Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-07 / 132. szám

1981. június 7., vasárnap É52M-MAGYARGRSZAG 4 A találkozó félideiében 9 T úljutott első félidején a stúdiószínházak miskolci talál­kozója. Lapzártakor éppen a Miskolci Nemzeti Színház immár hatodik évét járó Csapodár madárkája, Csiszár re 1975 óta töretlenül élő rendezői remeklése szerepelt a álkozó programjában, s ezzel együtt eddig öt együttes öt z egy produkcióját láthatták a találkozó helyi és vendég i. (Sokan Budapestről és más városokból jöttek, hogy itt ék meg az egyes előadásokat, amelyekhez Pesten nem ak jegyest.) Az eddig látottak alkalmat adnak egyfajta ivetésre, élményeink számbavételére. ncs szándékunkban a látott előadásokat egyenként kriti- elemzés alá vonni, inkább arról kell feljegyeznünk né­zi gondolatot, hogy ezek a máshol hemutatott és többség­igen alapos kritikai elemzéseket átélt, vagy átvészelt, áretet és kifogásokat egyaránt birtokló előadások milyen ényt adtak a találkozón a nézőknek, s egymásutánjukból következtethető ki. Sár most, alig túl a találkozó felén bizton megállapíthat- .:. érdemes volt megrendezni, érdemes volt a játékokat a zöklcel és a más helyen működő színészekkel, egyéb szín- izi szakemberekkel megismertetni. Tudatos válogatás előz- -e meg a találkozó műsorának szerkesztését, vagy a jelent- ező, fellelhető stúdióprodukciókat a véletlen sorolta így egy- íás mellé-mögé, nem tudhatjuk, de nagyon jól alakult ez a yrrend. Eddig még véletlenül sem találkoztak össze egymást tfedő törekvések, azonos jellegű darabok, hanem a stúdió- zínházainkban napjainkban felismerhető szándékok és má­nk a darabok úgy sorakoztak egymás mellé, hogy egy-egy ■arkáns vonást adtak az országos képhez. Hihetőleg így lesz a még hátralevő négy előadáson is. Nem oktalan talán visszapillantani a látott előadásokra. A stúdiószínházak találkozójának nyitó darabja J. Genet uncia író Balkon című darabja volt a Stúdió „K" előadá- (Ez volt az egyetlen, nem hivatásos színészek nyúj- ;odukció.) A nyitódarab bizonyos mértékig valamiféle Elehet, előrejelzés, de most nem az volt. Sajátos hán­táséit ez a Balkon a találkozón. Az amszterdami Bo­rfesztiválján, meg Belgrádban nagy visszhangot kel- Kcon a maga sokféle értelmezhetőségével itt is jó jó­kra talált, elsősorban szokatlan előadásmódjával, új­törekvéseivel hatott. Nem e feljegyzés feladata a bű- öl lett író filozófiáját vitatni, az azonban regisztrálást .ű, hogy sokféleképpen értelmezhetősége ellenére is le- szerűsíthető mondandóját a darab olyan sok mesterkélt étellel közli és olyan bonyolult módon adja elő, hogy talán m is érdemes a szálait végig legombolyítani. A rendező dór Tamás roppant bonyolultan fegyelmezett előadást pró­bált, de nem minden néző tetszésével találkozik a több tyszínen történő játék akként történő megvalósítása, hogy közönség állandóan vándorol a színház különböző helyisé­iben. Ennek ellenére a Balkon érdekes és figyelmet érdem­darabja a találkozónak, az amatőr színészek játéka emlé- jzefces. A sokszereplős nyitódarab után a debreceni Csokonai Szín­ért két, egymáshoz kapcsolt kétszereplős darabbal jelentke- Frantz Xáver Kroetz bajor író Felső-Ausztria és Fészek című — nálunk könyvből és (az első esetében) tévéből ismert — darabja a nyugatnémet kispolgár életébe enged bepillan­tást. Abba az emberébe, akit „a főnöke karnál", aki a tévé­ből meríti kevéske ismeretét, aki szolid beosztással kell hogy éljen, s aki saját családjának alighogy elkerült tragédiáján okulva ébred rá, mit ér, ha a főnöke a többiek ellenében kiemeli, Pinczés István rendezése igen jól hidalta át a da­rabok több helyszínes követelményeit és helyezte a játékot ötletes tévéműsorkeretbe, kapcsolta össze a két darabot; meglehetősen realista játék keretében jelenítette meg a mon­dandót, kár viszont, hogy a két színész nem tudott a szerző kívánalmáig felemelkedni és a rendezővel együtt tenni. Kitűnő színházi est a Budapest Orfeum, a budapesti Nem- zeti Színház húrom művészének — Benedek Miklós (alul­írottnak véletlen névrokona), Császár Angéla és Szacsvay László — előadásában, Orosz István zenei segítségével. Fél évszázad története pereg le előttünk a legjobb kabaréjele­netek, tréfák, hajdani nagy humoristák műveinek csodás egy­másutánjában. Gábor Andor, Nagy Endre, Vaánay László és ki tudná felsorolni, még kik kerültek egymás mellé a nagy­szerű, két és fél órás összeállításban, sajátos történelemóra­ként, szórakoztatásul, okulásulf páratlanul jó színészi meg­valósításban, ragyogó műsorszerkesztéssel, három sokoldalú művész példamutatóan remek előadásában. Harmadik elő­adás, harmadik műfaj a stúdiószínpadok találkozóján. Gálffi László önálló estje következett a sorban a Vígszín­ház színeiben. Ez már a negyedik kategória e sorban, s — nehéz fokozni, de kár lenne a lelkesedést letagadni! —újabb nagy értékű színházi élmény. Rimbaud Szív dobog a reve­renda alatt és Egy évad a pokolban című írásait láttuk-hal- lottuk a fiatal művész kitűnő tolmácsolásában. Az első mű­ben a tizenhat évesen papi öltözetbe bujtatott kamasz őszin­tesége, szerelmes feltárulkozása, játékossága, a másodikban a tizenkilenc éves ember mindenből kiábrándultsága, taga­dása. Európától és vele mindentől való zaklatott-töredezett búcsúja állt előttünk Matkócsik András rendezése nyomán, Gálffi László fegyelmezett, ugyanakkor felzaklató és lenyű­göző előadásában. a Csapodár madárka már nem szorul méltatásra Miskol­con, jelenléte a találkozó programjában a reneszánsz komédia részvételét jelenti, s két előadásán ismét újabb nézőket ajándékozott meg nagyszerű színházi élménnyel. Öt, meg egy (Debrecenből kettő) előadásról jegyeztünk fel néhány gondolatot. Színes, érdekes élményeket adó, nem egy esetben igen értékes játékkal gazdagító volt eddig a stúdió- színházak találkozója. Ma este újra a miskolciak lépnek a nézők elé, s ismét újabb színt hoznak: Per Olov Enquist A tribádok éjszakája című színjátékát mutatják be. A foly­tatásra még vissza kell térnünk. Benedek Miklós _ Az ebéden már túl va- Kp gyünk. Panaszra semmi ok, a menü ízletes volt, sőt, mintha „hazai” ízeket is bei ecsem pés ztek volna. Az elégedettség és a kíváncsiság a konyhához vezet; pontosab­ban a küszöbig.' Ez a rend. Az ebédidő tart még, az asszo­nyok a helyzethez illően sü- rögnék, mihamarabb kapja meg a kedves vendég — amit rendelt. A konyhavezető, ha tetszik; a főszakács Gajdos Istvánná szakít néhány percet ránk, hogy elmondja: — Naponta 250—300 adagot főzünk itt, nagyon sok mun­kahelyről járnak hozzánk ebédelni, betévednek néha idegenek, mint most maguk, és nálunk ebédelnek az álta­lános iskola napközisei is. Ne­kik ilyenkor külön, a presz- szórészben terítünk ... Ügy értesültünk, hogy tervbe vet­ték az. étterem bővítését — az áfész üzemelteti —, ennek azért örülnénk, mert akkor az teljesen, a gyerekeké lehet­ne __Négyen dolgozunk itt, v an még egy tanulónk is, s hogy van mit csinálnunk egész nap, azt tán mondani se kell. A beszerzés, takarítás, mosogatás, főzés meg a papír­munka mind a mi dolgunk. S ez a négy asszony — ha külön nem kérik is — a kö­telező elvégeznivalón túl mindig talál még valami mun­kát magának. E délelőttön például virágot ültettek az ét­terem mögötti parkban; más­kor a szabad percekben új hu­zatot varrnak az étterem szé­keire; és az csak természetes, Bódvaszilas „koirv F *' vnai kJ is, ötön is. De együtt: szocia­lista brigádban. És büszkéik hogy ha a falúban valami fontos közösségi hely épül, ott vannak ők is a társadalmi munkások között. És a közel­múltban még Miskolcra is el­jutottak közösen-csal adóstól: színházba ... Igaz, másnapot számláltak az óramutatók, mire visszu-liazavonatoztak. De ki kell mozdulni. Gajdos Istvánná huszonöt éve dolgozik a szakmában, három éve a Munka Érdem­rend tulajdonosa; a többiek — Vi.szóld Istvánná, Szabó Váktomé, Dienes Petemé és „Kovács Erzsiké, a tanulónk” — még innen vannak a tízen ra, hogy tavaly mar „bronz­ra” minősítették őket... De térjünk vissza a konyhához; hiszen, mint jobb helyen, ne­kik is van specialitásuk: tú­rós sztra'pacska, meg palóc gulyás... E konyhai kíváncsiskodás után a falu egy másik „táplá­lóhelyét” vettük célba: a mű­velődési házat. Itt azonban hamarosan kiderült, hogy iga­zi-valódi specialitással nem tudnak szolgálni... Mert a rögzíthető tények más, hason­ló nagyságú településen épp­így „menösíWietSt:"; feffijftít»­ra rég megérett épület, elavuM berendezéssel, szűkreszabott- sággal... A nagyteremben a „nagyterem van”, a mozi még működik. A körzeti feladato­kat ellátó könyvtárnak vi­szont van némi sajátossága: az például, hogy összes hasz­nosítható alapterülete 32 négyzetméter; húszezres állo­mányából hatezer kötet van itt. Hogyan ne hasonlítanának hát egymáshoz a gyerekek kívánságai: „Szeretném, ha új kultúrház lenne...; Szeret­ném, ha a kultúrházat átépí­tenék” ... „... némi válto­zást szeretnék. Üj, tágas kul­túrházat, több parkot, ahol sé­tálhatnak, olvashatnak az em­berek, olyan épületet, amely­ben. olvashat, tévét nézhet, be­szélgethet az ember __” A mi mégis elismerésre mél­tó: a szűkös körülményéle el­lenére a könyvtárnak Bódva- sailason 450 beiratkozott ol­vasója van (1450 lakosból)...’ Ami pedig a legfontosabb és biztató: a községi tanács ígé­rete szerint ebben az ötéves tervben felújítják és rendbe hozzák a művelődési házai)! És ezzel nemcsak a gyerekek kívánsága teljesül; a felnőt­teké is. S akkor majd itt is át lehet írni a mostani, szegé­nyes kínálatú „menükár­tyát?’ ,.. (ténagy—laczo) Kitüntetett pedagógusaink A szcKÚa-Ssta newetés terü­letén kifejteit BVfMikásságuk elismeréseként a mwvelőcási miniszter Kiváló Munkáért kitüntetést adományozott az 1981. évi pedagógusnap alkal­mából 179 borsodi pedagógus­nak. A kitüntetéseket tegnap adták át Miskolcon, a megyei tanácson, illetve a járási szék­helyeken, és a városokban megrendezett firm épségeken. Kiváló Munkáért kitünte­tést kapott: Angyal Istvánné miskolci tanító, Bajusz lm- réné miskolci tanár, Bakó Bá- lintné kazincbarcikai tanár, Balázs Sándor szornolyai is­kolaigazgató, Baiázsik Anna mádi igazgatóhelyettes, Bállá Balázsné leninvárosi tanár, Bállá Eszter sárospataki gim­náziumi tanár, Balogh Berta­lan edelényi igazgató, Balogh Miklósné, miskolci óvónő, Baranyi Pál, a sárospataki Petőfi Általános Iskola szak­munkása, Barna Miklósné, le­ninvárosi tanító, Barla János, szendrői igazgatóhelyettes, dr. Bartucz Ferencné, a Miskolc városi Tanács főelőadója, Bártfai Istvánná, a gönci di­ákotthon konyhai dolgozója, Beszeda Gáspárné, miskolci gimnáziumi tanár, dr. Békés Józsefné, miskolci szakközép­iskolai tanár, Bérezés József­né, kazincbarcikai tanító, Bó- dy Györgyné gönci tanár, Bodnár Jánosné sajószentpé- teri vezető óvónő, Bodnár Jó­zsef, a Sátoraljaújhelyi járási Hivatal főelőadója, Bolló Györgyné tokaji napköziobb- honos konyhavezető, özv. Braun Jánosné sárospataki gyermekgondozó, Bráda La­josáé leninvárosi tanító, Bu- chala Istvánná, tomyosnémeti vezető óvónő, Bukolyi Ferenc­né ózdi szakközépiskolai ta­nár, Czo.kó Józsefné parasz- nyai főzőnő, B. Csathó Aladár, miskolci műhelyfőnök. Csehi László sárospataki tanár, dr. Csendes András, mezőkövesdi gimnáziumi tanár, Cservenyák Józsefné sajóládi tanító, Csw- rilla Mária hídvégardói tanító. Daragó Ferencné sátoraljaúj­helyi gimnáziumi tanár. Da- ragó Istvánná táJlyai szakfel­ügyelő, Darvas József szik­szói tanár, Dávid Sáriékor sá­rospataki igazgató, dr. Deák Istvánná sárospataki tanár, Demeter Anna szentástváni óvónő, Dékány Gyula András­né középiskolai tanán, Do by Zoltánná ru-dabányai tanító, Dobos Zsolt, miskolci közép­iskolai tanár, Dvorak Imre né miskolci felügyelő. Duck Er­vin kazincbarcikai tanár, Du- nay Gézáné emödi óvónő, En­gelbert László, az Alsóic.k ú Oktatási Intézmények Gond­noksága előadója, Eperjessy Tibor hemádnérneti tanai', Erős Lászlóné miskolci gond­nok, Eszes László kazincbar­cikai • gi mm áztatná igazgatóhe­lyettes, Éber Józsefné miskol­ci sza kközépis kői a i könyvtá­ros, Fazekas Gyula kenézlői gondnok, Fazekas Miklósné miskolci iskolatitkár. Fekete Istvánná leninvárosi óvónő, Fekete Mária miskolci tanító, Feledi Józsefné áriái tanár, Franczia Ottómé miskolci ta­nár, dr. Fiigedi Petemé pul- noki tanító, Galuska Jánosné szerencsi konyhai kisegítő, Gál Erzsébet edelényi tanár, Gáber Józsefné, miskolci konyhai dolgozó, Géczi Gyula alsózsolcai igazgatóhelyettes, Gönczi Imrémé ózdi szakács­nő, Gomba Levente putnoki gimnáziumi igazgató, Gömöri Istvánné hemádnérneti j hiva­talsegéd, Gregor Endre putno­ki igazgatóhelyettes, Gulyás Lászlóné, kazincbarcikai konyhai dolgozó, Gyula Mik­lósné, leninvárosi adminiszt­rátor. Hegedűs János kazinc­barcikai műhelyvezető, Hegyi Zsigmond miskolci gimnáziu­mi gazdasági igazgató, Here­di Rezsőné miskolci igazgató­helyettes, Hidi Jánosné felső- zsolcai dajka, Homovics Béla szerencsi szakoktató, Horváth Árpádné abaújszántói tanító. Kalocsai Klára encsi tanár, HudáJc Pálné szerencsi tanár, Izsó Sándornr. színi hivatalse­géd, Jcnésel Józsefné miskol­ci tanító, Juhar Petemé ede­lényi óvónő, Juhász András rudabányai tanár. Juhász Ká­roly taktaszadai tanár. Kazai Lajosné miskolci lan ár. Ká- kóczky Lászlóné hercegkúti tanító, Keresztesi Jánosné szí­ni igazgatóhelyettes. Kerék­gyártó Ilona mezőcsati tanító, dr. Kigyóssy Andrásné mis­kolci tanár, Kiss Bertalan hemádvécsei tanácselnök, Zs. Kiss András miskolci gimná­ziumi igazgatóhelyettes, Kocsi István miskolci középiskolai tanár, özv. Koleszár 1 Uésné bodroghaimi szakács, Kormos Józsefné, tiszatarjáni tanár, Kovács Ferencné mezönagy- mihályi tanító, Kovács Gyulá- ne leninvárosi tanító, özv. Kovács Józsefné mezőnyárádi hivatalsegéd, Kovács Józsefné mezőkövesdi vezető óvónő, Kovács Károlyné ózdi tanár, Kovács Lajosné enesá gimná­ziumi tanár, Kovács Mihály, ózdi középiskolai tanár, Ko­vács Pálné mályi tanító, Ko­vács Tiborné ózdi tanulmányi felügyelő, Kazár Lászlóné óz­di tanító, Körmendi Károlyné kazincbarcikai tanár, Körösi Gáspárné mezőcsáti élelme- zésvezető, Krausz István ka­zincbarcikai gyakorlatiokla- tás-vezető, Kristály Endre ónodi tanár, Kristóf Jánosné miskolci gazdaságvezető, Ku­tas Jánosné miskolci szakács, Kuttor Lajosné miskolci sza­kács, Lámer Lászlóné ózdi ve­zető óvónő, Lovász Tivadarné miskolci igazgatóhelyettes, dr. Lukács Zoltánná mezőkövesdi tanár, dr. Majoros Andrásné széphalmi tanító, Marloncsik Gézáné miskolci tanító, Máthé Lászlóné sátoraljaújhelyi ta­nító, Mészáros Györgyné ka­zincbarcikai tanár. Molnár Józsefné miskolci könyvelési csoportvezető, dr. Montovay Tiborné miskolci tanító, Móré Sándor sajószentpéteri tanár, Nagy Bertalanná hejőpapi ta­nár, Nagy Ferencné putnoki tanító, dr. Nagy Józsefné ell­esi tanár, Nagy Lajos pácini igazgató, Nagy Mihályné mis­kolci raktáros, Nánásy László ózdi gazdaságvezet,ő, dr. Né­meth Józsefné miskolci tanár, Nyemecz János abaújszántói tanár, Orgona Lászlóné sze­rencsi szakács. Oláh Sándorné ózdi középiskolai tanár. Papp László miskolci szakfelügyelő, Partosfalvi Erzsébet tokaji ta­nár. Pászk Zoltánná miskolci hivatalsegéd, Petró Bálinlné saemerei tanító, Pivay Imre miskolci tanár, Pinter István­ná miskolci óvónő, Radácsi Károlyné kazincbarcikai hiva­talsegéd, Radványi Lászlóné szikszói tanító, Rajna Joa- chimné sajószögedi szakács, Ringer Andrásné szerencsi ta­nító, Röghegyi Istvánná mis­kolci hivatalsegéd, Ruszakay Józsefné sajószentpéteri taní­tó, Sebők János kazincbarci­kai tanai-, Simon Pál íelsődofo- szai igazgatóhelyettes, Sipos Sándor ároktői tanár, Skul- téihy Tiborné arlói igazga­tóhelyettes, Somorjay Károly miskolci címzetes igazgató, ár. Soós Ferencné miskolci ta­nár, Spisák Andrásné taieta- harkányi tanító, Süveges Fe­rencné mezőkövesdi tanár, Szabados Miklósné tomaná- dask«; igazgatóhelyettes. Sza­bó Ferenc bánhorváti tanár, Szabó József csobaji igazgató, Szakái Imre kazincbarcikai igazgató, Szarvasi Lászlóné miskolci tanító, Szegedi Győző miskolci tanár, Szendrei Gyu­la putnoki tanár, Szávák Bé­la. alsózsolcai igazgató, Szu- nyogh Zoltánná miskolci ta­nár. Sztankovics Istvánné gönci igazgatóhelyettes, Ud­vari Jánosné, miskolci vezető óvónő, Újvári Arpádné mis­kolci tanár, Urbán Józsefné bánszállási tanító, Vajda Gyu­la kazincbarcikai gyakorlati- oktatás-vezető, Vanta Gézáné miskolci élélmezésvezető, Var­ga Andrásné sátoraljaújhelyi óvónő, dr. Varga Lászlóné, miskolci vezető óvónő, Var- gyasi Ferencné emődi tanár, Varsás Józsefné miskolci ve­zető óvónő, Ványolos Béla kazincbarcikai szakoktató, Va- rady László sátoraljaújhelyi tanító, Váraljai Tiborné tolcs- vai vezető óvónő, Virág Im­re bánrévei igazgató, Wágner Adámné miskolci tanító, Wra- bala Ernöné miskolci óvónő, Takács Jánosné sátoraljaúj­helyi szakoktató. Tárnok Ilo­na miskolci tanár, Tóth Jó­zsef miskolci tanár. Tóth Jó­zsefné miskolci tanár. Tulipán Milclós telsőzsolcai igazgató, Zahorecz Adorjánná, az Ózdi járási Hivatal osztályvezető­helyettese, Zsebik Pálné mis­kolci konyhai dolgozó. Zsíros Jánosné alsózsolcai tanár és Zsudel László miskolci gim­náziumi tanár. Értesítjük Kedves Vásáríóinkat, hogy a kazincbarcikai DOMUS Áruházunk június 8-tól előreláthatólag 11-ig eltározik A leltár alatt az értékesítés szünetel. w I" fleoor I X

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents