Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-19 / 142. szám
."V- • 1981. június T9., péntek CSZAK-MAGYARORSZÄG 3 Fogyasztói árpolitika, 1981 (1.) Áralakító tényezők Az. árak nem szubjektív elhatározások nyomán, hanem objektív gazdasági hatásokra változnak. Az árpolitika a felismert gazdasági szükségszerűség tudatos érvényesítésére törekszik. A fogyasztói árképzés általános alapelve az érték- arányosság érvényesítése. A szocialista állam az áreltérítés módszerét is tudatosan alkalmazza: egyes termékek, szolgáltatások fogyasztását — társadalompolitikai megfontolásokból — kedvezményezi, másokét megnehezíti. Számos fogyasztási cikk ára tiszta jövedelmet is tartalmaz, azaz a fogyasztói ár 1— a termelési és forgalmazási költségeken túl — a forgalmi adót is magában foglalja. A termékek egy szőkébb körénél — ide tartoznak például az élvezeti cikkek — a fogyasztói ár az átlagosnál nagyobb forgalmi adót tartalmaz. A szocialista állam tudatosan drágítja az ilyen termékeket, ezzel igyekszik korlátok között tartani ezek fogyasztását. A forgalmi adó mégsem általában „luxusadó”, hanem a termékek fogyasztásával, a szolgáltatások igénybevételével arányos hozzájárulás az össztársadalmi kiadásokhoz. ' A termékek és szolgáltatások zöménél mégis csupán a dotáció, az ártámogatás megszüntetése a cél. Így például az alapvető élelmiszerek, az építőanyagok továbbra is forgalmiadó-mentesek maradnak, nem vesznek részt a közteherviselésben, közvetett módon tehát a jövőben is támogatást élveznek. A szolgáltatások tekintélyes körében — ide tartozik például a tömegközlekedés, a kommunális szolgáltatások jó része, a lakásbérlet — nem cél, hogy a díjak maradéktalanul fedezzék a teljes költséget: időről időre azonban ezeknek a díjtételeknek is követniök kell a ráfordítási arányok módosulását, mérsékelve az állami támogatások növekedésének ütemét. Végül a társadalmi méltányosság megkívánja, hogy meghatározott területeken, pl. az oktatási, a kulturális, az egészségügyi ellátásban, a szükségletek kielégítése ne függjön a személyes jövedelmek nagyságától. Ilyen esetben a költségek növekedését az állam — egyebek között a forgalmi adó bevételeiből — fedezi. A jövedelemelosztás és -újraelosztás fő eszközének jelenleg már nem annyira a vállalatok megadóztatását, mint inkább az árpolitikát tekintjük. Az árrendszer korszerűsítésének egyik célja — közgazdasági terminológiával szólva — az úgynevezett kétszintűség megteremtése volt. Az 1979—80-as árrendezéssel sikerült elérni, hogy a fogyasztói árban a termelési és forgalmi költségek megtérüljenek. emellett forgalmi adó formájában még bizonyos mértékű társadalmi tiszta jövedelem is'képződjön. Az 1979-es fogyasztói áremelés mérsékelte a költség- vetés terheit, és pontosabban tájékoztatta a fogyasztót az áru értékéről, a gazdaság valóságos teherbíró képességéről. De az. áraránytalanságok egy része azóta újratermelődött. A változás lényege. hogy most a szolgáltatásokra fordított támogatás aránva a legmagasabb (22,3 milliárd forint), s az élelmiszerek (13,5 milliárddal) a második helyre „szorultak”. A legutóbbi években — elsősorban az anyag- és energiaárak emelkedésének következményeként — szinte valamennyi mezőgazdasági termék önköltsége növekedett. Annak ellenére, hogy a hozamok, a fajlagos termelési mutatók számottevően emelkedtek, és az üzemek költséggazdálkodása érzékelhetően javult. A költségeken belül különösen gyorsan nőtt az amortizáció, a műtrágyák, a növényvédő szerek, az ipari takarmányok felhasználásának költsége — ezek messze meghaladják a termelési érték növekedésének ütemét. Egyedül a búza önköltsége csökkent mivel a hektáronkénti termésátlag jelentősen növekedett. Az állattenyésztés termékeinek költségnövekedése meghaladja a mezőgazdasági átlagot. Az önköltségváltozásokkal összefüggésben emelkedtek a mezőgazdasági termékek termelői, felvásárlási árai:1980- ban 11.4 százalékkal, 1981- ben várhatóan további 5 százalékkal. A termelői, fel- vásárlási árak kialakításakor a költségnövekedésnek csak egy részét vették figyelembe. A teljes költségnövekedés 20—25 százalékát az üzemek gazdálkodásuk javításával, a termelésben meglevő tartalékok kiaknázásával kell ellensúlyozni. Milyen mértékű fogyasztói árszínvonal-növekedésre számíthatunk? Az 1979—1980-as esztendők mintegy 9—9 százalékos árszínvonal-emelkedése rendkívüli intézkedések következménye. (Az 1979 júliusi intézkedésekhez hasonló mértékű áremelés a tervek szerint a jövőben nem ismétlődik meg.) 1981-től visz- szatértünk az ármozgások korábbi, viszonylag mérsékelt pályájára: az évi 4,5—5 százalékos növekedéshez. Ez megköveteli, hogy a szükséges árintézkedéseket halogatás nélkül, mindig időben hozzák meg. Ha az árakat folyamatosan a változó költségviszonyokhoz igazítjuk, megelőzve az áraránytalanságok elhatalmasodását, a következetes fogyasztói árpolitika viszonylag kis lépésekkel, fokozatosan kialakíthatja az értékarányos árakat, illetve elkerülheti az újabb áraránytalanságok képződését, az 1979. júliusihoz hasonló nagyobb méretű és széles körű drágulásokat. Vajon az élvezeti cikkek árai vagy a luxusadók emelésével nem lehetne fedezni az alapvető fogyasztási cikkek növekvő dotációs terheit? Átmenetileg elodázhatjuk a nagy horderejű, társadalmi, politikai súlyú árintézkedéseket, de az állami támogatások, az áraránytalanságok halmozódását, az árak módosítását nem kerülhetjük el. A dotáció gyarapodása ugyanis idővel pazarló fogyasztáshoz, ellátási zavarokhoz vezet. Következésképpen nem csupán a költségvetés tehermentesítése a feladat, hanem az árak tájékoztató szerepének érvényesítése, a társadalmilag igazságos elosztás, a kiegyensúlyozott ellátás is. Az áralakulást, s vele együtt az évi átlagos áremelkedés ütemét végeredményben a termékek, a szolgáltatások gazdaságossága, versenyképessége szabályozza. Hogy egy terméknek mennyi lesz az ára, az alapvetően a termelés során dől el. Ha a hazai munka hatékonysága kellő mértékben javul, s elejét vesszük a külkereskedelmi cserearányok romlásának, akkor a népgazdaságra nehezedő inflációs nyomás kivédhető. Döntő, hogy az ésszerűbb, takarékosabb, fegyelmezettebb munka és ne az áremelés legyen a jövedelemtöbblet-szerzés alapja. Változatlan követelmény: minden kiáramló vásárlóerőnek, fejlesztési alapnak legyen szilárd árufedezete. Csak ez a biztos árufedezet szavatolhatja a forint becsületét, vásárlóerejét, a zavartalan ellátást. Az árufedezet azonban napjainkban már nem csupán árutömeget, hanem választékot, jó minőséget, korszerűséget és megfizethető árat jelent. Másként fogalmazva: a forint viszonylagos értékállandóságát kellő hatékonysági fedezete szavatolja. (Ahogyan az elért életszínvonal megőrzésének is hatékony munka a feltétele.) A forint becsülete, értéke tehát a munka, a gazdálkodás színvonalától függ. Mert a piacon, a vásárlás során a termelésben elért eredmények realizálódnak. K. 3. (Következik: II. Ár és fogyasztás) Ai útépítők „frontja” a miskolci, 10-es posta előtt. Fotó: Fojtán László Útépítők Erre a napra hidegfrontot és záport, zivatart jelzett a meteorológia. Az útépítők — hihetnénk — örülnek az esőnek, mert tisztább, frissebb lesz a levegő, s mert fél órára, órára esetleg elvonulhatnak a tűző napról. Nem így van. Ahogyan mondják: süssön inkább hétágra a nap, legyen meleg, jó idő. Az esőben lassúbb, nehezebb a munka, és ha megérkezik az előre elkészített beton, azt minden körülmények között „be kell munkálni”. Igaz. az égető nap sem öröm. De dolgozni lehet és kell is, minél jobban, minél többet „lehet teljesíteni". Magasabb lesz majd a bér, nagyobb egymás előtt és otthon a családnál is a becsület. A másik oldalon, az északi útpályán hosszú, tömött autóbusz, teherautó, személy- gépkocsi sorok haladnak, már-már elviselhetetlen zajt, sűrű kipufogógáz-felhőket hagyva maguk után. A villamos — tekintettel a szegélykövet rakó kalapos, svájcisapkás útépítőkre — lépésben teszi meg a százméternyi távolságot — Kétpercenként járnak — mondja Domonkos István brigádvezető. — Balesetveszélyes, és lassítja is a munkát, de nincs mit tenni. A forgalmat itt nem lehetett leállítani, vagy elterelni. Ezt a munkát ilyen körülmények Biztató kísérletek r Uj gyomirtó szerekkel a nagyobb gabonatermésért Aligha akad megyénkben olyan mezőgazdasági nagyüzem. ahol a szakembereket ne érdekelné minden új módszer, kezdeményezés, minden olyan lehetőség, amellyel növelni lehet a gabonafélék, elsősorban a búza terméshozamait. Bizonyára ezért is nyilvánult meg olyan nagy érdeklődés a Borsod megyei Növényvédő és Agrokémiai Állomáson több szerv rendezésében lebonyolított, a gabona vegyszeres gyomirtásának problémáival, legújabb lehetőségeivel foglalkozó tanácskozás iránt. Az eredményes gabonatermelést befolyásoló sok tényező egyik legfontosabbika a jó növényvédelem, a hatékonyan végzett gyomirtás. Erre mutatott rá megnyitójában Fodor László, az ÄGRÖKER Vállalat igazgatója, s ezt bizonyította tények és számok egész sorával, gyakorlati tapasztalatokkal előadásában dr. Kádár Aurél, a MÉM főelőadója és Adányi József, a KITE növényvédelmi főosztályának vezetője. Közismert, hogy sok gazdaságban a termelés növelésének akadálya az alacsony színvonalú gyomirtás, amely hektáronként 1,5 tonnás kiesést is okozhat. Megfordítva a dolgot: a gyomnövények tökéletes kiirtása — amint azt már évtizedek vizsgálatai bizonyítják —. 20—25 százalékos termésnövekedést i eredményezhet, összességé- ben a gabona vegyszeres gyomirtása igen kedvező eredményeket hozott hazánk mezőgazdaságában, de napjainkban — különösen az alacsony termelési színvonalú üzemekben — egyre inkább gond, hogy például a búza gyomflórája átalakult, megváltozott, elszaporodtak egyes ellenálló gyomok, s ezek kiirtásához a hagyományos növényvédő szerek egyre kevésbé felelnek meg. Egyes körzetekben a hagyományos szerekkel szemben ellenálló gyomok, így a kétszikűek közül a galajfélék, a pipitérek, a kamillafélék, az egyszikűek közül a nagy széltippan, a vadzabfajok és a sovány perje nagymértékben elszaporodtak, s kiirtásukhoz, terméscsökkentő hatásuk megszüntetéséhez, hatékonyabb, speciális gyomirtó szerekre van szükség. Sok szó esett a tanácskozáson arról, hogy a gyomflóra változásainak a növényvédelem szakmai igényességében, s a szemléletben is változást kell hozniok. Megyénk növényvédelmi szakemberei arról is tájékoztatást, kaptak, hogy az előbbre lépéshez milyen lehetőségek állnak majd rendelkezésükre. A hazánkban már több növényvédő szeréről ismert, francia Rhone—Pouienc-cég szakemberei például bemutatták nagy hatásfokú, korszerű herbicidjeiket. Két, már engedélyezésre váró készítmény, a Belgran és az Oxyit- ril M hatásával, biztató ígéretével a gyakorlatban is megismerkedhettek a szakemberek. A Borsod megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás a szirmabese- nyői Bükkalja Tsz-ben és a prügyi Tiszamente Tsz-ben, kísérleti gabonatáblákon „vizsgáztatja” e készítményeket. A gyakorlati bemutatón Madarász János, az állomás főelőadója ismertette a kísérletek eddigi tapasztalatait, Ezek többek között azt igazolják, hogy az új herbi- cidek alkalmasak más szerekkel szemben rezisztens gyomfajok irtására, s nemcsak rendkívül hatásosak, de tartósan is aktívak, s így segítségükkel az optimális védekezés időpontja is meghosszabbítható. • Franciaországi kísérletek során, más szerekkel szemben ellenálló gyomokkal fertőzött táblákon, az új herbicidekkel, búzából hektáronként 2 tonnás termésnövekedést is sikerült elérni. között kell elvégezni. Egy helyre, a Szabolcs megyei Káilósemlyénbe valók vagyunk, közelebbről, távolabbról rokonok; a sajátját mindenkinek meg kell csinálni, a másikra még így sem dolgozunk. A Volvo rakodógép a 10- es posta előtt, az út közepén maradt, betontömbnek feszíti kanalát. Felpörgő motorral erőlködik a gép, hátsó kerekei már a levegőbe emelkednek. Hiába. A tömb tartja magát. — Ne erőltessék — int Csala Kázmér, a Miskolci Közúti Építő Vállalat főmérnöke. — Felesleges, úgysem bírnak vele. Majd a „puskával”, légkalapáccsal széjjeltörik. Lassítja a munkát — fordul felénk —, hogy nem lehetett pontosan felmérni, feltérképezni, hogy az aszfaltréteg alatt mi van, milyen akadályokba fogunk ütközni. Ezt az útpályát több mint ötven évvel ezelőtt építették, azóta sóit helyen felbontották, átépítették, csatornákat fektettek le, amelyekről sajnos nem készült pontos leírás. — A jelenlegi felújítást mf indokolta ? — Az eger—hollóstetői ét miskolci, Marx tértől a Táncsics térig vezető szakasza az utóbbi években egyre nagyobb forgalmat bonyolított le. Az alépítmény már nem bírta el a terhelést. Töredezett, megsüllyedt az aszfalt. Minden évben javítgattuk ugyan, de ez már mit sem ért. Mind többe került az útszakasz fenntartása és az újra és újra kialakuló kátyúk miatt a közlekedés is lelassult. Így kapott vállalatunk mintegy húszmillió forintos megrendelést — teljes felújításra — a KPM megyei igazgatóságától. Forgalomszervezési okok miatt az útszakaszt négy részre osztottuk. Az első ütemben a Marx tértől az Éva presszóig, illetve a 10-es postától a LÁEV-végállomásig bontottuk fel az utat, cseréltük, illetve cseréljük ki az alapot, közműveket. — A határidők? — A már említett első két szakasz átadását július közepére tervezzük. Ezt a határidőt tartani fogjuk. Ezután kerül sor a Testvériség utca, illetve a másik két rész munkáira, majd a Marx tér felújítására, amelyet, ha valamilyen „különleges esemény” közbe nem jön, szeptember végére fejezünk be. Jövőre az északi pálya kerül sorra, valamint újabb koptató, azaz aszfaltréteggel borítjuk a Táncsics tértől Lillafüred felé vezető szakaszt A munka nehezében az útépítőknek modern, nagy teljesítményű gépek segite-, nek, s van mini úthenger,' amely bizonyos helyeken átveszi a lapát szerepét. Vannak azonban olyan területek, ahol a gép még nem tudja helyettesíteni a két kéz erejét, ügyességét. Ilyen munka a szegélykövezés, s ennek a brigádban elismert mestere Ferenczi Béla. — Több mint tíz éve csinálom már — mondja —, szégyen lenne, ha nem értenék hozzá. Egyébként „egyszerű” az egész. Egyenletesen, szépen és gyorsan, az előre kimért szintnek és nyomvonalnak megfelelően kell a betonba ágyazni a követ. Ennyi az egész. Udvardy József Bővülő szakcsoportokr nagyobb felvásárlás A Hegyközben és a Bodrogköz egy részén, összesen harminc településen működő Sátoraljaújhely és Vidéke * Afész jelentősen javítja termeltetési tevékenységét, fejleszti, megerősíti mezőgazdasági szakcsoportjait. Céljuk az, hogy a mezőgazda- sági kisárutermelés segítésével, a hatodik ötéves terv során legalább 50 százalékkal növeljék a felvásárlási tevékenységet. Ezen belül is igen dinamikus, több mint 80 százalékos fejlődést terveznek a zöldség-gyümölcs felvásárlás terén. Jelenleg a helyi árualapokat legjobban növelő, az ellátást számottevően javító szakcsoportjuk a sertéstenyésztőké. Az ebben tömörült kistermelőktől az idén mintegy kétezer hízott sertést várnak. A bodrogközi községekben. így Pácin és Karcsa körzetében fokozni kívánják a már működő szakcsoport, fólia alatti zöjdségtermelését. Nyíriben arra van lehetőség, hogy a kertbarát szakcsoport ne csak önellátásra, de eladásra is termeljen gyümölcsöt és zöldséget. . Megszervezik a sátoraljaújhelyi Köves-hegyen levő hétvégi telkek „termékeinek” felvásárlását is. Az áfész támogatásával működő Sőtér Kálmán Méhész Szakcsoport tavaly, a leszerződött mennyiségnél 68 mázsával több, közel 400 mázsa mézet értékesített. A legdinamikusabb fejlődést — a méhészekhez hasonlóan ugyancsak az export árualapokat bővítő — nyúltenyésztő szakcsoportoktól várják. Az elmúlt évben a Reménység Nyúltenyésztő Szakcsoport 117 tagja az eredetileg leszerződött 400 mázsával szemben 532 mázsa házinyu- lat értékesített. Hollóházán az idén új nyúltenyésztő szakcsoport alakult. További lehetőségek is kínálkoznak a kisárutermelés bővítésére. A környéken egyre többen érdeklődnek a galambtenyésztés és a szőrmeállatok, elsősorban a nutria tenyésztése iránt, s ezért az áfész hozzálátott ilyen szakcsoportok megszervezéséhez is.
