Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-24 / 146. szám

1981. június 24., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Felkészülés az újabb ötven évre JtriKziki a filíyai ksbá&yáfcan Tállya. Ha kimondom a hatbetüs szót, a szőlészet után a köbányás.zat jut róla az eszembe. Az a kőbányászat, amely már elmúlt ötvenéves, s amely ma is több száz csa­lád megélhetését biztosítja. És aligha járok messze az igaz­ságtól, ha ideírom: a jelen­legi dolgozóknak még az uno­kái is kőbányászként mehet­nek majd nyugdíjba. Mert kő errefelé van: a művelés alatt álló Kopasz-hegy és a kör­nyező hegyek kőkincsét az ed­dig kibányászott mintegy 40 millió tonnának legalább a duplájára becsülik. ' — Ennek tudatában készü­lünk fel az újabb ötven évre — mondja Szívós Sándor üzemvezető-helyettes. — Az idén befejeződik nálunk egy 203 millió forintos beruházás, melynek eredményeként mi­énk lesz Közép-Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb kőbányája. ,— Mit jelent ez a gyakor­latban? — Az idei termelési tervünk 1 millió 220 ezer tonna. A jö­vő évben viszont már akár 1 millió 800 ezer tonna követ is fejthetünk. A gépesített­ségre jellemző lesz: ember egyáltalán nem nyúl majd a kőhöz. A kőfal világos- és sötét­barna színű, helyenként vö­röses barna árnyalatú. A 30 méter magas kőterasz köve, az andezit a bánya tetején lapjaival összetelé dől. Fát közelben és távolban egyaránt nem látni, a vékonyka föld­takaróból csak csenevész cser­jéit nőttek ki. Kopasz a Ko­pasz-hegy, innen van a ne­ve... — A bányában elsősorban a szállítási teljesítményt kel­lett növelnünk — folytatja az üzemvezető-helyettes. — Az 1929-ben és 1952-ben épített kötélpályák ugyanis már el­avultak, balesetveszélyesekké váltak. Megépítettünk egy kél- ki'lométeres gumiszalagot, melynek gépészeti, villany- szerelési munkáival június 30-ra elkészülünk. Utána kö­vetkezik a gumiheveder ráhú- zása, s a gépsor július végé­től üzemszerűen dolgozhat. Innen, az irodaháztól jól szemmel kísérhető a szalag­sor vonulata. Fölötte most még a kötélpálya csilléi kat­tognak; vasputtonyukban hoz­zák kő terhüket. Közel az idő azonban, amikor nem lesz többé ez az ősrégi szállítási eszköz, lebontják a két kötél­pályát. Mit mondjak: velem együtt sokan fogják sajnál­ni... Most valahogyan csendes a bánya. A markológép ott ár­válkodik a templomnyi magas kőterasz aljában, hatalmas kanala egy kőtömbön nyug­szik. Hátrább áll malomkő nagyságú kerekein a dömper, ablakszemeivel a kőfal felé fordulva. Aztán a múlté lesz az előbbi idillikusán békés kép, megmozdulnak a gépek, s ismét termelni kezd a kő­bánya. — Nagyon lényeges lesz; a fejlesztések által javul a mi­nőség — mondja Szívós Sán­dor. — Eddig mindössze egy törő berendezés üzemelt a bá­nyában, most beépítünk még egyet. Egy még finomabbat. Ezzel a kézi munka, mi úgy mondjuk: bunkózás kiküszö­bölődik. Mert manapság az a tapasztalatunk, hogy a kisebb szemnagyságú követ jobban vásárolják az építők, elsősor­ban az utak javításához. Az utak építéséhez vásárolják meg a kitermelt kő csaknem kétharmadát, míg egyharma- dára a vasút a vevő. Négy­százaléknyit a vízügy vásá­rolja meg, medrek, csatornák megerősítéséhez, építéséhez. Kő. Sokfelé értéktelen va­lami. Itt, Tállyán érti meg igazán az ember, hogy a kő nagyon is fontos az életünk­ben, s itt, Tállyán magát az életet, a megélhetést is jelen­ti sok ember számára. Illetve jelentheti... — Ahogyan említettem az előbb — magyarázza a fiatal szakember .—, mi Közép-Eu­rópa egyik legnagyobb, leg­korszerűbb kőbányáját épít­jük. Remélhetően kapunk még egy önjáró fúrógépet is, aminek a teljesítménye a dup­lája lesz a jelenleginek. Mert gondolja csak meg; mekkora hosszú fúrólyukat kell fúr­nunk 1 milljó 800 ezer tonna kő kitermeléséhez! Nos, ez több kilométerre tehető. Az egykori, ütve-íorgatva műkö­dő kézi méghajtású berende­zéssel bizony már semmire sem mennénk. Ígéretet kap­tunk továbbá egy nagy telje­sítményű kompresszor üzem­be helyezésére is. Mindezek nélkül aligha képzelhetnénk el a remélhetően a mostani­nál is reményteljesebb jövőt. Kolaj László Juliiéi! egymillió fcrint A Mezőnagynvihályi Állami Gazdaságban a közelmúltban elkezdték a juhok fejesét. Az így kapott juhtejből egymil­lió forint többletbevételre számítanak. S ha a számítá­suk beválik, nagy kiterjedé­sű, csak juhlegelőnek alkal­mas területeiket eredménye­sebben hasznosíthatják. Hat­ezres anyaállományukkal ed­dig nulla nyereséggel zárták az éveket. Most bíznak ab­ban, hogy a fejéssel — mi­után a juhtej hosszabb tá­von is biztonságosan értéke­síthető — változtatni tudnak ezen a helyzeten. Borsodban fellendülőben van a juhászat, ennek az ága­zatnak itt évszázados hagyo­mányai vannak. Az utóbbi években a kedvezőtlen adott­ságú tsz-ek négy-ötezres anya j uh állományok« t alakí­tottak ki és újabban a kis­termelők is bekapcsolódnak az állattartásba. Három kör­zetben, a Bodrogközben, Dél- Borsodban, valamint a mező- gazdasági művelésre nem al­kalmas területeken, az edelé- nyi járásban alakulnak ki a kistermelői körzetek. Ezekben 50—200 anyajuhot tartanak, egyelőre a régi pásztormes- terség szabályai szerint. íj ízel - régi fűszerekkel Üj, olcsó, ízletes húskészít­ményekkel bővíti termékvá­lasztékát a pápai húskombi­nát. Sajátos ízesítéssel már- már elfelejtett magyar fűsze­rekkel állítják majd elő a virslit, a párizsit és a vagdal­lak E termékcsoport első kép­viselője, a szurokfűvel, bors­sal, paprikával ízesített bako­nyi betyárszalonna mái' sike­resen bemutatkozott. Ezt kö­veti az idén a Bakony-pári- zsi, amely kizárólag sertés­húsból készül és lényegesen vastagabb lesz, mint a hagyo­mányos. Rövidesen bemutat­kozik a bakonyi vagdalthús, amelyet többek között tár­kony és szuroikfű tesz majd sajátossá, és a bakonyi virsli, amely szintén az ízben tér el a már megszokottaktól. Helyzetkép négy gazdaságból [ héten már uepkta is aratna! (Folytatás az 1. oldalról) Olaszliszkáról a Gazdász Tsz-ből Spisák József ejnök- helyett.es a következő tájé­koztatót adta: — Szerdán (vagyis ma) tartjuk a gépszemlénket. A kombájnok, a szárító üzem­képes állapotban várják az indulást. Valószínűleg a hét végén mi is megkezdjük a 70 hektár őszi árpa betakarítá­sát. A termés, egyik helyen jó, a másikon nem. A kalá­szos területek — és ez a bú­zára is értendő — foltosak. A téli fagykár, s vízkár érez­teti hatását... A liszkai határban már el- virágzott a szőlő, megtörtént a kötődés. A terméskilátások — ami a mennyiséget illeti — gyengébbek a itavalyinál. Főleg a laposabb helyeken volt jelentős a fagykár, s ta­vasszal elég rosszul fakadtak a szőlők. Sok függ a hátra­levő időjárástól, ami különö­sen a minőséget jelentős mér­tékben befolyásolhatja. A ku­korica, a napraforgó itt is elég jó fejlettségű, bár az aszály miatt a gyomirtó sze­rek hatása korántsem nevez­hető tökéletesnek. Most a ta­karmánybetakarítás a pilla­natnyilag legidőszerűbb mun­ka, Olaszliszkán is. Sajnos, a tavalyi árvíz nyomai mind a szálas takarmány mennyisé­gében, mind a minőségben, még idén is jelentkeztek. * — A 177 hektár őszi ár­pát termesztő sályi Bükkalja Tsz-ben a jövő hétre érik „kasza alá” a kalász — je­lentették a híres bortermelő községből. A szárazság itt sem használt a gabonafélék­nek, s a 7—8 nappal a szo­kottnál korábban beköszöntő aratás nem ígér rekordter­mést. A gépek itt ,is előké­szítve várják az indulást. A korábban már meglevő gép­park idén két újabb kom­bájnnal gyarapodott. A sályi szőlők állapota a tavaszi ne­héz fakadás és a karéi [ágyú­sok után szépen javul, per­sze a mennyiségi termés- eredményeket illetően az 1981-es esztendőt nem fogják a kiemelkedő évek közé so­rolni. Ugyanez áll az ősziba­rackosukra is, ahol a tava­lyinál gyengébb termés szü­retét július közepe táján kez­dik met Hercegkúton, a Remény Tsz-ben Várliomoki Ambrus tsz-elnök volt a vonal vé­gén. Tőle hallottuk a követ­kezőket. — Nálunk is befejeződön a szőlő virágzása. A kötődés jó. A meleg hatására a haj­tások, a lombozat szépen fej­lődött. Igaz, fürt nincs any- nyi, mint tavaly, de a ter­méskilátások jelen pillanat­ban mégis ígéretesek ... Hercegkúton a szőlő nö­vényvédelme — helikopter­ről — a többi hegyaljai gaz­dasághoz hasonlóan folyama­tos. Ott is tart a takarmány­betakarítás és ezekben a na­pokban a vegyszerhatás el­maradása miatt a kukorica- táblákat is kultivátorozzák. A 300 hektáros kalászos terü­letük betakarítása — mivel a gazdaság jól gépesített — nem okoz különösebb fejtö­rést, de itt 2,5—3 hét múlva lehet csak aratni. A búza még viaszérésben van, s mint ahogy azt az elnök elmond­ta, az eső jókor jött, mert egyelőre szemszorulást Her­cegkúton nem tapasztallak. 0««) Az eocénprogram keretében Megkezdi a ímeiést a fcyggyliázi Bányaüzem A tatabányai medence szén­vagyonának gyors kimerülése ari'a serkentette a Tatabányai Szénbányák Vállalatot, hogy művelés alá vegye a Tatabá­nyától keleti irányban húzó­dó szén medencéket. A Nagy­egyháza térségében valószínű­sített szénmezőket először az 1923-ban végzett kutatófúrás igazolta. Azóta, a második vi­lágháborúig 40, majd a fel- szabadulást követően 221 ku­tatófúrásra került sor a nagy­egyházi medence területén, s ezek révén meghatározták az itt húzódó ásványvagyon mennyiségét, minőségét, elhe­lyezkedését, valamint a bá­nyászkodás várható kőzetfi­zikai, vízföldtani körülménye­it. A kutatások eredményeit felhasználva, a Tatabányai Szénbányák Vállalat 1970-ben, majd 1972-ben elkészítette az első beruházási javaslatát a nagyegyházi bányatelepítésre. Ezek a javaslatok azonban abban az időben nem illesz­kedtek bele a népgazdaság ol­csó, korlátlan mennyiségű szénhidrogén-importra alapo­zott fejlesztési terveibe. Idő­közben változott a helyzet: az 1973. évi árrobbanás, s az ezt követő világgazdasági kor­szakváltás hatására átdolgo­zott energiapolitika a hazai szénbányászat perspektívájá­nak átértékeléséhez, az eo­cénprogram kidolgozásához vezetett. A mélyművelésű eocén szénbányák és az ezek termé­keit felhasználó bicskei hő­erőmű fejlesztési célját az Ál­lami Tervbizottság 1976-ban hagyta jóvá. A cél ja vaslattal egy időben készült el a Nagy­egyházi Bányaüzem beruhá­zási javaslata is. A Nagyegyházi Bányaüzem a tervbe vett energetikai ver­tikum különleges bányája. El­sősorban azért, mert a szén- telepek alatt húzódó jó mi­nőségű bauxitvagyon a vilá­gon egyedülálló kéttermékes bányaüzem telepítését tette lehetővé. A természeti adott­ság kihasználása javítja a be­ruházás gazdaságosságát, más­részt a bányaüzem a VII. öt­éves terv-időszaktól a magyar alumíniumipar fontos nyers­anyagbázisává válik. A bányaüzemben a szén- termelés megkezdését eredeti­leg 1982-re tervezték. Időköz­ben ezt módosították, aminek eredményéként meggyorsulta beruházás üteme, s ezzel egy időben változtattak a bicskei hőerőmű építési határidején és tervbe vett kapacitásán is. Ezek eredményeként döntöt­tek úgy, hogy a Nagyegyházi Bányaüzemből kikerülő szenet a Tatabányán történő dúsítás, osztályozás után a lakossági igények kielégítésére használ­ják fel. A tervező, a beruházó és a kivitelezők közös erőfeszítése meghozta a várt sikert. A Nagyegyházi Bányaüzem ugyanis — ötven hónappal az első aknahajtás megkezdése után és egy évvel a megsza­bott határidő, előtt, az 1977- ben előirányzott beruházási költségeket nem túllépve, a mai napon, június 24-én, meg­kezdi a termelést. / Képünkön; az új bánya-, üzem külszíni létesítményei. A világgazdaság hírei- SZOVJET TRAKTOROK MEXIKÓNAK- MUNKANÉLKÜLISÉGI GONDOK KÍNÁBAN- ADATOK AZ ALKOHOLFOGYASZTÁSRÓL- AZ NSZK GÉPEXPORTJA A mexikói Sidena gyár az idén és a jövő évben 3300 T —25 típusú szovjet traktort fog összeszerelni. A szovjet traktoralka trész-szál lí tásoka t előirányzó szerződést a közel­múltban irta alá a Traktor­export és mexikói partnere. A Sidena 1974 óta szerel ösz- sze szovjet traktorokat — ed­dig mintegy 4000 darabot —, jelenleg tárgyalások folynak, hogy a T—25-ös modell mel­lett a minszki traktorüzemben készített MTZ—80 típus ösz- szeszerelését is megszervezzék a latin-amerikai országban. Jelenleg a traktorkooperáció a szovjet—mexikói gazdasági együttműködés legfejlettebb területe, de szovjet vélemé­nyek szerint jó lehetőségek várnak kiaknázásra a gazda­ság más szféráiban is. * Kína a gazdaság kiigazítá­sa ellenére növekvő mérték­ben igényt tart a külföldi be­ruházókra, főként a gazda­ság gyenge szektoraiban lát­ja őket szívesen. Az új vállal­kozások létesítése kulcsfontos­ságú a növekvő munkanélkü­liségi gondok enyhítésére: a pekingi hatóságok 1985-ig 30 millió városi munkanélkülivel számolnak. A foglalkoztatás növelésére Peking egyre több munkás számára keres kül­földön álláslehetőséget. A munkaügyi hivatal szerint 1981 és 1985 között azzal kell számolni, hogy évente 3—1 millió munkaképes korban le­vő fiatal részére nem tudnak majd azonnal munkát bizto­sítani. Megoldásra vár a had­seregből folyamatosan lesze­relő fiatalok elhelyezése is, számuk 1985-ig több százezer­re nő. * Hazánkban az alkoholfo­gyasztás — abszolút alkohol­ban számolva — 1979-ben 16 százalékkal volt több, mintáz 1971—75-ös évek átlaga. Ilyen nagy növekedési ütemre alig találunk még példát, a leg­több országban ugyanezen időszak alatt átlagosan csak 2,5—3 százalékkal nőtt a ke­reslet. Míg 1975-ben fogyasz­tásunk a 13. helyen állt a világranglistán, addig 1979- bem már a 7. helyre „léptünk elő”. Ráadásul az összes al-' koholfogyasziásunkon belül igen magas, csaknem 40 szá­zalék az egészségre legkáro­sabb italfajta, az égetett sze­szes italok aránya. Ugyanak­kor a bennünket az egy főre jutó fogyasztás nagysága sze­rint megelőző hat országban ez az arány általában alig éri el a 20 százalékot, s csak egy országban közelíti meg a 33 százalékot. * A gépipar évtizedek óta az NSZK iparának legfontosabb és legeredményesebben mű­ködő ágazatai közé tartozik. A magas műszaki színvonal, a jól képzett műszaki és fizi­kai dolgozók és nem utolsó­sorban a gyártott termékek minősége, illetve megbízható­sága, világszerte nagy elisme­rést vált ki. A gépipar gyárt­mányainak több mint ötven százalékát exportálta tavaly, pedig ez az arány a hatvanas években még a 40 százalékot sem érte el. 1980-ban 63,1 mil­liárd márka értékű terméket szállítottak külföldre. míg az ország gépimportja csak 22.3 milliárd márkás szintet ért el, így a gépipari termékek ke­reskedelmi mérlege 40.8 milli­árd márkás pozitívummal zá­rult, ami nagymértékben hoz­zájárult az NSZK megromlott külkereskedelmi mérlegének a javításához.

Next

/
Thumbnails
Contents