Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-28 / 150. szám
T$31. Június 28., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 ■n A közéletben I Hegyei pírt-vk tagja Illésné dr. Kovács Magdolna, a Volán 3. számú miskolci Vállalatának belső ellenőrzési osztályvezetője, aktiv részese a megye közéletének, de az elmúlt kél-három évben a számszerűséget tekintve, megfogyatkoztak a társadalmi funkciói. Miért? — Az 1980-as megyei párt- értkezleten megválasztottak a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjának — mondotta. Munkahelyi feladataim, a megyei párt-vb tagságom és egyéb tennivalóim egész embert követelnek, s mindenki csak annyi munkát vállaljon, amennyit tisztességesen el tud végezni. Ezért. És azért is, mivel mindezek mellett hosszú évek óta örömmel, szinte szenvedéllyel végzi „egyéb” (ennivalóit: politikai gazdaságtant tanít a Marxista—Leninista Esti Egyetem szakosítóján és vezetőségi tagja a TIT megyei szervezete közgazdasági szakosztályának. Munkahelyi feladatok, ismeretterjesztés, propagandamunka: időt és energiát egész embert kívánó tevékenység: Illésné készséggel sorolta az idáig vezető út állomásait: — Érettségi után kerültem a Volánhoz és azóta is hűséges dolgozója vagyok. Különböző munkakörökben, de végig közgazdasági, számviteli vonalon dolgoztam; közben levelezőn elvégeztem a köz- gazdasági egyetemet később elkészítettem doktori értekezésemet. Ez a „vonal” az elmúlt húsz év egyik oldala, a másik pedig az, hogy a kezdetektől fogva mindig végeztem valamilyen mozgalmi munkát is: voltam alapszervi KISZ vezetőségi tag, a vállalati KlSZ-bizottság titkára, később a vállalati pb és vb tagja lettem. A pb mellett működő agitációs és propaganda-munkabizottság vezetője voltam: munkánk gerin- :cét a pártoktatás előkészítése, szervezése, irányítása jelentette. Sokat tanultam, olyan tapasztalatokat szereztem, amelyeket jól tudtam hasznosítani az esti egyetemen, a TIT-ben és a megyei pártbizottságban is, ahová 1975-ben választottak be. Közgazdászként tagja lettem a testület mellett működő gazdasági és szövetkezetpolitikai munkabizottságnak, most már nemcsak a vállalatom, hanem az egész megye feladataival, gondjaival ismerkedtem. — Hogyan fogadta a megyei párt-vb tagságot?; . — örömmel és egy kis feszültséggel, amely az első hónapok Után — megismerve a testületi ülések tartalmas, formaságoktól és tiszteletköröktől mentes légkörét — feloldódott. A vitákban, —mert ilyenek is vannak —, mindenki felelősséggel és tárgyilagosan, de szabadon — nem előre leírva — mondja el a véleményét. Az eszmecserékben mindenki önmagát kell, hojjy adja: a pártmunkás, a közgazdász, a fizikai dolgozó és az állami vezető véleményének ütköztetésével, egyeztetésével alakul, formálódik a testület véleménye és végső soron •a döntése.' A két pártbizottsági ülés között — a pártbizottság határozatai és iránymutatásai alapján — a gyakorlati pártmunkát a végrehajtó bizottság irányítja. A pb határozatai a vb-re kötelezőek; tevékenységéről köteles a párt- bizottságnak rendszeresen beszámolni. Politikai kérdésekben dönt és intézkedik: a pb megbízásából, annak hatáskörébe tartozó bizonyos jogokat gyakorol, például fegyelmi ügyekben. Illésné részese ennek a munkának, emellett te- rületfelelósként, most a Kazincbarcikai városi Pártbizottság és az irányításuk alá tartozó pártszervezetek .tevékenységével ismerkedik. Nemrégiben kapta ezt a területet, de már részt vett több testületi ülésükön, KlSZ-küldött- gyüléseken; rendszeresen találkozik a barcikai kommunistákkal. — Munkatársaim, vezetőim örültek, amikor vb-tag lettem — mondotta. Tisztségem miatt nem szakadtam el a Volán mozgalmi életétől, hiszen itt vagyok párttag, részt veszek a gazdaságvezetői megbeszéléseken, a vállalat pÍv- ülésein; együtt dolgozva rendszeresen munkakapcsolatban vagyok a mozgalmi szervek vezetőivel, aktíváival. — Hat éve tagja a megyei pb-nek, több mint egy éve vb-tag, így részese azoknak a testületi döntéseknek, amelyek sok áttételen és még több ember munkáján keresztül konkrét eredményekben öltenek testet. A politikai munka hatékonysága rövid távon nehezen mérhető, de testületi, közéleti munkáján keresztül miben látja az elmúlt időszak pozitív változásait? — Napjaink megváltozott nehezebb politikai és gazdasági körülményei korszerű és rugalmas mozgalmi munkát, nyíltabb politizálást igényelnek. A XXI. kongresszus után nálunk is elindult egy pozitív folyamat, amely sokféle formában megmutatkozik: demokratikusabb döntéselőké- szítésben, a testületi ülések rövidebb és tartalmasabb, „sallangoktól" mentesebb hozzászólásaiban és az érdemi vitákban. Ezeket nemcsak a megyei pb és a vb ülésein, de sokfelé tapasztaltam mostanában ... Petra József lii szoipÉló kisiparos Jelenleg a kisiparban tevékenykedők tábora meghaladja a 102 ezer főt. Ez 21 százalékkal magasabb az 1975-ös létszámnál. A legtöbben 6200- an tavaly váltottak iparjogosítványt. Az utóbbi öt esztendőben a kisiparosok működésének területi megoszlása a községek javára változót, 10 százalékos emelkedést mutat. Ma már a kisiparosoknak 78 százaléka a szolgáltatási igényeket kielégítő szakmákban dolgozik. A legerőteljesebben, 27 százalékkal az építőipari szakmákban tevékenykedők létszáma nőtt. A női szabók, a fehérneműkészítők, a Szűcsszakmában is gyarapodás tapasztalható és nem csökkent a bútorasztalosok, a cipészek, a kelmefestők száma. Az ipari szolgáltatások közül a legjelentősebb emelkedés az autószerelők és a géplakatosok között volt. Ma a kisiparosok átlagélet- kora 50 év alatt van, s kedvező; hogy ezen belül egyhar- maduk 35 éven aluli. A fiatalok közül is többen vállalkoznak arra, hogy főfoglalkozású kisiparosokká váljanak, vagy munkahelyük megtartása mellett, szakmájukat legálisan is gyakorolják. _ A fejhallgató szinte a ^8) dobhártyámra „írja” a merülés zajait: a búvár egyenletes, mély levegővételét, az elhasználódott, kifújt lélegzet bugy- borékolását, a nyomás ki- egyenlítésére használt két- három másodperc csendjét. — Lent vagyok — hallom a mélyből Böszörményi Lajos hangját. — Mit lát? — A víz nagyon tiszta. Látom a járat falát, és jól látom a gödröt is, amit Pali bácsi mélyített. Most köny- nyebb egy kicsit. A hordalék egészen képlékeny. — Mivel dolgozik? — Egy „gyalásó” van nálam, ezzel lapátolom az anyagot a vödörbe. Egész gyorsan megy. Néhány perc múlva a kötél, egy csiga és a tekerődob segítségével a napfényre emelkedik a vödör, benne öklömnyi kövek, barnássárga iszap. Az anyag a tapolcai Olasz-kút mélyéről, 13 méter magas vizoszlop aljáról kerül a felszínre. Nem először járunk a tapolcai forrásnál, s a miskolciak, olvasóink már nagyon jól tudják, hogy a város ivóvizének harmadát, jobb esetben felét innen nyerik. A debreceni könnyűbúvárklub karszt- és barlangkutató szakosztályának tagjaival azonban első alkalommal most találkozunk. Vezetőjük Czakó István klubtitkár : — Legfontosabb és egyben legérdekesebb feladatunk a vízvezetőjáratok kutatása, feltárása, a kút mélyítése, tisztítása. Egyre mélyebbre és mélyebbre kell lehatolnunk. Célunk a karsztvíz tárolószintjének elérése, így a vízhozam ingadozásainak csökkentése. Több mint négy éve, 1978- ban kezdtük meg itt a próbamerüléseket, az elmúlt tavasztól kezdődően pedig folyamatosan dolgozunk. Először az eredeti kút fenekét tisztítottuk ki, hat méter mélyen, ebbe műanyag csöveket engedtünk, majd víz alatti betonozással elzártuk ez oldalról szivárgó talajvíz útját. Ügy 35—40 köbméternyi törmeléket termeltünk ki, hoztunk eddig a felszínre. Jelenleg már magában a kőzetben dolgozunk, eltávolítjuk a törmelékeket, és ha szükséges, speciális bontó- kalapáccsal tágítjuk a járatokat, könnyítjük meg a víz kútba jutásának útját. Ezt két, 600 milliméteres csövön, a nap minden percében , folyamatosan szivaty- tyúzzák, majd pumpálják a város ivóvízhálózatába. — Nem könnyű és nem is lehet veszélytelen ez a munka . _ A tapolcai Olasz kút. A forrás foglalását, majd a gépház építését a század elején kezdte meg Lenarduzzi János csatornázási vállalkozó. Búvárok a kútban A merülés kezdetén Fotó: Laczó József — A víz nagyon hideg, hét, maximum 9 Celsius- fokot mérünk benne. Üj merülési technikát dolgoztunk Iá, amelynek eredményeként vált lehetővé a munka ebben a vízben és a zárttér- ben. A sűrített levegős pa* lack akadályozná a mozgást, ezért az oxigént egy rendkívül hajlékony gumicsövön juttatjuk a mélybe, és ebben a „köldökzsinórban” fut ez összeköttetést biztosító kábel is: a búvár minden 6zusszanását halljuk, ha baj van, pillanatok alatt segíthetünk rajta. — A munka nem ronthatja és nem is rontja a víz minőségét. Hogyan lehetséges ez? — A termelés egy percre sem állhat le, és természetesen a KÖJÁL is ellenőrzi a víz minőségét. Mi a kút alján dolgozunk, a szivattyú csöve jóval a fejünk felett emeli ki a percenként 600 liter vizet. Ehhez a mennyiséghez képest, ha esetleg megbillen a vödör, elenyésző szennyeződést okozunk. Nem beszélve arról, hogy ezt a kőzetet, agyagréteget már milliószor átmosta, kitisztította a víz, tulajdonképpen teljesen sterilnek tekinthető. Szigorúan betartjuk az egészségügyi szabályokat is: bármilyen betegség legkisebb jele után már nem dolgozhat a búvár, meghatározott időszakonként orvosi vizsgálaton veszünk részt és merülés előtt kötelező a fertőtlenítés. — A munkabér? — Nem horribilis összeg. A csoport állandóan merülő « tagjai úgy öt- és hatezer forint körül keresnek. A vízművektől kapott pénz nagy részét a klub fenntartására, a felszerelések beszerzésére fordítjuk. Nem olcsó dolgok, hiszen például itt kétrétegű neopren ruhára, valamint sok egyéb különleges munkaeszközre van szükségünk. A vödör újra meglelt, tartalma egy csövön az egyre növekvő hordalékdombra kerül. — Ez egyrészt kemény munka — mondja Kosina Pál. a klub 55 éves alapító tagja, aki még ma is merül —, másrészt sport, harmadrészt egy kevésnyi tudoAz „anyagot" csörlődob segítségével emelik a felszínre, a kapcsolatot helyi telefon segítségével .mány. minden pillanatban tartják. üdvardy József \