Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-14 / 163. szám

1981. július 14., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Sajtótájékoztató az IBUSZ-nál ismerd meg {ÉH ill) bazáial! (Falu kemények nélkül.) A népes csoportot három, fekete barsonyruhába öltö­zött. legény vezeti a kémény nélküli faluba. Kezükben ta­lán évszázadot is megért, faragott* harmonika — az ót nyomógombbal helyi, jelleg­zetesen sváb dallamokat csalnak ki belőlük. A főté­ren az idegenvezető, a kul­túrotthon vezetője tovább fokozza az érdeklődést: — Az itt élő emberek na­gyon szeretik a szőlőt. Ha valaki egy húszliteres kan­nával vásárolni akar tőlük, azt keményen elutasítják. De az már más, ha valaki úgy kívánja, együtt igyák meg azt a húsz liter bort.... A cinkos derültség után folytatja: — Most úgy 1200 pince van a faluban, némelyik ötven-, százméternyi hosszú. Közép-Európában nincs még egy ilyen település, ahol a pincék fölé épített présházak valóságos utcákat, tereket alkotnak. (A gondok az irodát sem kerülik ...) A fenti események múlt csütörtökön, a Kalocsa mel­letti Hajos község pincefalu­jában történtek. A csoport tagjai újságírók voltak, akik ízelítőt kaphatlak az IBUSZ egyik legfrissebben kínált programjából. Minderre az iroda szokásos, évi sajtótá­jékoztatóján került sor, amelyre az idén őszi-téli programfüzetük kibocsátása alkalmából került sor'. Egy- egy ilyen tájékoztatón az IBUSZ munkáján kívül per­sze szóba kerülnek idegen- forgalmunk gondjai, amelyek természetesen hazánk leg­nagyobb utazási irodáit sem kerülik. — Az idegenforgalmi programok árai — mondta Kalocsa barokk kávéházában megtartott tájékoztatóján Macht Alajos főosztályvezető — ebben az évben a szocia­lista országokban közel lő, míg a kapitalista országok­ban 20—25 százalékkal emel­kedtek. Egyre nehezebb te­hát olyan kiutaztatási lehe­tőségeket találni, amelyeket elérhető áron tudunk kínál­ni a nagyközönség számára. Az idegenforgalmat is sújt-' ja a nemzetközi helyzet ne­gatív változása, a különböző országok gazdasági fejlődé­sének visszaesése, vagy le­lassulása. Az elmúlt évben jelentősen visszaesett példá­ul a spanyol és az olasz ten­gerpart vendégforgalma, és kevesebben utaztak a még két-három éve is divatos észak-afrikai országokba. Nálunk azonban még nem kell megkongatni a vészha­rangot. Idegenforgalmi szem­pontból szerencsés földrajzi adottságaink, és hazánk ked­vező megítélésének eredmé­nyeként az elrrtúlt évben nem csökkent, sőt bizonyos „termékeink” esetében emel­kedett is forgalmunk. A szo­cialista országokból érkező vendégeink 15 százalékkal több napot töltöttek el ná­lunk. A nyugati, illetve ka­pitalista országokból érkező turisták szama lényegében azonos maradt, ám deviza- bevételeink növekedtek Bel­földi utazásainkra pedig éti­ben az évben várhatóiul 25 ezerrel többen jelentkeznek mint 1980-ban. A gy.ors prog­nózist számítógépes adatfel­dolgozásunk telte lehelöve. (Először belföldre . . .) Az IBUSZ dolgozói — mint hallottuk — nem kí­vánnak a babérjaikon ülni. Az oly divatos kifejezéssel élve ok is változtattak a termékstruktúrán. Mit jelent ez? Azt, hogy a hazai és kül­földi turistákat egyre in­kább szeretnék megismertet­ni Magyarország* megyéivel, tájegységeivel. (Persze, némi számítás is van a dologban: úgy gondolják, ha egy vi­szonylag olcsóbb program­ban már részt vesz a belföl­di turista, az megszereti az utazást, s legközelebb már távolabbi tajakat is felke­res ...) A jelszó köztudott: Ismerd meg hazádat! Ennek egyik érdekesnek ígérkező prog­ramja a Kalocsa—Hajós tú­ra, amelynek egyik részleté­be már bepillantást nyújtot­tunk olvasóinknak. Nos, az ilyen belföldi utazások meg­szervezése sem könnyű — éppen az igények növekedé­se miatt. Szükség van együtt­működő vállalatokra, gazda­ságokra, akik felismerik az idegenforgalomban rejlő le­hetőségeket, és kiaknázásuk­ra hajlandók is áldozni. A Hosszúhegyi Állami Gazda­ság mér „elvetette a kockát”. A községben, a pincefalu közelében fogadót épített, amely méltán elnyerte az újságírók tetszését. A kör­nyezetbe kitűnően illeszkedő épületben (de jó lenne ilyet látni Miskolc környékén is) nemcsak egy étterem és har­madosztályú borozó kapott helyet, hanem egy hatszobás, reprezentatív szálláshely és tárgyalóterem is. A fogadó­ban (ift a haszon!) a gesztor gazdaság termékeiből készí­tett ételeket, és saját termé­sű borait, pezsgőit kínálják. (Kedvezmények a nyugdí­jasoknak) Az új programfüzetet száz­ezer példányban bocsátották ki. az utazni szándékozók bármely IBUSZ-irodában megkaphatják. Az év utazá­si slágere — tartják az iroda vezetői •— továbbra is a ha­jótúra lesz. Folytatják a már bevált sorozatot: kirán­dulások indulnak majd a Fekete-tengeren, lesz hajóút Murmanszktól Leningrádig és az Al-Dunán. Újdonság még, hogy a Danubius Szál­loda és Gyógyüdülő Vállalat­tal közösen, kedvezményes té­li üdüléseket szerveznek a nyugdíjasok számára. Tldvardy .József A meleg homok növénye A közeli napokban kezdik meg a phacéllia betakarítá­sát a hejőkeresztúri Hejó- menti Termelőszövetkezet­ben. A lila virágú, mézelő növényt magjáért termeszti a közös gazdaság, amely ke­resett exportcikk, s elsősor­ban a nyugati államokban érdeklődnek iránta. A pha­céllia termését hektáronként két mázsára becsülik, de ez a két mázsa 16 ezer forint árbevételt jelent a szövetke­zetnek. A homoktalajokon meglepően jól bírta a nö­vény a tavaszi szárazságot, nem nőtt nyolcvan centimé­ter fölé, s az erős illatú vi­rágának köszönhetően a mc • hek jó beporzást végeztek. Külföldön a phacélliát mé­zelő növénynek Vetik, de sok helyen a takarmányozásban i.s meghatározó szerepe van, hiszen hektáronként 600 má­zsás zöldtömeget is biztosít. Hejőkeresztúron fűkaszával rendre vágják a növényt, s háromnapos száradás után kombájnok csépelik majd ki az apró, vese alakú magokat. Az idei kísérleti év után jö­vőre már ötven hektáron szeretnének phacélliát ter­meszteni, mert a vetésszer­kezetbe is jól illeszthető, február végén már el lehet vetni. Megkezdődött a befőzési szezon Az utóbbi években a kí­nálat javulására és nem utolsósorban az árváltozások visszaszoktatták a háziasz- szonyokat a gyümölcs téli eltevésére. A házi konzervá­lás fellendülése tavaly gon­dot okozott, mert nem volt elegendő befőttesüveg. Mi­után a befőzési kedv növek­szik, az AMFORA ÜVERT Kereskedelmi Vállalat a ta­pasztalatokból okulva az idén biztonságos ellátásra készült fel. Tavaly 700 ezer befőttesüvegre kötöttek meg­állapodást. az idén 1 mil­lió 184 ezerre nőtt a szá­muk a Sajószentpéteri Üveg­gyárban. Ebből 1,1 milliót már le is szállítottak. Fel- töltötték a kiskereskedelmi hálózatot mindenféle üveg­ből, s amint fogytán a kész­let, az AMFORA gondosko­dik az utánpótlásról. Befőt- tesüveg van bőségesen, megfelelő a választék is. A házi konzerváló szerek: a szalicil, a borkősav, a cit- romsav mind megtalálható az üzletekben. Cukorból, ecetből minden igényt ki tudnak elégíteni és az üve­gek lezárásához is van ele­gendő celofán, pergamen kö­tözőzsineg és befőttesgumi. Kiiiöüieies minőség Megindult a repce feldol­gozása a győri növényolaj­gyárban, ahol különleges minőségű alacsony savtar­talmú termékből készítenek olajat. A gyártás szeptem­ber közepéig tart és 3 mil­lió literes palackot töltenek meg étkezesre kiválóan al­kalmas repceolajjal. Ez fe­dezi a teljes országos igényt. A különleges minőségű rep­cemagból több mint 10 ezer tonnát küldenek Győrbe a termelő gazdaságok. A repce aratása országszerte befeje­zéséhez közeledik. Őüörik a Csanyikban Végéhez közeledik a nem­zetközi, jubileumi úttörő­tábor. A nemzetek napjait sportnap és harcitúra kö­vette. Az egész napos túra végállomása Lillafüred volt, ahol az állomásokkal tar­kított versenyt bográcsban főzött ebéddel fejezték be. Jávor Anita. Hoffmann Mariann, Lehoczky László és Keczel Zsuzsa miskol­ci úttörők véleménye sze­rint tartalmas időt töltöt­tek a csanyiki KlSZ-isko- lában rendezett táborban. Strandra mentek, filmvetí­tés szerepelt többször a programban, vetélkedtek nemzetközi és városi isme­retekből barátságokat kö­töttek a külföldi pajtások­kal. A Magyar Űttörőszövet- ség megalakulásának 35. év­fordulójának alkalmából A strandolás, a napozás, a szabad idő örömét fokozhat­juk, ha betartjuk a kultu­rált fürdőzés kötelező szabá­lyait. Ez vonatkozik min­denkire, aki a strandfürdő területére lép, akár fiatal, akár idősebb. Melyek ezek a szabályok? A legfontosabb: mielőtt a fürdőmedencébe lépnénk, zuhanyozzunk, mossuk le magunkról a szennyeződést, az izzadtságot, a napozó­szert. Sajnos, ezt a szabályt egyre többen hagyják figyel­men kívül, pedig a víz tisz­tasága közös érdeke minden fürdőzőnek. Ezzel egyenrangúan fontos, hogy vízbe lépés előtt keres­sük fel az illemhelyet. Ugyanis a fürdés fokozza a vizelési ingert, és őszintén kimondva: ízlésteien és egészségtelen, ha valaki a dolgát a vízben végzi el. A gyermekeket is figyelmez­tessük fürdés előtt az illem­hely használatára. Úszás közben legyünk fi­gyelemmel a többi fürdőző- re. Ne csapkodjunk, fröcs­köljünk, mintha csak egye­dül tartózkodnánk a vízben. Ez különösen a fiatalokra vonatkozik, akik játék köz­ben gyakran elfeledkeznek Kiállítás a 35 év történetéből rendezett tábor tartalmas szórakozást nyújtott a részt­vevőknek. felnőttnek, gye­reknek egyaránt. Maczkó Zsuzsanna táborvezetö, és a szervezők mindent megtet­tek azért, hogy a jutalom­táborozás minden tagja arról, hogy a vízben időseb­bek is úsznak. Ne feledkez­zünk meg arról sem, hogy az udvariasság a vízben is kötelező. A strandfürdő területének tisztaságára úgy vigyázzunk, mint saját otthonunk rend­jére. Ne dobáljuk el a hul­ladékot, ételmaradékot, gyü­mölcshéjat, stb. A szemetet gyűjtsük műanyag zacskóba (vagy csomagoljuk papírba), és helyezzük a szeméttáro­lóba. így távol tartjuk a le­gyeket és más rovarokat, s egyúttal szaporodási lehető­ségüket csökkentjük. A tisz­ta, kulturált környezet kel­lemesebbé teszi a pihenést mindenkinek. A zajártalomról sokat hal­lunk mostanában. Rontja egészségünket, károsítja ideg- rendszerünket. A hangos rá­diózás, harsogó beszéd, a „mosdatlan” társalgási for­ma, a virtuskodás zavarják a pihenni, kikapcsolódni vá­gyókat. Jó volna, ha erről a témáról a szülők beszélget­nének a tizenéves (és hu­szonéves) gyermekeikkel. Strandon lehetőleg ne fo­gyasszunk alkoholt. Nem­csak azért, mert az alkohol a szervezetben csökkenti a fürdőzés egészségre gvako­• i i kellemes élményekkel tér- i jen haza. Négyszázötven úttörő, közöttük a külföldi- i ek is korábbi jó munkájú- i kért a jubileumi táborban J zárták az idei úttörőével. *i i i i i rolt kedvező hatását, hanem azért sem, mert az alkohol hatása növeli a balesetve­szélyt. Fogyasszunk limoná­dét. gyümölcslevet, tejet, vagy üdítő italt. Ajánlatos elkerülni a strandolást, ha bőrünkön va­lamilyen sérülés van. mert ez a fertőzés kapuja lehet. A strand vize baktériumokat tartalmaz, s ez veszélyt je­lenthet a szervezetünkre, ha testünk nyálkahártyájával érintkezik. Ne menjen kö­zös fürdőbe, strandra az sem, aki bőrbetegségben, vagy gombás fertőzésben szenved, amíg betegségét meg nem gyógyították. Nem szabad olyan kisebb állóvízben fürödnünk (a gyermekeket se engedjük ott fürödni), amelybe állatok is beigazolnak, mert az álla­tokról vízbe kerülő kóroko­zók az embert is súlyosan megbetegíthetik. A fiatalok szép, izmos alakja jól érvényesül bikini­ben — de egy bizonyos kor után már nem előnyös a két­részes fürdőruha. Fs egy bi­zonyos súlyhatár felett sem. A kulturált strandolás fontos egészségügyi és szépségápo­lási szabálya: napozáshoz használjunk fényvédő szere­ket. A „pecsenyepirosra” sült bőr se nem szép. se nem egészséges. F. K. A strandolás kultúrája A Fórumon kérdezték Hol egyen nyáron a gyerek? A Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiója június 29-i Fórum műsorának témája megyénk idegenforgalma volt. Az idegenforgalomhoz szorosan kapcsolódó, hogy milyen a vendéglátás színvo­nala. A műsor egyik részt­vevője, dr. Sugár János, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat igazgatója, most la­punkban válaszol az elhang­zott kérdésekre. — Nyáron a vakációban be kellene vezetni az éttermek­be az olcsóbb, vitamindús összeállítású gyermekmenü­ket. Így sok munkában levő szülő gondja oldódna meg — javasolta egy miskolci asszony levelében. — Melegkonyhás létesít­ményeinkben mindenhol elő­fizetéses rendszert vállalunk a másodosztályú és elsöosz- tályú éttermeinkben. Az ér­deklődő nyitott kapukat dönget, hiszen gyakorlatilag megoldott a nyári gyermek- étkeztetés. Az árakról an.v- nyit, hogy a mindenkori alap- anyagárakhoz kell igazod­nunk. A kimondottan aján­lott gyermekmenük árai 20 forint 50 fillértől 28 forintig terjednek. Még egy érdekes­ség: Miskolcon az Avas-dé­li Ifjúság étteremben 2000 gyermek részére tudnak na­ponként főzni. Az igények nyáron elenyészőek. Naponta átlagosan 30-an veszik ezt a lehetőséget igénybe. — A Majális-parkot sokan keresik fel. Innen indul az 5-ös jelzésű autóbusz is. Miért nem létesít itt bü­fét — legalább a hét vé­gére — a Miskolci Vendég­látóipari Vállalat? — kérdez­te Marosi Géza Diósgyőrből. — A vállalat ebben az öt­éves tervidőszakban nem végéz beruházásokat, A Ma­jális-parki ellátást azonban megvizsgáljuk, s lehetősége­inkhez képest valamilyen módon megoldjuk a szomba­ti és vasárnapi vendéglátást ezen a területen, ha erre lesz megfelelő igény. — Miért nem lehet fagy­laltot, virslit, hűsítőt kapni a Búza téren? Nem érné meg a Miskolci Vendéglátóipari Vállalatnak, ha ilyen pavi­lont, vagy pavilonokat állí­tanának itt fel? — kérdezte Kazincbarcikáról Némethi Lajos. — Az előbbiekben utaltam rá, hogy a vállalat ebben az ötéves tervidőszakban nincs abban a helyzetben, hogy beruházásokat valósít­son meg. Közreműködni azonban tudunk. Hamarosan megkeressük a Volán és az Utasellátó Vállalat illetéke­seit ebben a témában, s ha biztosítanak számunkra le­hetőséget, úgy elképzelhető, hogy lesznek a Búza téren ilyen pavilonok. — Elkészült a tapolcai Park motel, de a környéke vendégriasztó. Törmelékhal­mokat, szemetet lát az, aki erre jár. Kinek a feladata, hogy azt eltakarítsák, és milyen új szolgaitatást kap­nak a motel vendégei? — kérdezte egy közelben élő tapolcai lakos. — A motel nyugati olda­lán a napokban történik meg a területrendezés és hama­rosan a keleti oldal képe is megváltozik. Itt a felvonulá­si épületet lebontjuk és parkírozót építünk. A léte­sítmény nem régen készült el, s természetes, hogy a következő hónapokban meg­történik majd itt a fásítás, parkosítás. A motel a ha­gyományos szolgáltatások mellett teniszpályával, teke­pályával és különféle szóra­kozási lehetőségekkel várja majd az ide látogató ven­dégeket — elfogadható ára­kon. — Miért nincs Miskolcon kerthelyiség? Valamikor a varosban több ilyen szóra­kozóhely volt, mint például a belvárosi sörkert, a Rozsa­kért. Budapesten a presszók elé asztalokat knak ki. Varható-e Miskolcon is ha­sonló intézkedés? — kérdez­te Kozma László miskolci lakos. — A kerthelyiségek hiánya csak a belvárosban okoz gondot. Tudott, hogy a bel­városi fejlesztések az eltelt években sok kerthelyiseget szüntettek meg. Ez ellen nincs mit tenni. Meg kell jegyezni azonban hogy a vállalat 17 üzlete rendelke­zik nyitott kerthelyiséggel, vagy terasszal. Némelyik kettővel is. Ezek a vendég­látóhelyek népszerűek A belvárosban gyökeres válto­zás a közeljövőben nem várható. Székeket kitenni nem tudunk az egységek elé, hiszen erre nincs lehe­tőség helyhiány miatt. Sok­szor a fagylaltot árusító pult elhelyezése is gondot okoz. A tervek szerint a jövőben Miskolc főutcája sétálóutca lesz. Konkrét terveink ter­mészetesen még nincsenek, de elképzelhető, hogy a bel­város rekonstrukciója után sok, a Széchenyi utcán levő vendéglátóipari egység büsz­kélkedhet majd kis, hangu­latos utcai elárusítóhelyek­kel. Pusztai alvi Tivadar j

Next

/
Thumbnails
Contents