Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-09 / 133. szám

T9f 1. júnlfus kedd

é- ESZAK-MAGVARORSZAG 3 ",

toli köziazdászok tisztújító lözplése

P Tegnap, június li-án tisztújító közgyűlést tartott a Magyar Közgazdasági Társaság Borsod megyei Szervezete. A Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának miskolci székházában sorra került tanácskozáson dr. Barla Imre, a társaság elnökségének tagja köszöntötte a megye közgazdász-társadalmát és a meghívott vendégeket, köztük Pulai Miklóst, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesét és Kovács Lajosi, a Borsod megyei Pártbizottság képviselőjét. Ezután Bonus Rókus, a Magyar Közgazda- sági Társaság megyei szervezetének titkára, a Magyar Nemzeti Bank Borsód megyei igazgatója tűzött szóbeli kiegészítőt a közgyűlés elé terjesztett írásos beszámolóhoz. Többek között elmondotta, hogy az elnökség több szervezeti módosítást javasol. Bár az elmúlt öt év sorún sok új taggal növekedett a társaság létszáma, indokoltnak tűnt, hogy a megye több varosában, településén dolgozó közgazdászok számára is biztosítsák a feltételeket a szervezett keretek között végzendő munkához. így, az elnökség elhatározta, hogy még ebben az évben — az Ózdon már működő csoporthoz hasonlóan— Kazincbarcikán, Lenin- városban és Sátoraljaújhely térségében is megalakítják a borsodi közgazdászok helyi csoportjait.

A beszámoló, de a szóbeli kiegészítő is nagy teret szentelt a társaság keretében működő ifjúsági bizottság munkájának. A megyei szervezet kezdettől fogva kiemelt feladatának tekintette a fiatal közgazdászok bevonását a tudományos életbe. Mindezek ellenére van bőven tennivaló a fiatal szakemberek szellemi kapacitásának kamatoztatásában, nagyobb segítséget kell részükre nyújtani a pályakezdésben, a munkahelyi beilleszkedéshez. Ezért az elnökség javasolta, hogy a jövőben több fiatalt vonjanak be a társaság munkájába, jobban kell gazdálkodni a fiatal diplomások tudásával, képességével.

A vitát követően a közgyűlés résztvevői megválasztották a 15 tagú elnökséget, a különböző bizottságok és szakosztályok vezetőit. A Magyar Közgazdasági Társaság Borsod megyei Szervezetének elnökévé ismét dr. Susánsz- ky Jánost, titkárának pedig Bónus Rókust választották.

A közgyűlés további részében A VI. ötéves terv koncepciói címmel tudományos ülésszakra került sor, melynek keretében Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást a népgazdaság egyensúlyi helyzetének alakulásáról, az ex- portmunkában elért eredményekről és a főbb tennivalókról, majd a szelektív fejlesztési politika végrehajtásának tapasztalatait vázolta.

Szelgáüatási tervek

Mint ismeretes, megyénkben a lakossági szolgáltatások fejlesztéséért még sok a tennivaló. Minden városunkban szükséges az ezzel kapcsolatos feladatokkal foglalkozni, az idei, valamint a középtávú terv a lehetőségek szerint elő is írja a bővítést, a gyarapítást.

Mezőkövesden ugyancsak várható a szolgáltató ipar

fejlesztése. Száz négyzetméter alapterületű cipő javító megépítéséről, valamint fényképészszalon építéséről van szó. Ezek a létesítmények a gimnázium és.'a templom közötti területen épülő lakásokkal együtt készülnének el. Napirenden van a vegytisztító és a mosoda korszerűsítése, valamint az autószerviz fejlesztése is.

Egyszerűsítenék a gyártást

A Diósgyőri Gépgyárban egy javaslat alapján a hűlö- házak léghűtő ventillátorainak gyártását egyszerűsítették azzal, hogy a berendezést keretbe foglalták, s így gyorsabbá váll a szerelés, és javult a minőség is. Az idén

összesen 23 ezer normaórával csökken a léghűtő ventillátorainak előállítására fordított munkaidő, ugyanakkor elkészítésüknél évente mintegy 1.8 millió forint értékű anyagot lehet megtakarítani.

A boksa tetején Varga Pál iitögeti a földet A két ló: Baba és Kati, s a fuvaros: Skapinyeci Antal

Favágók, fuvarosok, faszénégetők

íaltósÉ a Zaberla hegy aljában

órákig tartó nézelődésre, bolyongásra csábító vidék. A hegyek, mint óriási elefántok hátai, sorakoznak egymás mellett, rajtuk tölgy-, bükk- és gyertyánfaerdők. A szűk völgynyiladék közepén keskeny műút szalagja; összekötő köldökzsinór a hegyi falvak népének a tágabb világgal. Kevés földterület jut errefelé a kultúrnövények termesztésére, s ha nem vigyáz az ember, a gyér termésből is kiveszik a vadak a vámot.

— A lakosság fontos megélhetési forrása az erdő — mondja útban Óhuta felé Haladva Hegedűs Imre, az Er- dőbénye székhelyű Kossuth Szőlőtermesztési Szakszövetkezet fiatal főagror, ómu- sa. — Nekünk 1600 hektár erdőnk van; tölgyes, bükkös, gyertyános egyaránt. Ezekből az erdőkből megközelítően négyezer köbméter fát termelünk ki évente, amit parkettaként, vasúti kocsikhoz alátétként, papír- és tűzifaként, valamint faszénégetéshez használunk. Faszénből és papírfából jelentős az exportunk.

A Zaberla hegy aljában találkozunk az egyik erdei munkáscsapattal, A tisztáson zajlik az élei: rönkfákat raknak fel a tehergépkocsikra, szekér gördül be terhével, odébb faszénégető boksa füstöl. Nagyon jó időpontban érkeztünk — dicsér bennünket Kertész János er.dész —, most aztán mindenféle erdei munkával megismerkedhetünk.

— Hetente kétszer szállítunk el innen fát — mondja kisvártatva, miközben méri a fa hosszát, átmérőjét, s az adatok alapján kikeresi a rönk köbmétersúlyát. — Ma előreláthatóan hetven köbmétert kell majd elfuvaroznunk.

Két forduló között beszélgetünk a favágókkal. A brigádvezető, Bárány József, középkorú, mackómozgású, s a legtöbb erdei emberhez hasonlóan szűkszavú.

— Három brigádban tizennégyen dolgozunk — magyarázza. — Jómagam itt 'kezdtem az életet, aztán világot látni felmentem Budapestre, s az Április 4. szövetkezetben vállaltam munkát. A szivem azonban visszahúzott, az utazást is ugyancsak untam. Három éve vágom a fát, naponta tízórás a műszakunk. Hajtanunk kell, ha keresni akarunk. A kétszáz torint megvan mindegyikünknek naponta.

— Itt nem lehet henyélni

— adja tudtunkra Tarnóczi Béla, mire a mellette álló társa, Fehér Bcrnái rábólint.

— Mert ha egy ember nem húz, azt mindannyian meg- érezzük. Nem is társul szívesen mindenki mindenkivel. Mi mindannyian óhutaiak vagyunk, gyermekkorunktól ismerősök, barátok. Közös bennünk, hogy megjártuk a fővárost, most meg itt vagyunk.

Szekér gördül be megint a tisztásra, s a gazda szavára a szénégető mile elé kanyarodik. Skapinyecz Antal, a fuvaros, odalép a két állathoz, s megsimogatja lovai fejét:

— Jól van, Baba! Jól van, Kati! —aztán szénát tesz eléjük, hadd ropogtassák.

— Már a dédnagyapán is fuvaros volt — feleli a kérdésünkre az 55 éves, szemmel láthatóan jó erőben levő férfi.

— Magam sem tudnék már mást csinálni, úgy megszoktam. Ezt a két lovat hét évvel ezelőtt, csikókorukban választottam. magam is idomítottam ókét. Reggel tél ötkor kelek, megubrakolok, megitatok, aztán befogok. Fél héttől kezdődik a sihta, s késő délutánig hármat fordulok. Hiába, messziről, olyan négy

kilométerről kell fuvaroznom. A fa fel- és lerakásában sincs segítségem, igaz, adott itt mindenkinek a dolga.

— Öt év múlva nyugdíjba mehet. Nem hiányzanak: majd a lovak, az erdő? —: provokálom a fuvarost, mire zavartan vakarja meg a fejét.

— Dehogyisneml Gondolkodom is rajta, hogy csak rá kellene még húznom vagy három évet. Az asszony viszont aligha r.epes majd az örömtől.

Kesernyés füstöt pipál a szénégető boksa; tetején Varga Pál ütögeti lapáttal a földet. Ó korábban Sajóbábonyban dolgozott. Itt több a pénz, ámbár- az éjszakát is idekint, éberen kell töltenie. Ö ennek ellenére szívből szereti a mesterségét.

— Megszoktam már. hogy a dikó az ágyam, a kunyhó a házam, a tisztás a portám — fogalmazza meg költőien szépen a gondolatait. — Reggel a madarakkal ébredek, este a lebukó nappal térek nyugovóra. Éjszakánként, ha kijövök megnézni a boksákat, végtelen a csend, s fejem felett karnyújtásnyira ragyognak a csillagok.

Kolaj László Fotó: Fajtán László

Nyári faültetés

Űj és felújított házak — Saját munkavégzés és költségmegtakarítás— Növekszik a magánerő szerepe

Lehetséges? Akár ilyen aszfaltolvasztó nyári kánikulában is, ami éppen az utóbbi napokat jellemzi.

A megoldás nyitja pedig: t ermesztőedény. Egyébként nevezik konténernek is. Lényege, hogy a növény gyökerei tápanyagban gazdag földréteg, földlabda veszi körül, s mindezt egy műanyag zacskóba vagy cserépbe ágyazzák be. Aki telepíteni akar, annak csupán a műanyagot kell óvatosan levágnia vagy a földlabdát kell kiütnie a cserépből. A zöldellő növény észre sem veszi az átültetést.

Nyugaton már több éve hoznak forgalomba e módszerrel szaporítóanyagot. Nálunk az utóbbi néhány évben terjed. Sikere egyértelmű, hiszen a korábban csak őszre és tavaszra, tehát a fák nyugalmi időszakára korlátozódó telepítési idő most már három évszakra terjed ki.

Bevezetőként mindezt azért i kUik le, mert minap Miskolcon, a Szputnyik utcában (Űttörőpark) a bekecsi Hegyalja Tsz faiskolai lerakatán a termesztőedényes díszfák, díszcserjék a korábbi évekhez képest lényegesen gazdagabb választékával találkoztunk. Ez pedig annál is inkább szót érdemel, mert bár tavasszal, ősszel ezen a telepen nagyon sok kertbarát, kiskerttulajdonos megfordul, erről a lehetőségről mégis kevesen tudnak. Következésképp, kevesen is élnek vele. Pedig az így telepített növény eredése biztosabb, hiszen amíg az őszi, tavaszi levéltelen fa, cserje csupán ígéri, sejteti a kihajlást, ezek a leveles, olykor már virágzó növények, szabad szemmel is jól érzékelhetően mulatják vitalitásukul.

Mindezek után azok, akiknek felkeltettük a figyelmét e termesztőedényes növénytelepítési módszer iránt, i nyilván arra kíváncsiak, milyen cserjék, fák kaphatók az említett telepen. Nos, van itt nagy mennyiségben «aklísnyő, virginiai boróka, maho- nia, buxus, többféle madárbirs és lonicera, fagyai, tüz- tövis, nyári orgona, falra futtatható vadszölő, júliaborbo- lya, tiszafa, japánbirs, az örökzöld kecskerágó több változata, valamint babérmeggy.

S végül, aki júniusi fa-, cserjeültetésre szánja el magát, annak egy jótanács . .. Bár azt írtuk fentebb — és ez így is van —, ebben az aszfaltolvasztó melegben is ültethetjük a konténeres növényeket, mégis, ha van módunk rá, legoptimálisabb a reggeli vagy az esti órákban történő telepítés. S ültetés után jól öntözzük be a növény környékét. Aki pedig a tűző nap ellen árnyékolni is tudja a kis fát, cserjét, arról elmondhatjuk, a növény akklimatizálódásához optimális feltételt biztosított.

Ózdon az elmúlt tervidőszakban sikerült megépíteni a tervezett állami lakásmeny- nyiséget, sőt, túlteljesíteni is. ennek ellenére gondok továbbra is léteznek, mint minden városunkban, itt is sok a lakásigénylő.

Szintén minden városunkra jellemző, ugyanúgy Ózdra is: az előttünk levő, hatodik ötéves tervben a lakásvagyon gyarapítását fontos feladatnak tekintik. Az elkövetkező években is tervezik az állami célcsoportos lakások megépítését, ugyanakkor az itt nagy számban levő, elavult, állomány felújítására is fokozott gondot kívánnak fordítani. Az új középtávú tervben 660 célcsoportos tanácsi lakás megépítése a cél, ezzel egyidőben fokozni kívánják itt. is a magánerős építkezést, megteremteni az ehhez szükséges í el te tol eket- A tanácsi

célcsoportos, valamint az OTP-beruházású lakások nagyobb része a leggazdaságosabb formában, telepszerű, többszintes formában valósul meg. Az Újváros részen, a Vörös Hadsereg úton, a Március 15. úti lakótelepen, de alacsonyabb komfortfokozal ú lakásként a Hidegkúti út és a Völgyes út térségében is megépül mintegy 50 lakás, lakótelepi jellegű építkezés tormájában.'

Az első kerületben az építkezések a tervidőszak második felében okoznak majd sok gondot, mivel az itt megépítendő 208 lakás építésének megkezdéséhez — az eddigi számítások szerint — 102, elavult. régi lakást kell majd szanálni.

A Március 15. úti lakóleiepet — OTP-beruházás — intenziven épilik tovább ebben a tervidőszakban. Főként 2—

3 szintes, házgyári épületekről van szó. az eddigieknél nagyobb alapterülettel, változatosabb belső elrendezéssel. Tervezik az úgynevezett félkészlakás építését, is, melynek révén mód nyílik a saját munkavégzésre, ily módon természetesen költségmegtakarításra. Ugyancsak OTP- beruházással húszlakásos garzonház megépítése is a cél. hogy ezáltal — kedvező hitelfeltételekkel — javítsanak a fiatalok lakáshelyzetén.

Az ózdi tervezés hangsúlyozottan figyelembe veszi a rétegigények kielégítésének lehetőségeit. Az alacsonyabb komfortfokozatú lakásoknak például nemcsak az építési költsége, hanem havi fenntartása is kisebb pénzt kíván.' Az eddiginél nagyobb módot kívánnak nyújtani a lakáscserék lebonyolítására is.