Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-07 / 132. szám
1981. június 7., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 A Szerencsi járási NEB vizsgálata Milyen a lakissági szofpiilalás lieEyzeíe? A közelmúltban fejeződött be a Szerencsi járási Népi Ellenőrzési Bizottságnak az a vizsgálata, amely elemezte a járás elmúlt 5 éves tervidőszakának szolgáltatási helyzetét. Fontos volt ez a vizsgálat, hiszen a szerencsi járásban több mint 64 ezren élnek. Az itt élők mindennapi hangulatát határozza meg a szolgál-, tatási színvonal. A lakossági szolgáltatásokat a járás területén az állami szektor 44 részlege 400-nál több dolgozója és 691 kisiparosa látja el. A szolgáltatási tevékenység szerteágazó, ám egy-egy szakmában járási szintén csak egy-két ember dolgozik. Milyen is a szolgáltatási helyzet a járásban? Ami a szolgáltatásban dolgozók és az itt élők arányát mutatja. 60 emberre jut egy szolgáltatásban dolgozó iparos. Bár az egyes szakmákban tapasztalható hiány, ez az arány ennek ellenére jónak mondható. A' NEB-ellenőrzés megállapította —, s ez' nemcsak a szerencsi járásra jellemző —, hogy különösen a lábbelija- vífások iránt növekedett meg az utóbbi években az igény, á'tni érthető is, ha figyelembe vesszük a cipőárak emelkedését. Sajnos, ennél a szakmánál a legnagyobb a kíöre- gedes, ezzel szemben szinte teljésen hiányzik a szakmunkás-utánpótlás. Azért, hogy a lakossági szolgáltatásokban ne keletkezzen különösebb’ fennakadás, járható útnak látszik például a Szerencsi Ruházati Szövetkezetnek az a kezdeményezése, hogy a lábbeli javítást gebines rendszerben' végezteti. “ 'Ellentmondás tapasztalható a NEB által kiadóit kérdőívekén megjelölt és hiányolt szolgáltatások, valamint az egyés részlegeknél végzett helyszíni vizsgálat tapasztalatai között. Sok helyen például igénylik a gépkölcsönzést, a házhoz szállítást, viszont a Tokaj és Vidéke Áfésznél, ahol ezt a szolgáltatást már megszervezték, a tapasztalatok szerint mindössze 5 és 40 százalék között változik az ilyen jellegű kapacitás kihasználása. Ez természetesen azt jelenti, .hogy ez a tevékenység így nem gazdaságos. A vizsgált időszakban a községben élők legtöbben a Gelka szolgáltatásait vették igénybe. A Gelka tevékenységével behálózza a járást; a 28 község közül 27-ben megszervezte a kijárást, míg Szerencsen egy Gelka-szerviz működik. Sajnos, hiányosságként jelentkezik az anyag- és alkatrészellátás akadozása és a műszerezettség sok esetben nem kielégítő szintje, amely miatt a megnövekedett igényeket nem tudják folyamatosan kielégíteni. Nehezíti még a szerviz munkáját, hogy, az 5 éve létesített új épület ma már kicsinek bizonyul a forgalomhoz képest, s így kényszermegoldásként egy régi iskolában létesítettek raktárhely iséget. Szerencshez/- hasonlóan, Tokajban is helyiséggondok vannak; sem a félfogadást, sem a raktározást nem tudják kellőképpen megoldani, pedig ennek a fiókszerviznek különösen nagy a forgalma, mivel Sza- bolcs-Szatmár megyéből is érkeznek ide ügyfelek. Célszerű lenne a most épülő ÁBC-áruház beruházásával közösen megszüntetni ezt a gondot, és vagy az új áruházban, vagy a felszabaduló áfész-helyiségekben kaphatna helyet a Gelka-részleg. A járásban élő személygépkocsi-tulajdonosok jól ismerik a XVI. sz. Autójavító szerencsi egységét. Mint a vizsgálat megállapította, indokolt igényként jelentkezik az itt. élők között az autójavító színvonalának fejlesztése ugyanúgy, mint az alváz- és üregvédelemhez szükséges berendezések felszerelése, üzembe helyezése, illetve a most itt javítható típusok bővítése. — pusztafalui •— A kisember derűje Attila.;; ■— így hangzik a kisember hivatalos neve. Azonban ő maga csak Atiká- nák ejti ki, nem időz a kettős mássalhangzó kimondásával egy percet sem. Hogyne! Hogy ennyivel is megrövidüljön a játszási idő?... Tiszta pazarlás folyik úgy is napestig. A reggeli1 mosdás, az azt követő étkezés, aztán puszit adni nagyapának, szülőknek, dédapának; produkálni valamit; valami eredetit kimondani. S máris eljött, a délelőtti csendes pihenő ideje. Újra alvás, újra étkezés, hol ebéd. hol gyümölcs, hol szörp, hol fürdés. Csupa zaklatás, molesztálás, hát persze, hogy beidegesedik a kisember. Göndör, vöröses haja. örökké mosolygós szájacskája, szemeiből kisugárzó vidámság és örök mozgékonyság jellemzi Atikát. Pedig eddigi kis életecskéjéből még két év sem telt el. de máris megjárta a kórházat, kis sérvecskéjét kellett megműteni. Hajh, ha elmondhatná összes fájdalmát, kikerekedne belőle egy nagy világfájdalom. S még- sincs kesergós, mindent besugárzó optimizmust áraszt magából. S a fáradt nagyapa és dédapa egy szavára ugrik, tápászkodik, fürgének igyekszik látszani a kisunoka szemében. Olvasd csak ezt. az újságot — szokta mondani az édesapja ,—, nézd meg, mit írt bele a nagyapád. S ő olvassa, hát hogyne olvasná a fejjel lefelé csüngő betűket, hiszen az ő nagyapja írta, lévén az öreg szakmája az újságírás. S Atika szemében már most becse- van a lapnak, addig persze, míg elunja az olvasásra való unszolást, és nagy ívben elhajítja a ktmvha közepére a lapot és rátapos. Ez is egyféle kritika lehet. Ügy látszik, kevés a gyereknek való olvasnivaló. Olyan jó megftirödni ilyen kisember derűjében, aki még feltétlenül bízik minden felnőttben. Odaadja kis, puha, tömzsi kezecskéjét, feltétel nélkül ajándékozza bársonyos puszijait, csak a játékát ne kérje el tőle hasonló kisember, mert azt nem lehet odaadni. Szó sincs irigykedésről. hiszen a kerítésbe kapaszkodó szomszéd kisgyermek, pláne fülbevalós kislány, szemrevaló szépség kéri. De mégsem lehet engedni a „csábításnak”, mert ami az enyém, az nem a tiéd >— hangzik a ki nem mondott szentencia. Inkább eloldalog olyan távolságra, ahonnét már hozzá se fehet- nyúlni a gumi kistörpéhez. Egy rövid napocska nem sok, ami időt eltöltöttem a kisemberrel, nagy apai minőségemben, de mintha kicserélődtem volna. Űj erőt adott a további munkához, hiszen már érte is küzdeni kell, ki kell érdemelni puha pusziját, szeretettől átfűtött ölelő karjának szorítását. A főutcán levő szebbnél szebb házak egyike Az egyetlen zsúptetős ház a község közepén áll hatvanéves Sipeki Mátyás bácsiék otthona. Az öreg ottjártunkkor éppen az udvaron tevékenykedett ... — Muszáj volt már kitisztítani ezeket a demi- zsonokat — mutat a mellette levő fonott üvegek sorára —, mert lerakodott bennük a borkő. Az apró kavicsok meg szépen kiszedik belőle a szükségtelent. Most már kell a férőhely az új bornak. — Tudja, hogy ez az egyetlen zsúptetős ház a községben ? — Tudom hát. S azt is. hogy bizony rozoga állapotban van már. Nézze csak meg ... Valamikor Majtényi ufaság szakácsainak háza volt. Igaz, meglehetősen hozzám nőtt már, mégis tudom: rendbe kell hozatnom. Nagyon szem előtt vagyunk itt a falu közepén. Meg is Ígértem az elnöknek, nemsokára kicsinosítjuk. Akkor már cserép kerül a zsúp helyére ... A régi szalézi rendház udvara, amely már jó ideje az oktató-nevelő munkának adott otthont, hangos a gyermek zsivajtól. — Befejeződött a délelőtti tanítás — mondja Lukács Istvánná, tanárnő. — Most napközis gyermekek vannak itt. Kétszázhu- szonnégyen járnak az iskolába, most már- lényegesen jobb körülmények közé, f mint néhány évvel ezelőtt. J Tavaly társadalmi munká- J ban felújítottuk az iskolát. | és gondunk volt a felsze- r relések korszerűsítésére is. i Az épület végén levő óvó- | dát ugyancsak jórészt tár- J sadalmi munkában vara- * zsoltuk újjá. Nemsokára ebbe az óvó- » dába járhat Orosz András. i ötödik osztályos tanuló legkisebb testvére is. En- J gedménnyel, hiszen mind- J össze két és fél éves. — Négyen vagyunk testvérek. Nővérem azért jár a » mezőkeresztesi iskolába, i mert ott van bölcsőde, és viszi magával a legkiseb- J bet. Nagyobbik húgom már • ebbe az iskolába jár. Ott í játszik a többiekkel — • mutat egy szőke kislányra. J — Hentes szeretnék lenni. | Mezőkövesdre megyek * szakmunkásképzőbe majd. i Ha elvégzem, visszajövök i dolgozni, mert szeretek itt , élni... András édesapja éjjeliőr. | édesanyja Miskolcra jár * takarítani a BÁEV-hez. i Mindketten betegesek, ke- ( veset bírnak. A szoba- { konyhás lakásban él a J nagypapa is. A családfői $ feladatok nagy részét a J gyerekek közüli egyszem fiú. András látja el. Intéz- i kedik, takarít szorgosko- ■ dik. gondja van a kiseb- { bekre, mintha igazi felnőtt J lenne. Még főzni is szokott. 1 Legtöbbször kedvencüket: i a húslevest, meg a pala- t csintát... Ha a tanulás vagy a távolabbi munkahely miatt el is utaznak reggelente az emberek, délután és este mindig hazatérnek. Hazatérnek otthonukba, mert mindenki talál magának valamit, ami itt tartja. Ki a házát, amelyet az itteniek segítségével épített fel, a családját, a közösségtől kapott segítséget, amelyet nem akar nélkülözni. Amit például a kis András, * majdani mezönyárádi hentes is megkap a mindennapok során a rá is gondoló közösségtől... Monos Márta Az egykori szalézi rendház udvarát ma az általános iskolások birtokolják Fotó: Fojtán László Megtartó erő ... Nap9 jainkban számos fórumon, összejövetelen elhangzik e fogalom. S értelme: a kisebb-nagyobb települések ügye, holnapja! A községek vezetőinek manapság ezért: a megtartásért, a fejlődésért tenni az egyik legfontosabb feladatunk. De a hogyan nem könnyű... Jól bevált módszerről a mezönyárádi tanács elnöke. Stefán János sem szólhat, hiszen nem lehet egyszerűen módszernek nevezni azt a sokirányú tevékenységet. egy közösségen belül összekovácsolódolt erőt. amelynek segítségével elérték, hogy az utóbbi években nem csökkent, hanem minden népszámláláskor több volt az itt lakók száma. — Az ötödik ötéves tervidőszakkal a legeredményesebb öt évet zártuk. Ezalatt fejlődött a község a legtöbbet. Legjelentősebb volt a kommunális ellátás fejlesztése. Négyszáz méter hosszúságban bővítettük a villanyhálózatot, ötvenegy új lámpát szereltünk fel. Több mint három millió forintot fordítottunk útjaink korszerűsítésére, az átereszek felújítására, és lényegesen csökkent a földes utak hossza is Nyaradon. Járdákat, építettünk, óvodát alakítottunk ki szolgálati lakás átépítésével. Hatvan gyermek helyett most kilencvenet tudunk elhelyezni. Az általános iskolában- is megszűntek az olajos padlók és több a felszerelés, a szemléltetőeszközök. A megyei tanácstól kapott támogatásból szaporodott a. szolgálati lakások száma. Űj épületben van már a községi könyvtár. és teljesen újjáalakult a művelődési otthonunk is, — hasonlóan a tanács épületéhez és az orvosi rendelőkhöz. Mindezeken túl, az elmúlt öt. év során több, mint 15 millió forintot fordított a helyi tanács a meglevő kommunális létesítmények fenntartására, működtetésére, a megfelelő színvonalú szolgáltatás biztosítására. A községben lé- nyegeesen javult az ellátás, szépült környezete, amelyhez nagy segítséget adtak maguk a lakók is, társadalmi munkájukkal. Több, mint ötmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek öt év alatt. A felszabadulás óta megduplázódott lélekszámú Mezőnyárád fő utcáján szebbnél-szebb házak sorakoznak egymás mellett. Kivétel nélkül rendezett portával, takaros képet mutatva. Ma egyetlen zsup- fedeles ház található Me- zőnyárádon. a község közepén. A modern házak között álló ódon épület, a «Vada)
