Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-24 / 146. szám
1981. június 24., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Felkészülés az újabb ötven évre JtriKziki a filíyai ksbá&yáfcan Tállya. Ha kimondom a hatbetüs szót, a szőlészet után a köbányás.zat jut róla az eszembe. Az a kőbányászat, amely már elmúlt ötvenéves, s amely ma is több száz család megélhetését biztosítja. És aligha járok messze az igazságtól, ha ideírom: a jelenlegi dolgozóknak még az unokái is kőbányászként mehetnek majd nyugdíjba. Mert kő errefelé van: a művelés alatt álló Kopasz-hegy és a környező hegyek kőkincsét az eddig kibányászott mintegy 40 millió tonnának legalább a duplájára becsülik. ' — Ennek tudatában készülünk fel az újabb ötven évre — mondja Szívós Sándor üzemvezető-helyettes. — Az idén befejeződik nálunk egy 203 millió forintos beruházás, melynek eredményeként miénk lesz Közép-Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb kőbányája. ,— Mit jelent ez a gyakorlatban? — Az idei termelési tervünk 1 millió 220 ezer tonna. A jövő évben viszont már akár 1 millió 800 ezer tonna követ is fejthetünk. A gépesítettségre jellemző lesz: ember egyáltalán nem nyúl majd a kőhöz. A kőfal világos- és sötétbarna színű, helyenként vöröses barna árnyalatú. A 30 méter magas kőterasz köve, az andezit a bánya tetején lapjaival összetelé dől. Fát közelben és távolban egyaránt nem látni, a vékonyka földtakaróból csak csenevész cserjéit nőttek ki. Kopasz a Kopasz-hegy, innen van a neve... — A bányában elsősorban a szállítási teljesítményt kellett növelnünk — folytatja az üzemvezető-helyettes. — Az 1929-ben és 1952-ben épített kötélpályák ugyanis már elavultak, balesetveszélyesekké váltak. Megépítettünk egy kél- ki'lométeres gumiszalagot, melynek gépészeti, villany- szerelési munkáival június 30-ra elkészülünk. Utána következik a gumiheveder ráhú- zása, s a gépsor július végétől üzemszerűen dolgozhat. Innen, az irodaháztól jól szemmel kísérhető a szalagsor vonulata. Fölötte most még a kötélpálya csilléi kattognak; vasputtonyukban hozzák kő terhüket. Közel az idő azonban, amikor nem lesz többé ez az ősrégi szállítási eszköz, lebontják a két kötélpályát. Mit mondjak: velem együtt sokan fogják sajnálni... Most valahogyan csendes a bánya. A markológép ott árválkodik a templomnyi magas kőterasz aljában, hatalmas kanala egy kőtömbön nyugszik. Hátrább áll malomkő nagyságú kerekein a dömper, ablakszemeivel a kőfal felé fordulva. Aztán a múlté lesz az előbbi idillikusán békés kép, megmozdulnak a gépek, s ismét termelni kezd a kőbánya. — Nagyon lényeges lesz; a fejlesztések által javul a minőség — mondja Szívós Sándor. — Eddig mindössze egy törő berendezés üzemelt a bányában, most beépítünk még egyet. Egy még finomabbat. Ezzel a kézi munka, mi úgy mondjuk: bunkózás kiküszöbölődik. Mert manapság az a tapasztalatunk, hogy a kisebb szemnagyságú követ jobban vásárolják az építők, elsősorban az utak javításához. Az utak építéséhez vásárolják meg a kitermelt kő csaknem kétharmadát, míg egyharma- dára a vasút a vevő. Négyszázaléknyit a vízügy vásárolja meg, medrek, csatornák megerősítéséhez, építéséhez. Kő. Sokfelé értéktelen valami. Itt, Tállyán érti meg igazán az ember, hogy a kő nagyon is fontos az életünkben, s itt, Tállyán magát az életet, a megélhetést is jelenti sok ember számára. Illetve jelentheti... — Ahogyan említettem az előbb — magyarázza a fiatal szakember .—, mi Közép-Európa egyik legnagyobb, legkorszerűbb kőbányáját építjük. Remélhetően kapunk még egy önjáró fúrógépet is, aminek a teljesítménye a duplája lesz a jelenleginek. Mert gondolja csak meg; mekkora hosszú fúrólyukat kell fúrnunk 1 milljó 800 ezer tonna kő kitermeléséhez! Nos, ez több kilométerre tehető. Az egykori, ütve-íorgatva működő kézi méghajtású berendezéssel bizony már semmire sem mennénk. Ígéretet kaptunk továbbá egy nagy teljesítményű kompresszor üzembe helyezésére is. Mindezek nélkül aligha képzelhetnénk el a remélhetően a mostaninál is reményteljesebb jövőt. Kolaj László Juliiéi! egymillió fcrint A Mezőnagynvihályi Állami Gazdaságban a közelmúltban elkezdték a juhok fejesét. Az így kapott juhtejből egymillió forint többletbevételre számítanak. S ha a számításuk beválik, nagy kiterjedésű, csak juhlegelőnek alkalmas területeiket eredményesebben hasznosíthatják. Hatezres anyaállományukkal eddig nulla nyereséggel zárták az éveket. Most bíznak abban, hogy a fejéssel — miután a juhtej hosszabb távon is biztonságosan értékesíthető — változtatni tudnak ezen a helyzeten. Borsodban fellendülőben van a juhászat, ennek az ágazatnak itt évszázados hagyományai vannak. Az utóbbi években a kedvezőtlen adottságú tsz-ek négy-ötezres anya j uh állományok« t alakítottak ki és újabban a kistermelők is bekapcsolódnak az állattartásba. Három körzetben, a Bodrogközben, Dél- Borsodban, valamint a mező- gazdasági művelésre nem alkalmas területeken, az edelé- nyi járásban alakulnak ki a kistermelői körzetek. Ezekben 50—200 anyajuhot tartanak, egyelőre a régi pásztormes- terség szabályai szerint. íj ízel - régi fűszerekkel Üj, olcsó, ízletes húskészítményekkel bővíti termékválasztékát a pápai húskombinát. Sajátos ízesítéssel már- már elfelejtett magyar fűszerekkel állítják majd elő a virslit, a párizsit és a vagdallak E termékcsoport első képviselője, a szurokfűvel, borssal, paprikával ízesített bakonyi betyárszalonna mái' sikeresen bemutatkozott. Ezt követi az idén a Bakony-pári- zsi, amely kizárólag sertéshúsból készül és lényegesen vastagabb lesz, mint a hagyományos. Rövidesen bemutatkozik a bakonyi vagdalthús, amelyet többek között tárkony és szuroikfű tesz majd sajátossá, és a bakonyi virsli, amely szintén az ízben tér el a már megszokottaktól. Helyzetkép négy gazdaságból [ héten már uepkta is aratna! (Folytatás az 1. oldalról) Olaszliszkáról a Gazdász Tsz-ből Spisák József ejnök- helyett.es a következő tájékoztatót adta: — Szerdán (vagyis ma) tartjuk a gépszemlénket. A kombájnok, a szárító üzemképes állapotban várják az indulást. Valószínűleg a hét végén mi is megkezdjük a 70 hektár őszi árpa betakarítását. A termés, egyik helyen jó, a másikon nem. A kalászos területek — és ez a búzára is értendő — foltosak. A téli fagykár, s vízkár érezteti hatását... A liszkai határban már el- virágzott a szőlő, megtörtént a kötődés. A terméskilátások — ami a mennyiséget illeti — gyengébbek a itavalyinál. Főleg a laposabb helyeken volt jelentős a fagykár, s tavasszal elég rosszul fakadtak a szőlők. Sok függ a hátralevő időjárástól, ami különösen a minőséget jelentős mértékben befolyásolhatja. A kukorica, a napraforgó itt is elég jó fejlettségű, bár az aszály miatt a gyomirtó szerek hatása korántsem nevezhető tökéletesnek. Most a takarmánybetakarítás a pillanatnyilag legidőszerűbb munka, Olaszliszkán is. Sajnos, a tavalyi árvíz nyomai mind a szálas takarmány mennyiségében, mind a minőségben, még idén is jelentkeztek. * — A 177 hektár őszi árpát termesztő sályi Bükkalja Tsz-ben a jövő hétre érik „kasza alá” a kalász — jelentették a híres bortermelő községből. A szárazság itt sem használt a gabonaféléknek, s a 7—8 nappal a szokottnál korábban beköszöntő aratás nem ígér rekordtermést. A gépek itt ,is előkészítve várják az indulást. A korábban már meglevő géppark idén két újabb kombájnnal gyarapodott. A sályi szőlők állapota a tavaszi nehéz fakadás és a karéi [ágyúsok után szépen javul, persze a mennyiségi termés- eredményeket illetően az 1981-es esztendőt nem fogják a kiemelkedő évek közé sorolni. Ugyanez áll az őszibarackosukra is, ahol a tavalyinál gyengébb termés szüretét július közepe táján kezdik met Hercegkúton, a Remény Tsz-ben Várliomoki Ambrus tsz-elnök volt a vonal végén. Tőle hallottuk a következőket. — Nálunk is befejeződön a szőlő virágzása. A kötődés jó. A meleg hatására a hajtások, a lombozat szépen fejlődött. Igaz, fürt nincs any- nyi, mint tavaly, de a terméskilátások jelen pillanatban mégis ígéretesek ... Hercegkúton a szőlő növényvédelme — helikopterről — a többi hegyaljai gazdasághoz hasonlóan folyamatos. Ott is tart a takarmánybetakarítás és ezekben a napokban a vegyszerhatás elmaradása miatt a kukorica- táblákat is kultivátorozzák. A 300 hektáros kalászos területük betakarítása — mivel a gazdaság jól gépesített — nem okoz különösebb fejtörést, de itt 2,5—3 hét múlva lehet csak aratni. A búza még viaszérésben van, s mint ahogy azt az elnök elmondta, az eső jókor jött, mert egyelőre szemszorulást Hercegkúton nem tapasztallak. 0««) Az eocénprogram keretében Megkezdi a ímeiést a fcyggyliázi Bányaüzem A tatabányai medence szénvagyonának gyors kimerülése ari'a serkentette a Tatabányai Szénbányák Vállalatot, hogy művelés alá vegye a Tatabányától keleti irányban húzódó szén medencéket. A Nagyegyháza térségében valószínűsített szénmezőket először az 1923-ban végzett kutatófúrás igazolta. Azóta, a második világháborúig 40, majd a fel- szabadulást követően 221 kutatófúrásra került sor a nagyegyházi medence területén, s ezek révén meghatározták az itt húzódó ásványvagyon mennyiségét, minőségét, elhelyezkedését, valamint a bányászkodás várható kőzetfizikai, vízföldtani körülményeit. A kutatások eredményeit felhasználva, a Tatabányai Szénbányák Vállalat 1970-ben, majd 1972-ben elkészítette az első beruházási javaslatát a nagyegyházi bányatelepítésre. Ezek a javaslatok azonban abban az időben nem illeszkedtek bele a népgazdaság olcsó, korlátlan mennyiségű szénhidrogén-importra alapozott fejlesztési terveibe. Időközben változott a helyzet: az 1973. évi árrobbanás, s az ezt követő világgazdasági korszakváltás hatására átdolgozott energiapolitika a hazai szénbányászat perspektívájának átértékeléséhez, az eocénprogram kidolgozásához vezetett. A mélyművelésű eocén szénbányák és az ezek termékeit felhasználó bicskei hőerőmű fejlesztési célját az Állami Tervbizottság 1976-ban hagyta jóvá. A cél ja vaslattal egy időben készült el a Nagyegyházi Bányaüzem beruházási javaslata is. A Nagyegyházi Bányaüzem a tervbe vett energetikai vertikum különleges bányája. Elsősorban azért, mert a szén- telepek alatt húzódó jó minőségű bauxitvagyon a világon egyedülálló kéttermékes bányaüzem telepítését tette lehetővé. A természeti adottság kihasználása javítja a beruházás gazdaságosságát, másrészt a bányaüzem a VII. ötéves terv-időszaktól a magyar alumíniumipar fontos nyersanyagbázisává válik. A bányaüzemben a szén- termelés megkezdését eredetileg 1982-re tervezték. Időközben ezt módosították, aminek eredményéként meggyorsulta beruházás üteme, s ezzel egy időben változtattak a bicskei hőerőmű építési határidején és tervbe vett kapacitásán is. Ezek eredményeként döntöttek úgy, hogy a Nagyegyházi Bányaüzemből kikerülő szenet a Tatabányán történő dúsítás, osztályozás után a lakossági igények kielégítésére használják fel. A tervező, a beruházó és a kivitelezők közös erőfeszítése meghozta a várt sikert. A Nagyegyházi Bányaüzem ugyanis — ötven hónappal az első aknahajtás megkezdése után és egy évvel a megszabott határidő, előtt, az 1977- ben előirányzott beruházási költségeket nem túllépve, a mai napon, június 24-én, megkezdi a termelést. / Képünkön; az új bánya-, üzem külszíni létesítményei. A világgazdaság hírei- SZOVJET TRAKTOROK MEXIKÓNAK- MUNKANÉLKÜLISÉGI GONDOK KÍNÁBAN- ADATOK AZ ALKOHOLFOGYASZTÁSRÓL- AZ NSZK GÉPEXPORTJA A mexikói Sidena gyár az idén és a jövő évben 3300 T —25 típusú szovjet traktort fog összeszerelni. A szovjet traktoralka trész-szál lí tásoka t előirányzó szerződést a közelmúltban irta alá a Traktorexport és mexikói partnere. A Sidena 1974 óta szerel ösz- sze szovjet traktorokat — eddig mintegy 4000 darabot —, jelenleg tárgyalások folynak, hogy a T—25-ös modell mellett a minszki traktorüzemben készített MTZ—80 típus ösz- szeszerelését is megszervezzék a latin-amerikai országban. Jelenleg a traktorkooperáció a szovjet—mexikói gazdasági együttműködés legfejlettebb területe, de szovjet vélemények szerint jó lehetőségek várnak kiaknázásra a gazdaság más szféráiban is. * Kína a gazdaság kiigazítása ellenére növekvő mértékben igényt tart a külföldi beruházókra, főként a gazdaság gyenge szektoraiban látja őket szívesen. Az új vállalkozások létesítése kulcsfontosságú a növekvő munkanélküliségi gondok enyhítésére: a pekingi hatóságok 1985-ig 30 millió városi munkanélkülivel számolnak. A foglalkoztatás növelésére Peking egyre több munkás számára keres külföldön álláslehetőséget. A munkaügyi hivatal szerint 1981 és 1985 között azzal kell számolni, hogy évente 3—1 millió munkaképes korban levő fiatal részére nem tudnak majd azonnal munkát biztosítani. Megoldásra vár a hadseregből folyamatosan leszerelő fiatalok elhelyezése is, számuk 1985-ig több százezerre nő. * Hazánkban az alkoholfogyasztás — abszolút alkoholban számolva — 1979-ben 16 százalékkal volt több, mintáz 1971—75-ös évek átlaga. Ilyen nagy növekedési ütemre alig találunk még példát, a legtöbb országban ugyanezen időszak alatt átlagosan csak 2,5—3 százalékkal nőtt a kereslet. Míg 1975-ben fogyasztásunk a 13. helyen állt a világranglistán, addig 1979- bem már a 7. helyre „léptünk elő”. Ráadásul az összes al-' koholfogyasziásunkon belül igen magas, csaknem 40 százalék az egészségre legkárosabb italfajta, az égetett szeszes italok aránya. Ugyanakkor a bennünket az egy főre jutó fogyasztás nagysága szerint megelőző hat országban ez az arány általában alig éri el a 20 százalékot, s csak egy országban közelíti meg a 33 százalékot. * A gépipar évtizedek óta az NSZK iparának legfontosabb és legeredményesebben működő ágazatai közé tartozik. A magas műszaki színvonal, a jól képzett műszaki és fizikai dolgozók és nem utolsósorban a gyártott termékek minősége, illetve megbízhatósága, világszerte nagy elismerést vált ki. A gépipar gyártmányainak több mint ötven százalékát exportálta tavaly, pedig ez az arány a hatvanas években még a 40 százalékot sem érte el. 1980-ban 63,1 milliárd márka értékű terméket szállítottak külföldre. míg az ország gépimportja csak 22.3 milliárd márkás szintet ért el, így a gépipari termékek kereskedelmi mérlege 40.8 milliárd márkás pozitívummal zárult, ami nagymértékben hozzájárult az NSZK megromlott külkereskedelmi mérlegének a javításához.
