Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-10 / 134. szám

1931. június 10., szerda CSZAK-MAGYARORSZÁG 3 ­Igazodva a fogyasztói igényekhez tóéi az UNIVŰZ-rói Az építkezések iparszerüb- bc tételére, a kivitelezési ha­láridők csökkentésére hozták leire az előre gyártott vázszer­kezeteket, köztük az univer­zális felhasználású, többszin­tes UNIVÁZ-szerkezetek Az első UNIVÁZ-ból készült diákkolfégiumot a miskolci Nehézipari Műszaki Egyelem területén építették hazánk­ban, amit az elmúlt másfél évtized alatt négyezer külön­féle építmény követett. Ma már az UNIVÁZ a legáltalá­nosabban használt, többszin­tes épületszerkezet. A fejlesz­tések során a külső térelhatá­rolás is megoldást nyert a szendvics-rendszerű falpane- lokkal, s födémszerkezete a hagyományos, vagy az új, va­kolást nem igénylő körüreges födémpanelokkal egyaránt építhető. Minderről tegnap, június Sí­én a Beton- és' Vasbetonipari Müvek alsózsolcai gyárában „Az UNIVÁZ többszintes váz­szerkezet szerepe a hazai épí- tésiparosításban, a szerkezeti rendszer fejlesztése a VI. öt­eves tervidőszakban” címmel tartott ankétem hallottunk. Az Építéstudományi Egyesülés elöregyárlási-, illetve tartó­szerkezeti, valamint a mis­kolci regionális csoport közös rendezvényén az ország leg­különbözőbb helyéről vettek reszt az UNIVÁZ tervezésé­ben, kivitelezésében és a be­lőle készült létesítmények be­ruházásában érdekelt szak­emberek. A cél pedig a köl­csönös tapasztalatcsere volt' — mint azt megnyitó beszé­dében Márkus Miklós, a BVM vezérigazgató-helyettese is hangsúlyozta —: a kivitele­zők, a tervezők, beruházók ismerjék meg és alkalmazzák a gyár korszerűsített termé­keit, a gyártó ugyanakkor ér­tesüljön az igényekről, illet­ve a kéréseket a gyártás so­rán hasznosítsa. Az UNIVÁZ 15 éves múlt­járól Ozvári György, a gyár műszaki igazgatóhelyettese tartott diafelvételekkel jól il­lusztrált előadást. Mint mon­dotta, jelenleg 24 vázszerke­zeti rendszer ismert hazánk­ban, ezek fele szilikát bázisú, s az utóbbiak 40 százalékát az UNIVÁZ képezi. Kezdetben csak vázszerkezetet és födém­panelt: gyártottak Alsózsol- cán, majd a változatos kikép­zést lehetővé tevő homlok­zati falpanelek is megjelen­tek. Üj korszakot jelentett a vakolatmentes födémpanelek előállításának megkezdése. Napjainkban a- gyár terme­lésének 14—16 százalékát te­szi ki az UNIVÁZ, melynek jelentősége a jövőben még fokozódik. Iskolák, óvodák, bölcsődék, éttermek, munkás- szállók, irodák, kórházak, üzletek, lakóépületek, szállo­dák építésére egyaránt alkal­mas az UNIVÁZ, s ez magya­rázza az elterjedését. Továb­bá használatának előnyei: gyorsan, egyszerűen szerelhe­tő, viszonylag olcsó, kis élő­munka-igényű, különösebb szaktudást nem követel. Az elmondottakat alátá­masztotta a kivitelezés részé­ről Kerekes István, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki igazgatóhe­lyettese. Ezután Holló Csabá­tól, az ÉSZAKTERV irányí­tó-tervezőjétől arról hallot­tunk, mit tesznek a szerkezeti rendszernek építési rendszerré való kifejlesztéséért. Kapcso­lódott hozzá Purszki Sándor, a gyár fejlesztési mérnöke, aid a fejlesztés eredménye­ként a közeljövőben megjele­nő újabb elemeket ismertette. A lényeg: várhatóan 1983-tól térnek át Alsózsolcán a kor­szerűsített termékek gyártá­sára, amely messzemenően igazodik az igényekhez. A rendezvény keretében a jelenlevők gyárlátogatáson vettek részt, és megtekintet­ték a korszerűsített UN1- VÁZ-elemekböl összeállított termékbemutatót ff. M------------------------------------------------—----------------------­K étnapos program Borsodi veppari npok M borsodi műszaki Íretek gazdag rendezvénysorozatá­nak részeként kerül sor júni­us 10-én és 11-én a borsodi vegyipari napok megrendezé­sére. A programról tegnap délelőtt az MTESZ-székház- ban Szilágyi Gyula, a BVK kutatási főosztályvezetője, a Magyar Kémikusok Egyesü­lete megyei szervezetének el­nöke adott tájékoztatót. Elmondta, hogy a két nap alatt tizenhat előadás hang­zik el, és ezek szinte kivétel nélkül a vegyipari termék- szerkezet korszerűsítésével foglalkoznak, illetve ahhoz kapcsolódnak. A borsodi vegyipari napok kétévenkénti megrendezéséről, mint ahogy Szilágyi Gyula mondta, 1957- ben döntöttek, és azóta sokat változott a vegyipar szerepe, jelentősége Borsodban. Ezt jól tükrözi a rendezvények témáinak megválasztása is. Az alapvető céltól azonban nem távolodlak el: a borsodi vegy­ipari napok fórumot biztosí­tanak az új vegyipari kutatá­si és gyakorlati eredmények közreadásához, szakmai be­mutatkozást nyújt a fiatal szakemberek számára. A rendezvény túlnőtt a me­gye határain, hiszen a BVK, a TVK, az ÉMV szaktekin­télyei, kutatói mellett a Bu­dapesti Vegyiművek képvise­lője is szót kér, részt vesz a vegyipari napok munkájában dr. Bontó László, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője, a vegyipar termékszerkezete korszerűsítésének egyik leg­jobb ismerője is. Szó lesz a vegyipari napok előadásain arról is, miként lehetne a leggyorsabban ter­melésbe fogni a legújabb ha­zai kutatási eredményeket, hi­szen napjainkban még a leg­korszerűbb termékek értéke­sítése is gondokat okoz. Le­hetőség nyílik az elért ered­mények ismertetésére, és —- mint ahogy a korábbi rendez­vények története tanúsítja — sok új gondolat indulhat in­nen ígéretes útjára. A második napon, mintegy záróeseményként kerül sor a kerekasztal-beszélgetésre, ahol összegzik majd a két nap munkáját. A vegyipari szakemberek várakozással tekintenek a kétnapos prog­ram elé, amely ma délelőtt 10 órakor kezdődik az MTESZ- szék házban. Epvittmiködés a járműiparban A MOGÜRT külkereske­delmi vállalat jugoszláviai partnerével 40 millió dollár értékű szerződést írt aló kü­lönféle jármű-részegységek, alkatrészek és mezőgazdasági gépek idei kölcsönös szállítá­sára. A magyar exporttételek között Rába teherautóalvá­zak. motorok, futóművek és részegységek (keréktárcsák és légrugók) szerepelnek, míg az importoldalon sokféle jármű­ipari alkatrész, például ada­golók, fúvókák, hűtök, du­gattyúk és csapágyak talál­hatók. Folytatódik a japán Wonda-licenc alapján készü­lő háztáji kistraktorok és a hozzá csatlakoztatható mun­kaeszközök importja is. fiba! a víz- és készül... A miskolci MEZŐGÉP Encsen levő l-es szómé Gyúróban készülnek a különböző típusú víz- és olajhűtök. A képen: Bacsó Árpád az MTZ-traktor hűtőjén a felső vizszekrény rászerelését végzi. Az üzem­ben egy nyolcórás műszak alatt kb. 30 darab termék készül eh Rét vápt, m csapat találkozása fPVrbtfirtrk «z I. otxkrkriW) Ixtovamérököt ré, akik meg­teremtették a sikeres lyukasz­tás feltételeit. Tíz kilométer hosszú mérési pohgont vezet­tek. Két:, oldalt vezetett, kap­csolódó mérés indította a ke- reszfcvégatot, s a rendkívül pontos mérések, számi iáso-k eredményeként, 10 centimé­teren belül, irányban és szint­ben találkozott a két vágat. Monos János, a Borsodi Szénibányák Vállalat vezér­igazgatója megköszönte a két munkacsapat helytállását, s utalt rá, hogy a kihajtott vá~ gaitremfKaer immár ‘tehetősé­get ad a pucoofoi térségben levő szénvagyon kinyerésére. A műszaki fel tételek adottak | ahhoz, hogy a Pufcnoki Bánya­üzem 1984-re elér je az évi egymillió tonna termelőkapa­citást, a későbbiekben pedig meghaladja azt A munkasi kenhez gratulált a helyszínen tartózkodó öt. Havasi Béla, a megyei párt­bizottság titk ára, aki a párt- bizottság nevében elismerését, fejezte ki, és köszönetét mon­dott a bámyászoteraaik. Szarvas Fóti: UcrÁ Jkktsef SzéübíEjrcsfp-liotaiÉsok A vonatkozó államközi megállapodás keretében sike­resen működnek együtt a Kő­olaj- és Földgázbányászati Vállalat, illetve a jugoszlá­viai Nafta Plin szénhidrogén- kutatói. A megállapodás sze­rint az országhatár mentén, vagy annak közelében vég­zett .vzénlmti-i;»gén-R^fe^9ok műszaki, geológiai adatait kölcsönösen egymás rendel­kezésére bocsátják. Az infor­mációcserével jelentős költ­ségcsökkenést érnek el mind­két ország szén hidrogén-ku­tatói. az iparvállalatok helyzete Ipari üzemeink termelési feltételei, illetve értékesítési lehetőségei az elmúlt hónap­ban sem javultak számotte­vően. Az árbevételek kismér­tékű növekedése nagyobb­részt a belföldi eladások bő­vülésére enged következtetni, így az export-kiszállítás to­vábbra is elmarad az elő­irányzattól. A nem rubel el­számolású kivitel növekedé­sét főként az igen mérsékelt világpiaci kereslet és az ala­csony árak akadályozták. Különösen megcsappant a megye exportja az elmúlt évihez képest a kohászati és vegyipari termékekből, annak ellenére, hogy egyes termé­kek piaci pozíciója az elmúlt hónapban valamelyest javult. Általában alacsony ár­színvonal jellemezte a leg­több piacot. S bár bizonyos vegyipari termékek árét illetően kisebb mérvű javulás érzékelhető, az első negyed­év elmaradását nem sikerült ellensúlyozni. Sőt, a kohászat­ban tovább csökkent a ter­melés. Ami az egyes ágazatok termelését illeti, eléggé eltérő kép rajzolódik ki. Például a kohászati termékekből, a nyu­gat-európai vásárlások nagy­arányú csökkenése és az irá­ni export felfüggesztése mi­att: több tízezer tonnára tel ve­tő az exportban keletkezett kiesés. A vegyipar, a-kttbászattwt együtt döntően meghatározza Borsod exportjának alakulá­sát. Ez a két ágazat adja ugyanis a megye kitételének: a kétharmadát Nagyon fon­tos tehát, milyen eredménye­ket tudunk felmutatni az ex­porttervben foglalt mennyi­ségi és gazdaságossági köve­tel rnények teljesítésében. Min­denesetre örvendetes, hogy a két nagy vegyipari vállalat a BVK és a TVK egyaránt fe­lülmúlta a májusra előirány­zott termelési értéktervét. A BVK a kínálkozó exporttehe­tőségek kihasználása érdeké­ben elsősorban a műtrágya- termelését fokozta, míg a TVK-ba.n a magasabb l'eldol- gozottságú termékek (mű­anyagok) gyártását növelték. Az export alakulását, illetve gazdaságosságát tekintve is nagy szóródás tapasztalható. Ennek változatlanul a legfőbb oka a piaci kereslet lanyhu­lása és a csökkenő árak, ame­lyekkel sajnos az elkövetkező hónapokban is számolnunk kell. Kedvezőbb helyzetben ra*i megyénk építőanyagipara, amelynek árbevétele, az érté­kesítési feltételek javulása eredményeként meghaladja a tervezettet. A két legjelentő­sebb iparágban: így a tégla­iparban például — a tervhez kepesl mintegy 6 százalékkal több építőanyagot sikerült el­adni, a kőbányászat pedig csaknem 5 százalékkal szár­nyalta túl az első 5 hónapra esedékes árbevételi előirány­zatát. Nem kevésbé fontos, hogy a külpiaci kereslet élén­külése eredményeként az ept- tőanyagipar exportja kétsze­rese az elmúlt ev hasonló időszakában elért teljesítes- nek és az időarányos terotoe» szereplő értéknek. A fenti példákból is WWt­nik, nincsenek könnyű beír-; »estben megyénk ipari vaflaAa- teú. Ez abból is fakad, hogy egynémetyik gaadáSbodó- egy­ségben még mindig keces a* új, * nem rubel elszámolás« relációban kedvenö fettételek - kei értékesíthető termékek száma. A jövőben pedig sva­im tani kell rá, hogy gazdál­kodásunk eredményességéi versenyképességünk szwrei*- nala még inkább megható- ­rozza. I— V Növényvédő szerek Sajóbábonybói Évente egymilliárd forint értékben készít különféle nö­vényvédő szereket, a hazai mezőgazdasági üzemek szá­mára az Északmagyarországi Vegyiművek, az AGRO- TRÖSZT-tel megkötött szer­ződés alapján. A három évre szóló szerződés lehetővé te­szi. hogy a sajóbábonyj gyár­ban a különféle gyomirtó szereket és csávázószert elő­állító berendezéséket égés» évben teljes kapacitással üze­meltethessék, és így 1983 ré­géig évente több mint 45<Ht tonna növényvédő szert gyárt­sanak. A szezonális munká­ról a folyamatos termelésre való áttéréssel jelentős menv- nyiségű tőkés importtól men­tesítik a népgazdaságot, sőt, a gyár exportját is növelhe­tik. Láthatáron az aratás Zökkenőmentes terményfelvásáriást ígér a gabonaipar A lassan már szőkütő kalá­szos táblák jelzik, hogy né­hány hét múlva megkezdődik az aratás. A nagy nyári mun­ka egyik rendkívül fontos részletéről, a felvásárlás, a gabonák átvételének rendjé­ről, lebonyolításáról tartott tegnap tanácskozást—a ter­melőüzemek illetékes vezetői­nek részvételével — a Bor­sod megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. Amint azt dr. Szabó József, a válla­lat igazgatója megnyitójában hangsúlyozta, a mór hagyo­mányos tanácskozás célja az érdekeltek kölcsönös tájékoz­tatása, az egyre javuló part­neri kapcsolatok további szi­lárdítása volt. Csordás Béla kereskedelmi igazgatóhelyettes előbb az el­múlt évi felvásárlás tapaszta­latairól, majd az idei felké­szülésről adott részletes tá­jékoztatást, Cserni lmrénc osztályvezető pedig a minta­vételek, a minősítések lefo­lyását, szabályait ismertette. Ami az idei gabonafelvá­sárlás várható mennyiségét illeti: az eddig kötött értéke­sítési szerződések, s a termés- becslések sajnos nem ígérik a tavalyi felvásárlási rekord megismétlődését. A gabona­ipar megyénkben egyelőre — júliusban és augusztusban — összesen mintegy 157 000 ton­na gabona beérkezésére szá­mít, s minden körzetben zök­kenőmentes terményfel vá­sárlást ígér. Annak ellenére, hogy a rendelkezésre álló tá­rolótér némileg bővült, s az aratás kezdetéig további 10 ezer tonnányi ideiglenes tá­rolótér is elkészül, az idén is­mét több ezer tonna, úgyne­vezett mezőgazdasági bértá­rolás megszervezése válik szükségessé. Elismeréssel szóltak az elmúlt évben több mint. 43 ezer tonna gabotta és 8000 tonna kukorica bértá­rolását a jó gazda gondossá­gával végző meaögaadaság» üzemekről, s jelezték, hogy a közeljövőben a bértárolás feltételei változnak, a terme­lőüzemek javára módosul­nak. Az aratási felvásárlási csúcsidényre a felkészülés jó ütemben folyik. Már az el­következő napokban megkez­dik a mezőgazdasági üzemek­kel a lebonyolítási szerződések megkötését. A megye 33 hely­ségében, 49 felvásárlóhelyen, 95 átvevő vonalon fogadja a vállalat a kombájnoktól, a magtisztító berendezésektől, a szárítókból érkező gabonát. Kivilágosodástól sötétedésig, sőt néhány helyen, ahol a fel­tételeket (például kellő vilá­gítást) biztosítani tudják, még éjszaka is fogadják a szállítmányokat, ahol pedig igénylik, ott a munkaszüneti napokon is lesz felvásárlás. Az átvétel tervezett üteme megfelel a betakarítás várha­tó ütemének. Az aratási csúcs­aién ylxsi napi 12 000 tonna gabonát tudnak fogadni az átvevőhelyek. Felhívták a figyelmet a gondos, a kenyérgabona mi­nőségét, sütőipari értékét nem rontó, lehetőleg 60 Cel- sius-fok alatti szárításra, va­lamint arra, hogy az üze­mekben is minden magtárat, terménytárolót idejében, s rendkívül gondosan kell fer­tőtleníteni. A szárítókkal rendelkező üzemeket felkér­ték, hogy szükség esetén le­gyenek más gazdaságok segít­ségére. A búza béltartalom szerinti, minőségi átvételének a ta­valyihoz hasonló rendjét is­mertetve, sok szó esett a ja­vító minőségű búzákról. Az elmúlt évben — a nagy remé­nyek ellenére — megyénk­ben sajnos nem sikerült a gazdaságokban ilyen, jobb áron értékesíthető búzát ter­melni. Remények ismét van­nak, hiszen a tsz-ek és álla­mi gazdaságok közel 60 ezer tonna javító minőségű búza értékesítésére kötöttek szer­ződést. Általános vélemény azonban — amint ezt a ter­melők megfogalmazzák —; hogy a „túl magas mércét” kevés helyen sikerül rnani teljesíteni. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents