Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-27 / 149. szám
1981. június 27., szombat eSZAK-MAGYARORSZAG 3 ' Befejezőit az országplcs nyári ülésszaka A prügyi házakhoz ál• tálában 1000—1200 négyszögöl kert tartozik. Alma, cseresznye, meggy, barack majd minden telken terem, így a prügyiek csak igen ritkán kénytelenek gyümölcsöt vásárolni. A családok zöldségszükséglete is itt terem, újabban bővebben, mert jó néhány éve elterjedt a fóliázás. De terem még a kertben kukorica is, no ez a mennyiség persze csak amolyan pótlék, nem fedezi a teljes szükségletet. A Tiszamente Mezőgazdasági Termelőszövetkezet jóvoltából és a prügyi lakosság szorgalmából jól fejlett kisegítő gazdaságok alakultak ki. Szarvasmarhát, sertést nevelnek, és jó néhány portán foglalkoznak te- nyésztojás-termeléssel is. Tavaly 350 ezer tenyésztojás került a keltetőállomásokra a prügyi portákról. Ugyancsak a múlt évben 163 hízómarhát, 959 sertést és 910 930 liter tejet értékesítettek a háztáji gazdaságok. Árbevételűit meghaladta a 15 mii-, lió forintot. Hasonló, ettől valamivel jobb eredményire számítanak az idén is. A jövedelmet a kisgazdaságok fejlesztésére, építkezésre, bútorvásárlásra, háztartási gépek vásárlására és gépkocsivásárlásra fordítják. Tíz év alatt 56 új ház épült a községben, és igen sóit házat bővítettek, korszerűsítettek. A 2430 lakosú községben 140 gépkocsit tartanak nyilván. A termelőszövetkezet fogatai háztáji gazdaságokba szállítják a szénát A 72 éwes Semsei Barnabásné 23 690 darab tenyésztojóst értékesített, továbbá 4500 tojást adott el szerződésen kívül az idei tavaszon Minden nap hoz egy új ötletet f Indulásra várva (Folytatás az 1. oMalrnl) Az elmúlt években meghatározó szerepet kapott munkánkban a hatékonyság vizsgálata, különös tekintettel a népgazdaság egyensúlyi helyzetét befolyásoló tényezőkre. Egyre növekvő a jelentősége az energiagazdálkodás elemzésének, az erre ható tényezők bemutatásának, a tartalékok feltárásának is. A minőségi elemek nagyobb hangsúlyozása azt igényli, hogy újabb megfigyelési területeket is bekapcsoljunk az állami statisztika rendszerébe. Az utóbbi években ennek kapcsán került sor a körn yezetstba tisztilra rendszerének kialakítására. A műszaki fejlődés figyelemmel kisérése tette szükségessé általában a licenc- és a know- how-vásárlások, valamint ezek hasznosításának országos áttekintését szolgáló statisztikai megfigyelés megszervezését. Társadalmunk egyre szélesebb demokratizálódásával összhangban széles körű az igény az olyan folyamatok elemzése iránt, mint amilyen a szociális és kulturális ellátás, az egészségügy, az oktatás, a szabad idő hasznos és célszerű eltöltése. Fontos szerepe van a társadalomstatisztikai elemzésekben is a minőségi fényezőknek, elsősorban az életszínvonalra, az életmódra ható tényezők vizsgálatának. Egyre nagyobb az érdeklődés a népesedés kérdései, köztük a gyermekek számának alakulása iránt. Nem kevésbé jelentős az egyes társadalmi rétegek, köztük a fiatalok, a pályakezdők, valamint az élet másik szakaszában levők, a nyugdíjasok helyzetének elemzése. Az őj igények alapján vizsgáljuk a lakosság időmérlegét, tehát azt, hogy a rendelkezésre álló időből menynyit fordítunk munkára, és hogyan hasznosítjuk a szabad időt. Az 1973 óta eltelt időszak több jelentős statisztikai akciói közül Ny Urai Ferencné ismertette például az 1930. évi népszámlálás, a most folyó mezőgazdasági összeírás, valamint az 1974 óta egységes módszereken alapuló munkaügyi adatfelvétel eredményét. Nagy előrelépést jelent az államigazgatási munkában az állami népes- ségny i 1 vá ntarf ás létrehozása. Az elmúlt évek során kialakított egységes lakossági adatgyűjtési rendszer alkalmas arra, hogy egységes keretbe foglalja a reprezentatív lakossági adatgyűjtést. Közismert, hogy a kormány évek óta határozott erőfeszítéseket tesz az államigazgatási munka korszerűsítéséért és egyszerűsítéséért. Ez nemcsak az információs munka, a statisztikai szervezel. fejlesztését, hanem a feladatok ésszerűbb megosztását is jelentette. Miként a felsoroltakból kitűnik: a törvény a statisztikai rendszert nem tekinti lezárt jellegűnek, hanem társadalmi és gazdasági valóságunk igényeihez idomuló, élő organizmusnak tartja. Ez a statisztikusok felelősségét még jobban alátámasztja. Ezt a rugalmasan fejlődő tevékenységet a statisztikai szervezet nem tudná ellátni a feladat végrehajtásában érdekelt szervezetek szellemi erőinek összehangolása nélkül. A törvény gyakorlati végrehajtásában az együttműködési készség érzékelhetően erősödött a vállalatoknál, a termelőszövetkezeteknél, az állami irányítás minden szintjén, miként az itt dolgozó statisztikusok, közgazdászok között is. A munkamegosztás ei-ed- ményei már az utóbbi nyolc évben is kedvezőek voltak: sikerült az információs munkában jó néhány párhuzamosságot kiiktatni, lényegesen egyszerűbbé és ésszerűbbé téve a feladatmegosztást és az adatáramlást is. Ügy gondolom: nemcsak mri statisztikusok, hanem az ország lakossága is érzi, hogy csökkent az ügyviteli és adminisztrációs munka, bár mértékével még távolról sem lehetünk elégedettek. A magyar statisztikai szervezet sajátosan új, szocialista hagyománya, hogy nemcsak számszerű információkat nyújt, hanem értékel és arra törekszik, hogy minősítse az egyes társadalmi és gazdasági folyamatokat. Azt is elvárja tőlünk a kormány, hogy elemzéseink alkalmasak legyenek a fejlődésben várható változások irányának, esetenként mértékének előrejelzésére is. Fontos szerepet kaptak és ma már beépültek a népgazdasági tervek kialakításának folyamatába a gazdasági előrejelzések. A korszerű számítástechnika minőségi változást hozott a statisztikai adatfeldolgozásban. Nagyon fontos feladat, hogy a több millió dollárért, rubelért beszerzett, nagy értékű gépeket minél hatékonyabban használjuk kd és ezzel is rövidítsük a befektetések megtérülési idejét. Hazánkban jelenleg 1162 számítógép dolgozik. A Központi Statisztikai Hivatal az utóbbi években kialakította az egész népgazdaságra érvényes és az egyes ágazatokra vonatkozó adatbázisok rendszerét. Ennek elemeiként működik a beruházási, a munkaügyi, az ipari, a mezőgazdasági és a külkereskedelmi „adatbank”. Saját információi alapján több minisztérium és országos hatáskörű szerv is kialakította a maga adatbázisát. Szükségessé vált tehát, hogy napirendre tűzzük e bázisok népgazdasági szintű koordinációját. A törvényben rögzített feladatai nknak megfelelően az állami statisztika munkájának középpontjában a tájékoztatás áll. E munka csak úgy lehet eredményes és gazdaságos, ha az információ- áramlásban érdekelt állami szervek szorosan együttműködnek, azonos elvek, módszerek alapján és egyező fogalmakkal dolgozna!;. Ennek érdekében a statisztikai koordinációs bizottság irányelveket adott Isi. Az információszolgáltatásban kifejlesztettük a különböző típusú tájékoztatók egymásra épülő, egymást kiegészítő rendszerét. Az operatív gazdaságirányítás számára készül a havi statisztikai jelentés. A közvélemény tájékoztatását szolgálják az évtizedek óta rendszeresen megjelenő statisztikai évkönyveink, zsebkönyveink, s az alkalmakra készített szöveges-grafikonos kiadványok. Ezek mellett hazánkat ismertető publikációk is megjelennek, részben a hazai lakosság, részben a külföld számára. A szakembereknek, az állami irányításnak készülő elemző tanulmányok között is vannak rendszeresen, évenként, vagy ritkább időszakonként megjelenők, és vannak eseti, aktuális témákról összeállított tájékoztatók. A Központi Statisztikai Hivatal megalakulása óta részt vesz a KGST' statisztikai együttműködési állandó bizottságában, tevékenyen járult és járul hozzá a KGST- országok statisztikai módszertanának egységesítéséhez és továbbfejlesztéséhez. Ez évtől alkalmazzuk a KGST- országok, köztük hazánk gyakorlatában is az egységes környezetstatisztikai mutatószámok rendszerét, aminek kidolgozásában a magyar szakemberek jelentős szerepet vállaltak. Ugyancsak megalakulása óta veszünk részt az ENSZ európai gazdasági bizottsága statisztikai munkájában, az elmúlt évtől pedig az ENSZ világszintű statisztikai bizottságának, valamint az ENSZ demográfiai bizottságának tevékenységében is. Az 1973-as törvény határozottan előírja az adatok és ar. adatszolgál tatok védetmöt, amit a Központi Statisztikai Hivatal nagyon fontos kötelességének tart. Évek óta határozottan küzdünk a felesleges, esetenként párhuzamos adatgyűjtések ellen. Tapasztalataink szerint igen nagy nyomás nehezedik az adatszolgáltatókra a központi és a területi irányító szervek részéről. Különböző vizsgálataink azt mutatták, hogy az adatkéréseknek kevesebb, mint harmada származik a KSH-tól. Mintegy 46 százalék a minisztériumoktól, főhatóságoktól, és több mint 20 százalék az intézetektől, intézményektől, s máshonnan érkezett kérés. Az állami statisztikai szervezet határozottan lép fel e jelenséggel szemben. De ezzel valahogy úgy vagyunk, mint a mesebeli sárkánnyal: a levágott fej helyett mindig új nő Iá. Ebben szerepe van annak is, hogy az adatszolgáltatási tevékenység ellenőrzése nem elég általános és hatékony. Hivatalunk állandóan vizsgálja az adatgyűjtési tevékenység ésszerű csökkentésének lehetőségeit Az utóbbi években az egyszerűsítésre irányuló felülvizsgálat nyomán a KSH adatgyűjtéseinek száma az 1975. évi 802- ről 1980-ra 40 százalékkal, 478-ra csökkent. A közeli jövőben az egyszerűsítés útján tovább akarunk lépni. A statisztikai törvény tág kereteket nyújt a statisztikai munka fejlesztésére. A következő 2—3 évben az egyik legjelentősebb fejlesztési teendő a jelenlegi statisztikai rendszer további korszerűsítése. Az állami statisztika integrált fejlesztéseken a legfontosabb a társadalomstatisztikán belül a megfigyelt jelenségek és folyamatok számbavétele, a gazdaságstatisztikán belül a különböző ágazatok, a gazdaság- és a társadalomstatisztika; az országos és a területi adatok statisztikai megfigyelése között összehangolt fejlesztés. Ugyanez az igény a több célú, országosan egységes alapnyilvántartások statisztikai információ céljára való fel- használásában. Indokolt, hogy megfelelő összekötő kapcsokat találjunk a gazdaság- és a társadalomstatisztika között az egyedi adatok sokoldalú felhasználhatósága érdekeben. Számos más elem is van, amely nélkülözhetetlen többelv között a gazdasági háttér es az életszínvonal kapcsolatának elemzéséhez, a teljesítmények és a bérek alakulásának vizsgálatához. A statt szti kai törvény végrehajtása nem lezárt folyamat. Az információs tevékenység fejlesztése azonban nemcsak a szakma művelőinelv dolga, hanem társadalmunk ügye is. Ezért e fórumon is kérem a különböző adatszolgáltatók, s elsősorban a lakosság megértését munkánk támogatásához — mondotta befejezésül a KSH elnöke. Négy képviselő kért és kapott szót a statisztikai beszámolót elemző vitában. A felszólalásokra adott válaszában Nydtrai Ferencné köszönetét mondott a képviselők hasznos dssznevételeiént, amelyek — mint mondta — a közérdekű statisztikai munkát tovább javíthatják. Ezt követően az országgyűlés — határozatilag — jóváhagyólag — tudomásul vette a KSH elnökének a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény eddigi1 végrehajtásáról elhangzott beszámolóját. A napirendnek megfelelően ezután interpellációk következtek. Az ezekre adott és tudomásul vett válaszok után az országgyűlés nyári ülésszaka befejeződött. Hogy mennyi a különbség a szerelő komba j nos, vagy a kombájnos szerelő kifejezés között, azt legjobban a mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezetben tudnak megmondani. Elméletbe,", is sok, mert ha a kombájnos szerei, akkor rossz a gép, ha viszont szerető vezeti a gépét. a meghibásodás közel sem biztos. Ez a kép persze nem általánosítható, vannak nagyon jó kombájnosok is, s rossz szeretők is, de a tapasztalatok azt mutatják: a magasabb képzettségű szerelők kezében kevesebb hibával dolgozik a gép. Szabó János, a szövetkezet gépész- mérnöke: — öt évvel ezelőtt kezdtek érkezni az új típusú, nagy teljesítményű kombájnok a szövetkezetbe. Ezek műszakilag annyival bonyolultabbak voltak, hogy rögtön világossá vált, kezelésükhöz más szemléletű emberek kellenek. Olyanok, akiket nemcsak a szívósság, a keresni akarás jellemez, hanem az is, hogy jó előre számítanak a hibákra. A kombájnok nagy értékűek, és nagy teljesítményűek. ami azt is jelenti, hogy számuk csökken, de ha egy is kiesik az aratásból, a veszteg-lés órái bizony nagyon is sokha kerülnek. A szövetkezetnek ... A mérnök szavaiból világosan kiderült, ezek a gépek az ember felelősségét növelik, de ugyanakkor ez a felelősség csak megfelelő biztonságból táplálkozhat. Ezt a biztonságot pedig a szakmai képzettség, a műszaki érzék adhatja meg. És ez legjobban a műhely szerelőiben van meg. Akik egyike Fodor Sándor: — Harminchárom évesen már tizennégy éve kombéj- noiok. Én vagyok a fiatalok között a rangidős. A szövetkezetben voltam tanuló, itt ültem fel először a gépre is. Nekem soha nem volt probléma a kombájnolás, sőt... Anyagilag feltétlen így járok jobban. Társa, Horváth József közbeszólt: — Azért volt idő, amikor kombájnvezetést vállalókat a szerelők között „nagyítóval” kellett keresni. A régebbi típusú kombájnon közvetlenül az ember háta mögött ordított a motor, nyomta a fülkébe a meleget... Amikor megkérdeztem, hogy miért jobb kombájnosok a szerelők, sokáig keresték a választ A véleményekből néhány mondat: — Talán mert önmagunknak javítjuk. így azt is kicseréljük, amivel talán kihúznánk a nyarat, de így biztosabb. — Minden érzékszervünkkel figyelünk. Inkább megelőzni akarjuk, mint elhárítani a hibákat. Teszem azt, ha egy csavart meghúzok, mert észreveszem, valami nincs rendjén, megelőzök egy alkatrésztörést, s pár perces szerelés árán több órás vesz- teglést — A kisebb hibákat a határban is ki tudjuk javítani. Nem kell azért visszajönni a kombájnnak a műhelybe. Ezek lennének a szerelők mellett szóló legnagyobb előnyük? A válasz egyértelmű: igen, mert az aratás sorsa nem a gabonatáblán, hanem már a májusi gépjavításon dől el.. Milicz András: —, Az egyik legnehezebb munka ez. Nem hazabeszélek, csak a tényeket említem. Van, amikor a 125 igényelt alkatrésztételből csak a felét hozza a raktárba az anyagbeszerző. Amikor javítjuk a kombájnokat, szinte minden nap hoz egy új ötletet. Át kell alakítani a csapágyakat, a tengelyeket, van sünikor félóráig csak azon törjük a fejünket, hogy ez miként sikerülhet. Háromórás munka helyett két napig dolgozunk. De más választásunk nincs, ha egyszer alkatrészt kapni nem lehet, És a mi munkánkat meg lehet nézni. Abban hiba nincs, akár újításnak is be lehet egyik-másik átalakítást adni. — És miért nem nyújtják be? A kérdésre a gépészmérnök válaszolt: — Mert még nincs újítási bizottságunk, amely elfogadhatná. Ezek az átalakítgatások a mindennapok kényszerötletei, jönnek maguktól, a szerelőknek eszükbe se jut, hogy az ésszerűsítés vagy újítás. Persze, ideje lenne már létrehozni ezt a bizottságot, mert így nincs gazdája az egésznek. A nyolc kombájn már kijavítva várja az indulást, a kalászérést. Ha az agronómus jelt ad, kigördülhetnek a határba. Fodor Sándor mondta is: — Ahogy elnézzük, idén á gabona nem dőlt, egyenes. Könnyebb dolgunk lesz, mint tavaly, már csak azért is,' mert négy segédvezetőt osztottak be mellénk. így ebéd közben is mehetnek a kombájnok, s ha valamelyikünk elfárad, fel lehet egy-egy tél-' órára váltani. A mi kombájnjaink kényelmes gépek,’ de tizenhat órát ülni fent a fülkében, már önmagában is fárasztó. Tizenkét szerelő az elkövetkező napokban összeáll vagy tizennégy napra. Ha felhők, esők érkeznek, ez az idő hosszabb is lehet. De még akkor is rövidnek tűnik ahhoz az értékhez képest, amit az aratás jelent. Tizenketten aratnak majd kétezer hektáron: húszmillió négyzetméteren. r~ karúi an j
