Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-23 / 145. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. június 23., kedd A képernyő előtt Háromszor tárgyalótermekben Ügy adódott, hogy az elmúlt műsor-héten látott három tévé­játék mindegyike jórészt bírósági tárgyalóteremben játszó­dott, kisebb, vagy nagyobb súlyú bűncselekményt, napjainkra jellemző bűnügyi eseményt jelenített meg. Ráadásul kettőnek éppen autóbuszsofőr volt a főszereplője. (Máskor hetekig nem jut a műsorba egyetlen hazai tévéjáték, most meg három, ilyen közös jellemzővel.) A SÖDER volt a címe a Dávid Ilona írta és Palásthy György rendezte tévéjátéknak, amelyben már közhellyé lett mai élet­jelenségek sorjáztak, illetve torlódtak egymásra a címben is szereplő sóder körüli történetben. A sóder ez esetben azt az építési anyagot jelenti, ami helyett a játékbeli építkező család silányabb folyami homokot kapott, s nem az üres szózuhata- got, bár üres szószaporításnak e játék sem volt híjával. Az építkező házaspárt becsapják a szállításnál, a sódert eladó cég főkönyvelője nemcsak elzárkózik a reklamáció elől, hanem még „magánlaksértés” miatt bíróság elé is citáltatja a pana­szos asszonyt, ahol cezaromániája lelepleződik, mert egy ma­szek kőműves mellett dolgozó segédmunkás titokban jól fel­készült joghallgató, áztán gúnyos mosollyal mégis úgy ren­deződnek a dolgok, hogy az építkezők belenyugszanak abba, hogy állami vállalat becsapta őket, a kialakult szokásnak meg­felelően lopott sódert vesznek, s azt szinte rendőri fedezettel fuvarozzák haza, megszerezve ezzel az özvegy mamának a ga­vallért, noha maguknak még mindig nem találnak lehetőséget, a szerelemre. Igen sok minden sűrűit össze az erősen tantör­ténet ízű, sok-sok epizódocskával is dúsított tévéjátékban, de tagadhatatlanul jellemzők voltak az epizódok és az alapvonu- lut is napjainkra, a rendező általában jó tempót diktált, s ha nem is hosszú időre emlékezetes, de egy jó ólát adó játékot produkált. FARKASOK címmel jelentkezett az Ítélet előtt sorozat újabb darabja. A valós bűnügyi magra épülő sorozat új darab­ja, ha kifejlésében nem is, de alapkonfliktusában nagyon is mai, sajnálatosan jellemző: a nagyobb lakás megszerzéséhez kell a falusi szülő segítsége, ám az együttélés a fiatal és az idős pár között előbb-utóbb megmérgezi az életet, különö­sen, ha jelen van az alkoholizmus is. Ha pedig ez helyrehozha­tatlan tragédiához vezet, a bíróságok előtt az emberi-családi együttélés poklainak rettentő bugyrai tárulnak fel. Az pedig talán, ha nem is jellemző, de hihető, hogy a fiát minden el­lenségeskedés ellenére is szerető öreg mama magára vállalja a szörnyű bűnt, az emberölést. Az ítéletet nem tudhatjuk, a meg­rázó „beismerés” után a játéknak vége, s nem is érdekes szá­munkra már a bíróság döntése. A faluról a fővárosba került parasztember tragédiájával beteljesedett drámai történet így is teljes, a szereplők múltjának vázlatos megismerése is ele­gendő mértékben motiválja az előttünk zajló tettek rugóit. A Zimre Péter írta és Bohák György rendezte játékban fel-fel­bukkantak ismerős és szokványos -motívumok, de nem azok voltak a meghatározók, hanem az a vonalvezetés, amely a ke­serves évek, sőt évtizedek során megedzett öreg falusi asszonyt úgy emelte végső hősi helyzetébe, hogy e gyilkosság-vállalást leszámítva, a család Jipnfliktusaibó!, hányattatásaiból általáno- síthatóbb korkép rajzolódjék fél. Gobbi Hilda anya-alakja' ki­emelkedett a nagyszámú gárdából. ÖNFELSZÁMOLÁS címmel igen nagy értékű dokumentum­drámát alkotott Mihályfy Sándor. A fővárosi Juventus Szö­vetkezet felszámolásának története a non fiction tévédrámák legjobbjainak sorát gazdagította. A néhány évvel korábbi nagyszerű tévédokumentum-drámát — Írott malaszt, Miért? stb. —, valamint a moziból véve példát, a Korkedvezmény eszközeit felhasználva, a valóságos történetet híven követve, ám azt nemcsak színészekkel megjelenítik, hanem a valóságos szereplőket is „játszatva" született az önfelszámolás, amely egyetlen bírósági tárgyalás keretében valóságfeltáró nyomo­zás, beismerő vallomás és tagadások, tanúvallomások sorából állt össze előttünk a drámai kép: mi okozhatta egy sokproíilú szövetkezetnél azokat az állapotokat, amelynek eredményeként az elnök a vádlottak padjára, majd a börtönbe jutott. A tár­gyalást vezető bíró egyszer rászólt a vádlottra, hogy ne hivat­kozzon vezető emberekre, ne hivatkozzon a részükre végzett szabálytalan szolgáltatásokra. Kár, mert talán nemcsak a Ju­ventus Szövetkezetre érvényes tanulságoktól esett el a dráma és a néző. Talán egyszer megismétlik az első műsorban. Akik most nem látták, figyeljenek rá akkor. Benedek Miklós Tapolcán Jó időben, rossz időben Tapol­cán mindig nagy a forgalom. Hu süt a nap, leginkább a stran­dolni vágyók veszik birtokukba a kellemes felüdülést biztostió barlangfürdőt és a szabad strandot, de a felhős égbolt sem riasztja vissza az ebéd előtti avagy utáni sétára indulókat. Fotó: Fojtán L. a A lakosság, a helyi üzemek, vállalatok dolgozóinak önzet­len tenni akar ása az eltelt öt évben igen fontos tényezője volt Ózd építésének, a meg­levő létesítmények megóvásá­nak, szebbé tételének. A la­kossági társadalmi munka­végzés éves átlaga 1976—80 között 30,1 millió forint volt, ami ötéves szinten 151,5 mil­lió forint értékű társadalmi munkavégzést jelent a ko­hászvárosban. Javult a társa­dalmi munkák szervezettsége, emelkedett az ilyen jellegű megmozdulásokban részt ve­vők száma, s a végzett mun­kák is egyre inkább a na­gyobb közösségek érdekeit szolgáló létesítményekre irá­nyultak. Ilyenek például a vá­rosi park, a csónakázótó, a vasvár-tetői pihenőpark, a farkaslyuki úttörőtábor, vala­mint a gyermekintézmények felújítása, karbantartása. Bemutatkoztak a bábosok A közeli napokban hivata­los bemutatkozó előadást tar­tott a Miskolc városi Műve­lődési Központ középiskolá­sokból verbuválódott búbcso- portja. Az előadást némi ké­séssel kezdték. Már a para­ván függönyének felhúzására készülődtek, amikor rádöb­bentek: a teli széksorok elle­nére egyre jönnek, csak jön­nek a gyerekek. A kóx-dés most mégsem az, hogy a jegyek kiadásánál mi­ért nem számoltak jobban. Az eset ugyanis jól példázza azt, amit az elmúlt években any- nyiszor, de annyiszor mond­tunk, írtynk: mesterségesen sem lehetne nagyobb érdek­lődést kiváltani annál, ami kialakult Miskolcon a báb­előadások iránt. Kielégítetlen ugyanis az igény. A meglevő, s a műfaj sajátosságaiból, a gyerekközönség — a poten­ciális gyerekközösség — nagy­ságától természetszerűen kö­vetkező igény. Azért nem árt némi „tör­ténelmi” visszapillantás. Pusz­tán tényszerűen. A hajdani Ady Művelődési Ház Játsz- szunk együtt! bábcsoportja egyszem magában próbált — igaz, nagyon magas színvona­lon — megfelelni az elvárá­soknak. Rájuk épült_ a rövid ideig funkcionáló Kégiposta utcai bábszínház, amely jött, látott, győzött és megszűnt. A megye mostanában neves bábegyüttese, a tiszalúciak Tűzvirág csoportja már csak mozgásterületüknél fogva sem vállalhatja át teljesen a mis­kolci gyerekek ilyen igényű szórakoztatását. Ne legyünk persze igazság­talanok. Voltak közben pró­bálkozások. Más lapra tarto­zik, hogy nem nagy sikerrel. Többek között a művelődési központ bábcsoportja is mű­ködött már. Amiért most ér­demes szólni róluk: három hónappal ezelőtt újraszerve­ződtek. Ennek eredménye volt a már emlegetett bemutató. S ami biztató: vannak terveiig. Tóth László, aki hajdanán Baloghné Marika néni Játsz- szunk együtt! bábcsoportjá­ban kezdte az ismerkedést e műfajjal, s a bükkábrányi gyerekcsoporttal még országos fesztiválra is eljutott, a ter­vek közül elsőnek említette: ősztől szeretnének rendszeres előadásokat tartani majd a napköziseknek. A rendszeres­ségen és a napközin is hang­súly van. Igaz, egyelőre az Egészségügyi Szakközépisko­lában kaptak helyet — kö­vetkezésképpen innen és a kohóipariból jöttek össze a bábosok! —, de szó van ar­ról, hogy a közeljövőben be­A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Borsod megyei Bizott­sága június 26—28. között Ka­zincbarcikán rendezi meg a VI. megyei ifjúmunkás és szakmunkástanuló napokat, valamint a Borsod megyei dolgozó fiatalok kempingta­lálkozóját. A nagyszabású rendezvény­re a megye járásaitól és vá­rosaiból 1000 ifjúmunkást és szakmunkástanulót várnak fi­atal szocialista városunkba. Az ifjúmunkások és szakmun­kástanulók találkozójára Ka­zincbarcikán, a kempingezők rendezvényeire pedig a festői BiRatárón kerül sor. Fiatalok találkozója Kazincbarcikán Június 26-án, pénteken dél­után az. Egressy Béni Műve­lődési Központban lesz az ünnepélyes megnyitó, azt kö­vetően pedig Juhász András, a KISZ KB titkára tart elő­adást a KISZ X. kongresszu­sa határozataiból adódó szer­vezési feladatokról. A város négy ifjúsági klubjában tar­talmas műsorok várják a fi­atalokat. Másnap, szombaton külön székei ókban tárgyalják meg a résztvevők az üzemek és szakmunkásképző intézetek KISZ-saervezeteinek kapcso­latát, a pályakezdés es be­illeszkedés folyamatát. Dél­után az üzemi és iskolai de­mokrácia fórumainak szere­pét, a KISZ érdekvédelmi és érdekképviseleti tevé­kenységét ugyancsak szekció­üléseken vitatják meg a fia­talok. Vasárnap közös sport- versenyekre kerül sor Ka­zincbarcika főterén, valamint Billatárón. A kempingtalálkozó részt­vevőit sátrakban helyezik el Billatárón, a Borsodi Vegyi­kombinát hétvégi pihenőjé­nek parkjában. Tartalmas, gazdag program várja ott is a fiatal természetbarátokat, így fakultatív sportverse­nyekre, tájékozódási futóver­senyre, természetjáró aka­dályversenyre és több ügyes­ségi játékra is sor kerül. Sze­repel a programban divatbe­mutató, disco és filmvetítés is. Az előkészületekhez sok segítséget nyújtott az MHSZ, a Munkásőrség és a kazinc­barcikai polgári védelem is. költözhetnek az ifjúsági és úttörőházba. Ha ez valami­képpen eltolódna, bírják az otthont adó iskola igazgató­jának ígéretét: nagyobb he­lyiséget kapnak. Azaz: a munka feitételeit biztosítják számukra. Ez pedig alapve­tő feltétele a munkának, az esetleges eredményeknek. Kedvezőbb lenne persze a művelődési köz.ponlban bírni a műhelyt, már csak azért is, mert a szakkör vonzereje te­rebélyesed heine ki. A folya­matos működésnek pedig ez az elengedhetetlen feltétele. A másik: olyan darabokat sze­retnének tanulni a közeljö­vőben, amelyek könnyen mozdíthatóak. Az indulásnál ■ ugyanis — s ezt a bábszak­kör vezetője megfogalmazta — arra kell törekedniük, hogy minél előbb közönség elé lép­hessenek. Ha kell. akár az óvodákba is menni tudjanak, ellátogathassanak. Ez is szerepel a tervekben, S ezt már csak azért is em­líteni szükséges, mert az óvo­dákban régóta él ez az igény. S talán sikerül úgy is kimoz­dulni a holtpontról, hogy a középiskolás csoportot kinőtt fiatalokból és az, óvónőkből, a pedagógusoktól létre tud­nak hozni egy felnőtt együt­test is. A tervekben — dacára az idei sikertelen kísérletnek — változatlanul szerepel. Az egyik legfontosabb kel-' lék, a bábelőadások alapját képező „mindent tudó” para­ván már megvan hozzá. Most nyár van. Szünetel a szakköri munka. Hisszük mégis, hogy keli és érdemes szólnunk arról, hogy van. megint egy bábszakkörünk. Még akkor is, ha ez a szak­kör egyelőre inkább Ígéret. Lehetőség. De olyan lehető­ség, amely folytatást is ígér. Érdemes minden támogatást megadni hozzá. Talán ezúttal tényleg történik valami báb­ügyben. (csutorás) „Képesített” kistermelők S ■ kalászba szökkeni... Ebben az „iskolában” nem voltak padok, és az oktatás számos más formai eszköze, kelléke is hiányzott. Egyben azonban megegyezett a ha­gyományos iskolával, mégpe­dig abban, hogy a résztvevők itt is ismereteiket bővítették, tudásukat mélyítették, egy­szóval tanultak. S hogy ezt becsülettel tették, arra legfé­nyesebb bizonyíték a minap, a zárófogtalkozásukon lezaj­lott vizsgájuk, ahol a feltett kérdésekre szabatosabbnál szabatosabb, 1 szakszerűbbnél szakszerűbb válaszokat hal­lottunk. Egyik-másik felelet — nem túlzás — a profi szak­embereknek is dicséreteié vált volna, hiszen nemcsak az el­mélet, hanem a gyakorlat, a saját tapasztalás is — mint­egy egymásba ötvöződve, lényegretörően — megfogal­mazást nyert. Hogy milyen kérdésekre hangzottak él' ezek a felele­tek? Például, hogy hogyan kell a szőlőt metszeni; milyen gyümölcs- és szőlőfajtákat ér­demes Miskolc környékén te­lepíteni; mi a fólia alatti zöld­ségtermesztés esínja-binja; hogyan védekezhetünk a nö­vények kártevői, gamb'ibeteg­ségei ellen . .. Ilyen és hason­ló kérdésekre. Már ezekből is sokan rájöhettek, hogy a Mis­kolcon második éve eredmé­nyesen működő kertszövetke­zetek akadémiájáról, annak zárófoglalkozásáról van szó. Igen, arról a nagyszerű kez­deményezésről, melynek híre mái- régen túlszálll a megye határain, s amelyre a körü­lötte bábáskodó szervek — a Mészöv, az Unió Áfész, a Vasas Művelődési Központ, s a Bereczki Máté-dij.ial minap kitüntetett Fehér Akác Kert­szövetkezet — joggal büszkék. De büszkék rá azok a nyug­díjasok és nem nyugdíjasok is, akik szép számmal — min­den második vasárnap dél­előttjén ismételten — össze­jöttek., hogy minél több be­pillantást nyerjenek h nö­vényvilág. a kertészkedés, a zöldség-, gyümölcs- és szóló- termesztés titkaiba. Ismeretszerzésük nem volt öncélú. Gyakorlati hasznát szinte minden városlakó ér­zékeli, ha máshol nem, a pi­aci ellátásban. Ha ezeknek a termelőknek termékei nein gazdagítanák mind mennyi­ségben, mind minőségben a piacok árukínálatát, akkor a város zöldség- és gyümölcsel­látása a jelenleginél sokkal szűkösebb, egysíkúbb lenne. Mert ezeknek az emberek^ nek — Iklódi István, Munká­csy Gyula, Kovács Miklós, Varga István, Pálinkás Ferenc és sorolhatnám az. élen járók neveit sokáig — érdeme, hogy paradicsom, paprika, ősziba­rack, szőlő, rózsa díszük és jut el a város piacaira a ko­rábban csak gazt termő Lyu­kótól, Erényéből, Kőporosról, Bőd ótetőről. Elsősorbar az ő szép példá­ik alapján a kertkultúra Mis­kolcon és környékén ma már valóban virágzó. E példák nyomán szó szerint: mozga­lom terebélyesedett ki. A mag kalászba szökkent — mond­hatnánk költőien. S ezt a ka­lászba szökkenést (mint a bű- zaszemek esetében a csapa­dék. a szerves anyag) jói se­gítette a kertszövetkezetek akadémiájának rendezvényso­rozata. Minap, a záróvizsga kereté­ben tudásukról adtak számot az akadémia hallgatói. Ar­ról, hogy ez a kollektíva va­lóban baráti, egymást segítő közösséggé vált. már koráb­ban, az előadások, az egy­más kertjében tett látogatá­sok alkalmával meggyőződ­hettünk. Mert a szakmai is­meret elsajátítása, bővítése mellett ez az akadémia má­sik nagy haszna. Tabló ugyan nem készült a második évíolyam befeje­zése után, Így az sem kerül­hetett rá. amit a ballagók ilyen emlékén megszoktunk: találkozunk öt év múlva. De ezt egyébként sem illett vol­na ráírni! Hiszen a vizsga, a zárófoglalkozás után is így búcsúztak egymástól: Talál­kozunk holnap ... vagy a kö­vetkező szombaton ... Kint a telken. Lyukóban. Erenyőben, a Kőporoson, a Bodótetőn. és a szakmai előadásokon, ta­pasztalatcseréken. (hajdú) MISKOLCI ^Centrum Áruház NYÁRI NŐI SZANDÁLOK, KÖRÖMCIPÖK és LANYKA FÉLCIPŐK V A S A R A 40%-°s ENGEDMÉNNYEL, amíg a készlet tart. A CIPŐ FIÓKÜZLETBEN IS (a Sötétkapu alatt)

Next

/
Thumbnails
Contents