Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-25 / 147. szám

1981. június 25., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 , Mit tervez a Volán? is inkáiét és a személyszállítás Bővítik a transzformátorállomást A nagyszabású bővítési munkák technológiai szerelési mun­káinak zömét a miskolci ÉMÁSZ dolgozói végzik. Képünkön: Pege Miklós beköti az egyik új, automatikus vezérlőszekrényt. \ (Kovács Mátyás felvétele) Megyénk több nagyválla­lata néhány nap múlva, vagyis július 1-től áttér az ötnapos munkahétre. Mivel eg.y-egy terület közlekedési leiadatainak ellátása általá­ban a nagy utaslétszámot vonzó üzemek igényeinek ki­elégítésére épült, könnyen előfordulhat, hogy a nagy­üzemekben bevezetett új munkarenddel egy időben történt módosítások sértik egyik-másik kisebb vállalat, intézmény érdekeit. Ennek elkerülése, s a személyszál­lítás zavartalan lebonyolítása érdekében feltétlenül kívá­natos, hogy a közlekedési, szállítási időpontokat össze­hangolják. Mit mond erről a személyszállításban leginkább érdekelt vállalat, a 3. számú Volán igazgatója, dr. Juhász György? — Vállalatunk, a Minisz­tertanács határozatának kéz­hezvételé után, külön levél­ben kereste meg a megye nagyüzemeit és intézmé­nyeit, és arra kértük őket, hogy az ötnapos munkahét bevezetésére vonatkozó vál­lalati programot — tekintet­tel a személyszállításban várható változásokra — egyeztessék a Volánnal — mondta dr. Juhász György. — Konkrét elképzelésekkel eddig az LKM,, az ÓKÜ, a BVK, a TVK, valamint a Sátoraljaújhelyi Dohány­gyár jelentkezett. A sze­mélyszállítással kapcsolatos igények és lehetőségek egyez­tetése folyamatban van. Igen lényeges, hogy kellő­képpen összehangoljuk mun­kánkat, ugyanis a Volán a feladat ellátásához nem ren­del kézi k többlet ka paci tással, így a meglevő lehetőségeket kell ésszerűen kihasználni. — Milyen forgalomszerve­zési intézkedés várható, mi­után számottevően növekszik a dolgozók szabad ideje? — Vállalatunk igyekszik kielégíteni a lakosság uta­zási igényeit A megnöve­kedett szabad idő hasznos el­töltése érdekében a menet- rendszerű közlekedésben és az idegenforgalom területén egyaránt javítjuk a feltéte­leket. Többek között ter­vezzük, hogy a kiránduló-, menetrendszerű járatokat közvetlenül a lakótelepekről indítjuk. Ilyen járatok be­állítására kerül sor Miskolc (Diósgyőr) városközpont—■ Bükkszentkereszt; Miskolc (Avas-dél lakótelep)—Hollós­tető—Bükkszentkereszt; to­vábbá Miskolc (Tanácsköz­Az egyén, a család időn­ként számot vet azzal, mit ért el, hová jutott, hogy en­nek figyelembevételével ter­vezhesse meg további cél­jait. A társadalom ilyen számvetése a statisztika. A Központi Statisztikai Hivatal nemrég megjelent, Magyarország 1981. című ki­adványa lehetőséget ad ar­ra, hogy értékeljük hazánk fejlődését a hetvenes évti­zedben. Ez a tájékoztató fej­lődésünk tükre, melybe bele­pillantva, a számok objektív nyelvén vizsgálhatjuk ered­ményeinket. Ügy hiszem, ér­demes néhány pillantást vet­ni ebbe a tükörbe, hogy lás­suk : takargatnivalónk nin­csen, de tennivalóink bőven akadnak. Az ember természetes tu­lajdonsága a kíváncsiság. Születésünktől kezdve kíván­csiak vagyunk a bennünket körülvevő világra, szeretnénk ebből minél többet megis­merni. Ez a kíváncsiság hajt bennünket, amikor felülünk a repülőre, beülünk a vonat­ba, autóbuszba, kocsiba, és gyakran feladva megszokott kényelmünket, elindulunk „felfedezni a világot”. Az életszínvonal alakulása ha­zánkban milliók számára te­szi lehetővé, hogy külföldre látogassanak. Talán mégis társaság lakótelep)—Mezőkö­vesd, gyógyfürdő között, ahol hétvégeken 2—2 járatpár közlekedtetése látszik célsze­rűnek. Természetesen folya­matosan feltárjuk á megye egyéb területén jelentkező igényeket is, és elővételi jegyárusítás alapján nem zárkózunk el más települé­sek — kedvelt pihenő- és kirándulóhelyek — menet­rend szerinti járatokkal tör­ténő összeköttetésétől sem. Ezen túlmenően növelni fog­juk a hétvégi különjáratain­kat. — Mi várható az árufu­varozásban ? — Árufuvarozási munka­rendünk az ötnapos munka­hétre való átállás esetén sem változik. A hozzánk beérke­ző igényeket szombaton es vasárnap is egyaránt kielé­gítjük. A mi esetünkben te­hát az ötnapos munkahét be­vezetése nem vonja maga után a szombati áruszállítás leállítását. Eddigi tárgyalá­saink alapján arra következ­tetünk, hogy megyénk folya­matos termelést folytató nagy iparvállalatai nem mó­dosítják az árukiadási és áruátvételi időpontokat. — Fuvaroztatóink másik nagy csoportja, az építőipari vállalatok, lényegében eddig is ötnapos munkarendben dolgoztak, ennélfogva az át­állás, az építőiparban lekö­tött szállítókapacitásunk ki­használását nein rontja. Meg kell említenem, hogy az építőipari vállalatok előzetes tárgyalások alapján koráb­ban is lehetővé tették a szom­bati, sőt a vasárnapi áruát­vételt. A megye bolthálóza­tának ellátását végző nagy­kereskedelmi vállalatok kö­zül a Füszért ugyancsak öt­napos munkarendben látta el feladatát. A többi nagyke­reskedelmi vállalat program­ját nem ismerjük, illetve olyan információkkal rendel­kezünk, hogy csak 1982-ben térnek át az ötnapos mun­kahétre. — Végezetül szólnom kell a lakosság részére végzett fuvarozásról. A mindenkori igények kielégítése érdeké­ben, az átállást követő idő­szakban is biztosítjuk a fu­varvállaló irodák nyitvatar- tását, sőt, ha a szombati na­pokon esetleg felszabadul szállítókapacitás, az eddigi­nél is több szállítóeszközt tudunk a lakosság rendelke­zésére bocsátani. L-fe. meglepő, hogy 1980-ban ha­zánk teljes lakosságának a fele, azaz 5 184 000 magyar látogatott külföldre. A fej­lődést jól érzékelhetjük, ha tudjuk, hogy ez a szám 1970- ben még alig haladta meg az egymilliót. Az elmúlt években legtöbben Csehszlo­vákiában jártak, de egy év­tized alatt több. mint a négy­szeresére nőtt az NDK-ban járt; magyar turisták száma is. A nem szocialista orszá­gok közül Ausztriában há­romszor annyian jártak, mint az évtized elején. A hetvenes években a Ma­gyarországra látogató kül­földiek száma is rohamosan emelkedett. Míg 1970-ben összesen 6 320 000 külföldi látogatónk volt, ez a szám 1980-ra 13 996 000-re emelke­dett, és ebből 9 413 000 turis­taként jött hazánkba. Ezek a számok azt is mu­tatják, hogy országunk nem­zetközi kereskedelmi és kul­turális kapcsolatai is jele»­Csonthéjas gyümölcsök nemesítése A csonthéjas gyümölcsök nemesítésére tudományos együttműködés alakult ki magyar és szovjet kutatók közölt. A Kertészeti Egye­temre a Szovjetunióból meg­érkeztek az első vadkajszi­barack pollenek (hímporok), amelyeket különféle hazai kajszibarackfajták beporzá­sára használtak fel. Ily mó­don mintegy 2000 kereszte- zési variációt állítanak elő. Köztük azokat terjesztik el, amelyek a legjobban tűrik a fagyokat, s a gombákkal szemben is a legellenállób- bak. A nemesítési munka nagy ' figyelmet igényel. Gyakran 10—12 év is elte­lik az első keresztezésektől az új fajta nagyüzemi elter­jesztésig. A pollen-cserékkel ezt az időt lerövidíthetik, s további három-négy évet nyerhetnek különböző mű­szerek alkalmazásával. Vásá­rolnak fagyasztó berendezé­seket. Ezekkel „kezelik” a kísérleti hibrid facsemetéket. Ősztől kéthetenként mínusz 25 fokos fagynak teszik ki a kis fákat és mikroszkóppal vizsgálják, hogyan viseli a növény sejtszerkezete ezt a megpróbáltatást. A „túlélők” természetes körülmények között is jól törik majd a téli és * ta­vassá fagyokat, s várhatóan bő teimést adnak. Nagyszabású baromfihús­program megvalósításához kezdett hozzá a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, il­letve az IKR az ország 12 megyéjében levő 28 mező- gazdasági nagyüzemmel koo­perálva. Megyénkben, az IKR 3000-es körzetéhez tartozó három taggazdaság, a fedsö- zsolcai Lenin Tsz, a hejó- keresztúri Hejőmenti Tsz és a hemádnéroeti Heraádvöi- gye Tsz csatlakozott a ba­romfiprogramhoz. amelynek keretében igen gyors ütem­ben, az országban 84 hizlaló­istállót építenek fel. Az ösz- szesen 634 millió forint ér­tékű baromfihús-program megvalósulását jelentős In­tésen fejlődtek, hiszen az idelátogató külföldiek kö­zött mintegy 4,5 millió ke­reskedelmi partner és kul­turális esemény vendége volt. A legtöbb turista Cseh­szlovákiából és Lengyelor­szágból jött. de az elmúlt év­tizedben az NSZK-ból hoz­zátok látogató turisták száma is megkétszereződött. Mindez szükségessé teszi, hogy erőnkhöz és lehetősé­geinkhez mérten egyre töb­bet fordítsunk új szálláshe­lyek létesítésére, vendég­látóiparunk kulturáltabbá tételére, a szíves vendéglá­tás meghonosítására. Ezen a téren azonban még sok a tennivalónk. A szállodai férőhelyek szá­ma az évtized folyamán 28 ezerről 34 ezerre emelke­dett, de a külföldi vendé­gek átlagos tartózkodási ideje nem változott: 2,6 éj­szaka volt az évtized elején, és ennyi maradt 1980-ban is a szállodákban. Az egyéb Mezőkövesd városában • és a környező közsé­gekben az új ipari és mezőgazdasági létesít­mények, valamint a háztar­tások esnergiaigénye egyre teliét segíti-*-Kftegyear lfcm­zeti Bank. A több eaar vagon ba­romfihúst „termelő” épüle­teket előre gyártott kivitel­ben — az anyag- és ener­giatakarékosság messzemenő f igyelem bevétel ével — a Bá­bolnai Mezőgazdasági Kom­binát készíti és szállítja le a taggazdaságoknak. A nagy beruházások gyors megvaló­sulása érdekében az Agro- ber-kirendeltségek vállalták, hogy terven felül, soron kí­vül, hamarosan átadják a be­ruházási alapokmányokat és az engedélyezési terveket, s ellátják a műszaki lebonyo­lítást és ellenőrzést is. szálláshelyeken tartózkodó külföldi vendégek száma tíz év alatt jelentősen növeke­dett,' itt az átlagos tartóz­kodási idő 3,5-ről 5,7 éjsza­kára növekedett. A számok azt sugallják, hogy a szálláslehetőségek bővítése mellett színvonalas kulturális események szerve­zésével, a kulturált szóra­kozás biztosításával jó lenne elérni, hogy a külföldi ven­dég ne csak „átutazó” le­gyen, hanem hosszabb időt itt. töltve jól érezze magát nálunk, és az évente ismét­lődő fesztiválok, nyári egye­temek, folklórbemutatók ked­vet ébresszenek benne a visszatéréshez is. Mindez a népgazdaság érdeke, mert az idegenforgalom jelentős de­vizabevételt hoz, de szemé­lyes érdekünk is, mert a vendégfogadás arányában mi is főbbet, utazhatunk kül­földre. Márpedig utazni jó, utazni érdemes...! Gy. Z. nagyobb. Nemcsak az üze­mekben jelent gondot a na­gyobb energiaigényű új gé­pek, berendezések bekötése, hanem a háztartásokban is. A rohamoson növekvő enes­Megyénk juhászataiban mindenütt befejeződött a bi rkaaiyírás, s végéhez kö­zeledik a gyapjú felvásárlá­sa. Ezzel egy időben — főleg az olaszországi piacokra — folyamatos az expressz pe­csenyebárányok exportja. Az elmúlt napokban is 13 va­gon expressz pecsenyebá­rányt szállítottak megyénk juhászataiból a trieszti ki­kötőbe. A birkanyírás és a gyapjúfelvásárlás, valamint a bárány export tapasztala­tairól kértünk tájékoztatást Bottá Ferenctöl, a Gyapjú­forgalmi Vállalat miskolci kirendeltségének vezetőjétől. Megtudtuk, hogy a várt gyapjúfelvásárlási rekord sajnos elmarad. Annak elle­nére, hogy megyénkben nö­vekedett a juhállomány, a nyírás eredménye talán még a tavalyi 107 vagont sem fogja elérni. Az idén nyírt gyapjúk ugyanis szárazabbak és rövidebbek voltak a ta­valyinál, s így szinte min­den gazdaságban kisebb a nyírási átlagsúly, amit csak némileg pótol a jobb minő­ség. Az igen csekély mi­nőségi javulást fejezi ki az is, hogy az egy kiló gyapjúért fizetett felvásárlási átlagár egy forinttal magasabb a ta­valyinál. A minőségben saj­nos rendkívül nagy a „szó­ródás”. Vannak az átlagnál sokkal jobb és sokkal gyen­gébb minőségű gyapjúk is. Az idei birkanyírás egyik tapasztalata: a juhászaink egyre inkább ki vannak szolgáltatva a más országré­szekből érkező, bérmunkát végző, nyíró brigádoknak. Nem ritka, hogy egy-egy gépi nyíró bérmunkában ezer forintot is megkeres napoo­giaigények kielégítése meg­követeli az „áramforrás” bő­vítését. Mégpedig azt, hogy az eddigi, Eger és Miskolc irányából betáplált 35 kV-os hálózat helyett a Mezőkö­vesdtől alig néhány kilomé­terre, Bogács felé levő mis­kolci, 120 kV-os hálózatot „csapolják” meg. Ennek ér­dekében nagyszabású bőví­tési munkák vannak folya­matban a Mezőkövesd hatá­rában levő ÉMÁSZ kap­csoló- és transzformátorál­lomáson. A 70 millió forin­tot megközelítő beruházás magasépítési munkáit és technológiai szereléseit az ÉMÁSZ miskolci és egri bri­gádjai végzik gyors ütem­ben. Helyére került már pél­dául a Ganz Villamossági Művekben gyártott, egyik 51 tonna súlyú, 25, megawatt teljesítményű transzformá­tor. A kapcsoló- és transzfor­mátorállomás bővítésének befejezése után az eddigi 10 megawatt helyett ez év vé­gére 25,, a jövő év közepére pedig 50 megawattra fog nö­vekedni a teljesítmény. Ez­zel megoldódnak Mezőkö­vesd és 24 környez» telepü­lés energia gondjai- Az év végétől pékiáai nem lesz már akadálya annak, hogy M ezőkövesden és környékén bekössék a háztartásokban, az épülő új otthonokban, a nagyobb energiaigényű, hő­tárolós készülékeket* a boj­lerokat. ta, de egyre nehezebb tőlük a valóban minőségi munkát is elvárni. Hiányoznak a gazdaságokban a saját nyí­rógépek és a nyíráshoz értő dolgozók. Ami a juh ászát ok export­ját illeti, csak a (Syapjú- forgalmi Vállalat jóval több mint húszezer expressz pe­csenyebárányt vásárolt fel megyénkben az első fél év­ben. Az úgynevezett export „utánfizelésekkel” együtt kedvezően alakultak a fel- vásárlási árak. A minőségtől függően, az első negyedév­ben exportált expressz jer­kékért például kilónként 16 forint, a kosokért 12 forint „utánfizelést” kaptak a ter­melők. A Szikszói Állami Gazdaság első negyedévi bá- rányexportjáért például há­romnegyed millió forint, a Mezőnagymihályi Állami Gazdaság 400 ezer, az árok­tői tsz 102 ezer forint ilyen utólagos felárat kapott. Az utóbbi időben sok gon­dot okoz a bárányexport le­bonyolításában a szállításra alkalmas vagonok hiánya. A vasút nem mindig tudja biz­tosítani az idejében megren­delt vagonokat.- Birkák szál­lítására alkalmas hazai ka­mionok sem állnak rendel­kezésre. Szakemberek véle­ménye szerint, tekintettel az évről évre növekvő bárány­exportra, érdemes lenne ilyen speciális járművekkel is bővíteni a hazai kamion­állományt (P. s.) j Változó idő, változó társadalom Utazik az ország Bábolnai baromíiprep® Az első fel év tapasztalatai Birkanyírás és bárányexport

Next

/
Thumbnails
Contents