati felforgató köz­pontok is támogatták. (Folytatás a 2. oldalon) t Újabb szénmező Visomán A Mátraaljai Szénbányák Tho- rez Bányaüzemében újabb nagy lépést tettek a szénter­melés fejlesztésének érdeké­ben: egy hatalmas meddöle- fejtő gépet - amelynek telje­sítménye naponta negyvenezer köbméter föld megmozgatása — áttelepítettek az 1 -es számú bányaterületről az úgynevezett Keleti ll-es mezőre. A gép sa­ját hernyótalpán tette meg a számára kijelölt kétezerötszáz méternyi utat, miközben per­cenként hat métert haladt előre. A költözéssel párhuza­mosan felépítették a géphez csatlakozó háromezerötszáz méter hosszú szállítószalagot is, amely a meddőt viszi a már kitermelt bányagödörbe. A Mátraaljai Szénbányák Thorez Bányaüzemének folyamatos áttelepítését az indokolja, hogy a legújabb kutatások eredményei szerint Visontától délkeletre több mint egymil- liárd tonna szénvagyon rejtő­zik. Minősége azonos a vison- taiéval, mennyisége pedig többszöröse annak. A képen: a gép áttelepítése. Kombá'njavítás Megyénkben is aratnak mindenfelé. A gépek terhelése maximális, nem csoda, ha olykor-olykor elszakad egy ékszíj, eltörik egy tengely, kimegy egy csapágy. Legtöbb helyen kint a tábla végében ügyeletes szerelők várakoznak az adódó meghibásodások azonnali kijavítására. Sőt, több gazdaságban — a képünkön Barzsó Pál, a mezőkövesdi Matyó Tsz kombájnosa a példa ró — a kombájnvezetö egyben szerelő is. Előnyös, mert jól ismeri a kombájnt, igy a hiba kijavítása minimális ideig tart. ^ Lázár György tárgyalásai Athénban Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke, aki Georgiosz Rallisz görög miniszterelnök meghívására hétfőn este ér­kezett Athénba, kedden dél­előtt megkezdte hivatalos programját. Először a főváros centrumában levő Szintagma (Alkotmány) térre hajtatott, ahol koszorút helyezett el az Ismeretlen katona emlékmű­vén. Az ünnepélyes aktus után a külügyminisztérium épületében megkezdődtek a hivatalos magyar—görög kor­mányfői tárgyalások. A két miniszterelnök először rövid négyszemközti megbeszélést tartott, ezután kezdetét vette az első plenáris tárgyalás. Ezen részt vesznek a magyar miniszterelnök kíséretének, valamint a görög tárgyaló de­legációnak a tagjai is. Lázár György és Georgiosz Rallisz félórás négyszemközti megbeszélése után a plenáris tárgyaláson a két kormány­főn kívül Veress Péter külke­reskedelmi miniszter. Juhász Adám ipari minisztériumi ál­lamtitkár, Bajnok Zsolt ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el­nöke, Kovács Gyula, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettese, Szarka Károly kül­ügyminiszter-helyettes és Do­bos István athéni magyar nagykövet, illetve Arisztidisz Kalancakosz kereskedelmi miniszter, Georgiosz SzufUcsz együttműködési miniszté­riumi államtitkár, Theoharisz Rendise külügyminisztériumi államtitkár, Lazarosz Mihail ipari és energiaügyi államtit­kár, valamint Szpirosz Hri- szoszpathisz, Görögország bu­dapesti nagykövete vett részt. A ' mindvégig szívélyes őszinte légkörű tárgyaláson országaink kétoldalú kapcso­lataival foglalkozva leszögez­ték: a magyar—-görög viszony jó példája annak, hogy a kü­lönböző társadalmi berendez­kedésű és különböző szövet­ségi rendszerhez tartozó or­szágok is egyetérthetnek a nemzetközi helyzet számos alapkérdésében és együttmű­ködhetnek a politikai, a gaz­dasági és a kulturális élet számos területén. A tárgyaló felek megállapították, hogy a politikai kapcsolatok zavar­talanul fejlődnek, azokat nem terhelik lényeges megoldatlan problémák és jó alapot nyúj­tanak aktívabb együttműkö­déshez a nemzetközi helyzet javítása vagy legalábbis rom­lásának megakadályozása ér­dekében. (Folytatás a 2. oldalon) Mapr-szov[et ifjúsági barátságiéivá! Július 20—26-a között a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség lesz a házigazdája a III. magyar—szovjet ifjú­sági barátságfesztiválnak. Ezekben a napokban Buda­pesten és országszerte fiata­lok ezrei, KISZ-tagok és KISZ-en kívüliek, dolgozó és tanuló fiatalok már formál- gatják, alakítják a gazdag vendégváró programot — tá­jékoztatta az újságírókat ked­den a KISZ KB székházában Kovács Jenő, az Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottságá­nak titkára. Elmondotta, hogy a magyar és a szovjet ifjúság, a KISZ és a lenini Komszomol együttműködésénea gazdag hagyományait követve, négy esztendővel a legutóbbi — leningrádi — fesztivál után most Magyarországon a sor, hogy olyan politikai és kul­turális fesztiválprogramot rendezzen, amely híven tük­rözi a magyar és a szovjet if­júság békevágyát, demonst­rálja testvéri barátságát. A mostani fesztiválnak különös jelentőséget ad az a körül­mény, hogy a két baráti or­szág a nyolcvanas években minőségileg új feladatok előtt áll a politikai, társadalmi, gazdasági, tudományos és kulturális életben egyaránt. A feladatokat az MSZMP XII. kongresszusa és az SZKP XXVI. kongresszusa körvona­lazta és a két testvér ifjúsági szervezet legfőbb törekvése, hogy hozzájáruljon az új teendők elvégzéséhez. Az ifjúsági barátságfeszti­válra mintegy 900 szovjet fia­tal érkezik s lesz módja arra, hogy minél több ismeretet kapjon hazánkról, eredmé­nyeinkről, a magyar fiatalok munkájáról. Ugyanakkor fia­taljaink tízezreinek nyílik al- kaima a fővárosban és másutt pergő eseményeken, gyűlése­ken, fórumokon a közvetlen találkozásra a szovjet ifjúság küldötteivel. Vendégeink között 100 tagú politikai delegáció és 350 tagú kulturális küldöttség érkezik,' és képviseltetik magukat a szovjet testvérmegyék és vá­rosok is. A magyar fiatalokat 100 tagú politikai delegáció képviseli, tagjai olyan leá­nyok és fiúk. akik megtisztelő megbízatásukat munkájukkal, tanulmányi eredményeikkel, mozgalmi tevékenységükkel érdemelték ki. A szerelőszalagon Villámgyorsan morog a kéz a szerelőszalag mellett. A rég: telephelyen, de korszerű szerelőszalagon ebben az évben 25 ezer darab indítómotort készítenek a Győri Vagon- és Gépgyár, valamint az Ikarus megrendelésére az Autóvilla­mossági Felszerelések Gyára mezőkövesdi gyáregységében.

Next

/
Thumbnails
Contents