Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-19 / 142. szám
ESZAK-MAGYARORSZÁG 4 1981. június 19., péntek Ez a kislány is nagyon szerel játszani. „Gyönge gyermek voltam, velem született szájpadlásrendellenességgel. Tizennégy éves koromban nagyanyám megoperáltatott... Félgyógyulásom után megerőltető és kimerítő beszédgyakorlatok következtek. Kétségbe- ejtők és idegtépők voltak ezek, de megedzették akaraterőmet, és hozzászoktam ahhoz, hogy később, amikor kudarcok értek, sikerrel küzdjek a csüggedés ellen!” — olvasható mindez Károlyi Mihálynak, a nagy politikusnak, és közéleti személyiségnek, a „Hit, illúziók nélkül” című könyvében. Veleszületett rendellenesség! Így mondják. Veleszületett rendellenességéről ír Károlyi Mihály, amelyet tizennégy éves korában meggyógyítottak. A veleszületett rendellenességeknek nagyon sok fajtája van. Ám a gyógyítással korántsem kell éveket várni, sőt a rehabilitást a • sérült ember érdekében mielőbb meg kell kezdeni. Az orvos: — Jóllehet, napjainkban egyre kevesebb a végtag nélküli, vagy más rendellenességgel születő gyermekek száma, de mi még ezt is magasnak tartjuk — mondja dr. Széman Sándor, a Borsod megyei Vezető Kórház és Rendelőintézet rehabilitációs osztályának vezető főorvosa. — Osztályunkra öt gyermek jár rendszeresen ellenőrzésre, kezelésre és tornára. Az ellenőrzést a gyermek növekedésével kapcsolatos változások feltétlenül szükségessé teszik, hiszen fejlődésükkel együtt jár, hogy időről időre cserélni kell a hiányzó testrész pótlását szolgáló protézist. Ezeket a protéziseket egyébként soron kívül készíti el a gyár a gyermekek részére. A várakozási idő, így mindössze néhány hétre korlátozódik. Munkánkhoz nélkülözhetetlen a szülők segítsége. Sajnos, még ma is gyakori. hogy sok anyuka, apuka elfogadja sorscsapásként, ha gyermeke végtag nélkül születik. Nem szabad! Nem helyes ez a belenyugvás, mert később ’ talán a gyermek lesz az, aki a szülők szemére veti mulasztásukat. Az emberi szervezet alkalmazkodási képessége szinte végtelen, de ezt a képességet célszerű mielőbb kibontakoztatni. Az orvosi kezelés mellett a hozzátartozók tapintata kell ahhoz, hogy a beteg legyűrje az első időszak nehézségeit, amikor a legerősebb és a legkínzóbb a kiszolgáltatottság mértéke. A gyógytornászok ismerik az érzékenység magas fokát, és ennek megfelelően mondják a tornáztatás szövegét is. Sohasem beszélnek például sérült vagy rossz kézről, pótkarról, hanem így mondják: „A gyenge kezet emeljük az erős vállhoz!” A gyógytorna, amellyel már az ókorban is foglalkoztak, igazi fejlődését a XIX. század hozta meg. A gyógytornászképzés iránti igényeket az 1957-es Heine— Medin-járvány tovább fokozta, és azóta az oktatás egy pillanatra sem szünetel. Sőt, ma már ott tartunk, hogy a sérült gyermekek és felnőttek versenyszerűen sportolhatnak. A vakok is futhatnak versenyszerűen, rádió-távirányítás segítségével. A gyógytornász: — Én nem tudok beszélni a munkámról, inkább csinálom — mondja Ica néni, a rehabilitációs osztály gyógytornász-termében. S valóban, inkább csak bemutatja az eszközök sorát, amelyekkel az egyensúlyozásra, a fogásra és más hasonló mozdulatokra lehet tanítani a gyerekeket. Itt tanulják meg. hogy lehet a váll parányi mozdulataival irányítani a kézprotézist, fogásra, emelésre, ceruzafogásra. Ezeken a foglalkozásokon többnyire a szülők is részt vesznek, mivelhogy otthon a mindennapok során folytatódik a gyakorlás, amelyből idő teltével kiálakulnak a természetes mozdulatok. Kérésünkre három különböző korú gyermeket kísértek el szülei. Szülők és gyermekek: — Erika már kétéves — mondja az édesanya, szőke kislányáról, akinek a jobb karja hiányzik. — Most még otthon van. Leginkább a nővérével játszik, meg velünk. Nagyon szeret hintázni és homokozni. Minden érdekli. A második osztályos Zolikának a bal karja hiányzik. Neki már olyan a protézise, amellyel többféle mozdulat is elvégezhető. Mint mondja: — Legszívesebben fémépítővel játszok és nagyo.. szeretek rajzolni, meg tornázni. S hogy milyen ügyesen használja mindkét kezét, azt ■ azonnal bemutatja az egyik manuális készséget fejlesztő segédeszközön, — Én a földrajzot szeretem — mondja Csabika, aki hatodik osztályos. — Nekem főként az egyensúlyozást kellett megtanulnom a műlábbal, és ez olyan jól sikerült, hogy még focizni is tudok. Csabika, aki a három gyerek közül a legidősebb, már a távolabbi jövőjét is eltervezte : — Tanárnak készülök. Ha befejezem az iskoláimat, földrajzra szeretném tanítani a gyerekeket. Gyerekek. Érzékeny gyerekek, akik éppúgy szeretnek játszani, rosszalkodni, mint társaik. Gyerekek, akikkel úgy’ kel] bánni', mint az amerikai ■ Betty Pólus, aki híressé vált sajátos készítésű bábjaival. Ezek a bábuk tolókocsiban és művégtagokr kal jelennék meg a gyermekek’előtt és varázsolják eléjük a mesevilágot. Pontosan olyan körülmények között, mint az életben. Ezekkel a bábukkal könnyebben azonosul a hasonló körülmények között élő ifjú nézősereg, és így könnyebben kialakul bennük az az egészséges törekvés; hogy bebizonyítsák mindenkinek: „Nézd, mi mindent csinálhatok én!”, amely egyébként Betty Pólus bábjátékának kifejező címe. Monos Márta Kép: Fojtán László Ebben a tanévben ugyan nem sokáig élvezhették ati- szakeszi iskolások az újonnan átadott iskolát, hiszen, mire sikerült teljesen berendezni az épületet, nem sokkal egy hét múltán beköszöntött a vakáció. Ám ez. mit sem változtat a tényen: Tiszakesziben új. négy tantermes, tornatermes iskola épült, S hogy szükség volta 13 millió forintos költséggel elkészült általános iskolára, bizonyítja az. is: szeptembertől csak délelőtt járnak iskolába a gyerekek. Igaz. most ők a szünidőt töltik, mégsem érdektelen megemlíteni, hogy szüleik, a község lakói tetemes társadalmi munkával járultak hozzá az iskola megépítéséhez. Segítettek a Minőségi Cipőgyár helybeli gyáregységének szocialista brigádjai, s kivették részüket a munkából a környékbeli községek dolgozói is. Tiszakesziben egyébként is eredményes öt évet zártak. Két éve épült meg a Délborsodi Áfész ABC-áruháza, s nemrégiben fejezték be az egészségügyi tanácsadó épületet, amelyhez szolgálati lakás is tartozik. Megépült négy pedagóguslakás, amelyre mintegy 6 millió forint értéket , fordított a Tiszake- szi Tanács. A társadalmi munkakedv — a jelek szerint — nem csökkent a községben.. A járdák, a parkok építése mellett a lakók újjávarázsolták a helyi sportpálya öltözőjét, szertárát. A tervek között szerepel négy célcsoportos lakás megépítése, amelyre kétmillió forint összeget szán a helyi tanács. Szűknek bizonyul már a tiszakeszi óvoda. Az elkövetkezendő években lehetőség nyílik az épület bővítésére, ily módon több mint száz kisgyerek gondozását tudják majd megoldani a községben. Nemcsak egy év munkája A Nehézipari Műszaki Egyetem a rokkantakért A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem szakszervezeti bizottsága, más intézmények és vállalatokhóz hasonlóan szintén kereste a 'módot rá, hogyan vehet részt a rokkantak nemzetközi éve során szervezett akciókban. Dr. Cselényi József egyetemi docens, az egyetem szb- titkára elmondotta, hogy az szb mellett működő társadalombiztosítási tanács tevékenysége középpontjába állította a rokkantak ügyével való foglalkozást. Itt is — mint már eddig annyi más helyen — arra a megállapításra jutottak, hogy a rokkantak ügyének támogatása nem lehet csupán egy év feladata. Közelebbről megismerve a helyzetet, rájöttek, hogy tartós figyelemre van szükség. Felmérést készítettek, s — nagyon tapintatosan — kimutatták, hogy az 1500-ból 60—100 olyan dolgozójuk van, aki valamilyen szempontból rehabilitációra szorul. Nagyon helyesen, nemcsak a mozgássérülteket vagy egyéb fogyatékosokat tekintik kíméletre szorulóknak, hanem azokat is, akik szívinfarktus, vagy más súlyosabb betegség után rehabilitációt, igényelnek. Milyen segítséget nyújthatnak? Például előnyben részesítik őket az üdülésnél, sportolási lehetőséget biztosítanak, kikapcsolódási módokat, esetenként megfelelőbb munkakört. Az egyetemen természetesen nincs közvetlen termelés, mégis részt kívánnak vállalni a gyermekrehabilitációs osztály építésében. Kommunista szombatokat szerveznek oly módon, hogy az ipar részére végzett szerződéses munkáért járó jutalmat felajánlják az osztály építésére. Ez az összeg 108 ezer forint lesz. Érdemes megjegyezni, hogy a korábbi években is voltak ilyen jellegű kommunista szombat felajánlások, de most a szokásosnál nagyobb ösz- szegről van szó, mert többen tettek ilyen vállalást, s az átlagos 30 ezer forintnyi összeg a nemes cél érdekében megháromszorozódott. Az egyetem könyvtára 3— 400 kötet könyvet juttat el a rokkantakkal foglalkozó intézeteknek. A gyermekrehabilitációs osztály — mint tudjuk — még ezután épül fel a társadalmi megajánlásokból. A szak-' szervezeti bizottság számít rá, hogy a felszerelés, berendezés során bizonyára szükség lesz speciális, egyedi eszközökre. Á műszaki egyetem több tanszékének műhelyvezetője s dolgozója vállalta, hogy amikor ezekre szükség lesz, kommunista szombatokon az igényeknek megfelelően elkészítik. Imi lsei ilimi Írói A fiatal Révai József a szocialista forradalom, a modern irodalmiság magyarországi kibontakozásának sok vonatkozásban tipikus egyénisége. Az Akadémiai Kiadó most az 1917 és 1919 között született ifjúkori írásainak teljességre törekvő gyűjteményét adta közre. Sajtó aló rendezte F. Maflát Auguszta és Agárdi Péter. Az Ifjúkori írások című kötet — Ptevai József munkáinak első kötete — a pályakezdés korsia- kát fogja át. Révai Józsefről, a XX. századi magyar irodalom- és történelemszemlélet jelentős formálójáról, a hazai ideológiai-politikai közírás nagy alakjáról ma is eleven — olykor még a közvetlen érdekeltség indulatával terhes — viták folynak. Életműve nemzeti önismeretünk, szocialista közelmúltunk számos sorskérdésével fonódik össze: markánsan fejezi ki a hazai munkásmozgalom fél évszázados kontinuitását és önkorrekciót követelő — kikristályosodó ellentmondásait, korszakos történelmi tanulságokat hordoz. A' kötetben megjelent írásokat három fejezetbe lehet csoportosítani: Révai első írásai a Kassák Lajos szerkesztette IWa című folyóiratban jelentek meg 1917-től, a második része - a kötetnek Révai négy, 1918- ban írt versét tartalmazza, míg a harmadik, a legterjedelmesebb rész az 1919- es év gazdag ideológiaipolitikai termését fogja ösz- sze. Ezek sorában, az időrendben utolsó, a Döntő óra című 1919. augusztus 2-án jelent meg a Vörös Újságban. Közöl a kötet több olyan publicisztikai írást is, amelynél a szerző bizonyossága nincs hitelt érdemlően igazolva, de feltehetően Révai tollából valók. valamint rendkívül gazdag, több mint százoldalas jegyzetösszeállí- tást, amelyek Révai írásainak háttéranyagát adják-. E kötetben az iroaalomkriiikus, a szépítő és a politikus Révai egyaránt megmutatkozni szűk írét esztendő termesének tükrében. Életművének ismeretéhez és értékeléséhez e művek megismerése nélkülözhetetlennek latsz-ik. Százéves a Magyar Vöröskereszt, s ez alkalomból jelentette meg az Akadémiai Kiadó Hantos János müvét. A Magyar Vöröskt. jszI 100 éve címmel, amely hézagpótló kötet, történeti áttekintést nyújt a mozgalom évszázados fejlődéséről, ismerteti az egylet megalakulásának körülményeit, a kezdeti nehézségeket, az 1918—19-ben betöltött szerepét, az 1945— 48 között tevékenykedő Nemzeti Segély jelentőségét, s bemutatja azt a folyamatot, amelynek eredményeként a Vöröskereszt az arisztokrácia szűk körű jótékonysági jellegű egyletéből százezreket összehozó szervezetté vált. További négy, figyelmet érdemlő kötetet adott most közre az Akadémiai Kiadó. Egy kötetben jelentette meg Lukács Györgynek 1910-ben írt Naplóját, valamint az 1913-ban írt, német című és nagyrészt német nyelvű Das Gericht című munkáját. Az Irodalomelméleti Tanulmányok című sorozatban jelent meg Radnóti Sándor két esz- szét tartalmazó, A szenvedő misztikus című kötete. Az első tanulmány a misztika és a líra összefüggését vizsgálja, a második pedig Pilinszky János líráját elemzi. A Kortársaink sorozatban jelent. meg Aczél Géza monográfiája Tamkó Sirató Károly ról. Az Apolló Könyvtár sorozat új darabja Maróti Egon munkája: Az itáliai mezőgazdasági árutermelés kibontakozása (A pun háborúk kora). ‘ (b) Ifi viröskeresztesek sikere Az ifjú vöröskeres zitesek- nc,i! rendezett országos elsősegélynyújtó versenyen Budapesten, szép sikereket érteik el a megyei csapatok. A s zak.m un ká.s i n tézetek csapatainak első ízben rendeztek elsősegélynyújtó versenyt, amelyet a megyében a sajó- szentpéteri 103. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet ötfős csapata nyert meg. Az országos versenyen a második helyet, szerezték meg. A gimnazisták és szakközépiskolások kategóriáját megyei szinten a leninvárosi Kun Béla Gimnázium és Szakközépiskola csapata nyerte meg; az országos versenyen hatodik helyezést értek el. Gyermekszínjátszó fesztivál Országos gyermekszínjátszó fesztivált rendeznek Pécsett, június 25. és 29. között. 33 iskolai színjátszó kör találkozik a Mecsekalján. összesen 800 kisdobos és úttörő, akik a legjobbnak bizonyultak a tavasszal lezajlott megyei, illetve fővárosi seregszemléken. Glória Örkény István írásának hősnője Glória, az apáca- rend feloszlatása után a társadalomban új helyét kereső nő. Örkény írása a felszabadult. ironikus játékosság és az emberszeretet fegyelmének sajátos kettőssége. Amíg Glória a rend feloszlatása után rá nem hangolódik az evilági életre, amíg rokonszenves, de komikusán életidegen merevsége fel nem oldódik, amíg valamennyire is meg nem találja helyét társadalmunkban, az emi>e- rek között — szorongva és együttérezve mulatságos a félreértések, groteszk kalandok és váratlan helyzetek sorozata. Zsurzs Éva rendezésében készül most tévéfilm Örkény művéből. A forgatást a napokban kezdték és az előreláthatóan egy hónap pig tart. 1981. június 20-án, szombaton AZ AGGTELEKI CSEPPKÖ-SZALLÓNAL EGÉSZ NAP, SZABADTÉRI Délután, 13.30 órától o Miskolci Nemzeti Színház művészei vidám műsorral szórakoztatják a közönséget!-inden é,deklódó, srereKdel „árunkl BORSODI VENDÉGLÁTÓIPAR! VÁLLALAT /
