Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-06 / 131. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. június 6., szombat api iséM H ivatalosan június első vasárnapja az övék. De hát vasárnap szerteszélednek a gyerekek, így azután , az igazi köszöntők mindig hétköznapokon hangza­i nak el. Lévén e hét vége „munkás szombat”, ma öltöz- J nek ünneplőbe a jók, a rosszak, a csendesek és a han- i goskodók, hogy átadják a virágaikat tanítóiknak, taná- [ naiknak. i ünnep van, s az ünnepen úgy szokás, hogy a szépről 1 beszéljünk, emelkedetten. Hisszük és valljuk: a pedagó- i gusnap nemcsak a pedagógusoknak ünnep. Azzal, hogy i a „napok” közül nekik is jutott egy. munkájuk jelentő- J ségét, hivatásuk társadalmi fontosságát becsüljük meg. i Gondolom, ilyenkor, amikor már ők is — és nemcsak { a gyerekék! — kicsit fáradtabbak a tízhónapos feszüll- i ség, folytonos szellemi erőfeszítés és figyelem után, s J talán fizikailag is kimerültebbek (hiszen tanítani nem- i csak szellemi erőfeszítés, hanem fáradság is), új erőt ad > e percnyi pihenés. Mostanában viszont mintha a szoká- i sósnál is fáradtabbak lennének. Kimerültebbek. S ez az, ami ugyan nem illik pontosan egy ünnepi kö- | szöntőbe, de szólni kell róla. ' i Az iskola dolga közügy. Az iskola, s benne a pedagó- | gus reflektorfényben áll. Mert személy szerint is érde- ■ keltek vagyunk mi, mindannyian, valamiképpen az is- 1 kólában, s mert azok vagyunk testületileg is, társadalmi i méretekben. Az iskola jelene a jövő lehetősége. Innen ' hát a sokszorozott odafigyelés. S ezt tudják és el is fo- , gadják a pedagógusok. Ami viszont bizonytalanságot. i elbizonytalanodást, s nem egyszer keserű szájízt hagv J bennük, az már szót érdemel. Az utóbbi időben ugyanis i nemcsak az oktatásügy változásait kell „lépésben tar­taniuk”, hanem le kell gyűrniük az értetlenségeket is. i Mintha sikk lenne mindig és mindenütt bírálni őket. ' Érdekeltségünket néha összetévesztjük a beavatottság- i gal. Pedig hát tudnunk kell, hogy a nyitott iskola nem > feltétlenül jelenti, hogy mindig és mindenben nekünk, i a kívül levőknek van igazunk. A pedagógus — és bizton i kijelenthetjük, ők vannak többségben, akik nem kenyér- | keresetnek, hanem hivatásnak tekintik, hivatásként i gyakorolják az ifjúság nevelését — éppúgy átérzi a fe- J lelŐsséget azért, hogy ne csak ismereteket adjon át jól, i hanem embert is formáljon. Tiszte szerint. S ők vannak J többségben, akik a jövőért érzett felelősséggel próbálják i nem nyesegetni, hanem szépre formálni az ifjúság szár­nyait. ök küzdenek meg legjobban, egészen a gyötrő- ! dósig a folyvást változó tananyaggal, a követelmények- i kel. A nyitott iskolát nem szabad, nem lehet ősszetévesz- t feni a mindent szabaddal, a mindent lehettek „Az isko- | Iában rendnek kell lennie” — hogy idézzék Kádár i János egyik beszédéből, amelyet oktatásügyünk tovább- J fejlesztése kapcsán mondott el. S idézhetném azt a tíz i hónappal ezelőtt, a megyei pedagógusaktíván elhangzott • gondolatot, állásfoglalást is, hogy „megvédünk minden ! tisztességgel, becsülettel, lelkiismeretesen dolgozó peda- i gógust”. Az iskola nem védheti ML, hogy a társadalmi eílent- r mondások — csúnya a kifejezés — be ne gyűrűzzenek. { S nemcsak a veszélyeztetett gyermekek számának emel- i kedésére gondolunk itt. Az iskolának mégis, nem lehet * más célja, mint hogy mindezek ellenére megpróbáljon ! tiszta ideálokat, tiszta eszméket állítani a gyerekek elé. i A példa erejével. A meg- és betartott követelményeivel. { önmagában ez embert próbál: gyereket és pedagógust. i Erre kell az erő, az energia, az emberség, s nem a véde­kezésre. Mert a védekezésben sokszorosabban el lehet i fáradni, mint a tanításban, a nevelésben. A pedagógust } nem fárasztja a gyerek formálása. H a virágot visznek a gyerekék, köszöntőt és köszö- nömöt mondanak. Társadalmunk tiszteletét és , megbecsülését a kitüntetések jelzik. Jólesik nekik ; a figyelem, a jó szó, a virág, s jólesik a kitüntetés is. j A munka elismerése. Jobban érteni az iskolát, s jobban i segíteni, ez az, ami a mindennapokat tehetné nyugal- { masabbá. És persze alkotóbbá is. i Csutorás Annamária Ma nyílik a Diósgyőri Vasasban Amatőr képző- és iparművészek országos kiállítása Ma délelőtt fél 12-kor nyí­lik meg a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban a XI. országos amatőr képző- és iparművészeti kiállítás: A Borsodban élő és alkotó amatőrök eredményeinek el­ismerése is az, hogy .Miskolc adhat helyet ez országos seregszemlének, e tömegmoz­galom fórumának. A kiállí­tás ugyanis nemcsak bemu­tatót jelent, hanem találko­zót is, ahol szó eshet ered­ményekről és gondokról, ki­használt és még kihasználat­lan lehetőségekről. A koráb­ban megrendezett megyei kiállításon, amelyet igen so­kan tekintettek meg, láthat­tuk. érzékelhettük, milyen sokszínű, érdekes ma az amatőr képző- és iparművé­szeti mozgalom. Most orszá­gos • távlatban tekinthetjük át helyzetét: az alkotásokon keresztül is és a beszélgeté­seken. A kiállítást Palotai Ká­roly, a SZOT alelnöke nyit­ja meg, s ő adja át a díja­kat is. Délután már sor ke­rül az első beszélgetésre: a vitán, amelyet Lantos Fe­renc, az Amatőr Képzőmű­vészeti Tanács elnöke vezet, nyilvánosan értékelik a be­mutatott anyagot. Ugyancsak ma tart ülést az Amatőr Képzőművészeti Tanács. Hol­nap, vasárnap baráti talál­kozót rendeznek, s többek között az országos kiállítások rendszeréről is terveznek egy beszélgetést. Csapodár madárka Ma este a hazaiaké a pálya, illetve a Játéktér a stúdiószínpadok miskolci találkozóján: a már hatodik éve műsoron levő Csapodár madárka a miskolci színház első bemutatkozása e mezőnyben Képünkön Csapó János és Blaskó Péter a reneszánsz komédiában. Családi körben a nyaralásról Június közepétől: intenzív tanfolyam Ertáktfts ével iáit az nsz A Családi kör * című tele­víziós műsor júniusi száma a nyaralással, a gyermekek üdültetésével foglalkozik. A napokban forgatásra kerülő műsor bemutatja, mennyire nem mindegy, hogyan szer­vezzük meg a gyerek szüni­dei elfoglaltságát A szülő ne erőltesse gyermekére saját Két, megkülönböztetett fi­gyelemre érdemes néprajzi té­májú kiállítás nyílt tegnap délután Miskolcon, a Kossuth utca 13. alatti Borsod—mis­kolci Múzeum,emeleti termei­ben: az utcai nagyteremben a megyaszói templomból való festett asztalosmunkák lát­hatók, míg az udvari terem­ben a debreceni Déri Mú­zeum gyűjteményéből erdé­lyi kerámiák. * A kiállítással egy időben jelent meg Szabadfalvi Jó­zsefnek, a Borsod megyei Múzeumi Szervezet igazgató­jának új tanulmánykötete A megyaszói festett asztalos- munkák 1735-ből címmel. A gazdag kiállítási anyag és a Borsodi kismonográfiák so­rozatban megjelent kötet szervesen összetartozik, ki­egészíti egymást. A miskol­ci Herman Ottó Múzeum egyik jelentős gyűjtemény­együttese a megyaszói refor­mátus templom 18. századi festett mennyezet- és kar­zatdeszkái. Ezeket mutatja be i könyvében Szabadfalvi József és ezek • láthatók a kiállításon. A gyűjtemény 1901-ben került adományozás útján a múzeum elődjéhez: szám szerint 58 egész és 6 fél tábla, 16 karzattábla és a szószék koronája. A múlt század végi átépítés során kerültek ki ezek az asztalos- munkák Megyaszó 13—14. nyaralási elképzeléseit, ugyanakkor ne engedje őt teljesen szabadjára sem; se­gítsen a tevékenység okos megtervezésében. A műsor felveti a pedagógusok sza­badságának kérdését is. Ke­lemen Endre vezeti ezt a mü- ‘sort is, s a rendező is vál­tozatlanul Palásthy György. századi eredetű, 1515-ben új­jáépített templomából. A;'es-, tett lapok 1735-ből valók, a szószék T/04-ből. Szabadfal­vi bemutatja a templom építésének történetét és ben­ne a festett lapok keletkezé­sét, a táblák útját a temp­lomtól a múzeumig, azok el­helyezését a hajdani gyűjte­ményben; megismertet a ké­szítőkkel. akiknek nevét a táblák egyike pontosan őrzi: Asztalos Imre és Asztalos István miskolci mesterembe­rek. Ismerteti a tanulmány a mennyezetdeszkák kompo­zícióit, ornamentikái sajátos­ságait, a rozettákat, a kar- zatdeszkákat, a szószék ko­ronáját, végül összeveti e megyaszói remekműveket más helyeken található ha­sonló táblákkal, elsősorban a noszvajiakkal. A kötetet a művek — részben színes — fotói és minden egyes lap­nál a minták elemzései te­szik teljessé. Nagyszerű találkozás, hogy a könyvből megismert mű­kincseket most az érdeklődő azonnal meg is tekintheti: a kiállításon 42 tábla látható eredetiben — a többi a Her­man Ottó Múzeum állandó kiállításán van —, ott van a táblák több dokumentációja, a szószék koronája, s ott van — többek között — az a lap. amely a tábláknak a múzeum részére történt át­adását dokumentálja. A be­mutatott festeti táblák ön­magukban is igen értékes Június első napjaiban ti­zennyolcadik tanévét zárta az MSZBT Központi Gorkij Nyelviskola borsodi tagozata. Az oktatás színvonalában, a hallgatók létszámában az ország hasonló intézményei között igen előkelő helyet foglal el a borsodi: bizo­nyítja ezt, hogy számos hallgató tett az eddigiekben is eredményes nyelvvizsgát, vagy nyert felvételt vala­mely felsőoktatási intéz­ménybe. Az idei tanév ta­pasztalatairól mondja Szőke Józsefné, a nyelviskola bor­sodi tagozatának vezetője: — Több mint hétszáz hall­gató .tanult a' különböző szintű tanfolyamokon. A központi oktatás mellett eb­ben a tanévben is szervez­tünk kihelyezett tanfolya­mokat. A Lenin Kohászati Művek MSZBT-tagcsoportjá- ban, vagy a MÁV Miskolci Igazgatóságán már évek óta bevált e forma. Űjabb vál­lalatok dolgozóival is talál­kozhattunk az idén: a lenin- városi ÁFOR Távvezeték Vál­lalat küldött hallgatókat a többi között. Megtartottuk a tanulmányi versenyeket, a legjobb eredményt elértek kijevi jutalomutazáson vesz­nek részt. Az iskolások tan­folyamán sikeres volt a „Ki tud többet, a Szovjetunió­ról?” vetélkedő; ebben az év­ben az encsi körzeti általános iskola nyerte el a vándorser­leget. Az eredmények között élményt adnak, gazdagítják a látogatót. Szabadfalvi Jó­zsef kötetével együtt azon­ban „magunkkal vihető”, teljesebb értékű, amit a Bor­sod—miskolci Múzeumban kapunk­at A másik teremben Déri György . gyűjteményéből, a Déri Múzeumból 154 kerámia — bokályok, tálak, kályha- csempék —, köztük igen sok datált érték látható. A bemutatott kerámiák a 18. század elejétől a 19. század második feléig ölelik fel, il­letve tükrözik a történelmi Erdély népi- kerámiaművé­szetéi, a kor legszebb emlé­keiből vett válogatással. Fel­lelhető a gyűjteményben számos erdélyi fazekasköz­pont, illetve nagyobb egy­ség — a torda—kalotaszegi, szilágysági. székelyföldi, sze- beni, máramarosi. barcasági — fazekasművészete, a látogató az erdélyi kerámiaművészet­ről sokszínű, széles áttekin­tést kaphat. * A két néprajzi témájú ki­állítás rendezését Szábadfal- vi József irányította; a teg­napi hivatalos megnyitón dr. Üjváry Zoltán egyetemi tanár, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem néprajzi tanszékének vezető­je tartott bevezetőt. (benedck) említem, hogy öt hallgatónk már sikeres szóbeli nyelv­vizsgát tett, van, aki felvé­telt nyert Moszkvába, diplo­mata szakra. Már második éve szervezünk tanfolyamo­kat a megyében élő idegen anyanyelvűek részére. Töb­ben közülük sikeres vizsgát tettek magyar nyelvből. — A nyelviskola színvona­las munkájához nagyban hozzájárul a rendszeres ta­nári továbbképzés. „ — A megyei pedagógteé továbbképző Intézettel, az egyetem idegen nyelvi lekto­rátusával és a TIT idegen nyelvi szakosztályával igen jó kapcsolatot alakítottunk ki. Több tanárunk vesz részt nyáron a Veszprémben meg­rendezendő MAPRIÁL-kong- resszuson, ahol beszámolnak a nyelvoktatás Borsod megyei tapasztalatairól. Egyébként. munkái igen jó metodikai segítségei: kaptunk az általános wh kolai vezető szakfelügyelő­től, s a megyénkben tartóz­kodó Aszja Csemyenko-szov­jet konzultánstól. Bár a borsodi tagosaton véget ért a tanév, a nyelv­iskola a nyári hónapokban sem zárja be kiapuit. Miint minden évben, az idén is megszervezik a különböwő szintű intenzív nyelvtanfo­lyamokat A június ló-én kezdődő 120 órás és a júni­us 22-én induió 75 órás tan­folyamokra már több. »int 300 hallgató jelentkezett a megyéből. — Az Jutwwir je#Jegei biztosítja az is, hogy kis létszámú csoportokban szer­zik meg ismereteiket a résztvevők. A legtöbben az állami nyelvvizsgára előké­szítő tanfolyamra jelentkez­tek, a középszintű kurzuso­kon srác szakmunkás, keres­kedelmi, vendéglátóipari dol­gozó, technikus tanul. A DIGÉP, a MÁV Miskolci Igazgatósága, a sajóbábonyi vegyiművek mellett küldött hallgatókat a BVK, a Bor­sod megyei Mozi üzemi Vál­lalat is. Az intenzív tanfolyamokon országismerettel, fonetiká­val foglalkoznak a részve­vők. Igen fontos szerepet kap a beszélgetés, amelyet orosz anyanyelvű tanárok vezetnek. Külön kurzust szerveznek a fordítóknak, az iskolások pedig játékos for­mában szerezhetik meg is­mereteiket. A tanfolyamokat vezető több mint húsz tanár közül egyébként kilenc orosz anyanyelvű. A Szovjetunió­ból már megérkeztek a mag­nószalagok, a tankönyvek, a Puskin Intézet szemléltető­eszközöket biztosít, a köz­ponti nyelviskola pedig mód­szertani segítséget nyújt. — Az idén is biztosítanak kollégiumot a részvevőknek? — A Petőfi diákotthonban 120 hallgató kap helyet, tel­jes ellátást a tanfolyamok ideje alatt. A délelőtti fog­lalkozások után városnézést, kirándulást, strandolást szer­vezünk. esténként filmvetítés is lesz. A hallgatók az inten­zív tanfolyam végeztével bi­zonyítványt kapnak, a nyelv­vizsgára készülőknek pedig az idén először nyílik lehe­tőségük rá. hogy Miskolcon tegyék le az alapfokú álla­mi nyelvvizsgát. (mikes) Tegnaptól a Borsod—miskolci Múzeumban Sátoraljaújhelyen Ezermester és Úttörő Bolt nyílt Az alábbi cikkek nagy választékban kaphatók: Gyermek, felnőtt kötöttáru, úttörő és kisdobos fehér és tábori ingek, valamint felszereléseik. Jó minőségű gyermek- és felnőttmelegítők, pólóingek, trikók, divatos frottírköntösök, olcsó sportcipők, sportszerek, játékok, strandcikkek, campingbútorok, turisztikai cikkek. Továbbá: szerszám- és kisgépek, híradástechnikai alkatrészek, szivacs, tapéta, hullámpala, linóleum, magnók, kisrádiók. Címünk: Sátoraljaújhely, Rákóczi út 15. Telefon: 10-76 Nyitvatartás fél 9-től 17 óráig - ebédszünet nélkül Udvarias kiszolgálással várjuk kedves vásárlóinkat!

Next

/
Thumbnails
Contents