Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-23 / 145. szám

Í981. június 23., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Mate eil! a 3-as főát áj szakasza A miskolci gerincutakon naponta 18—20 ezei' jármű ha­lad keresetül — állapította meg egy nemrégi forgalom- számlálás — és ez az elkö­vetkező években várhatóan még tovább emelkedik. A felismerés, hogy a forgalom egy részét el kell terelni a belvárosból, nem új. Éppen ezért születtek meg azok a tervek, melyek készítői a főbb utak tehermentesítését tűzték célul. A hármas főút változatlanul a megye leg­fontosabb ütőere Borsod- Abaúj-Zempléri úthálózatá­nak; része az egész országon átvezető főútnak, illetve az E—96-os európai főútvonal­nak. A Miskolcon átvezető szakasz korszerűsítése sok évvel ezelőtt kezdődött, a Gömöri felüljáró építésével, majd folytatódott 1978—79- ben a Búza téri aluljáró és a csomópont megépítésével. Azóta átadták a harsányt be­kötő úttól a Szilágyi Dezső utcáig vezető szakaszt is kor­szerű úttechnikai. modern forgalomszabályozást ellátó berendezésekkel. Most a ha­talmas munka finisében va­gyunk. Ügy' tervezik, hogy a hónap végére átadják a hár­mas főút Szilágyi Dezső és Vándor Sándor utcai szaka­szát is. Vagyis a megye leg­fontosabb, legforgalmasabb útjának a városon átvezető sz.akasza az idegenforgalmi nagy szezonban már a jár­művezetők rendelkezésére áll. Egy, a napokban rendezett anketon a KPM Közúti Igaz­gatóságának képviselői, Szo- molányi Antal, forgalomtech­nikai osztályvezető és Sass István, osztályvezető-helyet­tes arról tájékoztatták a i'észt vevő érdeklődőket, hogy előzetes számításaik szerint miként is alakul majd a me­gyeszékhely közúti forgalma az új szakaszok átadása után. A mór elkészült kilométe­reken bevált a nagyméretű zöld táblák és az irányító lámpák azonos szintben való alkalmazása, így ez. folytató­dik a rövidesen áladásra ke­rülő szakaszokon is. A csak­nem egyedi megoldás legfel­jebb az autópályákon látha­tó még Miskolcon kívül. Az összehangolásra kerülő zöld hullámot pedig csak úgy le­het kialakítani, ha a meg­állni tilos táblának mara­déktalanul érvényt is szerez­nek Miskolcon, ami fegyel­mezettséget, az eddiginél magasabb fokú közlekedési kultúrát is feltételez a gép­járművezetők részéről. De nemcsak rájuk gondol­tak. Mivel a hármas új, két­szer két sávos korszerű pá­lyáján várhatóan igen nagy lesz a forgalom — és remél­jük jó tempójú is — nem le­hetett figyelmen kívül hagy­ni a gyalogosok érdekeit sem. Ezért a kritikusabb sza­kaszokon, csomópontokban — nem a könnyen átléphető lánckorlátokat — hanem a fővárosban is bevált magas, merev vaskoriatokat helye­zik ki, és ezeken még akro­batikus ügyességgel sem le­het egykönnyen átjutni. Re­méljük, nem is próbálkozik meg ezzel egyetlen gyalogos sem. A magas, kétsávos kor­látot ott és azért építik meg. ahol a négy sávon rohanó forgalom miatt a gyalogos közvetlen életveszélybe ke­rülne. Megmarad viszont a nyolc­van kilométeres haladást, en­gedélyező tábla a Budapest felöl érkezőknek egészen a Mosolygó Antal utcáig és ha a forgalmi tapasztalatok ké­sőbb lehetővé teszik, esetleg még beljebb is kerülhet a tábla a város felé. Ha a hónap végén, vagy a jövő hónap elején átadják a városon átvezető hármas fő­út korszerűsített, széles sza­kaszát, minden valószínűség szerint várható, hogy már ezt választják útjuk folyta­tásához a Sajószentpéter, Bánréve, Ózd irányba igyek­vők is, hiszen ezt kínálja a széles, gyors pálya, az egy­értelmű haladási lehetőség a többi lehetséges változattal szemben. Visszafelé ugyan­ezt már csak aligha tételez­hetik fel az útügyi szakem­berek, hiszen az északi ipari vidék ’hatalmas fuvarárada­ta aszimmetrikusan a Kazin­czy—Szemere irányrg tere­lődik, hiszen így látszik leg­inkább nyilvánvalónak a gyors továbbhaladás, nem a hármas főút új szakaszára való ráhajtással. Ezt csak ké­sőbb remélhetjük, ha elké­szül a Petőfi tér új forgal­mi rendjének, csomópontjá­nak kiépítése, amikor a bel­városi utak telítettsége még tovább csökken majd. Régi közlekedési gondokon enyhít a varas azzal, hogy nem kényszerül már minden jármű belesodródni a belvá­ros forgatagába, hiszen akár Budapest felől, akár Kassa irányából el lehet jutni Ta­polcára, Lillafüredre a leg­zsúfoltabb forgalmú miskolci utak megkerülésével. Ha már itt tartunk, hadd tegyük szóvá,, ami bizonyára mások­nak is feltűnt, az északi te­hermentesítő út eddig át­adott szakasza — Petőfi tér —Ilona utca között — még a csűcsforgalmi órákban is csaknem „kihaltnak” mond­ható. Pedig többször és töb­ben meggyőződtünk róla — stopperes mérésekkel is —, hogy ugyanez a hosszúságú út négy, hét perccel hosz- szabb a város gerincétjén, mint a tehermentesítőn. Még­sem azt választják az autó­sok. Ha a személykocsikban ülve a Győri kapuba, Diós­győrbe haladóknak változa­tosabb, élménvdúsabb is a fő­utca mindennapi képe, szí­nes forgataga, legalább a te­temes teherforgalmat kelle­ne a kimondottan gyors sza­kaszra terelni: Elképzelhető, hogy az új út rövidsége és a szabályozó lámpák hiánya (!) az oka jelenlegi „mellőzött­ségének”, és ha már a Győ­ri kapuig, vagy később Diós­győrig lehet rajta végighajtani, a gerincúthoz képest figyel­met érdemlő időnyereséggel, akkor igazán betöltheti majd szerepét az északi tehermen­tesítő. Várakozással tekintenek az útügyi ' szakemberek a 3-as főút átvezető szakasza for­galmának alakulása elé is. Az első naptól méri Hl, vizs­gálják majd, mennyire tölti be szerepét, amit a megye- székhely legfontosabb, legna­gyobb terhelésre tervezett út- jától várnak. Nagy József Kapósak a magyar autóbuszok Magyarország a világ autó­busz-kereskedelméből 14 szá­zalékkal részesedik, egyedül Japán részesedése nagyobb. Az évente gyártott 14 ezer magyar autóbusz a világ 45 országába jut; el, s már ezek a tények is fémjelzik a ha­zai autóbuszgyártás sikerét. Az. utóbbi időben szóba ke­rült az autóbuszok biztonsá­ga is. Magyar és angol szak­emberek közösen folytatnak kutatómunkát az autóbuszok tetőszilárdságára vonatkozó nemzetközi előírás kidolgo­zására. A tisza!öki vízlépcsőnél imm i. A tiszalöki vízlépcső fő épületei. A jobb oldali toronyból irányítják, kezelik a zsilipeket. • Fotó: Laczó József rüyázati íiIEéés Fiatalok az energiagazdálkodás javításáért Az élelmiszer-termelés előtt a VI. ötéves tervidőszakban is jelentős feladatok állnak. A belföldi ellátás színvonalá­nak további emelése mellett, gyors ütemben kell növelni az exportot is. Mindezt úgy kell elérni, hogy közben a termé­kek fajlagos energia- és anyagigénye csökkenjen és igy az ágazat nagyobb mér­tékben járuljon hozzá a nem­zeti jövedelem termeléséhez. Az energiafogyasztás csök­kentéséért .szinte minden munkaterületen és munka­körben dolgozó tehet vala­mit, de különösen a műsza­ki munkakörök azok, ahol sok apró ötlettel, újításokkal, ésszerűsítéssel lehet megszün­tetni az energiapazarlást, vág}7 leszorítani a íogyasz- tást. A KISZ Központi Bizott­sága js célul tűzte ki, hogy a fiatalok körében akciót, in­dít az energiatakarékosság elősegítésére. Az akcióban a KISZ szervezésével részt ve­het bármely olyan kollektíva, amely vállalkozik a követke­zőkben ismertetett feltételek­nek megfelelő pályázat ösz- szeállítására. A dolgozatok szerzőinek képviselői (3 fős versenyző csapatok) pedig vetélkedőn mérhetik össze az energiagazdálkodásban meg­szerzett ismereteiket, illetve ezek hasznosításában megle­vő képességeiket. Kérjük, hog>r a pályázatsi­keréhez ötletekben gazdag, a gyakorlatban bevezethető, az. energi afogy as zi ást ga zdas ágo­son csökkentő javaslatokat tartalmazó pályamű beküldé­sével járuljatok hozzá! XA pályázat eé'.ja, hogy az élelmiszer-termelésben, és az ehhez közel álló területeken dolgozó fiatalok az energia­megtakarításra, illetve a fel- használás ésszerűsítésére a napi feladatokon is túlmuta­tó javaslatokat tegyenek. A pályázat témái: a) Az energiagazdálkodás javítását szolgáló új műszaki megoldások, eszközök, tech­nológiák és szervezési eljárá­sok; b) Az energi a megtakarítás lehetőségei az élelmiszer-ter­melés különböző területein. A pályázat benyújtása: a pályázaton bármely 35 éven aluli személyekből álló kol­lektíva részt vehet. A pályá­zat terjedelme a 10 gépeltol- dalt nem haladhatja meg. Ehhez szükség szerint mellék­letek csatolhatok. A pályázat­ban a legfontosabb megálla­pítások szerepeljenek, a mel­léklet a szöveges és számsze­rű Indoklást és érvanyagot tartalmazza. A pályázat jeligés. A pá­lyázatot tartalmazó borítékra rá kell írni: „Fiatalok az ener­giatakarékos élelmiszer-ter- ’ meiésárt”. A pályázathoz zárt borítékban kell mellékelni a vetélkedőn részt vevő csoport tagjainak névéi, munkahelyé­nek címét es életkorát. A bo­rítékra a jeligét kívülről rá kell írni. A pályázatot és a mellékleteket 3 példányban kell megküldeni a követke­ző címre: KISZ Szabói cs- Szatmár megyei Bizottsága, Nyíregyháza. Elbírálás után az alkotók az eredmény ről levélben'kap­nak értesítést és meghívást a Mátészalkai Állami Gazda­ság KISZ-bizottsága által szervezendő területi vetélke­dőre. A pályázaton elért ered­mény a vetélkedőn elérhető pontszámba beszámít. A pályázat beküldési ha­tárideje: 1981. júiius 10. A pályázat elbírálása: A pályázatokat társadalmi bíráló bizottság értékeli. Főbb bírálati szempontok a követ­kezőik: — a javaslat gazdaságos energiamegtakarítást tegyen lehetővé, — a javaslat minél nagyobb mérhető fajlagos energiameg­takarítást eredményezzen, — a javasolt, megoldás al­kalmazása minél kisebb költ­séggel történjen, — a javaslat ne eredmé­nyezze a termelés csökkené­sét. Az elbíráláskor előnyben részesülnek azok a pályáza­tok, amelyek konkrét, megva­lósítható ötleteket tartalmaz­nak és azok műszaki háttere is kidolgozott. A pályázatokat önállóan nem díjazzuk. A vetélkedő győztes csapatai a következő díjazásban részesülnek: I. díj 2500 Ft, II. díj 2000 Ft III. díj 1500 Ft. Az első, második és 'har­madik díjat elért 'kollektívák részt vehetnek az energiara­cionalizálási vetélkedő orszá­gos döntőjén, melyet 1981 szeptemberében rendezünk a Bajai Mezőgazdasági Kombi­nátban. KISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGA KISZ MÉM BIZOTTSÁGA Sít SPORT Alacsony színvonalú MNK-döntö Vasas-D¥TK 1-8 IN) A kedvező időjárás vasár­nap is kitartott Szegeden. Természetesen nagy volt az esélylatolgatás, szurkolói cso­portok vitatták, hogy vajon a DVTK harmadszor is le­győzi-e a Vasast, vagy pedig a piros-kékeknek sikerül megszakítaniuk a rossz ha­gyományt a vasgyáriakkal szemben. Az előmérközésen a Középcsoport bajnoka, a SZEOL AK 3-ü-ra verte a Kecskemétet, aztán mintegy 10 , ezer néző előtt kezdtek melegíteni a 41. kupadöntő résztvevői. VASAS: Mészáros — Szabó S., Híres, Hegedűs, Kántor — Biri- n;yi. Halász, Zombori, Kixer — Izsó, Kiss. DVTK: Szabó I.. — Kádár, Oláh, Szántó, Teodoru I. — Gór- gei, Tatár, Szemere — Boros­tyán, Teodoru IX., Fekete. CSERE: Fekete helyett Szlitka a 79. percben. A diósgyőriek háza táján nem a legjobb hangulat ala­kult ki a találkozót megelő­zően. Kiderült, hogy Veréb és Fükö nem szerepelhetnek a fináléban, miután a szom­baton kapott rúgások súlyo­sabb következményekkel jár­tak, mint azt az első pilla­natban gondolni lehetett. A diósgyőriek igen óvato­san kezdtek, de a fővárosiak sem rohantak „fejjel a fal­nak”. Ezért sokáig tartott a lagymatag bevezetés. A 7. percben Gorged szabadrúgá­sát védte Mészáros. A másik oldalon az előretörő Kántor- gyenge lövését Szabó L. csak­nem a gólvonal mögé ejtet­te. Ezután egy-két kemé­nyebb belépőt jegyezhettünk fel, de mindez semmit nem emelt a sajnálatosan igen gyenge színvonalon. A 15. percben Mészáros rossz kidobását G ürgéi csíp­te el, észrevette, hogy a ka­pus még nem ért vissza a háló elé, egyből lőtt, a lab­da azonban elcsúszott a bal alsó sarok mellett. Esemény­telen negyedóra következett, a túlzott biztosítás megölte a játék szépségét. A csapa­tok 1 áthatóan tartotta k a másiktól, ezért nem merték vállalni a nyílt sisakkal tör­ténő játék veszélyéi. A 30. percben Borostyán a bal ol­dalon becsapta Szabó S.-t. beadását Kántor kétségbe­esetten vágta ki szögletre a berobbanó Teodoru II. elől. Egy perccel később Izsó lö­vését fogta meg Szabó L. A 41. percben Borostyán egye­dül indult meg a bal olda­lon, a keresztező Híres előtt a jobbösszekötő helyén fel­bukkanó Teodoru Il.-nek to­vábbított. aki túlcselezte a lehetőséget. A szünet után sem változ­tattak a csapatok harcmodo­rukon. A 49. percben Tatár lövését védte Mészáros. A diósgyőriek kezdeményeztek többet, de mindezt igen mértéktartó hozzáállással tették. Az 54. percben Tatár felé szállt egy jobb oldali beadás, a középpályás azon­ban képtelen volt lekezelni a labdát, s mentettek előle. Az 57. percben Görgei átíve­lését Borostyán kapta, a szél­ső két. jó csel után nagy ere­jű lövést küldött kapura, a labda a bal oldali kapufáról Tatár elé pattant, aki a fek­vő Mészáros kezébe emelt- igen nagy helyzet volt! Va­lamit élénkült a játék. A 62. percben Zombori lövése megpattant Oláh lábán. Sza­bó L. nagy bravúrral ütötte szögletre a labdát. A 72. percben dőlt el a találkozó sorsa. Izsó a jobb oldalon le­fordult a nehézkes Teodoru 1. -röl, befelé kanyarodott, Oláh elcsúszott, a csatár 15 méterről a balra vetődő Sza­bó L. mellett a kapu köze­pébe lőtt, 1-0 a Vasas ja­vára. A 83. percben Izsó 3 méterről fejelt a kapu mel­lé. Alacsony színvonalú mér­kőzésen dőlt. el a Magyar Népköztársasági Kupa sorsa. Az elődöntőket követően ar­ra lehetett számítani, hogy élvezetes, izgalmas és válto­zatos 90 percnek leszünk szemtanúi. Sajnos, nem így történt, s a csapatok fele­lősségén túl feltétlenül em­lítést érdemel, hogy nem bi­zonyult szerencsésnek az MNK kiírásán végrehajtott változtatás. A kupacsapatok kiemelése csaknem irreális­sá tette a küzdelmeket, hi­szen két győzelemmel már meg lehetett váltani a négy közé kerülést. A DVTK elmaradt szom­bati teljesítményétől. Kétség­telen, hogy Veréb és Fükő hiánya igen érzékenyen érintette az együttest, mind­ez azonban mégsem fogad­ható el magyarázatként. A vasgyáriak nem merlek koc­káztatni, halogató, labdatar­tó taktikát választottak, s amíg hátul passzolgattak, elöl mindenkit lefedeztek, képtelenség volt indítani. Az újpestiek elleni sikeres harc­modor alkalmazása valószí­nűleg több eredménnyel járt volna. Ahogy telt az idő, úgy erősödött bennünk a gyanú: amelyik csapat gólt szerez, azé lesz a kupa. Így is tör­tént. A Vasas egy olyan „ta­lálattal” szerezte meg a győzelmet, amelyik elkerül­hető lett volna. Ennek elle­nére mégsem érheti vád a diósgyőrieket, akik a tavalyi eisőség után az idén is be­kerültek a fináléba, s ott akár fordított eredmény is születhetett volna. A DVTK-ból a döntőn csak Szántó és Görgei játéka emelkedett, az átlag' fölé, mindketten dicséretesen küz­döttek. a többieknek azonban csak felvillanásaik voltak. Doros László * A 3. helyért lejátszott találko­zón a Bp. Honvéd 2:0 arányban győzte le az Üjpesti Dózsát. Az MNK végeredménye: 1. Vasas, 2. DVTK, 3. Bp. Honvéd, 4. Ü. Dózsa. Kézilabda Derecske—Sa jószen tpéteri Üveggyár 17-17 (9-9). De­recske, NB II., női. A sajó- szentpéteri ek f egyel mezett játékkal értékes pontot sze­reztek az élbolyban tanyázó derecskéi" együttestől. Az el­ső félidőben jelentős előnyt szerezhettek volna, de soro­zatban hatszor is a kapufát találták el. A második fél­időben fej-fej mellett halad­tak a csapatok. L<i: La- banezné (5), Kovácsné (4). Postás SE—Miskolci Spar- tacus 20-5 (7-1). Budapest, NB I. B. női. A 15. pereljen még 1-1 volt az eredmény később a fővárosiak „állva hagyták” a szövetkezetieket, és tetszés szerint lőtték gól­jaikat. A Spartacus gy ingén védekezett, támadásai pedig kevés, veszélyt jelentettek a Postás kapujára. Ld.: Pala- tics (2), Dombi (2), Nagyné. Ózdi Kohász—KÉV Metró 20-19 (10-8). Budapest, NB I. B. női. Az ózdiak ügyes tá­madásokból szerzett gólokkal már 9-5-re is vezettek, a hazaiak azonban lelkesen küzdöttek és szorossá tették a találkozót. A szünet után végig az ózdiak vezettek, irányították a játékot. így összességében rászolgáltak az értékes két pontra. Gd.: Sá­li (6), Szűcsné. Hadházi (4— 4), Boros. Horváthné, Riz-' mayer (2—2).

Next

/
Thumbnails
Contents