Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-06 / 131. szám

1931. június 6., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az ÉMV-ben tanácskozott a MAB agrokémiai munkabizottsága Alkalmazni a gyakorlatban Közismert, hogy Észak-Ma- gyarország területén, Borsod, Nógrád es Heves megyében gazdálkodó termelőszövetke­zetek lehetőségei sokkal sze­rényebbek az ország más vi­dékein gazdálkodó szövetke­zetek lehetőségeinél. A ked­vezőtlen éghajlati viszonyok, természeti adottságok követ­keztében az északi területeken mindig is kevesebbet, fizetett a föld, most is szerényebben adja vissza a ráfordított mun­kát. A különbség egyes me­zőgazdasági kultúrák termés­hozamában mérhető a legegy­szerűbben. Air az adottságoknak meg­felelő .kultúrák termesztésé­nek szorgalmazása, a tudo­mány, a kutatómunka ered­ményeinek a gyakorlatban való meghonosítása ellensú­lyozhatja a kedvezőtlen adott­ságokat — hallottuk a Miskol­ci Akadémiai Bizottság agro­kémiai munkabizottságának a napokban megtartott tanács­kozásán, amelynek ez alka­lommal megyénk nagy múltú vegyipari vállalata, az Észak- magyarországi Vegyiművek adott otthont. A tanácskozás résztvevői beszámoltak a tudományos- k u ta t ó m u n ka ered mén yei rö 1, a gyakorlati tapasztalatokról, igyekeztek azokat közkinccsé tenni. Az észak-magyarorszá­gi terület mezőgazdaságának kemizálásáról szólva dr. Kiss A. Sándor, a Borsodi Vegyi- kombinát agrokémiai kísérle­ti telepének vezetője jó né­hány figyelemre méltó és megszívlelendő tényre hívta fel a figyelmet. Megtudtuk például, hogy más területek­kel (Dunántúl, Alföld) össze- hason 1 ítva, Észak - Mag.va ror- szágon használják fel a leg­kevesebb műtrágyát, különö­sen kedvezőtlen a rét; és le­gelő műtrágyázása. Amíg a szántóföldi termelésben hek­táronként 314. szőlőben 659 kilogramm műtrágyát hasz­nálnak fel, rét és legelők mű­trágyázására csak 153 kilo­grammot. Jobb műtrágyázás­sal a rét és legelők jelenlegi 20—30 mázsás hozamát 100 mázsára is növelhetnénk hek­táronként. Mindez persze együtt járna a hús- és tejter­melés növekedésével, az el­látás javulásával is. Az egyes növényfajták, bú­za, kukorica, dohány, szőlő termésátlagait vizsgálva meg­állapítható például, hogy az északi terűiéi eken búzából és kukoricából 20—25 százalék­kal kevesebbet takarítanak be, mint a Dunántúlon; viszont dohányból, káposztából és sző­lőből mintegy 20 százalékkal északon magasabb a termés­átlag. Ebből természetesen az következik, hogy Észak-Ma- gyarországon az időjárási és talaj adottságoknak a legjob­ban megfelelő növényfajták termelését kellene szorgal­mazni. A műtrágyázás termésfoko­zó hatása közismert. Ám az előadó jó néhány olyan ta­pasztalatra is felhívta a fi­gyelmet. amit mindenképpen helyes lenne figyelembe ven­ni a termelőszövetkezetekben, a gazdaságokban. Nevezetesen arról van szó, hogy a legtöbb termelőszövetkezetben azt a helytelen gyakorlatot követik a tavaszi műtrágyázás idejen, hogy a nitrogénműtrágyát hóval fedett vetesekre szórják ki. A területi adottságokat fi­gyelembe véve lészakon jelen­tős a lejtős terület), a hóol­vadáskor a kiszórt műtrágya jelentős része elfolyik és szennyezi az élővizeket, víz­tározókat. Mindez pedig a kör­nyezetvédelem szempontjából rendkívül hátrányos. Különö­sen megyénkben az. ahol szá­mos település ivóvize nitrát­tal szennyezett. A nitrátos ivóvíz fogyasztásának veszé­lyei pétiig ismertek. Közülük csak egyetlen tény (ez megyei tapasztalat): a nitrátos vizet fogyasztó emberek körében lényegesen gyakoribbak a ha­si daganatos betegségek. Aktuális és sürgető növény­védelmi tennivalókra hívta fel a figyelmet. Madarász János, a Miskolci Növényvédő-állomás munkatársa is, aki az észak­magyarországi területek nö­vényvédelmi tennivalóiról be­szélt. Megemlítette, hogy a növényvédő szerek, elsősorban a gyomirtó szerek elterjedése­vei a művelt, területek gyom­növény-összetétele szembetű­nően megváltozott. Pipacs, bú­zavirág, szarkaláb alig talál­ható, míg a vadzab, tyúkhúr és más gyomnövények elsza­porodása meglehetősen nagy terméscsökkenést okoz. Mind­ebből az következik, hogy szorgalmazni kellene újabb, az említett gyomnövényekre ható gyomirtó szerek kutatá­sát és használatát. A környezetvédelem hely­zetéről, az ipari üzemek kör­nyezetvédelmi tennivalóiról tartott előadást Nagy Árpád, az Északmagyarországi Vegyi­művek képviseletében. Szólt azokról az erőfeszítésekről, amelyek révén az elmúlt években figyelemre méltó vál­tozás következett be a Sajó völgyében működő ipari üze­mekben. A Borsodi Vegyi- kombinátban, «a Ózdi Kohá­szati tlzemek'beff). az É>zak- magyárors zá g i Vegyiművek­ben sok százmillió forint ér­tékű környezetvédelmi beru­házások valósultak meg. de még mindig számottevő a kör­nyezetet károsító lég- es víz- szennyezés. A természetes vi­zekbe kerülő olaj, fenol és kü­lönböző sóoldatok egyaránt veszélyesek mind a vízellátás­ra. mind pedig a mező- és er­dőgazdaságra. Az Ózdi Kohá­szati Üzemek vízszennyezése például zavarja a Sajóra tele­pült többi vállalat ipari víz­ellátását, de ugyanez érvé­nyes a BVK-ra és az ÉMV-re is. A lég- és vízszennyezés problematikája tehát koránt­sem tekinthető megoldottnak, s e kérdés komplex tanulmá­nyozásáról. új és hatékony környezetvédelmi beruházá­sok építéséről egyetlen válla­lat sem mondhat le. A kör­nyezetvédelem ugyanis nem tekinthető másodlagos fel­adatnak, még akkor sem. ha tudjuk, hogy a környezetvé­delmi beruházások pénzbe, nagyon sok pénzbe kerülnek... Szarvas Dem« KGST-bizottsági ülés Jegyzőkönyv aláírásával ért véget, pénteken a KGST búzanemésítési és agrotech­nikai bizottságának négyna­pos ülése Martonvásámn. az Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetében. Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, az NDK. Románia és a Szovjetunió búzanemesítői vitatták meg a legújabb kutatási és gyakor­lati eredményeket. A cél: bő­ven termő, a betegségekkel szemben ellenálló, az időjárás viszontagságait jól tűrő faj­ták előállítása. A kutatók megállapodtak, hogy a jövőben az eddiginél jobban összehangolják ne­mesítő munkájukat, közösen dolgozzák ki az új búzák ag­rotechnikáját, Mindezekről — az Ogyesszában tizedik esz­tendeje működő — koordiná­ciós központon keresztül tá­jékoztatják egymást. Két permetezés között Két permetezés között cseréli ki Papp Ferenc, a borsodsiiráki Bartók Béla Termelőszövetkezet dolgozója a Herriaú-kom- bájn szórófejeit, A francia gyártmányú cukorrépakombájnon nemrég cserélték nagyobb teljesítményűre a vegyszert kijut­tató szivattyút, ezért a munka minősége sokat javult. Társadalmi munkában Központi telephely Putnokon Kirszerí gépek, kibővített szolgáltatások Érdemes el időzni Miskok; középtávú, városfejlesztést se­gítő társadalmimunka-prog- ramjának egyik-másik pont­jánál, hiszen azok közvetve a VI. ötéves terv cselekvésre ösztönző elképzeléseit tárják elénk, amelyekkel tovább ja­vulhat az ipari városban élók közérzete. Ha ezt említem, elsősorban nem az igazán nagy beruhá­zások megvalósftasáhOK nyújt­ható társadalmi összefogásra, segítségre gondolok. Jóllehet, a város lakossága, az üzemek kollektívái korábban is szá­mottevő részt vállaltak jó ne­hány létesítmény elkészülésé­ben, melyeket évek múltán is szívesen és büszkeséggel em­legethetünk, gondolok példá­ul a műjégpálya építéséhez nyújtott széles körű segítség­re, összefogásra- Célok, te'*',ek az 1981 -es esztendőben és a következőkben is lesmek, amelyek megvalósítójához eleve számol a város a társa­dalmi segítséggel, mint u if­júsági váltótábor, a jubileumi játszótér, a gyermekvárost üszotanmedence és még hesz- szasan lehetne sorolni a ter­veket. Nem kétséges egy pil­lanatig sem. hogy az üzemek, gyárak, intézmények Kollektí­vái, a lakosság, ezek megvaló­sításából is derekasan kiveszi majd a részét. Mégis érdemes szólni arról, hogy van a társadalmi mun­kának egy másik, cseppet sem jelentéktelenebb, vagy leivi- csinyelhetöbb területe; a lét­rehozott létesítmények fenn­tartásának. karbantartásának, felújításának elvégzése, ahol az elvállalt és elvégzett mun­ka nyomán nem születnek új értékek. Mint ahogy nagyra értékelhető azoknaK a társa­dalmi segítőknek a fáradozása is, akik & létrehozandó erdei tomfi.páiyal;. parkerdők, KRESZ-parkok őrlését, rend­ben tartósát vállalják. Forint­ban nehezen mérhető és kife­jezhető ez a munlsa. Ajtók sze­mében viszont, akik kétkwl munkájukkal, befizetéseikkel <=*:•!> oeileg t» .-részvényesei" epeknek, a lakosság életkörül- möayeit javító fejlesztések­nek, pótol hatatl cat az, amit a min d a n.n vi i mkért fáradozó társa dalmi munkások végez­nek apró javításokkal, azzal, hogy őrzik, vigyázzák közös v agy on un kát, értékeinket. (nagy) Megyénkben az egy lakos­ra jutó fogyasztási szolgálta­tás értéke országos viszony­latban az utolsó helyen van. Ennek ismeretében született meg jó néhány évvel ezelőtt az a gondolat az illetékes me­gyei vezető szervek képviselői körében, hogy mielőbb bővít­sék a legszükségesebb szolgál­tatói kapacitásokat. Megte­remtve ezáltal a közületi és a lakossági igénybevétel eddigi­nél jobb lehetőségeit is. Á kö­zös feladat részmegoldására a Putnoki Vegyesipari Szövet­kezet sokrétű szolgáltatási te­vékenységével alkalmasnak bizonyult. Fő tevékenységük körébe tartozik a textiltisztítás, a lábbeli javítás, a híradástech­nikai cikkek és háztartási gé­pek ja.vítása, az. órajavitás, a szabászat! javítómunka, vala­mint a fodrászat. Szolgáltatá­saikat 22 felvevőfiókon ke­resztül, mintegy 195 község­ben végzik, a hozom-viszem szolgálat keretén belül. A szö­vetkezet hét kocsija, már ki­alakult menetrend szerint járja a megye kisebb-nagyobb községeit. Ezek az utazások azonban az, utóbbi időiben egy­re költségesebbek, jórészt az üzemanyag árának emelése következtében. Mivel a szál­lítási díj emelésére nincs le­hetőség, ezért a szövetkezet vezetői más elképzelésekkel, tervekkel próbálkoznak, hogy közel azonos színvonalon, gaz­daságosabban munkálkodja­nak. A tervek közül a leg­jobbnak ígérkezik, hogy az Biztosan sok érdeklődőt fog vonzani az a terv, amelyet a bekecsi Hegyalja Termelőszö­vetkezet kezdeményezésére a Miskolc közeli dombokon va­lósítanak meg. Itt ajánlott fel ugyanis a Nagy miskolci Ál­lami Gazdaság 300 hektárt, amelybe a közeljövőben bo­gyós gyümölcsöket telepíte­nek. Mivel ezek a növények, — akár a málna, akár a ribisz­ke — nagyon munkaigénye­sek, a területet 400 négyszög- öles parcellákra osztják szét az érdeklődők között, akik a gyümölcs jövedelmének egy része ellenében ápolják, szü­eddigi, heti járatok helyett, a jövőben csupán kéthetente in­dítják útra a hozom-viszem szolgálatos autókat. Az egyre nagyobb területet ellátó, lakossági szolgáltatást biztosító Putnoki Vegyesipari Szövetkezet továbbfejlődésé­nek az üzemek, műhelyek szű­kös alapterülete hatóit sza­bott. Tárolóhelyiségeik zsú­folttá váltak, gépeik elavultak. Ezért rekonstrukciós beruhá­zást kezdtek, a fogyasztási szolgáltatás bővítése érdeké­ben. Ennek megvalósításával egy olyan központi telephely létesült, ahol többek köz.ött lehetőség nyílik mosásra, vegy tisztításra, cipő javításra, rádió-, televíziójavitásra és háztartási gépek javítására egyaránt. Itt építették meg tmk - m ű hely ükét. ■ gar á zsai kát, a központi raktárt és a szük­séges szociális létesítménye­ket. A beruházás, amelynek eredeti tervében 35 millió 658 ezer forint szerepelt, a menet közben felmerült tervezési es kivitelezési nehézségek miatt, jóval később valósult meg, mint ahogy elképzelték. Meg­emelkedett a beruházás ösz- szege is, 42 millió forintra. A több létesítményből álló központi telephely különböző részjegeinek műszaki átadása a napokban kezdődött meg. A korszerű gépekkel felszerelt telephelyen az egyénektől és közösségektől érkező igények kielégítésére egyhetes válla­lást biztosítanak a szövetkezet dolgozói. Határidős vállalása­ik mellett egyúttal bővítik szolgáltatásaik körét is bőr­kabátok. bundák és szőnyegek tisztításával, festésével retelik a növényt. A telepítést a termelőszövetkezet végezné el, s gondoskodna a nagy ter­mőképességű fajták termésé­nek elhelyezéséről A tervek szerint 2000 ember is dolgoz­hatna az ültetvényén, amely­re szüret idején egy gyorsfa­gyasztó alagutat létesítené­nek, s így a frissen szedett málnát és ribiszkét szinte azonnal feldolgoznák. Mivel a bogyós gyümölcsűek nyugaton keresett termékeit — ezért az áruk viszonylag magas —, biz­tos sok miskolci családot fog vonzani a bekecsi tsz elkép­zelése. (monos) Málna városközelben merészen gazdálkodni Okosan és Nem gondolkodtam még azon, hogy mennyi lehet egy tsz-elnök fizetése. Őszintén szólva az. is csak nagy ritkán jutott eszembe, hány álmatla­nul töltött éjszaka telik el ad­dig, amíg az utolsó szem meg­termelt termés betakarításra, biztonságos helyre kerül. Ha az elöbbin nem is, de az utób­bi kérdésen egy kicsit el töp­rengtem. amíg az ináncsi Vö­rös Csillag Tsz elnökével. Si- maházi Györggyel egy rög­tönzött határszemlére indul­tunk. — így az. igazi — mondta indulás előtt. — Az irodában elég sokat zavarnak, meg nem is lehet elmondani a felét sem annak, ami kint a határban van. Persze, azt sem tagadom — tette hozzá mosolyogva — felüdülést jelent nekem is a sök megbeszélés, értekezlet után. A perei dombról tekintve, mint a vihar által felkorbá­csolt tenger, sötétzöld habja­ként hullámzott a 'tömött ka- Lászú búza, amerre a szem el­látott.. Valóban jólesett a szemnek gyönyörködni a több száz hektáros búzatáblákon. És hallgatni a tsz-vezető ter­veit, az eredményeket. Lassan kezdenek beérni azok az erőfeszítések, ame­lyeket az egyesülés után kezd­tek el a termelőszövetkezet­ben. A jelenlegi vezetés, amely négy éve került megválasz­tásra, reálisan mérte fel adottságaikat, távlati lehető­ségeiket. Nem kergetnek ál­mokat;, nincsenek megvalósít­hatatlan elképzeléseik. Meg­próbálnak a legjobb szakmai tudásuk szerint okosan, meré­szen gazdálkodni. A több mint 736 hektáron kalászba szökkenő szár jelzi: ha továbbra is kedvezően ala­kul az időjárás, úgy a hektá­ronként tervezett 42 mázsás átlagot túlszárnyalhatják. A határszemle óta leesett jóté­kony hatású csapadék csak növelte az esélyeket. A különböző fajtakísérletek után. jelentős mennyiségű ve­tőmag előállítására is szerző­dést kötöttek. Ebben az évben először próbálkoznak a „Fat- ran” fajtájú vetőmagárpa ter­mesztésével. amelynél a leg­utóbbi becslések után több mint 46 mázsás átlagot szá­mítanak. Hasonlóan jónak ígérkezik az olajos magvak, a repce, a napraforgó termelésének ala­kulása. A jelentős létszámú tehénállomány megköveteli a takarmánybázis megteremté­sét. Éppen ezért már április elejétől szinte megállás nél­kül üzemel a legelő öntöző- berendezése. A több éves rét­es legelőgazdálkodással nem­rég első helyezést ért el a szö­vetkezet a megyei versenyben. A legnagyobb munka itt is természetesen a betakarítás, annak a zökkenőmentes meg­szervezése. Az elmúlt hetek­ben befejeződött az erő- és munkaképek ‘ nagyjavítása, amit eléggé hátráltatott a már-már krónikussá váló al­katrészhiány. A termelési kérdések mel­lett kiemelt gonddal kezelik a szövetkezet tagjainak anya­gi és kulturális gvarapodását. A foglalkoztatás bővítése ér­dekében néhány évvel ezelőtt vegyianyag-kiszerelő mellék­üzemágat létesítettek, mely­nek termelési értéke ebben az évben eléri a 13 millió forin­tot. A továbblépés érdekében megállapodást kötöttek a BU- BIV Encsi Gyáregységével, az egyszemélyes heverők össze­szerelésére. A feltételek adottak, a ve­zetésen. a tagságon, a tsz egész közösségén múlik a tovább­lépés. Fiatal, hozzáértő szak­emberek kerültek az irányí­tásba. Átlagos életkoruk ma alig haladja meg a 30 évet. A szövetkezet pártvezetésének legutóbbi ülése joggal állapí­totta meg: a gazdaságvezetés jól hasznosítja a meglevő erő­ket hatékonyan foglalkozik letelepítésükkel, a szövetke­zethez kötésükkel. Most valóban kedvező szelek fújnak az ináncsi ter­melőszövetkezetben. dagad a vitorla. Egységükre, összefo­gásukra. valamennyiük fele­lősségére van szükség, hogy a jövőben is elkerüljék a na­gyobb zátonyokat V. M. j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents