Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-10 / 134. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 T. 1981. június 10., äierda Lépéshátrány Beszélgetés a IV. országos könyvtárügyi konferencia tanulságairól ,r Az elmúlt héten, június fián és 3-án rendezték meg Budapesten a IV. országos könyvtárügyi konferenciát, amely gyakorlatilag számvetés volt az 1970. decemberében tartott harmadik országos könyvtárügyi konferencia óta eltelt évtized könyvtári fejlődéséről. A könyvtárak helyzetének felmérését szolgálta, s egyt>en feladatokat is megjelölt. Különösen indokolttá tette most ezt a felmérést, hogy a vizsgálat alá vont évtizedben született meg az 1974-es közművelődési párthatározat, majd 1976- ban a közművelődési törvény. Ugyanakkor számos ' olyan nem művelődési jellegű tényező is jelentkezett, amely a könyvtáriak helyze- ■ f test befolyásolta. ! A konferencia résztvevői ' egyharmad részben könyvtárosok, kétharmad részben pedig olyan személyiségek voltak, akik tanácsok, szakszervezeti intézmények, egyéb intézmények, gazdálkodó 1 szervek vezető posztjain állnak, s így a könyvtárügyet j egy más megközelítésben érI zékelik. A Borsod megyeiek | között vett részt a kon fenen- j cián Hernádi Istvánná, a Miskolc városi Könyvtár igazgatója. Vele beszélgettünk a kétnapos tanácskozás tanulságairól. ' — Aít indokolta ön szerint c tanácskozás résztvevőinek olyan összetételét, hogy a könyvtárosok voltak kisebbségben? — Alapvetően az a cél vezethette a konferencia rendezőit a meghívásoknál, hogy mindaz, ami szóba kerül, ne csak a könyvtárosok és a jj könyvtárak belügye legyen, f hanem széles körű társadalmi i meghallgatásra és megismerésre találjon. Az elmúlt tíz év alatt a könyvtárak a tár- ■ sadalmon belül lényeges lé- i péshátrányba kerültek és fel- > tétlenül szükségesnek mutatkozott, hogy a társadalom képviselői is érzékeljék és L megismerj ék ezt a hátrányt. ' — Az utolsó konferencia Ma eltelt évtized alatt gyakorlatilag. mi történt hát a 1 könyvtárügyben? ra kész átadásra tervezett nemzeti könyvtárat immár 20 év alatt sem sikerült felépíteni, így annak hiányában pótolhatatlan értékek mehetnek veszendőbe. A VI. ötéves terv gazdasági előirányzatainak ismeretében nem számolhatunk a könyvtárügy támogatásának anyagi növekedésével, éppen ezért a helyi erők felhasználása lesz a legfontosabb út. Az információ- robbanás korában élünk, ha pedig azzal nem tudunk lépést tartani, a lemaradás behozhatatlan károkat jelenthet. Tudományos könyvtáraink felkészültsége, munkája nélkülözhetetlen a gazdasági fejlődésben, ez pedig már nem egyszerűen gazdasági kérdés, hanem politikai kérdés is. Ha viszont a tudományos könyvtárak fejlesztése kerül előtérbe, az esetleg hátrább sorolhatja a közművelődési könyvtárak ügyét. Mit lehetne hát tenni? A már említett helyi erők, illetve erőforrások, tartalékok jobb felhasználása, a párhuzamosságok elkerülése a beszerzéseknél és a szolgáltatásoknál, a jobb szervezés, a központi szolgáltatások koncentrálása, az együttműködés fokozása alapvető feladat, ugyanakkor a centralizálásnak csak akkor van értelme, ha az az eddiginél magasabb szinten valósulhat meg. Ezek a követelmények egyaránt vonatkoznak a közművelődési és a tudományos könyvtárakra. — Mi lehet az emlitett lépéshátrány alapvető oka? — Elsősorban gazdasági jellegű okokról kell szólnunk. A beruházások elmaradásáról, könyvtárhálózat lemaradásáról, ami például az új településeket, lakótelepeken, illeti, amire Miskolcon is van sajnos példa az a vasi lakótelepen. Vagy, hogy nem valósultak meg a tervezett könyvtári gépesítések, a különféle nemzetközi rendszerekbe való bekapcsolódások. Lassú a működési feltételek fejlődése, márpedig a közönség az „ínségkönyvtárba” nem szívesen megy. Ahoi jó • a szolgáltatás, a könyvállomány, otit van olvasó. Ugyanakkor a panelházakban nagyon korlátozott a saját könyvtárak fejlesztése, s ezért különösen indokolt lenne a lakótelepeken c. jó közkönyvtárak megteremtése. A lépéshátrány okai között említendő még néhány személyi fettétel, továbbá, hogy itn- már hét éve nem emelkedik a könyvbeszerzési keret, szemben a könyvárakkal. Vagy. hogy a könyvtárügy a művelődésügyön belül nem tartozik az alapellátás körébe, nem óvoda, nem általános iskola, ennélfogva bizonyos tekintetben hátrányosabb helyzetben van. — Ezek bizony nagyon nehezen orvosolható panaszok, mégis, miben látja e konferencia hasznát, illetve leszűkítve szűkebb pátriánkra, miben látja a tanácskozás tapasztalatai t ? \ — Hasznosnak keli tartanunk a konferenciát, hinnünk kell benne, hogy odafigyelnek az elhangzottakra mindazok, akik illetékesek arra, hogy tegyenek valamit. Megyei viszonylatban megvalósítandó, hogy a Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtára Eszak-Ma- gyarország ipara számára a tájékoztatás és kutatás központjává váljon. Erre már vannak is évek óta jó törekvések,‘fejlődik a kapcsolat az egyéb műszaki könyvtárakkal. A közművelődési könyvtáraknál a megyei könyvtár hálózati központ szerepe ellátásában remélhető jelentős előrelépés. Szükséges lenne a megyében egy duplumraktár és továbbfejlesztendő az egymáshoz közeli kisebb községek kö£Ös beszerzésű, folyamatosan áramolta,lőtt könyvtárainak továbbszervezése. Ez már megkezdődött, de tovább kell lépnünk. Mind a megyében, mind Miskolcon felül- vizsgálandók a szakszervezeti és a tanácsi könyvtárak, együttműködési lehetőségei és ahol ez az együttműködés már fennáll, ott is meg kell frissíteni a gyakorlatot. Egy nagyon fontos észrevétel is elhangzott a konferencián, többek között a miniszter is említette: a lépéshátrányunk egyik oka, hogy három és fél millió felnőtt nem rendelkezik 8 általános iskolai végzettséggel, s ez már paran- csolólag írja elő az iskolakönyvtárak fejlesztését. Ezt a közművelődési könyvtáraknak is segíteni kell és bizonyos jobb hozzáállás, szemléletváltozás kívánatos sok - í “lé az oktatásrügy, az iskola- vezetők részéről. Az iskolai könyvtári állományok jobban fejlesztendők, és mert az alapellátás körébe tartoznak, jobban is fejleszthetők és kiépíthetik együttműködésüket mind az iskolai, mind a köz- művelődési könyvtárak más j közművelődési intézményekkel is. & Természetesen a fentieken kívül igen sok tapasztalatot hoztak még haza a IV. országos könyvtárügyi konferencia borsodi résztvevői. A konferencia elfogadott ajánlásait egyébként a későbbiekben megküldik a fenntartó szervek vezetői nett is. BeMórk Miklós [ — A III. konferencia óta : ’ vannak kis eredmények igen | rsagy számban. Ugyanakkor egy sor olyan hiányosság je- í lentkezett, vagy tartósodott, amelyek jelentős mértékben ; veszélyeztetik a könyvtárügy ! fejlődését. Például az 1968- * ; Liszt-film * r" A napokban kezdődnek és novemberben fejeződnek be ! a felvételei az NSZK—francia—olasz—finn és magyar j koprodukcióban készülő i nagyszabású televíziófilmnek, j amely Les Preludes címmel Liszt Ferenc életéről, munkásságáról ad képet hét, egyenként egyórás folytatásban. A forgatókönyvet Marót» Lajos irta, az operatőr Kende János, a rendező Szi- netár Miklós, a fiatal Liszt Ferencet Hegedűs D. Géza, az idősebbet pedig Darvas Iván alakítja. A filmet Magyarországon, Ausztriában. Csehszlovákiában, Franciaországban, az NSZK-ban, az NDK-ban, Olaszországban és a Szovjetunióban forgatják. II ns! atyja bélyegen A szárazföldi ' közlekedés forradalmasítójára, a vasút- j építés úttörőjére, George Stephensonra emlékezik születésének 200. évfordulója alkalmából 2 forintos bélyeggel a posta. A .június 12-én megjelenő bélyeg Varga Pál grafikusművész tervei alapján több színű ofszetnyomás- sal a Pénzjegynyomdában készül 5,7 millió fogazott és 8200 fogazatlan példányban. Egy este Lady L.-nél Ma befejeződik Miskolcon a stúdiószínházak találkozója. Délelőtt 11 órakor a Miskolci Nemzeti Színház nézőtéri társalgójában szakmai vitát rendeznek A stúdiószínházak szerepe a magyar színházi kultúrában címmel, este pedig a Kamaraszínházban Jobba Gabi (képünkön) a Népszínház művésze mutatja be önálló estjét Egy este Lady L.-nél címmel. A szünidőben fi diákok foglalkoztatásáról A diákok foglalkoztatásával kapcsolatban felhívjuk a figyelmet, hogy a szünidei munkát csak azok a fiatalok vállalhatják el. akik betöltötték a 14. életévüket. Munkavállalásukhoz az iskola engedélye, a 16 évesnél fiatalabbaknak szülői írásbeli jóváhagyás is szükséges. A tanulók maguk döntik el, mennyi ideig dolgoznak. A jogszabály ezzel kapcsolatban csak azt írja elő. hogy a diákoknak a szünidőben legalább négy hétig pihenniük kell. A javítóvizsgára utalt általános és középiskolai tanulók nem vállalhatnak munkát. Amikor 1979-ben bezártak a közönség előtt az Ady Endre Művelődési Házat Miskolcon. éppen a működés 15. esztendejét „ünnepelték”. Másfél évtized ugyan nem sok idő, de ennyi is elég volt ahhoz, hogy ez a művelődési intézmény megérje az átépítés, a felújítás, korszerűsítés szükségességét. A diósgyőri városközpont kiépülése is indokolta egy, a képbe külsőleg jobban illő objektum kialakítását; ugyanakkor belső, műszaki-épületi hiányosságokat is fel kellett számolni. A művelődési ház dolgozói 1979. őszén „csomagoltak”, decemberben már teljesen üres házat adtak át — az építőknek ... Aki ezekben a napokban jár arra, mindenütt építkezési nyomokkal találkozik. A Miskolci Építőipari Vállalat dolgozói ugyan túl vannak már a munKa dandárján — „a szerkezetekkel készen vagyunk” —, akad még tennivalójuk, hogy aztán a szakiparosoknak adják át a terepei. Az szemre is látszik, hogy a korábbinál vonzöbo lesz majd ez az intézmény: hogy valójában milyen jelentős változásokat hoz az építés-átépítés, arról V aradi Lászlóval beszélgettünk. Az építkezés kezdetekor ő volt a ház igazgatója; jelenleg, az időközbeni átszervezések révén, a városi művelődési központ osztályvezetője: — Ahhoz képest, amilyen körülmények között mi az Adyban dolgoztunk, óriási változásokat hoz a felújítás. Röviden a következőkről van szó: a ház fűtése teljesen elavult volt, a környék lakói sok-sok panaszos levelet írtak ez ügyben („füstöl az Ady”); most központi fűtésre szerelték át a rendszert. Ugyancsak sok bajunk volt u vízzel, most olyan szigetelés készült, ami a talajvizet megszünteti. Teljesen felújítják a villamos hálózatot. Az épület hasznos tere több mint 200 négyzetméterrel gyarapszik a gondnoki lakás megszűnésével és a zártkerti rész meg a galéria kialakításával. Mindez azt eredményezi, hogy a nagyterem megújulása mellett több tere lesz a szakkörök, klubok műsasagi együttléteknek. Erre igen nagy szükség van, hiszen ez a művelődési ház jelentős tömegbázissal bír, már öt évvel ezelőtt közel 70 000 ember élt a vonzáskörzetében ... Hogy mikorra várható a nyitás, s a városi művelődési központ rendszerében milyen hely jut majd azAdy- nak, milyen szerepet szánnak neki, arról Halmai László megbízott igazgatót kérdeztük: — Tervek szerint 1982. augusztusában vehetik ismét birtokukba a „használók" a művelődési házat. AZ építés eddigi ütemével elégedettek lehetünk, gyakori látogatók vagyunk magunk is a helyszínen, s úgy vélem, nem lesz akadálya az említett időpont-határidő tartásának. Az Ady, mint korábban, természetesen megújult állapotában is a vonzáskörzetében élők alapellátását hivatott szolgálni elsősorban. E tekintetben tehát nem különbözik a városi művelődési központ szervezetébe tartozó többi művelődési intézményFekete zászlót lenget a szél a Miskolci Nemzeti Színház homlokzatán, a színház, a város, az egyetemes magyar színházművészet szegényebb lett egy értékes művésszel, gyászol a' színtársulat, s vele a színházbarátok sokasága: Demeter Hedvig Jászai-díjas színművész, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művésze elhunyt. Demeter Hedvig ahhoz a színésznemzedékhez tartozott, amely közvetlenül a fel- szabadulás után az ország új életével együtt kezdte meg művészi pályáját, s az az elmúlt 36 év, történelmével párhuzamosan haladt. A Nemzeti Színház nagyhírű gárdájában kezdte meg színészi munkásságát 1945-ben Gallért Endre és más nagyságok irányításával, majd a Magyar Néphadsereg Színházában működött, később több tői. Nekünk emellett arra is fel kell készülni, hogy speciális adottságait kihasználva beillesszük az összintézményi szolgáltató rendszerbe. Ilyen szempontból igen fontos szerep jut majd az Adynak. Jószerével itt lesz az egyetlen elfogadható nagytermünk, viszonylag jól megtervezettek a szabadidőterek, s olyan speciális foglalkoztatók alakíthatók ki, amik máshol nem jöttek létre. Természetesen a korábban Itt dolgozó szakkörök, klubok újra visszatérnek majd. összességében tehát azt mondhatom, hogy e művelődési ház „belépésével” a specializálódás lehetőségei megnőnek, s ezáltal az ismert intézményi összevonás olyan előnyeit tudjuk majd kihasználni, amire a már működő művelődési házak még nem adnak alkalmat... vidéki színházban. Nyolc éve szerződött Miskolcra férjével, Simon György szinművész- szei. Tragikai alkatú, érdekes jellemábrázoló művészként tartotta számon a szakma. Gertrudis. Lady Milford, a Stuart Mária Erzsébeté, Lady Macbeth és más hasonló szerepek álltak mögötte, mielőtt hozzánk érkezett. Miskolcon a Viharos alkonyatban mutatkozott be Polezsájev professzor feleségének szerepében. Nyolc év alatt kitűnő alakítások sorával gazdagította a nézőket, majd egyre súlyosbodó betegsége miatt mind kevesebbet láthattuk színpadon. Utoljára a múlt évadban Cocteau Félreértésének Anya- szerepében alkotott remeket. Most végleg elköszönt. Fájdalommal búcsúzunk tője. (hm) Mikor nyit az Ady? Művelődési ház-nézőben ködösének és a spontán térit. n. j.) Demeter Hedvig eltávozott Értesítjük kedves Vásórióinkot, hogy 1981. júíitis 6—12-ig a Kazincbarcikai Könnyííbetongyár közúti szállítással falazóblokkot nem szolgál ki.
