Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-26 / 148. szám
1981. június 26., péntek „ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 .. M egkezdte az orszai es nyári Méhes Lajos beszéde Méhes Lajos ipari miniszter hozzászólását mondja Az 1980. évi költségvetési zárszámadásról és a ta(Folytatás az 1. oldalról) évhez képest valamelyest nőtt, Számos vállalat — és köztük egy sor nagyvállalat — az ú,i teltételek között is feltalálta magát, kedvezően változtatta gazdálkodását. A Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat például az elmúlt évben 48 új terméket hozott forgalomba, s ezek többsége a piacon sikert aratott. A Mezőgép Tröszt jó eredményeket ért el a költséggazdálkodás javításában. A differenciálódás velejárója az, hogyha vannak kedvező jövedelmezőségű vállalatok, kell lenniük gyengébb jövedelmezőségű vállalatoknak is. Feltűnő azonban, hogy az ár- és belvízsújtotta és egyes gyenge adottságú mezőgazdasági szövetkezetektől eltekintve veszteséges vállalat 1980-ban viszonylag kevés akadt. Az elmúlt évben működésbe lépett új árrendszer többet jelent egy szokásos árrendezésnél. A világpiaci árak figyelembevételével kialakított anyag- és energiaárak reálisabb szintié kerültek. Az iparban például az anyagköltségek aránya az önköltségen belül 68 százalékról 73 százalékra emelkedett. A késztermékárakban mérséklődött e költségek további! ári fásának lehetősége. A késztermékárak sokkal lassabban nőttek, mint az energia- és alapanyagárak. Amíg 1980-ban az alapanyagok és energiahordozók áremelkedése 41 százalékos volt, addig a feldolgozóipar termelői árai mindössze 2 százalékkal növekedtek 1979- hez képest. Kedvező, hogy számos olyan vállalat van, amelyik már eddig is megfelelő jövedelmezőséggel exportált, s az elmúlt évben dinamikusan növelni tudta kivitelét Megemlíthetem ezek között a December 4. Drótműveket és a Péti Nitrogénműveket. Jó eredményt ért el a külföldi piacokon a Tiszai Vegyikombinát is. A textiliparban az export áruösszetételének megváltoztatásával kisebb mennyiségű kivitel mellett is emelkedett a devizabevétel, javult az export gazdaságossága. Összességében azonban nem megnyugtató feldolgozóiparunk, ezen belül főként gépiparunk számos üzemének teljesítménye a külső piacokon. Ez annak tudható be, hogy kínálatunk és termékeink jelentős hányadának minősége nem eléggé versenyképes. A termelési költségek továbbra is magasak. A vállalatok tettek lépéseket a munka- és üzem- szervezés, a korszerű bérezési, ösztönzési rendszerek alkalmazására is. A fő ösztönző ebben sok helyütt elsősorban a munkaerőhiány volt. Ma ez a tényező gyengül, illetve részterületekre szorul vissza. A munka- és üzemszervezés, szélesebben értelmezve: a vállalati belső szervezet és érdekeltségi rendszer javítása a jövőben a fokozódó nyereségérdekeltség alapján kell, hogy kibon takozzék. Az 1980. évi beruházási tevékenység elfogadhatóan igazodott a népgazdaság rendelkezésére álló lehetőségekhez. A szocialista szektor beruházásainak volumene a tervezett 4—5 százalékkal szemben 8 százalékkal csökkent. Mérséklődött a befejezetlen beruházások állományának növekedése. Az eredmények egyelőre nem annyira a befejezések felgyorsulásának. inkább a kevesebb induló beruházásnak köszönhetők. Az állami döntésű nagy- beruházások körében a már folyamatban levő beruházások befejezésére helyeztük a hangsúlyt. így sor került például a deáki bauxitbánya, a Szikra Lapnyomda és a budapesti Vígadó átadására. Az állami költségvetés 1980- ban is sokirányúan és jelentős mértékben járult az életszínvonal megszilárdításához. A társadalmi közkiadások 14 százalékkal nőttek. A társadalombiztosítási kiadások 17 százalékkal növekedtek. A nyugdíjakra fordított kiadások növekedése 16 százalék volt. Az átlagos nyugdíj közelebb került az átlagos bérhez. 1980 közepén emeltük a három- és több- gyermekesek családi pótlékát így a gyermekneveléshez kapcsolódó társadalom- biztosítási juttatások több mint 19 százalékkal emelkedtek. A költségvetési gazdálkodás javításában még sok feladatunk van. Nemcsak a vállalatoktól és a szövetkezetektől kell hatékonyabb munkát elvárni, ugyanakkora a követelmény a költség- vetési intézményekkel szemben is. Az idei évnek gyakorlatilag a fele eltelt. Ez idő alatt a népgazdaság alapvetően a terv fő követelményeivel összhangban fejlődött. A kivitel gyorsabban nőtt, mint a behozatal. Az ipari termelés növekedést mutat, de a tervezettet nem éri el. Nagy erőfeszítések' kellenek mindenekelőtt a termelés haté- konysúgának növelésében ahhoz, hogy az idei terv megvalósuljon, mivel a tőkés piaci dekonjunktúra súlyosan hátráltatja kiviteli tervünk teljesítését. Egy olyan, viszonylag kis kiviteli tételekkel rendelkező országnak azonban, mint hazánk, még kedvezőtlen helyzetben is meg kell tudnia ragadnia az exportértékesítés lehetőségeit. A mezőgazdaság ez évi tervének teljesítése is komoly erőfeszítést kíván. Az idei költségvetés előterjesztésekor jeleztük, hogy 1981- ben sem ígérhetünk mást az életszínvonal terén, mint az átlagos reáljövedelem és reálbér szinten tartását, illetve a szociális, kulturális ellátás és a lakásépítés terén a folyamatos előrehaladást. Ennek a feladatnak eleget teszünk. Az éves terv 4,5—5 százalékos fogyasztói árszínvonalnövekedést vett számításba. Ezzel szemben az év első négy hónapjában a fogyasztói árszínvonal 3,8 százalékkal emelkedett. Sokoldalú mérlegelés alapján a kormány úgy döntött, hogy június 29-ével átlagosan 10 százalékkal emelni kell a húsfélék fogyasztói árát. A húsáremelés azért, vált szükségessé, mert a mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagok árnövekedése miatt az elmúlt másfél évben mintegy 20 százalékkal emelni kellett a fel- vásárlási árakat, hogy a termelők érdekeltsége biztosítva legyen. A most elhatározott áremelés után is átlagosan 23 százalékos ártámogatást nyújt a költségvetés a húsfélék fogyasztói árához. A húsárak átlagosan 10 százalékos emelésén belül a tőkehúsok ára 13 százalékkal, a húskészítményeké 8 százalékkal, a baromfihúsé átlag 6 százalékkal emelkedik. A hús és húsfélék drágulását a gyermek-, a szociális, valamint az egészségügyi intézményekben alapjában az állam viseli, a lakosság által fizetett térítési díjak nem változnak. Az áremelkedést a munkahelyi étkeztetésben a munkáltató fedezi, a dolgozók által fizetett étkezési díj nem változik. Az üdülési díjak sem emelkednek az intézkedés nyomán. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a fogyasztói árképzésben rend legyen, és az árak — ha közgazdaságilag indokolt — ne csak emelkedjenek, hanem csökkenjenek is. Az 1980. január 1-d termelői árrendezés kapcsán például a ruházati cikkek viszonylag széles körében mérséklődtek az árak. A világpiaci árak változásával összefüggésben legutóbb csökkent a festékek és egyes vas-műszaki cikkek termelői és fogyasztói ára. A VI. ötéves temr előírja, hogy az átlag alatti nyugdíjak vásárlóértékét megőrizzük, s a legalacsonyabb nyugdijakét növeljük. Ezt már idén is érvényesítendő- nek látjuk. Ezért az ún. nyugdíjautomatázmus minimális összegét 1981. év közepétől 70 Ft-ról 1O0 Et-ra emeltük. A 100 Ft-os éves minimális emelkedés a nyugdíjasok több mint felénél nem 2, hanem legalább 5 százalékos emelkedés, és így nyugdíjuk lépést tart az árszínvonal növekedésével. Ez az intézkedés a következő évekre is érvényes. Egyidejűleg havi 100 Ft-tal emeltük — egyszeri intézkedésként — a nyugdíjasok házastársi pótlékát. Hatékonyabb kormányzati munkát szolgál az Ipari Minisztérium és a Művelődési Minisztérium létrehozása. Ez — amellett, hogy meggyőződésünk szerint javítja az irányítás színvonalát —, egyben a két szervezetben dolgozók létszámának több mint 700 fős csökkentését is lehetővé tette. Az igazgatási szervezetek, minisztériumok, országos hatáskörű szervek, tanácsok létszáma — a már említett két minisztérium létszámcsökkenésén túlmenően — 1976—80 között iöbb mint 3400 fővel csökkeni;. Ismeretes: előkészületek történtek az ötnapos munkáltat folyamatos bevezetésére. Július elsejétől löbh,'"mint 200 ezer emberi érint az új munkarendre való áttérés. Az áttéréstől azt várjuk, hogy az járjon együtt a veszteség- idők jelentős mérséklésévei, s a racionális munkarendek alkalmazása segítse elő-a kapacitások jobb kihasználását is. A lakásgazdálkodásban életbe lépett néhány jogszabály, amely hozzájárul a mobilitás feltételeinek javulásához. Ennek egyik eleme a lakás-használatbavéteh díj, és ezzel összefüggésben a bérlakásból lelépésltor fizetett díj összegének emelése, ugyancsak ide tartoznak olyan intézkedések is. amelyek kedvezőbbé, könnyebbé teszik a különböző lakásformák közötti cserét Gazdálkodásunk tavalyi és idei tapasztalatai arra intenek, hogy tervünk fő céljainak megvalósítása, a teljesítmények növelése, valamint a bevételek és kiadások tervezett arányainak betartása napról napra nehéz feladatok megoldását követeli meg. Milyen intézkedéseket igényel a további tervszerű fejlődés? A lehető legnagyobb következetességgel kell alkalmazni a meghirdetett érvényes árképzési szabályokat, és ezzel is növelni kell a nyereség hatékonyságot kifejező képességét. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a vállalatok csak a teljesítményeken alapuló pénzügyi lehetőségeikkel összhangban vállaljanak — és vállalhassanak — különféle, főként beruházási és bérfejlesztési kötelezettségeket. Ugyanakkor segíteni kell továbbra is a jövedelmezően gazdálkodó vállalatok dinamikus fejlődését. A költségvetési szerveknek az ésszerű takarékosság mellett kell mind teljesebben ellátni funkcióikat, megfelelve ez ügyben viselt politikai fel el ősségüScnek — zárta beszédét a pénzügy- miniszter, majd kérte a képviselőket, vitassák meg és fogadják el a benyújtott törvényjavaslatot.-AA vitában — több más képviselő után — Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter szólalt fel. nácsok 1976—80. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló írásos és szóbeli beszámolóval, az ez évi ten' végrehajtásáról és a tervezett intézkedésekről adott tájékoztatóval, a párt Központi Bizottsága és a magam nevében egyetértek. Csatlakozni kívánok a beszámolónak ahhoz a gondolatához, hogy a Központi Bizottság 1978. decemberi határozata után a gazdálkodásban, a gazdasági építőmunkában jelentős változások indultak meg s ezek hozzájárultak ahhoz, hogy 1979- ben és 1980-ban lényegesen javult az ország külgazdasági egyensúlya. Az 11)30-ban bevezetett termelői árrendszer- és jövedelemszabályozás jobban közvetíti a világpiac szigorait az ipar számára is. A mai világgazdasági helyzetben a minisztériumban és a vállalatoknál kemény megpróbáltatásokon keresztül tanuljuk meg ismét a régi leckét — amit a magyar ipar korábban jól tudott —, hogy eladni csakis korszerű, jó minőségű terméket teliét, hogy a vevő megkívánja az alkatrészellátást és szervizszolgáltatást, nem tűri a szállítási késedelmeket. Ez ma még főként az exportnál szorongat bennünket. De dolgozó népünk érdeke, hogy ezek az egyébként normális követelmények a belső piacon, az ipar és a vásárlók, az ipari vállalatok egymás közötti ka peso la fában is uralkodóvá váljanak. A termelékenység jól alakult, mintegy 6 százalékkal emelkedett, tehát gyorsabban nőtt, mint a termelés. A töbű terméket ugyanis 31 ezerrel kevesebb ember állította elő. Az adatok bizonysága szerint legfőbb gondunk, hogy az exportértékesítés nem kielégítő ütemben nő. Igaz, hogy nincs könnyű helyzetben az ipar. A világpiacon ma sokkal többen akarnak eladni, mint vásárolni. Kétségtelen, hogy ilyenkor elsősorban azok tudnak eladni, akik keresett és korszerű termékeket gazdaságosan gyártanak, gyorsan képesek alkalmazkodni a változó igényekhez. Az elért életszínvonal megszilárdításának politikáját a múlt esztendőben is tartani tudtuk. Az ez évi vállalati bérfejlesztések is azt mutatják, hogy az 1981. évi nép- gazdasági tervben, előirányzott 5 százalékos béremelést teljesíteni fogjuk. A tervezett 4,5—5 százalékos fogyasztói árszínvonal-növekedést — beleszámítva a most bejelentett húsáreinelési is — nem lépjük túl. A következőkben az ipar- irányítás új szervezetéről, funkcióiról, törekvéseiről szólt. Magyarországon í949-ben szűnt meg az egy ipari tárca és azóta kettő és öft között váltakozva, az utóbbi években három ipari minisztériumból történt még mindig — túlzottan központosítva •— az irányítás. A gazdaságirányításban 1968-ban megindult reform nyomán nem lebecsülendő átrendeződés történt a döntési jogkörökben, szervezeti módosításokra és létszámcsökkentésre is sor került, de ezek inkább a központi irányítás erőinek átcsoportosítását, és nem erőteljes átalakulását jelentették. A mostani döntés az ipar- irányítás központi intézményi rendszerében 32 év után a legjelentősebb, és az államigazgatás szervezetében az elmúlt évtized egyik radikális változását hozta magával. Joggal tekinthető ez a gazdaságirányítás 1968- ban megindult reformfolyamata szerves löszének. Az Ipari Minisztérium létrehozása — ügy véljük — még inkább lehetővé teszi, hogy a valóságos értékeket megőrizve, az irányítási módszereket hozzáigazítsuk a kor követelményeihez. Aiz Ipari Minisztériumnak az elmúlt fél év alatt három feladatot kellett egy időben elvégezni: — létrehozni az áj szervezetet, megszüntetni a régieket; — biztosítani az iparirányítás folyamatosságát; — hozzákezdeni az új tennivalók megfogalmazásához és végrehajtásához. Az új szervezet az év első két hónapjában létrejött és megkezdte működését. Létszáma éppen fele a korábbi három minisztériuménak. Megjegyzem — bár nem ez volt az átszervezés fő célja —, hogy ez évenként mintegy 50 millió forint megtakarítást jelent a költség- vetésnek. A három minisztérium megszüntetése természetesen érintett emberi sorsokat, átmenetileg nyugtalansággal is járt. De végül is mindenkinek a helyzete — azé is, aki nem került át az új szervezetbe — a szocialista humanitás szellemében rendeződött. A nemzetközi tevékenységben megkülönböztetett figyelmet fordított a tárca a korábban kialakult szoros gazdasági együttműködés folytatására, elsősorban a Szovjetunióval s a többi szocialista országgal. Az átszervezés nem zavarta meg a nemzetközi kapcsolatok tervszerű menetét. Az átszervezés munkáját jelfát befejezettnek tekintjük, s most már erőinket feladataink végrehajtására fordítjuk. Ezek megalapozásához világos kiindulópontot adnak az Ipari Minisztérium feladatairól szóló határozatok, de a végrehajtás forgatókönyvét már a mi feladatunk a munka menetében továbbírni. Az Ipari Minisztérium fő feladata elérni, hogy az ipar minél magasabb színvonalon járuljon hozzá a nemzfeti jövedelem növeléséhez, kielégítse a belföldi keresletet, és növekvő mértékben javítsa az ország külgazdasági egyensúlyi helyzetét. Egyik legfontosabb feladatunk a műszaki haladás elősegítése, serkentése. A magyar iparban dolgozó műszaki értelmiség méltó folytatója elődeinek, alkotóképes, fantáziadús, nemcsak lépést tud tartam a világ gyors műszaki haladásával, hanem jó néhány területen az élen is tud járni. Az ipar teljesítménye mégis csak néhány területen kiugró, s elég sok területen nem éri el a nemzetközileg is elfogadható színvonalat. Szükségesnek tartjuk aa iparban a műszaki és a köz- gazdasági gondolkodás jobb ötvözését, a műszála és a közgazdasági értelmiség alkotóbb együttműködését. Az iparvállalati szervezeti' kereteket is olyan irányba kell alakítanunk, amely jobban kedvez a műszaki haladásnak. Ismert, hogy az ipari termelés nagy része néhány tucat nagyvállalatnál koncentrálódik és kevés kis-, és középvállalatunk van. Fontosnak tartjuk a váll»-' lati-szervezeti keretek korszerűsítésének folytatását. E tevékenységben legfőbb kritérium a rugalmas alkalmazkodóképesség kialakítása, te-; kintet nélkül a vállalatnagyságokra. Meggyőződésünk, hogy a közeid és távoli jövőben is e készség ki- fejlesztése a szervezeteknél egyik legfőbb teendőnk. A legkedvezőbb vállalati, szervezeti keretek kialakítása nem világnézeti, hanem fontos napi gazdasági kérdés. Nagyobb gazdasági ered-' rnények elérésének fontos fel tétele kádermu irkánk színvonalának javítása. A veze-' tők munkájának mércéje,' hogy a rábízott vállalat hogyan állja ki a nemzetközi összehasonlítás próbáját. Végül a vállalatok és a minisztérium közötti munka- megosztásról, vagy megszokott kifejezéssel élve a vállalati önállóságról szólt Méhes Lajos. Az elmúlt 13—14 évben á vállalatok kinőttek a kamaszkorból, érett, önálló „felnőttekké" váltak. Az Ipari Minisztérium a jövőben is épít a vállalatok érettségére, és nem fog arra törekedni, hogy a maga hatáskörébe vonja azokat a feladatokat, amelyekkel a vállalatok saját maguk is meg-; birkózhatnak. Azon kell őrködnünk., hogy az önálló munka feltételei számukra biztosítottak legyenek, továbbá azon, hogy a vállala-; tok érdekei, törekvései, döntései egybeessenek a népgazdaság, az egész társadalom érdekeivel. Az 1980. évi zárszámadás-) ról és a tanácsok 1976—801 évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló törvény ja-) vaslatot a Magyar Szociális-: ta Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam névé-’ ben azzal a jóérzéssel foga-' dóm el és ajánlom elfogadásra, hogy abban népünk munkájának, szorgalmának, tehetségének eredményei fejeződnek ki, és bizonyítják, hogy a munkásság, parasztság és értelmiség egységesen vesz részt a nem könnyű gazdasági feladatok megoldásában, a párt és a kormány politikájának végrehajtásában. ☆ Méhes Lajos beszéde után még több képviselő kapott szót. Ezután a nyári ülésszak első napja — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Péter János és Cservenka Ferencné — befejeződött. A képviselők pénteken a Magyar Népköz- társaság 19S0. évi költségvetésének és a tanácsok 1976— 80. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatják munkájukat.
