Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-26 / 148. szám

, ESZAfC-MAGYARORSZÄG 4 1981. június 26., péntek Hétfon nyit a VI. Miskolci Nyári Egyetem A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat megyei Szer­vezete hatodik alkalommal rendezi meg a társadalom és gazdaságpolitikai kérdések tudományos megvitatására szánt nyári egyetemét Mis­kolcon. A június 29-től július 8-ig tartó előadássorozat az idén a gazdaság, vezetés, demokrácia és életmód kérdéseivel foglal­kozik. Az ország minden ré­széből jelentkezett hallgatók száma 150. A TIT mellett társrendező a megyei tanács, az SZMT, a Hazafias Nép­front megyei bizottsága, a vá­rosi tanács és a Nehézipari Műszaki Egyetem, amely utóbbi egyben otthont biztosít a nyári egyetemnek. A témának megfelelően most zömmel gazdaságvezetők vesznek részt a rendezvényen, ahol neves előadókra számít­hatunk. Politika — gazdaság — életmód címmel például dr. Huszár István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Társadalomtudományi Inté­zet főigazgatója tart előadást. A vállalati vezetés különböző aspektusaival foglalkozik dr. Nemes Ferenc kandidátus, az Országos Vezetőképző Köz­pont tudományos igazgatójá­nak, dr. Borgos György pszi­chológusnak. az OVK tudo­mányos főmunkatársának előadása. Továbbá szó lesz a vállalati szervezeti struktúrá­ról, a vállalati innováció em­beri feltételeiről. Több elő­adás foglalkozik a vállalatve­zetéssel kapcsolatosan a dön­téselőkészítéssel és a döntés­sel. Az anyagi ösztönzés té­májának kifejtését két előadó is vállalta. A tudományos előadásokon és az azt követő konzultáció­kon túl más programot is biz­tosítottak a nyári egyetem résztvevői számára. Megis­merkednek városunkkal, me­gyénkkel, s több kulturális rendezvényt is előkészítettek erre az időszakra. Jövőnézőben Tokajban Uzletház 53 millióért — Sétány a Tisza partján — Új kollégium Tokaj patinás, régi utcács­káin egyre több idegen for­dul meg. Aki néhány év után e nyáron ismét itt jár, nem egy változásnak lehet tanúja. A turisták nem kis örömmel tapasztalhatják, hogy meg­épült a motel, amely derűs külsejével szépen illeszkedik a műemlék jellegű környe­zetbe. Ezúttal jövőnézőben jár­tunk Tokajban. Ha az V. öt­éves tervidőszak alatt sokat fejlődött a Tisza-parti tele­pülés, úgy 5 év múltán még in­kább szembetűnik majd a ha­talmas változás. Hisz’ a ter­vek szerint kétszer annyi pénzt fordítanak Tokaj építé­sére, ' mint az elmúlt öt év során. A tanácsi fejlesztés összege például eléri az 58 millió forintot. A lakásprog­ram keretében 48 célcsopor­tos lakás épül meg, amelyre 23 millió forintot fordít To­kaj tanácsa. Bővül az egész­ségügyi hálózat: két fogorvo­si és egy körzeti rendelőt lé­tesítenek, s megépül három orvosi lakás. Az elmúlt években két és fél kilométer hosszú szenny­vízcsatorna készült el, s a Kelet-magyarországi Építő­ipari Vállalat már az idén megkezdi a második ütem építését. A mintegy 21 millió forintos beruházás Tokaj bel­városában és fő útvonalain valósul meg. Az utak korsze­rűsítésére több mint kétmil­liót, karbantartására pedig ugyanennyi összeget szán a tanács. A szövetkezeti lakások kialakításához kétmillió fo­rinttal járulnak hozzá. Rövid séta a Tisza-parti település központjában. A forgalmas tér oldalán félig kész, árkádos épület: a To­kaj és Vidéke Áfész épülő üz­letháza. Bár az építési tech­nológia modern, külső meg­jelenésében szépen illeszke­dik majd az épület a tokaji miliőbe. Az üzletház össze­sen kétezer négyzetméter alapterületű eladóterében számos bolt kap helyet, ide költöztetik a legtöbb régi kis üzletet. A beruházás 53 mil­lió forintba kerül, átadását a jövő év őszére tervezik. A tervidőszak utolsó évében je­lentős létesítménnyel gyara­podik az oktatási hálózat: ekkor adják át a megyei tá­mogatásból épülő 120 szemé­lyes középiskolai kollégiu­mot. A mintegy 100 millió forintos költséggel épülő di­ákotthonban a gimnázium és a mezőgazdasági szakmun­kásképző tanulói kapnak he­lyet. A Bodrog az elmúlt évek során nem egy ízben veszé­lyeztette a település lakóit. Az ÉVIZIG beruházásában a jövőben a legveszélyesebb útszakaszon építik meg az árvízvédelmi töltést, amely közel húszmillió forintba ke­rül. A tervek szerint még eb­ben az évben megkezdi a KPM a legfontosabb közle­kedési csomópontok korsze­rűsítését, s a MÁV fejleszté­sében megújul a tokaji vas­útállomás főépülete is. A szá­zad elején épült állomásépü­let korszerűsítésén túl nyolc vasutaslakást építenek Tokaj­ban, s e beruházás része a Nyíregyháza—Szerencs kö­zötti vasútvonal újjáépítésé­nek. A társadalmi munkakedv, úgy tűnik, nem lankad ma sem Tokajban. A következő öt évre nem kevesebb, mint hat és fél millió forint ér­tékű plusz munkát terveztek a helyi üzemek és a lakók. Az idén járdát építettek, s megépült a szőlőgazdálkodók kedvére a dűlőút, amelyen autóval is lehet közlekedni. A Tisza-parti szép sétányt pedig, a lakók társadalmi munkájának segítségével, még ebben az évben hama­rosan befejezik. (mikes) Dani bácsi, az ostorkészítés mestere — Losson abbahagyom az ostorkészitést is — mondja Dani bácsi, akinek ügyeskedését unokája élénk érdeklődéssel figyeli Ma, pénteken este negyed Sí­től a miskolci Magyar—Szov­jet Barátság téren indulók hangjai fogadják majd az arra járókat. A bányászzenekar e kései „hangoskodásának” az oka: ekkor gyülekeznek a té­ren a Nehézipari Műszaki Egyetem végzős hallgatói, hogy a hagyományos városi ballagással búcsúzzanak egye­temi tanulmányaik színhelyé­től. Este fél 9-kor a Himnusz elhangzása után dr. Tisza Miklós, az egyetem KISZ-bi- zottságának titkára mond megnyitót, majd a város ve­zetése nevében Székely Lász­ló tanácselnök-helyettes bú­csúztatja a végzős mérnök- hallgatókat (akik egyébként szombaton délelőtt kapják meg diplomájukat). Az MSZB téri programot Boncz László valétaelnök beszéde zárja, ezt követően elindul a „menet” a Hősök terére, ahol megkoszorúzzák az em­lékművet, s itt kerül sor az ünnepélyes zászlóátadásra a most végzett és a leendő ötödévesek között. A progra­mot a karok — bányász, ko­hász, gépész ír-, himnuszai zárják. Fejlődő nyomda A budapesti Pátria Nyom­da a Dunántúl legnagyobb — ötezer négyzetméter alap- területű — nyomdájává fej­leszti dombóvári üzemegysé­gét. Az új üzemrész — amely, ben most szerelik a gépeket — mintegy százhetvenmillió forintba kerül. Ebből hatvan­ötmillió forint az építési költség. A dombóvári nyom­dában főként ügyviteli nyom­tatványokat gyártanak. Dom­bóváron évenként százhat- vanötmillió forint terméket készítenek majd. — Nem csaptam ki máma — mondja nevetve Dani bá­csi. Kackiás bajusza, egyik oldalon felfelé, másikon meg lefelé hajlik. — Nagyon si­ettem, Van ám tennivaló, hiába .kezdem már négy órakor a napot A hetvennyolc éves Sepsi Dánielt otthonában kerestük fel Tiszakesziben. A házban, amelyet még a harmincas években építettek, együtt él lányával, vejével, meg két kisebb unokájával, Lacikával és a kis Tündivel. A harma­dik unoka már külön lakik. A család legfiatalabb tagja, Dani bácsi othónapos déd­unokája. — Negyven esztendeig vol­tam pásztor — mondja a tű­ző napsütésben kalapja alatt is hunyorgó Dani bácsi. — öten voltunk testvérek. Négy fiú és egy lány. Mind a né­gyen pásztorkodtunk. Az apánk béres volt. Én magam, alig múltam kilencéves, ami­kor kikerültem a Hortobágy- ra, a Fehérlovi Csárda kör­nyékére, Almási gróf birto­kára. Ott tanultam meg az ostorkészítést az idősebbek­től. Akkoriban, egy-egy jól sikerült ostorért egy süldőt kaptunk. Amikor az intéző fiának készítettem egyet, egy rend öltözettel fizette a mun­kát Ma már nem kapok ér­te annyit. Jó tíz éve, még magunk készítettük a bőrt is. Meszeztük, timsóztuk. Ma már azt is készen vesszük. Könnyebb az anyagot meg­szerezni, mégis kevesen tud­nak igazi „ustort” készíteni. — Tiszakesziben már csak Papó csinálja egyedül — mondja büszkén Lacika nevű unokája, aki sokat segít az öregnek. — Persze. Mert kell hozzá szerszám, meg sok-sok türe­lem. Oszt ma meg mór se szerszám, se türelem nincs hozzá. Magamról tudom, hi­szen én is így vagyok vele. Egyre ritkábban ülök le bülykörészni. Ha valaki meg­keres, szívesen készítek akár díszesebbet is, de csak úgy, a magam szórakozásából már nemigen veszem elő a hozzávalót Inkább mással töltöm az időt Kapálok a kertben, átmegyek a szom­szédhoz vagy éppen a pálin­kafőzéssel járó teendőket végzem. Van egy százötven kvadrátos szőlőm, és sok szil­vafám, amiből igazi kisüstit főzetek a derzsi termelőszö­vetkezetnél. Mostanság meg akad munka itthon is bőven — mutat a házra, amelyben nemrég fejezték be a festést meg a pádlófényezést. — Bizony elkél a segítség — mondja Borbála lánya a konyhaajtó függönye mellől. A bútorok és más holmik pakolásával sok idő elmegy. De így legalább a nyárra már szépek leszünk. Évek óta toldjuk-foldjuk ezt a házat Mondtam is az uramnak, lassan már többe kerül így, mintha egy újat építettünk volna. De hát az öreg is ragaszkodik a régihez, meg a nagy kerthez, amiben min­den megterem. A gyerekek is szívesen ugrándoznak há­tul a gyümölcsösben. — Nézze csak! — Szólal meg mögöttünk Dani bácsi, aki néhány percre eltűnt a ház mellett sorakozó bódék egyikében. — Van itt más is, nemcsak ostor. Ezt is magam készítettem — mulat a do­hánytartó zacskóra. — Sót azelőtt még tajtékpipa is for­málódott a kezem között, de azt már régóta nem csinálok. Lassan az ostorkészítést is abbahagyom. Csak egyet ha­gyok meg mutatóba. Egyet, a számomra legkedvesebbet, legszebbet, hogy majd az, unokák után a dédunokák is emlékezzenek az ostoraim­ra... Monos Márta Laczó József > - ' Számvetés a színházban (Folytatás az 1. oldalról) legelsősorban: ismét otthont teremtsünk ezek között a ré­gi falak között a magyar drá­mának . .. A továbbiakban a társulat­építés pozitívumairól, a tár­sulat stabilizálódásának biz­tató jeleiről szólt Gyarmati Béla igazgató, megállapítva: „Különös öröm, hogy vezető színészeink, s a tavaly hoz­zánk szerződött pályakezdők — akik közül többen egyet­len évad alatt felzárkóztak legjobb erőink mellé — meg­újították színházunkkal kö­tött szerződésüket.” Hasonló szellemben szólt minderről Csiszár Imre mű­vészeti vezető is, kiemelve azt a tényt, hogy az egy év­vel ezelőtt -Miskolcra jött fia­talok nemcsak megfeleltek a ..beépülési” követelménynek, de alkotó módon járultak hozzá a színházi műhely megvalósításához, az egysé­ges szemléletű társulat; a közös akaratú, igényes mű­vészi munka megteremtésé­hez. — A legjobb értelemben vett folytatása volt az idei évad a két évvel ezelőtt meg­kezdett tevékenységnek, de a legszebb sikereink mellett is szükség van a továbbkuta- tásra, felfedezésre. A kérdés az: kell-e vállalni a kísérle­tezés rizikóját? Erre azt vá­laszoljuk, hogy igen, mert csak így létezhet élő színház; ha kiirtjuk a kísérletezést, akkor nem leszünk több az ügyesen termelő manufaktú­ránál. Én azt gondolom, hogy ebben a színházban megvan az erő, hogy a tehetséggel és munkával kivívott érdeklő­dést és elismerést meg tud­ja tartani és fokozni — mondta Csiszár Imre, aki egyenként is szólt az évad bemutatóiról, az évközi elis­merésekről, a színház bővülő kapcsolatairól. Miskolc és Eger, valamint a két megye szerveinek kép­viseletében dr. Környei Lász­ló, a Miskolc városi Tanács V. B. művelődésügyi osztá­lyának vezetője köszöntötte a színház művészeit, dolgo­zóit. megelégedéssel szólva arról, hogy legnagyobb kul­turális intézményünk alakító, progresszív tényezőjévé vált nemcsak a megye kulturális életének, de egész színházi életünknek is. A színházi évad értékelése utón kitüntetések, dijak át­adására került sor, ezeket Porkoláb Albert, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Ta­nács elnökhelyettese adta át. A IJéryné-gyürűt ez alkalom­mal Sallós Gábornak ítélték oda. A megyei tanács mű­vészeti díját két fiatal szín­művész kapta meg: Igó Éva és Mihályi Győző. A színház tagjai közül az évad végén hárman mentek nyugdíjba; Madácsi Dánielné fodrász, Olgyai Magda és Fehér Tibor színművészek, őket Gyarmati Béla köszöntötte, s bejelen­tette, hogy Fehér Tibor meg­kapta a ,,színház örökös tag­ja" címet. Külön köszöntöt­te az igazgató Palóczy Fri- gvesnét, aki negyedszázada áll a színház szolgálatában. A díjak átadása és a búcsúz­tatók után elhangzottak a nyári jókívánságok, meg az utolsó mondat: „Találkozunk szeptember 1-én 11 órakor az egri színházban, az évadnyitó társulati ülésen” ... <t n. j.) Működik a gejzír Határaink közelében, Ke- let-Szlovákiában található az utóvulkáni működés Európá­ban egyedülálló természeti ritkasága, a ránkherlányi (Herlani) gejzír. Évtizedeken át turisták tízezreit vonzotta a meghatározott időközön­ként, szökőkútszerűen feltörő hőforrás. Az utóbbi években azonban gyengülni kezdtek, majd közel két éve teljesen megszűntek az erupciós víz- feltörések. Már-már arra gondoltak, hogy Európa sze­gényebb lett egy természeti ritkasággal. A tudomány és a mélyfúró berendezések segít­ségével azonban sikerült megmenteni az utóvulkáni működésnek ezt a csodáját. Kitisztították s bővítették a nagy mélységből feltörő víz járatait. A természeti ritka­ságot mentő „rekonstrukció” befejeztével, néhány nappal ezelőtt ismét működésbe lé­pett az időszakos, szinte pon­tos órarend szerint fel-feltö- rő természetes szökőkút. A gejzír morajokkal kísért, ese­tenként mintegy 30 perces felszökkenéseiben ismét gyö­nyörködhetnek a szép vidé­ket felkereső turisták. KÖZÜLE A keresett U-PI a Sajó-parti telepünkön, Miskolc, Vágóhíd utca 9. Telefon: 34-165 es □vegszakboltunkban, Miskolc, Gábor Áron u. 31. Telefon: 16-562 FIGYELEÜfB ! (kopilit) azonnal beszerezhető Az U-profil üveg gazdaságosan felhasználható épületek világító­felületeinek építésére, üvegházak, balkonok, mellvédfalak, előtetők készítésére. i

Next

/
Thumbnails
Contents