Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-15 / 164. szám

iomi ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1981. július 15., szerda anislaw Kania referátuma a bányászok dönthetik el, mi legyen a megoldás. Ezzel együtt valamennyi gyárnak és vállalatnak, amely együtt­működik a bányászattal, rendkívüli erőfeszítéseket kell tennie egyfelől a fokozott ki­termelés, másrészt az éssze­rűbb anyagfelhasználás érde­kében. A másik kulcskérdésről, az élelmiszer-termelésről szólva Kania bejelentette: e kong­resszusnak lesz feladata, hogy tényleges elsőbbséget adjon a mezőgazdaságnak és az élel­miszeriparnak. El kell érni, hogy a mezőgazdasági terme­lés gazdaságos legyen, érvé­nyesüljön a parasztok anyagi érdekeltsége. Másfelől nö­velni kell azt az ipari poten­ciált, amely a mezőgazdaság számára termel. A kedvezőbb gazdasági feltételeknek a me­zőgazdaság valamennyi szek­torát érinteniük kell, ideértve az egyéni gazdálkodókat is. Ami az egyéni gazdák Szoli­daritás szakszervezetét illeti, a LEMP-nek ehhez a szerve­zethez fűződő viszonyát ,a gyakorlat és a tények fogják kialakítani” — hangoztatta Kania. Majd elmondta: ,,Ha a mostani kongresszus utat talál az élelmiszer-probléma megoldásához, akkor azzal fog bevonulpi a történelembe, hogy megszüntette a ciklikus válságok legfőbb okát.” Az első titkár ezután — az életszínvonal további esésé­nek elkerülését szem előtt tartva — állást foglalt a be­ruházások korlátozása mel­lett. A most következő 1—3 éves időszakban az erőfeszí­téseket a gyorsan átadható és gyorsan megtérülő beruházá­sokra összpontosítják. Emel­lett a lengyel gazdaság élni fog azzal a lehetőséggel, hogy az épülő beruházásokban részt vegyenek a bennük ér­dekelt szocialista országok. A LEMP KB első titkára állást foglalt a fogyasztói árak reformja mellett, még­pedig azzal, hogy az intézke­dések végrehajtásakor tekin­tettel kell lenni az alacsony jövedelmű, sokgyermekes csa­ládok helyzetére. Az árreform tervezete széles körű társa­dalmi vita tárgya lesz. Végül a súlyos szociálpoli­tikai gondokat felrajzolva, Kania hangoztatta: az elkö­vetkezendő évekre nem lehet ígérni a reálbérek emelkedé­sét. A magasabb jövedel­műek életszínvonala átmene­tileg csökkenni fog, egyebek között azzal is, hogy az állam megadóztatja a túlságosan magas jövedelmeket. Beszéde végén Kania refe­rátumának fő következtetései között az alábbiakat emlí­tette: — Szülessék újjá a LEMP a marxizmus—leninizmus je­gyében, legyen a társadalmi megállapodások, a szocialista megújhodás, egyszersmind a szocializmus ellenségeivel ví­vott politikai harc pártja; — sürgősen javítani kell az ellátáson, hozzá kell látni a gazdasági reform bevezetésé­hez. El kell érni, hogy Len­gyelország önmagát élel­mezze; — meg kell erősíteni az ál­lamot, hogy az eddiginél job­ban szolgálja a nép érdekeit, védeni kell a társadalom és a köz rendjét. Végül az első titkár széles körű hazafias összefogást kért mindazoktól, akik a józan ész és az állampolgári felelősség- tudat jegyében képesek a né­pet és az államot megmenteni a katasztrófától, s ezt az ösz- szefogást a történelem paran­csának nevezte. Arra van szükség — mondotta —, hogy Lengyelországban „okosan folytatódjék a szocializmus építése”. Grisin felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) A pártban, annak vezető szerveiben megsértették a lenini elveket és a demok­ráciát. A múlt nyári esemé­nyeket követően jelentős sze­mélyi változások történtek, egyben megkezdődött a párt­ós az állami szervek hibás működési mechanizmusainak kiküszöbölése, a szocializmus alapvető értékeinek helyre­állítása. Ezt a Központi Bi­zottság VI. plénumán a szo­cialista megújulásról elfoga­dott program tartalmazza, amely a mélyreható gazda­sági válság leküzdését, a szocialista demokrácia fej­lesztését — végső soron a párt vezető szerepének meg­szilárdítását tűzte ki célul. Kania emlékeztetett arra, hogy ezt az irányvonalat az országban széles körben tá­mogatják, így a két szövet­séges párt és a fegyveres erők is. Felidézte Leonyid Brezsnyevnek az SZKP XXVI. kongresszusán el­hangzott szavait, amelyek szerint a lengyelországi ese­mények ismételten bizonyít­ják, milyen fontos a párt, annak vezető szerepe szem­pontjából a tömegek meg­hallgatása, a bürokratizmus, a voluntarizmus minden megnyilvánulásával szembe­ni határozott fellépés. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt „mindent megtesz annak érdekében, hogy visz- sza szerezze a párt- és a nép­hatalom iránti bizalmat” — hangsúlyozta Kania. Kalan- dorságnak nevezte az összes olyan megnyilvánulást, amely a konfliktusok tárgyalásos, az állam szocialista jellegét figyelembe vevő megoldási módja ellen irányul. A párt marxista—leninista jellegét erősítő tevékenység­ben, a szocialista megújulás .védelmezéséberi „a társada­lom minden osztályában és csoportjában. szövetségeseket keresünk. A párt számára most,.és a jövőben is a len­gyel munkásosztály marad a fő támasz”. A szakszervezetekről szól­va Kania hangoztatta, hogy a párt megpróbált erőfeszí­téseket tenni a szakszerve­zeti mozgalom politikai szét- ,hullásának megakadályozásá­ra — „de sajnos ezen erő­feszítések mérlege nem ad­hat okot derűlátásra”. A szakszervezeteket a párt úgy kezeli, „mint az államirányí­tástól független, a dolgozók szociális érdekeit képviselő, a bürokrata, technokrata tor­zulásokat elhárító szerveze­teket”. Ezzel kapcsolatban ki­jelentette: a párt örül an­nak, hogy az ágazati szak- szervezetek kezdik vissza­szerezni befolyásukat a dol­gozók körében. Ezután . részletesen foglal­kozott a Szolidaritáshoz való viszonnyal és rámutatott, hogy a párt, mint eddig, „to­vábbra is kész együttműköd­ni ezzel az igen heterogén szervezettel, mindig hajlandó szót. érteni a Szolidaritás valóban munkás jellegű irány­zatával. Ebben azonban ott a határ, ahol véget ér a Szo­lidaritásnak, mint szakszer­vezetnek a tevékenysége, s ahonnan azoknak a reakci­ós, szélsőséges csoportoknak a működése kezdődik, ame­lyek a Szolidaritásnak poli­tikai pártjelleget, mégpedig a szocialista állammal szem­benálló pártjelleget kívánják adni. — Az ellenforradalmi tö­rekvéseknek nincs esélyük Lengyelországban, az álla­mot nem lehet letéríteni a szocialista építés útjáról. Ugyanakkor a nehézségek ellenére folytatni kell a szo­cialista megújulást, együtt­működve mindenkivel, aki a nép javát akarja. Saját erő­ből kell leküzdeni a Len­gyelország szocialista fejlő­dését és-a haza függetlensé­gét fenyegető veszélyeket. Kulcskérdés e harcban, hogy a LEMP egysége a marxiz­mus— leninizmus alapján szi­lárduljon meg. — Olyan lesz Lengyelor­szág, amilyen a párt. Semmi sem határozza meg ennél vi­lágosabban felelősségünket a nemzet és az állam iránt. A párt vezető szerepe nem al­kotmányos kiváltság, hanem politikai kötelezettség és a nemzetnek tett szolgálat. Meg kell küzdenie a szociál­demokrata eszmékkel, a re­vizionista és jobboldali op­portunista nézetekkel, vala­mint azzal a dogmatikus kon- zervat izmussal, amely fé­kezni, vagy visszafordítani akarja a megújulás folyama­tát. Állást foglalt a párt ideo­lógiai megerősítése, demokra­tikus centralizmusa, és a pár­ton belüli demokrácia, a munkásosztállyal való szoros kapcsolat mellett. Hangsú­lyozta, hogy a válságoktól mentes fejlődés biztosítéka a demokráciára és törvényes­ségre épülő erős állam. Ebben az államban a pártnak a ma­ga vezető szerepét a koráb­biaknál nagyobb mértékben kell a választott testületekben részt vevő képviselői útján betöltenie. Szükségesnek mondotta az ország társa­dalmi élete új irányzatainak és jelenségeinek intézménye­sítését és a megújulás folya­matának törvényes biztosítá­sát. Rámutatott, arra,- hogy megengedhetetlen mind az állami szervek visszaélése a törvényekkel, mind a törvé­nyek megsértése az állampol­gárok részéről. Gazdasági kérdésekről szól­va Kania kiemelte; minden eszközzel és minden erővel arra kell törekedni, hogy megszűnjék a termelés ha­nyatlása. A LEMP KB első titkára szerint a negatív irányzatok fő oka a nyersanyaghiány. Ennélfogva a párt felkéri a bányászokat, hogy vizsgálja­nak meg minden lehetőséget, miként lehetne növelni — el­sősorban — a szén és a réz kitermelését. De csak maguk Viktor Az SZKP küldöttségének vezetője, Viktor Grisin, a Po­litikai Bizottság tagja, a Moszkvai városi Pártbizott­ság első titkára a LEMP kongresszusán elhangzott be­szédében a többi között kije­lentette: — Kongresszusuk a szocia­lista Lengyelország számára nehéz időben ült össze. Szó volt itt arról, hogy a lengyel munkásosztály forradalmi vívmányait halálos veszély fenyegeti, felhívások hangzot­tak el arra, hogy határozot­tan kell cselekedni a szocia­lizmus megszilárdítása érde­kében. — A lengyelországi válsá­got illetően az SZKP állás­pontját tömören összegezte a LEMP Központi Bizottságá­hoz június 5-én intézett levél. Az volt a véleményünk, s ma is az, hogy a lengyel kommu­nistáknak, Lengyelország dol­gozó népének kell kivezetnie az országot a válságból. Pár­tunk, s a szovjet emberek nem maradhatnak közömbö­sek, ha egy testvéri szocialista országban a szocializmus sor­sáról van szó. Nem a szovjet emberek szokásához lenne illő, ha bajban hagynánk ba­rátainkat, szövetségeseinket. Erről nyilatkozott teljes te­kintéllyel Leonyid Brezsnyev az SZKP XXVL kongresszu­sán. Az ilyen internacionalista álláspont jelentősége annál is nagyobb, mert Lengyelország az imperializmus tömeges méf retű politikai és ideológiai nyomásának célpontja lett. A szocializmus országon belüli ellenségei s azok, akik kül­földről irányítják őket, a nép­hatalom megdöntésére töre­kedve a Lengyel Egyesült Munkáspártra összpontosít­ják a fő csapást. — A szocializmus Lengyel- országnak mindenekelőtt megadta az állam független­ségének és szuverenitásának biztosítékát, a területi prob­léma végleges rendezését. Lengyelország határait a Var­sói Szerződés tagállamainak egyesített ereje megbízhatóan garantálja. — Természetesen az a tény, hogy elismerjük a szocializ­mus vívmányait, nem jelenti azt, hogy igazoljuk az elköve­tett hibákat. Amint az ma már világosan látható, sok hi ha abból származott, hogy az előző vezetés eltért a párt tevékenységének lenini elvei­től, gyenge volt szervező és eszmei-politikai munkája, nem tanúsított következetes osztálymegközelítést a gazda­sági és a politikai döntések kidolgozásában. Rri-nek követ­keztében a kommunisták pártja elszakadt a dolgozók tömegeitől. A lengyel kommunisták képesek arra, hogy helyre­állítsák a párt tekintélyét a társadalomban, visszaszerez­zék a nép bizalmát. A LEMP harcképességének teljes helyreállítása, összefogásá­nak megszilárdítása, az eivi, marxista—leninista alapok jelentik a feltételét annak, hogy megoldják a jelenlegi súlyos válságot, a gyakorlat­ban verjék vissza az ellen- forradalmat. A lengyel vál­ság drámai tanulságai ismét bizonyítják, hogy ott, ahol eltérnek a marxizmus—leni­nizmus általános törvénysze­rűségeitől, az ellenséges erők nem hagyják ki a revans le­hetőségét, megpróbálják a régi rend helyreállítását. Az ellenforradalom hazug, de­magóg jelszavakkal álcázza tevékenységét, hogy félreve­zesse a munkásosztályt, ar­ra kényszerítse, hogy tálcán nyújtsa át a politikai hatal­mat osztályellenségének. A néphatalom ellenségei, igazi szándékaikat elleplezve ar­ról szónokolnak mindenütt, hogy a szocializmus „meg­javítása” mellett állnak ki. Az ilyenfajta megjavítás hí­vének nyilvánítja most ma­gát a világ minden reakció­sa, mindenekelőtt az ameri­kai imperializmus és a nyu­gatnémet revansizmus min­den vezetője. Előbb alá akarják aknázni, majd tel­jesen fel akarják számolni a LEMP vezető szerepét, meg akarják dönteni a nép hatal­mát, vissza akarják állítani a magántulajdont, a tőkés rendet. — Ezért tekintjük elsőren­dű fontosságúnak a lengyel elvtársaknak azt a szándé­kát, hogy pontosan meg akarják határozni a válság­ból kivezető út programját, amely a szocialista rendszer megerősödéséhez és tovább­fejlődéséhez vezet. A szovjet—lengyel kapcso­latokról szólva Grisin kije­lentette: a két országot össze­fűzi a szoros, egyenjogú együttműködés, amely a gaz­daságban, a politikában, aj kultúrában és más területe- j ken alakult ki. A jelenlegi • válság nagy próbának vetet­te alá a szovjet—lengyel ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződésben lefektetett elveket. I A szovjet kőolaj, földgáz, vasérc, gyapot, fűrészáru, s a többi — a lengyel gazdaság számára létfontosságú — áru továbbra is szünet nélkül szállításra kerül, a világpiaci • szintnél alacsonyabb árakon. A Szovjetunió ezen felül nagy összegű pénzügyi segít­séget is nyújtott Lengyelor­szágnak. Grisin külön aláhúzta, hogy az Egyesült Államok globális stratégiájában megvan a sze­repe a lengyel válság kihasz­nálásának. A világméretű reakció nem titkolja: az a szándéka, hogy Lengyelorszá. got, mint a szocialista közös­ség láncszemét akarja meg­gyöngíteni, s ezzel alá akarja ásni az egész közösség erejét. Teljességgel világos, milyen fenyegetést jelentene Európa, s az egész világ békéjére, ha megsértenék az európai föld­részen, s a világban kiala­kult erőegyensúlyt. A szocia­lista országok tisztában van­nak az imperializmus és csat­lósai terveivel, s természete­sen semmiképpen sem enge­dik meg azok megvalósítá­sát. Most, amikor a nemzet­közi helyzet éleződik, a szo­cialista országok népei to­vább erősítik a béke megőr­zéséért, a nukleáris ' háború fenyegetése ellen vívott har­cukat — hangoztatta Viktor Grisin, az SZKP küldöttsé­gének vezetője. Kádár János fogadta Lars Wernert Kádár János, az MSZMP KB székházában fogadta lars Wernert, a Svéd Baloldali Párt - Kommunisták elnökét, aki üdülésen tartóz­kodik hazánkban. A találkozón jelen volt Gyenes András, az MSZMP KB titkára is. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kedden, a KB székházá­ban fogadta Lars Wernert, a Svéd Baloldali Párt — Kom­munisták — elnökét, aki üdü­lésen tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón jelen volt Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. Lázár György tárgyalásai Athénban (Folytatás az 1. oldalról) Fő figyelmüket a gazdasági kapcsolatokra fordították. Egyetértettek abban, hogy noha a kétoldalú kereske­delmi forgalomnak a 70-es évek második felében elért dinamikus fejlődése tavaly megtorpant, idén pedig visz- szaesésével kell számolni, ez remélhetően csak átmeneti csökkenés és meg lehet talál­ni mind az árucserében, mind a kooperációkban azokat a területeket, újabb, hatéko­nyabb módszereket, amelyek révén Görögország közös piaci tagsága mellett is mind­két ország érdekeinek megfe­lelően bővíthetők a magyar— görög gazdasági kapcsolatok. Ezek konkrétabb lehetősé­geiről, formáiról a magyar miniszterelnök kíséretében levő személyiségek a nap fo­lyamán közvetlenül is tár­gyaltak görög partnereikkel. Az MTI tudósítójának érte­sülése szerint a magyar kül­döttség igen hasznosnak tar­taná magyar—görög gazda­sági, ipari és műszaki vegyes bizottság létrehozását, mivel az államközi kapcsolatoknak ez a formája általában igen jó keretet teremt a mindkét fél számára kölcsönösen elő­nyös együttműködésre. A kormányfői tárgyalások: szerdán folytatódnak. Miskolci zöldbab a Hatvani Konzervgyárnak A Nagymiskolci Állami Gazdaságban tegnap, kedden az aratás félidejéhez érkez­tek, A kombájnok a kalászo­sok felét már betakarították, s nyomukban gyors ütemben halad a szalmaletakarítós, va­lamint a tarlóhántás. Horváth Miháiytól, az állami gazdaság igazgatójától megtudtuk, hogy 76 tektámyi területen, nagy zöldtömeget ígérő másod ve­téssel, silókukoricával is ren­delkeznek már. A kalászosok aratása csak egy része a gazdaság nyári betakarítási munkáinak. Na­ponta szállítják a piacokra a nyári fejes káposztát, a kel­káposztái, á gyökérzöldséget, és néhány napja a zöldbabot. Az állami gazdaság kertésze­tének fontos, és az idén ígé­retes árunövénye a 98 hektá­Az Ózdi Kohászati Üzemek FELVÉTELT HIRDET IDEGEN NYELVI oktatási előaiiói állás betöltésére. Az állás betöltéséhez orosz—német szakos középiskolai tanári képesítés és legalább 3 év, szakmában eltöltött gyakorlati idő szükséges. Nyelvvizsgával rendelkezők és a felnőttoktatásban gyakorlottak jelentkezését is várjuk. Fizetés a vállalat kollektív szerződése alapján. Lakás, átmenetileg, a vállalat gondozásában levő közös családi szálláshelyen megoldható. Címünk: Ózdi Kohászati Üzemek, Személyzeti főosztály Ózd, Pf.: 218. 4 Rombauer tér 1. 3602 ÓZDI KOHÁSZATI ÜZEMEK Személyzeti Főosztály ron termesztett zöldbab. Egy része holland fajtájú, sárga „húsú”, a másik pedig a fő­leg az északi országokban kedvelt zöld „húsú”, azaz hü­velyű zöldbab. A gyors érés, a „szálkásodás” miatt rend­kívül gyors ütemben, jól szer­vezetten kell haladni a beta­karítással. Az első napokban ez sikerült is. Naponta 250— 300 mázsát szállítanak belőle a Hatvani Konzervgyárba, ahol a szakemberek rendkívül elégedettek a miskolci zöld­bab kiváló minőségével. Amennyiben az időjárás nem szól közbe, a Miskolc környé­kén termeit zöldbabból mint­egy ötezer mázsányit dolgoz­hat fel a konzervipar. Első osztályú, szálkamentes „téli tartalék” készül belőle.

Next

/
Thumbnails
Contents