Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-27 / 149. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 X 1981. június 27., szombat Aktuális problémák diétás táplálkozásunkban r X jólét a táltápláltsághoz; elhízáshoz vezet. Ennek káros következményeképpen felléphetnek: cukorbetegség, különböző érrendszeri szövődmények, máj- és epebetegség, külön-külön, de együttesen is. A betegségek megelőzésében a helyesebb étrendi szokások kialakításának egyre fontosabb szerep jut. Az Amerikai Egyesült Államok biztosító társaságai már negyven éve kimutatták, statisztikai adatokkal alátámasztották, hogyha valakinek 20—30 százalékkal nagyobb a súlya a kívántnál, akár 10— 20 évvel is hamarabb halhat meg, mint a nála soványabb, azonos korú másik egyén. Becslések szerint a világon a cukorbetegek száma 45—50 millióra, Miskolcon körülbelül 5 ezerre, Borsodban mintegy 16 ezerre tehető, s az elkövetkező 10—15 évben további jelentős növekedéssel lehet számolni. A cukorbetegség civilizációs betegségnek tekinthető. A fejlődésükben elmaradt népek között ritka, de ahogy javulnak táplálkozási viszonyaik, minél kalóriadúsabban étkeznek, annál jobban szaporodik a népességben a cukorbetegség. Az életkor előrehaladásával is növekszik számuk. A 60—70 éves, megkívánt testsúlyuknál kövérebbek között gyakoribb. 1-Ia cukorbeteg az egyik szülő, de még inkább, ha mindkettő, erősen hajlamosít az utódoknál cukorbetegség fellépésére. Az is bizonyos, hogy hajlamosító tényezők ellenére kivédhető a cukorbetegség fellépése, ha testsúlyukat sikerül az ideális szinten tartani, megfelelő táplálkozással és sok mozgással, izom- munkával. Sőt, ma már újból beigazolódik, hogy a cukorbaj elsősorban étrendi szabályok • betartásával előzendő meg, illetve kezelendő. Mit nevezünk ideális testsúlynak? Legjobban bevált a Broca-index segítségével való számolás. A testmagasságból levonandó 100 és abból nőknél még le kell vonni 10 százalékot, férfiaknál 5 százalékot. A kapott érték plusz— mínusz 2 kilogramm felel meg az ideális' testsúlynak. Például 175 centiméter test- magasság esetén: 175—100== 75 kilogramm—7,5 kilogramm. Ez lenne az ideális testsúly nőknél, férfiaknál: 69—72,5 kilogramm. Az ideális testsúlyhoz viszonyítva 10—15 százalékos testsúlyfelesleg kismérvű, 20 —30 százalékos közepes, 40 százalék feletti nagyfokú elhízásnak számít. Nagyfokú elhízásnál a kalóriabevitelt 600 —1200 kalóriában, közepesnél 1200—1400, kisfokú elhízásnál 1600—1800 kalóriában kell a napi ételfogyasztást megszabni. A naponta fogyasztható tápanyagok és kálóriamenyKai. 600 800 1000 Szénh. 60 75 90 Fehérje 60 60 70 Zsír 12 28 40 Hadd tegyem hozzá, aki igyekszik 2000 kalóriánál, sőt, 1500 kalóriánál kevesebbet enni, nem hagyhatja figyelmen kívül azt sem, hogy a bor, sör, főként pedig a röviditalok, de a kólák is sok kalóriát tartalmaznak. Sokféle irányzat, módosítás történt az idők során a cukorbetegek étrendjének kialakításában. Manapság törekszünk arra, hogy minél egyénibb étrendet biztosítsunk a cukorbeteg ember számára. Legfontosabb a kalóriaszükséglet megállapítása. Másképp kell, hogy étkezzen egy fiatal, sovány cukorbeteg, másképp az, aki nehéz fizikai munkát végez, és megint másképp kell összeállítsuk az idősebb és testsúlyfelesleggel bíró cukorbeteg étrendjét, főleg, ha még keveset is mozog. A fizikai munkát végzők kalóriaszükséglete 3000 kalória minimálisan. Átlagsúlyú cukorbeteg kalóriáját körülbelül 2000 kalóriában szabjuk meg, és akik elhízottak, azoknál 1500, sőt, 1200 kalóriát kell adni. Cukorbetegek étkezésénél nem helyeseljük a sok zsír fogyasztását. Ugyanakkor legalább ötszöri, esetleg hatszo- ri étkezést javasolunk. Étrendjük 45—50 százalékát képezze naponta a szénhidrát, 30—35 százalékát a zsír, és 20 százalékát a fehérjék. Ebből reggelire 30^-40 gramm szénhidrát jusson, tízóraira 20—30 gramm, ebédre 45—50 gramm körül, uzsonnára 20—30, vacsorára 30—50 gramm. Így kalóriaszegény cukros étrend esetén is — tehát akiknél túlsúly van — napi ötszöri étkezést számítunk, de úgy, hogy csak napi 130 gramm szénhidrátot tartalmazzon étrendjük. A reggeli, tízórai, uzsonna, vacsora jelent a mai lüktető élet mellett aránylag könnyebb problémát a városi, sőt a falusi ember számára is — alti napjának több mint egyhar- madát, esetleg felét városon, lakására menet, illetve jövet, lakásától távol tölti el. Az ebéd napi étkezésünkre fordítható kalóriánk körülbelül 40 százalékát jelenti, ezért fontos azt úgy elkészíttetni, hogy az a diétás étkeztetési elveknek megfeleljen. Éppen ezért hézagpótló a Bükkvidéki Vendéglátóipari Vállalatnak az a törekvése, hogy elsősorban az egyre szaporodó cukorbetegek részére — ugyanakkor a túlsúlyos, fogyni vágyó, még nem cukorbetegek számára is — megfelelő étkezési diétás lehetőséget óhajt biztosítani. Korszerű táplálkozásunk egyik újra felfedezett, régi igazságát szeretném minden helyesen táplálkozni kívánó embernek a figyelmébe ajánlani. Ezt a cukorbetegek és fogyni kívánók egyaránt alkalmazhatják. A szénhidrátokat célszerűbb keményítők formájában fogyasztani. A növényi, rostos tápanyagok sokkal laktatóbbak, a cukrok lassabban szabadulnak fel belőlük, aránylag nem oly’ sok és nem oly’ tömény a szénhidráttartalmuk. Zöldségfélék, káposzta, saláta, zöidpanrika, uborka — aki bírja — karalábé, zöldbab, sóska, paraj — nyiségük arányát a következő táblázat mutatja: 1200 1400 1600 1800 2000 115 135 170 170 215 70 80 85 85 90 50 60 70 80 90 a paradicsom is, de abban több a szénhidrát — roppant egészségesek. Ezek közül többfélét nyersen, ecettel, olajjal, salátának is lehet fogyasztani kenyér, rizs és burgonya helyett, főétkezéshez. Vannak diabetikus ételek, amelyek Glukononnal (sorbit és sacharinból tevődik össze) készülnek, például befőttek, csokoládék, sütemények. Ez is cukorrá alakul át az emésztés folyamán, tehát be kell számítani a szénhidrátfogyasztásba. Napi 30 grammnál több Glukonont nem érdemes elfogyasztani. Egyetlen előnye, hogy 20 gramm sorbit már hashajtó hatású is. A gyümölcsök egy része is beépíthető a diétába. A napi vércukorszint ingadozik, ennek megfelelően az emberi szervezet insulinszint- je is. Egészséges körülmények között az éhező szervezetben is lecsökken a vércukor, emelkedik az insulinszint. Az insulin pedig' a beérkező táplálékból felszabaduló cukrokat a szövetek sejtjeibe megköti. Ha soká éhezünk, sok az insulin és a szövetek a tápanyagként felesleges cukrokat is megkötik és zsír formájában raktározzák. Ha gyakrabban eszik az ember, kevésbé hízik, apróbbak az insu- linkiáramlások, kevesebb az éhségérzés, kevesebb kalóriával is megvan a szervezet. Azoknak a cukorbetegeknek, akiknek insulint adunk, könnyebb a eukorháztartásu- kat egyensúlyban tartani, ha többször, de kevesebbet esznek egyszerre. Kevesebb in- sulinnal érhetjük el a jó, állandó vércukorszintet. i Még néhány szót a kenyér- fogyasztásról. Magyarországon az emberek átlagban sok kenyeret esznek. A falusi ember — a régi időkhöz viszonyítva — bizonyára kevesebbet. Egy háziasszony átlag napi 1—2 kilogramm kenyeret ma is vásárol családjának. Sok nyugati vagy északi országban a napi kenyér-, vagy péksütemény-fejadag ezzel szemben nem éri el a 10 dekagrammot. Ez lényeges kalóriabeviteli különbséget jelent. Húsz deka kenyérben — körülbelül négy vékony szelet — a szénhidráttartalom 50 gramm egyenlő 200 kalória. Egy zsemlében 120 kalória van. A felnőtt ember táplálkozásában csak a tejben, gyümölcsökben, zöldség-, főzelékekben levő szénhidrátot hagyjuk meg és a kenyeret, cukrot, lisztet kivonjuk. Így csupán napi 40—50 gramm szénhidrátot eszünk és körülbelül 150 gramm szénhidrátot, illetve 600 kalóriát takarítunk meg naponta. Tudvalévőén egy kilogramm testsúly 7000 kalóriának felel meg. Vagyis, ha valaki naponta 1000 kalóriával kevesebbet eszik, mint addig tette, ami még nem jelent koplalást, ugyanakkor ötször laktatós, de kalóriaszegény, rostos tápanyagokat, például salátát, káposztát, karalábét és sajtokat, kefirt fogyaszt, úgy heti egy kilót fogyhat. Dr. Prónay Gábor az orvostudományok kandidátusa, megyei diétás szakfelügyelő főorvos ötvenéves jubileumót ünnepelte hazánk egyik patinás amatőr népi táncegyüttese, a szanyi Bokréta együttes. A tánc- együttesben a legkülönbözőbb korosztályú táncosok vannak: a legfiatalabb hatéves, a legidősebb pedig 74. A hetvenes évek,közepétől kezdve a szanyi Bokréta évente köze! 70 fellépésen - köztük számos külföldi fesztiválon - vett részt. A képen: a szanyi Bokréta együttes jubileumi műsora a falu szabadtéri színpadán.--------------------------------------------------------------------------------------------------• J ubilál a szanyi Bokréta I vasas juilis programja Nyolcadik alkalommal rendezik meg június 28-án, vasárnap a borsodi vasas ju- niálist, melynek színhelye ezúttal is a miskolci Majálispark lesz. Reggel a MÁV Fúvószenekar köszönti a résztvevőket. s 10 órakor koszorúzás! ünnepséget tartanak az emlékműnél. Az egész napos programból megemlítjük az Állami Bábszínház és az ózdi Népi Táncegyüttes műsorát, a Vasas Népi Zenekar előadását, a Vasas Népitáncegyüttes összeállítását. Koncertet ad majd a 100 Folk Celsius együttes, s lesz Centrum-divatbemutató. A gyerekek szórakozását a mesemozi, valamint különféle játékos műsorok biztosítják. A sport iránt érdeklődők az alsó színpadon karatébemuta- tót láthatnak. Bemutatják és eladják termékeiket a népművészek. A juniális a csa- nyiki bállal zárul. Ötéves a Miskolci Uj Zenei Műhely Egy patakba dobott kavics Talán túlzás volna azt állítani, hogy napjaink zenéjének koncertszerű felemlegetése, egy-egy friss mű bemutatása csak a Miskolci Üj Zenei Műhely munkája nyomán vált fültanúsított valósággá Miskolcon, azt azonban mégis el kell ismernünk, hogy a műhely megalakulása óta az új zene élénkebb és rendszeresebb jelenléttel gazdagítja a régió szellemi arculatát A gazdagodás többek között azt jelenti, hogy negyvenegynéhány hangversenyen, több mint száz művet ismertettek meg a közönséggel, e gazdag repertoár csaknem fele ősbemutató, jelentős része pedig magyarországi bemutató — ez a számok vallomása. A műhely idestova öt esztendeje működik, s funkciója révén igyekszik kicsit „intézményesíteni” mindazokat az aktuális zenei mozgásokat, a szó szerinti új hangokat, amelyek épp úgy elválaszthatatlanok korunktól, mint teszem azt a friss könyvek, új filmek élményei. Mi több: elválaszthatatlanok mindattól a létezésbeli jellegzetességtől, amelyet a vastraverzek, űrhajók, elektroakusztikai berendezések, lakótelepi életformák együttesen jelentenek számunkra. A világ megragadása a muzsika segítségével tehát szorosan kötődik az ember fájdalmának és örömének ezer meg ezer dimen- ziójú élétteréhez, mindennapjaink sokszor észre sem vett valóságához. Az új kor új élménye — e közismert gondolat köré csoportosított iménti mondatok talán tűi didaktikusnak, esetleg még bizonyítványmagyarázatnak is tűnhetnek egyesek szemében, de sohasem árt tisztázni, hogy mi az a legelső és döntő funkció, amelyet egy társadalmilag életképes, vitalitását a saját gyakorlatával bizonyító alkotócsoport felvállalhat és be- tölthet — egyúttal mit kérhet tőle számon a közönség. A magyarázat ma még annál is inkább helyénvaló lehet, hiszen a műhely egyelőre önmaga (illetve az általa képviseltek) narrátoraként-szótá- raként is működik, az elmúlt fél évtized nem teremthetett evidenciákat minden vonatkozásban. Nemrégiben a közösség vezetőjével, Selmeczi György zeneszerzővel volt alkalmam beszélgetni; ő úgy vélekedett, ma a műhely legfontosabb teendője, hogy alkalmazkodjon, illetve ezt az alkalmazkodó képességét erősítse. S ez jól megfér az eredeti elképzelésekkel, nevezetesen, hogy sikerüljön betölteni a vállalt közművelődési funkciót, másrészt kialakuljon — mégpedig a művekkel való rendszeres kapcsolatteremtés természetes szelekciója révén, s nem művi úton — egy reprezentatív együttes, olyan tagokból, akikre hosszú távon lehet számítani. ) Lassan körvonalazódnak a szándék megvalósult elemei, bár kétségtelen, hogy a műhely bizonyos értelemben kinőtte kereteit, anyagi lehetőségei szűkösek, ^ intézményi hovatartozása is bizonytalan halmazállapotú, amiből logikusan következik, hogy a társulat tagjai esetenként apró súrlódásokkal, egzisztenciális ‘-szublimációval kényszerülnek ■ feloldani a lelkesedésük és a kötöttségük közötti ellentmondást. Nemcsak új zenét fogunk játszani, hanem szeretnénk új megközelítéseket is adni a régi korok muzsikájához — mondta Selmeczi György a közeljövő terveit einlítve. Márciusban már. egy Bach- est keretében lesz alkalmunk konkrét, hangzó példák segítségével is megismerkedni ezekkel az elgondolásokkal. Addig azonban még számos tennivalója akad a Miskolci Üj Zenei Műhelynek. Ősszel például Az új zene napjai Miskolcon címmel olyan találkozóra kerül sor, ahol az ország hasonló koncepciójú, és hasonló feladatokat vállaló alkotó munkaközösségei mulatják be produkcióikat. Itt lesz a Budapesti Üj Zenei Stúdió, a 180-as Csoport, a Zeneművészek Szövetségének Fiatal Zeneszerzők Csoportja és házigazdaként természetesen az ötéves pályafutását ünneplő miskolci mu- zsikusgátda. 1976 őszén, az első bemutatkozása alkalmával patakba dobott kavicshoz hasonlított a műhely: új hullámok fodrozták Miskolc zenei életét, lelkendezők és ellenlábasok szemlélődtek a partokon, vajon mi történik? De természetesen nem történt semmi rendkívüli, egy végtelenül egészséges folyamatnak lehettünk tanúi — napjaink zenekultúrája, a legújabb törekvések is megvetették a lábukat a város koncertéletében, művészeti törekvéseiben. Ez a munka eg.Vj nagy kísérlet is egyben, a műhely megpróbál valamiféle komplexitásra törekedni, ami egy a mű megszületésétől, annak bemutatásán ál: a nű utóéletének figyelemmel kíséréséig tart. Ha úgy tetszik — szellemi ivadékgondozás' ez, melynek minden mozzanata visszakereshető a műhely működési centrumában, a megyei könyvtár zenei részlegében. Kották, hangszalagok: egy élő folyamat lenyomatai, melyek ismét feli á- maszthatók, bármely más muzsikához hasonlóan. Ilyen a zene természete. I). Szabó Ede Az Olcsó Áruk Házában (Miskolc, Bajcsy-Xs. u* 4 sz.) kedvezményes áron Női jersey szoknya 200 Ft Bakfis jerseyszoknya 142—160 Ft Serdülő-kartonszoknya 85 Ft Karton, 115 cm széles 15 Ft Műszálas karton 18 Ft i
