Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-28 / 150. szám

1981. Június 28., vasárnap

ÉSZAK-MAGYAF.ORSZÁG 3

Korszerűsítéssel, takarékossággal

A TVK csökkenti a festékek termelői árát

\

Interjú Hetényi István pénzügyminiszterrel

f Napjainkban a vállalatok gazdasági helyzetét egyre inkább — az emelkedő anyag- és energiaárak következtében — a költségek növekedése jellemzi. Ez pedig maga után vonja a nyereség folyamatos csökkenését. Ilyen körülmények között a késztermékek árának emelése előbb-ulóbb elkerülhetetlenné válik. Persze ez a megfogalmazás túl egyszerűnek tűnhet, azt a téves érzetet kelti, hogy nincs különösebb gond a vállalatoknál, mert ha követik a kényszerhelyzet által diktált módszert, a vállalati egyensúly nem borul fel, minden megy annak rendje-módja módja szerint.

— A valóságban köze) nem ilyen egyszerű a helyzet — mondta' kérdésünkre Doktor Károly, a TVK festékgyárának vezetője. — A termelőüzemek csak akkor emelnek árakat, ha már minden lehetőségei kihasználtak és ezek ellenére sem érték el a kívánt eredményt. De még ez sem a legfontosabb szempont. Az áremelés szigorú korlátok közé szorított tevékenység és csak cáfolhatatlan tények alapján, az erre hivatott országos

i szervek engedélyével lehet j végrehajtani. Ezen túlme- : nőén az áremelés egyáltalán nem népszerű intézkedés, ugyanakkor az sem iényeg- í télén, hogy minden gyártó más területen egyben vevő | is. Tehát a népgazdasági és ! vállalati érdeken túl az I egyén számára is fontos, hogy a pénztárcájához iga- z.odó árakkal találja szemben magát az üzletekben, j — Az elmondottakból va- I jón arra következtethetünk, bogy a TVK festékgyára keresi a népgazdaság, a vállalat és az egyén számára egyaránt elfogadható árak kialakításának lehetőségét?

— Évek óta erre törekszünk — hangsúlyozta a gyárvezető. — Most örömmel újságolhatom, hogy vállalatunk ez év július 1-től jelentősen csökkenti több festékgyári termék termelői árát. Ennek természetesen egyenes következménye a

(Folytatás az 1. oldalról)

A tájba jól illeszkedő és funkcionálisan is kitűnő épületben a Borsod megyei Tanácsi Építőipari' Vállalat és a Kéri par celldömölki egységének szakemberei dolgoztuk, szép eredménnyel.

Dr. Makai Tibor beszéde után jutalmakat adott át, s egyben gratulált Balogh Károly nak, a vállalat osztályvezetőjének, aki kiváló munkájáért miniszteri kitüntetésben részesült.

— Ügy gondolom — válaszolta érdeklődésünkre Kunsági Károly, a szálloda vezetője —, hogy egységünket rövidesen megkedvelik majd a turisták, a Tapolcára látogatók. Áraink reálisak — egy szoba 240-től 380 forintba kerül,'a minőségtől függően —, s remélem, hogy a bérelhető teniszpályát, éttermünket, s a presszót is megkedvelik majd az ide látogatók. Mi azért dolgozunk, hogy vendégeink jól érezzék magukat, kellemes «miékekkel távozzanak, s ha

fogyasztói árak csökkenése. Csökkentett áron kerül a fogyasztóhoz egyebek között a lakosság koreben igen közkedvelt Gemini parkettalakk, amelyből évente több ezer tonnát gyártunk. Legalább ilyen népszerű a Tiszalux zománc, valamint a Pavolin' fehér zománcfestékünk is, amelyeket ezután szintén olcsóbban lehet megvásárolni az üzletekben. Növeli intézkedésünk jelentőségét az is, hogy a Gemini parkettalakk és a Tiszalux zománcok a mai viszonyoknak megfelelő, magas minőségi paraméterekkel rendelkező, a modern követelményeket minden tekintetben kielégítő termékek. A TVK ezzel az intézkedésével éves szinten több mint 20 millió forinttal csökkenti a lakosság ilyen célú kiadásait.

— Mi tette lehetővé a

festékipari gyártmányok

árának mérséklését?

— Számos körülmény közül ezúttal csak néhányat említek meg. Mindenekelőtt hadd utalok arra, hogy a TVK kollektívája hosszú évek óta sikerrel hajtja végre a vállalat által, az anyag- és energiatakarékosság fokozására hozott intézkedéseket. így gyárunkban is évről évre tervszerű anyagtakarékossági programot dolgozunk ki és valósítunk meg termelőmunkánkban, aminek egyenes következménye, hogy csökkennek a költségek. Ezen belül számottevőek a devizamegtakarításban elért eredményeink is. Ezzel kapcsolatban egyet- let példát említek: a múlt év "végén kidolgoztunk egy új terméket, s ennek hazai előállításával 1981-ben csaknem ? millió forint értékű devizakiadástól mentesítjük a népgazdaságot.

— Hozzájárult még az ár- csökkentéshez a hatékony gyártás- és gyártmányfejlesztés, termékeink, illetve termelési struktúránk korszerűsítése. Eredményeiket bizonyítja termékeink népszerűsége, a Budapesti Nemzetközi Vásárokon kivívott, elismerések. Most, legutóbb is, amikor a vegyipar gyártmányaira az átlagosnál jóval kevesebb vásári díj jutott;, a TVK három díjat hozott el, amelyből kettő a festékgyár

lehet, újra eljöjjenek hozzánk. A férőhelyek kihasználásával sem lesz probléma, hiszen éppen az áraink miatt

termékeinek magas színvonalát bizonyította.

— Költségcsökkentő, illetve hatékonyságnövelő intézkedésnek bizonyult a fizikai munka mérséklése, bérezési rendszerünk korszerűsítése, s ezek mind a termelékenység számottevő emelkedését eredményezték.

— Milyen célokat tűztek maguk elé a festékgyártás további fejlesztése érdekében?

— Változatlanul a legfontosabb teendőnknek tartjuk mind a lakosság, mind pedig az ipar igényeinek lehető legszínvonalasabb kielégítését. Ugyancsak hiánytalanul eleget teszünk

exportkötelezettségeinknek, s ezen belül hozzájárulunk a számunkra közvetett exportnak tekinthető gép- és járműipari berendezések kiviteléhez is. Azt valljuk ugyanis, hogy a gépek, járművek és berendezések versenyképességében fontos szempont a termékek korrózió elleni védettsége és hogy mennyire felelnek meg az esztétikai követelményeknek.

— Szándékunkban áll, hogy újabb és újabb termékek kidolgozásával tovább fokozzuk festékeink élettartamát, hisz’ népgazdasági szinten nem közömbös, három, vagy pedig hatévenként kell-e az állóeszközök korrózióvédelmét megismételni. Terveink között szerepel, hogy meggyorsítjuk a környezetkímélő és kevesebb petrolkémiai terméket igénylő, • oldószerben szegény, illetve oldószermentes és vizes diszperziós gyártmányaink fejlesztését. A VI. ötéves terv végére ezekből a termékekből háromszor any- nyit gyártunk majd, mint napjainkban. A műanyag vizes diszperzió gyártás megvalósításával a TVK számottevő tőkés devizát takarít meg az országnak — mondotta végezetül Doktor

az utazási irodák szinte versenyeznek a bérleti jogokért.

(íojün—advarüy)

Hetényi István pénzügyminiszter nyilatkozatot adott az MTI munkatársának a lakosság életszínvonalát érintő időszerű kérdésekről.

— A kormány a közelmúltban több olyan intézkedést hozott, amely a lakosság életszínvonalat érinti. Ezek közül a leg jelentősebb a húsáremelés, továbbá a nyugdíjemelés évi re ndszeres mi ni mu má na k

növelése. Hogyan illeszkednek ezek az intézkedések a tervszerű életszínvonal-politikába?

— Az életszínvonalat érintő központi intézkedések szorosan kapcsolódnak a VI. ötéves terv, illetve az 1981. évi terv előirányzataihoz, azok megvalósítását szolgálják.

— Ismeretes, hogy terveink a már elért életszínvonal megtartását irányozzák elő. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a keresetek és az árak emelkedése nem szakadhat el egymástól. Magában foglalja azt is, hogy az ötéves terv előírásainak megfelelően emeljük a legalacsonyabb és megőrizzük az átlagnál alacsonyabb nyugdíjak reálértékét. Emellett szélesedik a szociális és kulturális ellátás. Es azt is jelenti. hogy a lakosság a jövedelmét az előző években'kialakult módon, keresletének és igényeinek megfelelően használhassa fel, vagyis megfelelő legyen az áruellátás. Ebből következik, hogy az életszínvonal-politikai intézkedésekre — figyelemmel azok politikai-társadalmi jelentőségére — hangsúlyozottan a tervszerűség jellemző. Mivel a kiskereskedelmi árak egyik része hatósági, másik része pedig szabadon mozog, az árváltozások közt is mindkét típusú mozgás előfordulhat.

— Az 1981. évi népgazdasági terv 4,5—5 százalékos árszínvonal-emelkedéssel számol. Az év első négy hónapjában a fogyasztói árszínvonal 3,8 százalékkal nőtt. Ez úgy jött létre, hogy egyes termékek — például a benzin vagy a mosószerek — árának emelkedése mellett más termékek, mint pl. a zöldség és gyümölcs és egyes vas-műszaki cikkek óra csökkent. A húsáremelés éves szinten 0,6 százalékkal növeli az árszínvonalat. Mivel ebben az évben csak feléri kihatása lesz, az idei egész évi fogyasztás költségeit 0,3 százalékkal emeli.

— A lakosság pénzbevétele az év első négy hónapjában 6,6 százalékkal, vagyis a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett. Ennek következtében a takarékbetét-állomány korábbinál gyorsabb növekedése ellenére is az éves előirányzatnál nagyobb mértékben nőtt a fogyasztás. Munkánk ma ismert körülményei és feltételei mellett azonban ebben az évben az alapvető cikkek esetében már nem tervezünk további árintézkedéseket.

— Miért éppen a hús árának emelése vált szükségessé?

— A racionális gazdálkodás és az igazságos elosztás követelménye, hogy a termelés társadalmilag indokolt költségeit a fogyasztók általában térítsék meg. Az alapvető élelmiszerek fogyasztói

árát tekintve , ez a követelmény természetesen csak hosszabb távon, a lakosság tervezett életszínvonalával összhangban valósítható meg.

— A legutóbbi húsáremelés óta a mezőgazdasági termelésben felhasznált — nem kis részben importból származó — energia, ipari eredetű anyagok, takarmányok árának emelkedése lényegesen növelte az állattenyésztés költségeit. A termelői érdekeltség fenntartása érdekében e költségek nagyobbik részét szükséges volt a felvásárlási árak emelésével ellensúlyozni. 1979-hez viszonyítva — tehát két év alatt

— a vágósertés felvásárlási árai mintegy 21, a vágómarháé pedig 16 százalékkal emelkedtek. Ezért a költségvetésből folyósított fogyasztói árkiegészítés a húsra és húskészítményekre az 1979. évi átlagos 23-ról 36 százalékra nőtt, s elérte a 8,5 milliárd forintot Ezt külkereskedelmi és idegenforgalmi érdekeink sem indokoljak.

— Szándékunk, hogy a fogyasztói támogatások elfogadható keretek között maradjanak, s növekedésük ne vezethessen egyszerre nagyobb mértékű áremeléshez. A hús és húskészítmények árának átlagosan 10 százalékos emelése lényegében az 1979. éri támogatási szint helyreállítását eredményezi: az e termékekre adott fogyasztói 'támogatás átlagosan újra 23 százalékos lesz.

— Az áremelés hatására előreláthatóan valamelyest csökken a húsfogyasztás: a csökkenés valószínűleg az értékesebb tőkehúsokat és az azokból feldolgozott készítményeket érinti. Az eddigi tapasztalatok azonban arra utalnak, hogy a csökkenés csak átmeneti lesz. Ugyanakkor számolunk azzal, hogy növekszik a kereslet az áremelés által kisebb mértékben érintett baromfi iránt, és bővül a tej és tejtermékek fogyasztása. E cikkekből a szükséges árualapok biztonságosan rendelkezésre állnak. Valószínű továbbá, hogy az áremelés ösztönzi a kistermelőket saját fogyasztást célzó termelésre.

— összefügg-e egymással

a húsáremelés és az évi

minimális nyugdíjemelés

mértékének növelése?

— A hús árának növelése

— mint már említettem — az 1981. évi népgazdasági tervben előirányzott bér- es áremelkedések keretében valósul meg. Ezért szélesebb körű, külön ellentételezést nem irányoztunk elő. A nominálbérek tervezett átlagos növelése összhangban van az árszínvonal tervezett 5 százalékos emelésével. Hangsúlyózom, hogy a nominálbér- emelésnél átlagról van szó, hiszen a bérek differenciált emelését a teljesítményeknek kell megszabniuk.

— Ami pedig a júniusi nyugdijintézkedéseket illeti: a kormány a nyugdíjak évi 2 százalékos automatikus emelésének ez évben érvényes legkisebb összegét a •korábbi 70 forintról júniustól 100 forintra émelte fel. Ez a 3500 forint alatti ellátásoknál teljes egészében többletet jelent, sőt a 3500 és 5000 forint közötti nyugdíjak esetében is valamelyest növeli az eddigi ellátást. Az intézkedés tehát *a nyugdíjasok túlnyomó többségét érinti kedvezqen. csak a kisebbség esetében marad változatlan a nyugdíjak automatikus emelkedése. A mostani nyugdíj- intézkedés az idén 350 millió, egész évre számítva pedig 700 millió forint többletei jelent a nyugdíjasoknak

a költségvetés számlájára.' Sajnos, vannak olyan nyug- díjasrétegek is, ahol a nyugdijait • vásárlóértékét nem tudjuk megőrizni.

Azt a nyugdíjasréteget, amelyiknél egy ellátásból ketten élnek, mindig megkülönböztetetten kezeltük. Ennek megfelelően ez év júniusától a házastársi pótlék összege és a pótlékra jogosító nyugdíjösszeg határa 100 forinttal magasabb, lett. Az intézkedés éves szinten 200 millió forint többletet jelent. Ezzel 240 ezer nyugdíjas családnál. ahol ketten élnek' 2450 forintnál kisebb nyugdíjból. valamelyest javulnak a megélhetés feltételei.

Mindent egybevetve, a húsáremelés, és a nyugdíjemelés a terv előirányzataival, számításaival van összhangban., A VI. ötéves tervtörvény előirányozza, hogy az átlag alatti nyugdíjak reálértékét megőrizzük. 1981-ben 4,5—5 százalék árszínvonalemelkedés mellett mindazok nyugdíjának a reálértéke nő vagy szinten marad, akiknek a nyugdija havi 2000—2500 forintnál nem több. És ez a réteg ma a nyugdíjasoknak több mint a fele. Felhívom a figyelmet arra is, hogy amíg a húsáremelés egyszeri kiadástöbbletet jelent, addig a nyugdíjintézkedés, mivel beépült a nyugdíjautomatizmusba, nemcsak ez évben, hanem minden következő esztendőben is az eddiginél magasabb éri növekedést biztosít. A 30 forintos emelés kihatása tehát jövőre 60. 1985-re pedig egy érintettnél már havi 150 forint többletet jelent.

— A húsáremdés minden

egyéb vonatkozásban a lakosságot érinti, vágj/ az állam és a vállalatok ts viselnek-e többletköltséget?

— A nyugdíjasok, járadékosok, rendszeres szociális segélyezettek ellátásának növelése mellett a húsáremelés terhét több területen nem a lakosság, hanem az állam, illetve a vállalatok, intézmények viselik.

— Az ellátást nyújtó egészségügyi, szociális, valamint gyermek- és diákjóléti intézményekben az étkezési költségek többletét az állajn vállalja magára, vagyis a térítési dijak nem változnak. Ezzel összhangban a vállalati gyermekintézményekben alkalmazott tanácsi gyermekintézményi élelmezési költség normatívák is módosulnak, s július 1-töl a gyermekintézménnyel' rendelkező vállalatok nagyobb összeget helyezhetnek jóléti alapjukba. Megjegyzem még, hogy ezzel az intézkedéssel együtt az általános iskolai étkeztetés színvonalát is javítottuk, ugyanis a költségkereteket — pontosabban: a napi. élelmezési normákat —• a húsáremelés indokolta mértéknél nagyobb arány ten emeljük. A térítési díjakra ezt a többletet sem hárítottuk át A munkahelyi étkeztetésben sem növekednek a dolgozók térítési dijai, a húsáremelés kihatását a munkáltatói hozzájárulás növelésével kell ellensúlyozni. A SZOT-, illetve a vállalati, hivatali üdültetés térítési díjai sem emelkednek az intézkedés nyomán.

— Bizonyos vagyok benne, hogy a közvélemény is megérti a kormány szándékait,' intézkedéséit.

Károly.

Lovas Lajos

Uj idegenforgalmi létesítmény Miskolcon

Felavattál! a tapolcai motelt

A motel előterében szuvenirboltot is elhelyeztek