Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-13 / 137. szám
1981. június 12., péntek i ESZAK-MAG^ARORSZAG 4 V égei, ért az ünnepi köinyvhét. Záporeső verte a sátrakat a nyi- | táskor é:s a záráskor, közben í meg néfcány olyan kánikuiai nap adódott, amilyenről csak a főídényben a Balatonon ; üdülők álmodhatnak. A könyv boil tok ban még most készítik .a számadásokat, milyen is volt a forintbevétel tükrébema könyvhét, mit hoztak vissza, az alkalmi árusok, mit n'iutast az ünnep gazdasági mérlege. Annyi már most is tudott — s ezt nemcsak a boltok vezetőitől lehet tudni, hanem az érdeklődő, nyitott szemű járókelő, bolti bön- i gésző a hét közben is észrevehette , hogy egyes könyvhéti művek nagyon hamar elfogytak, szinte a könyvhét nyitásával egy időben. (Ennek oka, hogy a gyakorlott vásárló — s szerencsére ; egyre töbib az ilyen! — már ! jóelőre kinézi, illetve kiválogatja, miket is szeretne megvásárolni állandó boltjában, vagy bizományosánál a könyvhéten, listát ír össze, : előjegyeztek s azonnal haza- ; viszi, amint Sehet a választott ; könyveket.) A kiadási pél- i dányszám alacsony-e, vagy a vásárlói igény, a kereslet magas, nehezen dönthető el, ám az évek óta hasonlóan je- , lentkező kereslet arra utal, hogy a példányszámoknál lehet valami baj. Tény, hogy azonnal elfogytak például az antológiák — Körkép, Szép : versek, Rivalda, írószemm,! stb. —, Moldova György, Her- , nádi Gyula, Kolozsvári Grandpierre Emil és mások l szépprózai írásai, Bárczy Já- I nos Zuhanóugrása, elfogyott I A zene könyve (pedig igen ! magas volt az ára!), a Gyermek születik című ismeret- terjesztő könyv és a száz ünnepi kiadványnak talán több mint a fele. És fogytak a korábban megjelent kiadvá- \ nyok is. Például utcai sátorban láttunk két és íélszáz forint körüli árú művészeti albumot vásárolni, s mint hallottak, igen sok értékes I album, és egyéb magas árú \ könyv »talált az utcán is gazodéra. A könyvhét másik „vonulata” az olvasó és az iró, megiaez irodalom találkozása, azaz < az olvasáson kívüli, a ssemélyes találkozás. Nos, a hrwatalös program Borsodban mintegy harminc író részvételéit hirdette ilyen alkalmakra. Évek óta visszatérő gondolat: vajon nem íormá- lis-eiaz olyan író—olvasó találkozó. amelyen nehezen összeverbuvált „érdeklődők” feszengenek ? Vagy, ha az író- vendég kétórás eltérésekkel futószalagon taláJkozgat olvasóival, ha két nap alatt hat-nyolc helyen ápolja a kapcsolatokat, ha végigszáguld; egy járáson stb.? Voltak jól sikerült találkozók, például Bárczy János ózdi találkozójáról csupa elismerő megnyilatkozást hallottunk. Ugyanakkor sok volt a szokványos, a statisztika kedvéért való. És akadt értesülésünk. szerint nem egy félre- síkiatt gondolatcsere is. (A közművelődési életben a racionálisabb szervezésre buzdítanak gazdasági körülményeink. Nem pazarlás-e erővel, idegekkel, pénzzel, nem az értelmes és tartalmas találkozók ellen dolgozik-e a sok erőltetett találkozás? Nem ésszerűbb-e a „kevesebbet, de tartalmasabbat” elv követése?) Alighanem a könyvhét kereskedelmi céljai valósultak meg jobban, mint az ünnepiek, a könyvforgalmazási terveken kívül eső társadalmi-közművelődési programok. Tisztelet a néhány jól sikerült és valóban tartalmas találkozásnak, de értesüléseink szerint az összképre nem a teljes siker a legjellemzőbb. Jó, hogy a vendégek között volt négy ma is borsodi író, meg további hat-hét, aki innen származott, vagy ide kötődött, de az nem jó, hogy nem akadt olyan kiemelkedő könyvheti esemény, amely akár a járás határán is túl hangozhatott volna. A könyvhét előkészítésében — ha jól számoltam — tizennégy főhatóság, társadalmi szerv és vállalat vett részt országos szinten, könyvtárosok és könyvkereskedők, köz- művelődési dolgozók serege dolgozott rajta a megyében. A könyveladáson kívül eső eredmények aligha állnak arányban a tervekkel, a befektetett munkával. Még ha számszerűleg sok találkozót is lehet regisztrálni. Jövőre újra lesz könyvhét Szolgáljon tanulságul az idei. Bcuedek Miklós ' Szökőkút Újabb szökőkúttal gazdagodott Miskolc városa. Kovács Ferenc szobrászművész alkotása a II. Rákóczi Ferenc megyei Könyvtár előtt került felállításra. Fotó: Laczó J. feledy spa rajzai Salgótarjánban Salgótarján, a Magyar Képzőművészek Szövetsége Észak-magyarországi területi Szervezetéhez tartozó Nógrád megye székhelye lesz a jövőben az északi megyék rajzművészetének otthona, bemutatkozási helye. A hagyományos miskolci Rajzok című kiállítás is oda költözött át. Ezen túlmenően a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum sorozatot indít, amely a mai magyar rajzrcűveszet legjelesebb művelőit mutatja be. E sorozatot Feledy Gyula Kos- suth-díjas grafikusművész rajzainak kiállítása nyitja. Or. SzegilGngi: A Miskolci Nemzeti Színház műsoron levő Egy szerelem három éjszakája című musicaljében bravúros beugrással vette át — a családi A salgótarjáni kiállításon Feledy Gyula nyolcvannál több tusrajzát állítja ki az utolsó három év terméséből, s a kiállítandó művek döntő többsége ott kerül először közönség elé. Ezek részben tanulmányok, részben önálló rajzok és itt látható a Változatok a Hollókői Pietára című sorozat tizennyolc darabja is. A kiállítást június 13-án délelőtt tizenegy órakor nyitja meg a Nógrádi Sándor Múzeumban dr. Miklós Pál, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója. Saliós Gábor haláleset miatt távollevő — Simon Györgytől dr. Szegi- longj törvényszéki bíró szerepét Saliós Gábor. Kitűnően illeszkedett játékával a már összeszokott együttesbe. Értékeink védelmében Bár megyénk különböző j részein bőséggel láthatunk műemlékeket, műemlék jellegű épületeken, Miskolc mégis i az egyiki legszegényebb város i ezen a téren. Mindössze hat- f van műemléki védettség alatt ; álló épülete van. Éppen ezért, j különösen fontos, hogy a már i feltárt, meglevő értékeinket óvjuk a pusztulástól. I Miskolc műemlékeiről, közülük is ;a két legjelentősebbről, a napokban tartottak érdekes és értékes előadást az MTESZ-székházban. Á diósgyőri várról és a pálos kolostorról, valamint a görögkeleti templomról és környékéről. Sajnos, ez idáig az volt a gyakorlat, hogy ahol nem tudták biztosítani a műemlékek fenntartását, ott törölték ezeket a megóvandók listájáról. Számos műemlék esett áldozatul a szanálásoknak is. Ha már korábban is azt az elvet valljuk, amely a közeljövő jelszava, és amely szerint a rekonstrukciós és meg- tartásos építési forma kerül előtérbe, akkor bizony számos értékes leletet menthet- ) tünk volna meg. i A diósgyőri vár, elsőrendű műemlékeink közé tartozik. Az építmény, belső akusztikája kiválóan alkalmas hangversenyekre, amelyet igyekszünk is 'hasznosítani napjainkban. És még mindig tartogat számunkra lehetőségeket, hiszen a vár keleti oldalán akár szabadtéri múzeum kialakítása is elképzelhető. Hasonlóan értékeink közé tartozik, az innen nem messze levő pálos kolostor, amellyel már az 1700- as években készült térképeken is találkozhatunk. A pálosok az 1300-as esztendőkben telepedtek meg Felső- győrben. Hozzájuk tartozott a Szinva völgye, ahol az első szőlőültetvényeket telepítették, és a Barát-hegy. Az itt található régi borház — a szakemberek véleménye szerint — átalakításával hangulatos zöldvendéglő és kellemes környezet várná az ideérkezőket. Sajnos a pálosok címerét már csak fotókon tekinthetik meg az érdeklődőit, amelyen a csőrében kenyeret tartó holló látható. Ugyancsak ennek a kolostornak a tulajdonában volt egykor a Boldog- asszony szobra, amely ma a diósgyőri plébánia és templom előtt látható. Nem mesz- sze a kolostortól volt a malom, amelynek sorsáról azt mondják: a műemlékek elleni merénylet klasszikus példája. A malom ugyanis az 1976 —77-es telek után egyszerűen eltűnt, falai .szétmállottak ... A pálos kolostor, amelynek ásatását az 1970-es évek elején végezték, a diósgyőr- majláthi új lakótelep közepén látható. Jóllehet még nem a megtalált leletek teljes sora, hiszen még további feltárás szükséges. A város egyik legforgalmasabb pontján levő görögkeleti templom, ugyancsak számos értéket őriz. A XVII —XVIII. században idetelepült görögöknek emlékei szinte egyedül itt találhatók. A templom közelében, a látottak azt bizonyítják, talán a pusztulásra ítéltetettek között szerepel a parókia épülete is. Az északi oldalon levő, egykori ispotály például, nem is szerepel az ötvenes évek elején készített műemlékek listáján. A város úthálózatának fejlesztésével a hatalmas értékű ortodox gyűjteménnyel rendelkező templom és a mellette levő épületek az eddiginél jobban a figyelem középpontjába kerülnek. Ez önmagában is indokolja a parókia és az ispotály omladozó falainak megmentését, helyrehozatalát, nem beszélve arról, hogy a falújításnak nemcsak a városkép, hanem a műemlékvédelem szempontjából is nagy jelentősége van. Monos Márta A Klinkó-hagyaték kiállításával m Múzeumbaráti kör alakúit Patakon A hetvenes évek végén adományozta a sárospataki alma maternek a miskolci születésű, volt pataki diák, Klinkó József képzőművészeti gyűjteményének egy jelentős részét. A tanítóképző főiskola hagyatékául jutott festmények, grafikák — kiegészülve jelenleg magánszemélyek birtokában levő alkotásokkal — most kiállítássá szerveződték, s beépültek a Sárospataki Képtár nagyközönség elé tárt gyűjteményanyagába. Mint ismeretes, 1968-tól datálódik az iskolavárosban a valaha itt tanult diákok — vagy a városhoz kötődő személyek — által felajánlott képzőművészeti anyagok gyűjtése-gondozása-kiálíítása. A Béres Ferenc kezdte adományozó sort folytatta And- rássy Kurta János, Dómján József, Klinkó József — hogy csak a legjelentősebbeket említsük —, s a város kulturális életében ez által megteremtődött a feltétele a szervezett rendű képzőművészeti hálózat kialakításának. A közelmúltig mindezt a városi tanács gondozta, sokak által várt és nagyobb távlatokat nyitó határozattal került a pataki gyűjtemény a Borsod megyei Múzeumi Igazgatóság szervezetéhez; megteremtődtek ezzel a „szakembergazdaság” feltételei. A múzeum munkatársainak avatott munkája biztosította most, hogy a Klinkó-gyűjte- mény is a nagyközönség elé kerüljön-kerülhessen. A kiállítás megnyitásán dr. Károly István, a tanítóképző főiskola főigazgatója méltatta a hagyaték jelentőségét, s ennek beépülését Patak képzőművészeti életébe, hangsúlyozva a már meglevő és áz iskolaváros tulajdonában — pontosabban a múzeumi hálózat — birtokában levő képzőművészeti anyagok bemutatását; a kiállítások jelentős szerepét a vizuális nevelésben. A kiállítás megnyitójához kapcsolódva egy — a jövő szempontjából nagyon lényeges — eseményre került még sor. Meghívottak jelenlétében alakuló „ülést” tartottak a Sárospataki Képtár múzeumbaráti körének tagjai. Az egyelőre szűkkörűnek nevezhető kör megjelent képviselői eiőtt dr. Szabadfalvi József megyei múzeumigazgató vázolta a működés céljait, hangsúlyozván, hogy nem a formaságnak áldozva van szükség e pártoló és gazdai figyelmű társaságra, hanem azért, hogy a képtár egész tevékenysége nagyobb hatókörű lehessen, hogy az eddigi helyi igyekezet megsokszorozódhassák, hogy a megváltozott jogi körülmények között felerősödjék az eddigi ügyigyekezet. Támogató, szervező és propagáló tevékenységre kell hát szövetkezniük mindazoknak, akik e kör tagjai lesznek. Arra is szükség van — hangsúlyozta dr. Szabadfalvi József —, hogy a képtár, most már a múzeum egyik „kihelyezett” bázisaként — regionális feladatokat is magára vállaljon, nevezetesen : figyelme fókuszát tágítani kell. hiszen Erdőbényén például kisgaléria működik, a pácini kastélyban közönséget váró aryagok vannak, s a nem távoli jövőben a szomszéd város Sátoraljaújhelynek is megvan a reménye, hogy múzeuma legyen; igen fontos tehát a kisugárzóhatás ... A baráti kör alakuló ülésén többen is e szándék erősítéséről biztosították a múzeum szakembereit, s támogatást ígértek a törekvésekhez. Ebbe tartozik, hogy patakiak azt is szeretnék, ha az országos hálózatba az eddiginél erősebb szálakkal kapcsolódna be a képtár. Erre adottak a lehetőségek. A megalakult múzeumbaráti kör elnöke Béres Ferenc lett, aki ez alkalommal is aláhúzta annak a jelentőségét, hogy ez a képtár adományokból jöhetett létre, s ennek alapján tartotta fenn magat. Megelégedéssel nyugtázta, hogy az anyag immár a múzeum kezelésében és gondozásában van, mert ez biztosíték arra, hogy a meglevő értékeket megfelelő rendbe tudják ' sórolni, s gondoskodnak „élővé” válásáról, vagyis rendeltetésének megfelelően közönségközeibe hozzák azokat. A kör titkári tisztét a képtár mindenkori vezetője látja majd el — jelenleg Bán András művészettörténész —, aki gondoskodik _a múzeumi hálózat egészében a profilkialakításról. Bán András a messzibb jövő terveiről szólva a lokálpatriotizmus városhatáron túlra „emelésének” szükségét hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a képtár feladatának tekinti, hogy a kortárs művészet otthona legyen, s figyelmét az országhatáron túlra, mindenekelőtt a környező országokban élő képzőművészek munkásságára is kiterjessze. (t. n. j.) Ismét szabadtéri hangversenyek Muzsikáló udvar Mozart- és Schuberl-műveket hallhatunk ezen a nyáron a Muzsikáló udvar koncertjein, a Miskolci Szimfonikus Zenekart — az elmúlt évadhoz hasonlóan — ismét fiatal karmesterek dirigálják, tehát folytatódik az a kezdeményezés, hogy tehetséges, ifjú muzsikusok zenei felfogásában lesz módunk megismerni a zeneirodalom népszerű, vagy épp névtelensége okán vonzó darabjait. A hangversenyekre péntek esténként, a Kossuth Művelődési Ház udvarán (ha esik az eső. akkor a színházteremben) kerül sor. Az első koncert épp egy héttel ezelőtt vol t. A Muzsikáló udvar ma esti programjában Mozart A-dúr szimfóniáját és D-dúr fuvolaversenyét, valamint Schubert IV. szimfóniáját hallhatjuk. Vezényel Török Géza. fuvolán közreműködik Gyöngyösi Zoltán. A hangverseny 19 órakor kezdődik. n. Sz. e. AUTÓTULAJDONOSOK, FIGYELEM! Az Atkrmi Biztosító és a BŐSZ megyei Szervezete f. év juries 13-ón, szombaton 8-tól tó óráig a CASCO-biztosfiosso! rendelkező autótulajdonosok részére az otábbi INGYENES SZOLGALTATASOKAT nyújt jo: — motordiagnosztika — fényszóró-beállítás — CO-mérés — fagyállómérés — szaktanácsadás Ebben az időpontban az Állami Biztosító Gépjárműkár-rendezési Fiókja is ügyeletet tart, teljes körű kárrendezéssel áll ügyfelei rendelkezésére. Helye: ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ GÉPJÁRMŰ KAR-RENDEZÉSI FIÓKJA MISKOLC, Kiss Ernő u. 5. sz.
