Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-19 / 142. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 mmi 1981. június 19., péntek idegenforgalmi kaleidoszkóp Turista-költségvetés —10 kilométeres körzetben mindig, min­den kevesebbe kerül. Csehszlovákia: szálloda 40—60 korona, egy ebéd ára 20—25 korona. Benzin ára: szuper 7,50, normál 6,60 korona. Lengyelország: szálloda 500—600 zloty, egy ebéd 100—150 zloty. Benzin ára: nor­mál, 16, szuper 16 zloty. NDK: szálloda 30—40 márka, ebéd 4—5 •—6 márka, benzint talonért lehet vásárolni. Bulgária: egy reggeli 10—15 leva között, 1 kg kenyér 30 sztotinka (15 Ft). Benzin: 93 oktánszámú 1 leva, 80 sztotinka. Románia: szálloda 50—60 lei, egy ebéd 20 lei. Benzin: 98 oktánszámú 7,50 lei. Jugoszlávia: szálloda 350 dinár, egy ebéd 100 dinár. Benzin: normál 23, szuper 26 di­nár. Akik a nyarat külföldön szeretnék töl­teni — legyen az szocialista ország vagy akár nyugat-európai —, hasznos, ha utazás előtt költségvetést készítenek. Kevéske va­lutánkat hogyan osszuk be ésszerűen, ah­hoz jó tudni, milyenek az „alapárak”. Itt elsősorban szállodára, étkezésre, benzin­árakra gondolunk. Segítségül készítettünk egy összeállítást a magyar turisták által kedvelt, látogatott országok áraiból. Igye­keztünk a közepes, illetve olcsó szállások, ebédek árait megtudni, természetesen ez nem jelenti azt, hog/ az' ügyes szemű, tá­jékozott turista nem talál ezeknél még ol­csóbbat. Egy jó tanács: ne ragaszkodjunk a legismertebb helyekhez. Közelükben, 5 Ausztria: Turistaszállóban, fürdőszoba nélküli szoba: 6—7—8 dollár, 1 ágyas für­dőszobás: 26 dollár. Egy ebéd 7,50 dollár.. Benzin: 89 oktánszámú 9,70, 96 oktánszá­mú 10,40, Diesel-ár 9,35—9,55 schilling. NSZK: egyágyas szoba fürdőszoba nél­kül 21—25 dollár, fürdőszobás szoba 36 dollár, egy ebéd: 8—20 dollár. Benzin: 91 —92 oktánszámú 1,20—1,32, 99 oktánszá­mú 1,28—1,37, Diesel-ár 1,16—1,24 DM. Franciaország: 2 ágyas szoba 41—43 dol­lár, ebéd 16 dollár körül. Benzin: 90—92 oktánszámú 3,52, 97—99 oktánszámú 3,73, Diesel-ár 2,71 fr. frank. Olaszország: 1 ágyas szoba 16, ebéd 7— 9 dollár. Benzin: 85—84 oktánszámú 815, 96—100 oktánszámú 850, Diesel-ár 350 líra. Spanyolország: 1 ágyas fürdőszobás szo­ba 12—16, 2 ágyas fürdőszobás 16, ebéd 9 dollár. Benzin: 90 oktánszámú 55, 98 ok­tánszámú 61—63, Diesel-ár 34 peseta. Anglia: 1 ágyas fürdőszobás szoba 29, 2 ágyas 50, ebéd 13 dollár. Benzin: 90—93 oktánszámú 1,31—1,50, 97—99 oktánszámú 1,33—1,52, Diesel-ár 1,34—1,59 font/gallon. Eoiiesl Chandra kitüntetése (Folytatás az 1. oldalról) véljük, hogy a tartós béké­nek ki kell terjednie min­denkire, s a föld minden ré­szére. A tartós békének el­engedhetetlen feltételei az együttműködés, az államfér­fiak közötti találkozók és kapcsolatok, a valamennyi ország és nép közötti szilárd kapcsolatok — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev, majd végezetül rámutatott: Az SZKP XXVI. kongresszusán világosan és nyíltan kifej­tettük a háború és a béke kérdésében vallott álláspon­tunkat. Válaszbeszédében Romesh Chandra meleg szavakkal köszönte meg a magas ki­tüntetést. Rámutatott: a Bé- ke-világtanács immár több, mint három évtizede harcol a háborús veszély kiküszö­böléséért, az új, békés világ felépítésért, s ma már az egész világ békeszere­tő erőit, társadalmi, kultu­rális és tömegszervezeteit tö­möríti. A BVT elnöke a Szovjetunió megtámadásá­nak közelgő 40. évfordulójá­ra emlékezve leszögezte, hogy az újabb háborús ve­szély elhárításáért, a fegy­verkezési hajsza megfékezé­séért, a leszerelésért, a nem­zeti függetlenségért és a ha­ladásért napjainkban folyó harc legfontosabb pillére a háborúban legtöbbet szenve­dett Szovjetunió. A Szovjet­unió békés kezdeményezései, az SZKP XXVI. kongresszu­sán elfogadott békeprogram reményt, erőt és magabiztos­ságot adnak a béke híveinek — szögezte le végezetül Ro­mesh Chandra. izraeli rakétaválság GYERMEKGYÖGYFÜRDÖ Az észak-morvaországi Je­,seniky-hegy tövében terül el Bludov. A XVII. század óta ismert az itt fakadó meleg­vízforrás gyógyereje. Hasz­nosítására azonban csak 1945 után nyitottak fürdőt. Azóta gyermekgyógyhely. Főleg szívbántalmakban — örök­lött és szerzett szívbajban — szenvedő gyermekek keresnek és találnak itt gyógyulást. Egyes vesemegbetegedések­nél is hatékony gyógyeszköz az alkálikus, nyomokban ra­dont is tartalmazó termálvíz. Évente ezer gyermek tölt el itt rövidebb-hosszabb időt PIPAFARAGOK Apáról fiúra száll a pipa- íaragás tudománya, művé­szete, a kelet-csehországi Prosec városkában. Az egye­di piparemekeket ezerféle változatban kaphatják a — főleg külföldről jelentkező — vevők. Az alapanyag a Föld­közi-tenger vidékén honos, bruyére nevű cserje fája, il­letve gyökere. A proseci pi­pakészítők — helyi Koh-i- Noor vállalat útján — éven­te egymillió pipát küldenek a külföldi megrendelőknek. KARLSBADI PORCELÁN Csehszlovákia jelentős ex­portcikke a porcelán. Az or­szág leghíresebb porcelán- gyára a Teplice melletti Du­óiban működik. Itt készül a nevezetes hagymadíszítésű karlsbadi porcelán, amelyet a világ ötven országa vásárol. MEZOPANEl Mezőgazdasági Épületelemgyár KV Nyékládháza azonnali belépésre felvesz dolgozókat az alábbi munkakörökbe: lakatos, hegesztő, hálózati villanyszerelő, autóvillamossági szerelő. Bérezés gyakorlati időtől függően, a kollektív szerződés alapján. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. Habib, Reagan amerikai elnök közel-keleti megbízottja (jobbról) Szíria után most ismét Izraelben tárgyal. A kép bal oldalán Bogin izraeli miniszterelnök. Az amerikai elnök közel- keleti különmegbízottjával folytatott csütörtöki megbe­szélések után Begin izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy nem szab határidőt a sziriai—izraeli „rakétavál­ság” megoldását célzó közve­títő erőfeszítéseknek, de vál­tozatlanul ragaszkodik a Li­banonba telepített Szíriái lég­védelmi rakéták eltávolítá­sához. Begin ezúttal nem is­mételte meg azt a fenyege­tését, hogy a Habib-misszió kudarca esetén katonai be­avatkozással gondoskodik a sziriai rakéták megsemmisí­téséről. Azt állította, hogy Szadat egyiptomi és Reagan amerikai elnök kívánságára járult hozzá a diplomáciai közvetítés folytatásához. ASEAH-köEügymíníszlerek terve A délkelet-ázsiai országok szövetségének (ASEAN) szerdán Manilában megnyílt évi külügyminiszteri érte­kezlete csütörtökön befejezte annak a közös álláspontnak a kialakítását, amelyet a jú­lius 13-ra kitűzött nemzet­közi Kambodzsa-értekezle- ten képviselnek majd. Az öt ASEAN-ország csü­törtökön elkészült munka­okmánya, amelyet a New York-i Kambodzsa-értekez- leten terjesztenek majd be, a kambodzsai kérdés nem­zetközivé tételét szorgalmaz­za, figyelmen kívül hagyva a regionális értekezlet meg­tartására vonatkozó vietna­mi javaslatot. Az indokínai országok számára teljesen el­fogadhatatlan terv a vietna­mi egységek ENSZ-csapa- tokkal való felváltását, va­lamennyi kambodzsai erő lefegyverzését és a világszer­vezet ellenőrzésével új vá­lasztások megtartását irá­nyozza elő. Kölcsönhatások kora A nemzetközi viszonyokat felelősséggel elemző és az orszá­gok között kialakult rendezett kapcsolatok megőrzésére tö- • rekvő politikusok közül Leonyid Brezsnyevlől Willy Brandton át Indira Gandhi asszonyig és Kádár Jánosig mind többen és mind gyakrabban jellemzik napjaink folyamatait azzal, hogy bennük az enyhülés és a feszültség elemei korábban nem ta­pasztalt módon keverednek. © Emberek, akiket az olyan riasztóan és riadóztatóan ag­resszív kalandok, mint például a minapi izraeli légi merénylet Irak épülő atomerőműve ellen, vagy a washingtoni kormány felelős vezetőinek egymást érő, fegyverkezést sürgető nyilatkozatai, egészen egyszerűen elkeserítenek, hajlamosak azt mondani, hogy a politikusok talán megszépítik a valósá­got, holott ők tudják legjobban: a béke megőrzésének esélyei jelentősen csökkentek. Sokak elkeseredése nem alaptalan, hajlandósága a ború­látásra érzelmileg érthető. Kiváltképp a fiatalabb korosztá­lyok tagjai érvelhetnek azzal, hogy legszebb reményeiket lát­ják füstbe menni, hiszen a hetvenes években politikailag esz­mélve azt tapasztalhatták, hogy az enyhülésnek mi európaiak, kisemberi hétköznapjainkon is, haszonélvezői voltunk, eköz­ben pedig Ázsiában, Afrikában a nemzeti felszabadulás folya­mata százmilliók előtt nyitott új távlatokat. Tudomásul kell vennünk, hogy társadalmunkban immár többségben vannak azok, akik nem élték át, s még kevésbé vívták meg a szocia­lista országoknak a II. világháborút követő létharcait. Nem vol­tak kortársai a hidegháborúnak, erkölcsi teherbíróképességük nem azokon a zord feltételeken alakult ki. Hiszen az előttük járók életművének éppen az a nagy vívmánya, hogy kiharcol­ták az enyhülés materiális előfeltéteieit. Pesszimista embereket vigasztalni — nem politikai feladat. A vigasz nem is hoz semmit a politikai cselekvés konyhájára. Ha megérteni sikerül a bennünket körülvevő jelenségeket, akkor a politikai cselekvéshez is lesz kapaszkodónk. O A bevezetőben megnevezett politikusok nem a tények elfedésére veszik igénybe azt a formulát, hogy napjaink­ban az enyhülés és a feszültség elemei keverednek. Azt fejezik, ki — s igazat mondanak —, hogy óriási erők lendültek moz­gásba az enyhülési folyamat megfordítására, máris kikény­szerítették a megtorpanást sok vonatkozásban, viszont nem sikerült szétrombolniok a békés egymás mellett élésnek azt az, intézményrendszerét, amely Európában magatartási nor­mává vált a hetvenes években. A nemzeti felszabadulás esz­ményét és frontjait sem sikerült diszkreditálniuk, hiába indí­tották meg példátlan kampányukat azért, hogy a szabadság- harcot terrorcselekménynek, a partizánt terroristának, a küz­delmet segítőket felbujtóknak, az elnyomókat pedig áldozat­nak állítsák be. A leggyakrabban hallható és teljesen jogos kérdés manap­ság az, hogy milyen érdeke fűződik Reagan elnöknek és poli­tikai elvbarátainak a háborús fenyegetés szellemének a fej­támasztásához. Nos, tudomásul kell vennünk, hogy az Egyesült Államok legbefolyásosabb tőkés körei is megvonták a hetvenes évek — az ő hetvenes éveik! — mérlegét, s az eredmény nem lelkesíti őket. Tény, nem ők találták ki, hogy az általuk meg­szokott és természetesnek tartott politikai és katonai, gazda­sági és erkölcsi túlsúlyuk a világ sok térségében, a nyersanya­gok megannyi piacán vagy megcsappant, vagy egészen egy­szerűen megszűnt. A mai amerikai vezetők azt hányják a szocialista világ sze­mére, hogy — úgymond — csalt a békés egymás mellett élés minden intézményében, mert nem tartotta tiszteletben a status quot, tehát nem járult hozzá szélsőjobboldali diktatúrák és korhadt feudális monarchiák konzerválásához. Ezzel indokol­ják azt a kísérletüket, hogy — úgymond — ismét visszaszo­rítsák a szovjet befolyást világszerte. Ezzel magyarázzák az ötvenes évekre emlékeztető támaszpont-politikájukat, beavat-1 hozásukat olasz, spanyol és francia belügyekbe, és így tovább. © Történelmi távlatban nem tanulságok nélkül való ez nekünk sem. A nyugati világ egyszerű emberei előtt világosabbá kell tenni a következő években, hogy a tisztes tőkés haszon elvének a tudomásulvétele a világban mind­addig, amíg kapitalista rendszer létezik, természetesen benne van a játékszabályokban. Sőt, az általunk szorgalmazott ke­let.—nyugati kereskedelemben ezt a profitjukat mi is hajlan­dók vagyunk megfizetni, hiszen érdekünk fűződik a kölcsönös függőség nemzetközi kapcsolatrendszeréhez, ami a háborús kalandoknak az egyik leghatékonyabb, s nem fegyverkezési verseny útján elérhető ellenszere. Viszont — s' ez a döntő — a békés egymás mellett élés nemhogy nem jelenti a rabló imperializmus tudomásulvételét, hanem éppen ellenkezőleg: mindig is nyíltan vallottuk, hogy a mi felfogásunkban ez a nemzetközi osztályharc általunk szorgalmazott útja. Szorgal­mazott, mert emberségesebb, mint a fegyveres konfliktus. De ez is küzdelem, s a célunk eközben a szocializmus tartalmi és erkölcsi fölényének erősítése, bizonyítása. Ha ma az Egyesült Államok azt erőlteti, hogy ismét a nyo­más és a fenyegetés politikájához térjen vissza az egész Nyu­gat, akkor ezt — ismételjük — elsősorban azért teszi, mert a hetvenes évek mérlegét ők veszteségnek értékelik. Ha a nyo­más golitikájára lehetőséget is látnak, abban már' szerepet játszanak olyan tényezők is, mint a szocialista közösség belső viszonyainak az alakulása. Gazdaságaink fejlődésének lelassu­lása olyan reményeket ébresztett, hogy rendszereink ellenálló- képessége is csökken. Szembe kell néznünk azzal is, hogy a szocializmus pozícióinak a megrendülése Lengyelországban a túloldal legagresszívabb antikommunistáit kalandor cselek­vésre ösztönzi. Ez a tények logikája! S a tényéken nekünk kell változtatnunk, hogy képtelenségnek minősüljön a logikai építménye is a kalandra kész elemeknek. O A szovjet diplomácia ebben a megváltozott helyzetben azért küzd, hogy he következzék be végzetes fordulat a háború erőinek javára. A szovjet kormány egyetlen tárgya- iásl fórum bezárását sem engedi meg a washingtoni héjáknak. Ellenkezőleg: újabb és újabb tárgyalások kezdeményezésének vagyunk és leszünk a tanúi. Akkor is. ha kézzelfogható, látvá­nyos eredménye mindennek most, rövid távon nem várható. De nem szabad kiengedni a nyugati kormányokat abból az elvállalt kötelezettségükből, hogy a konfliktusokat tárgyalások útján rendezzük. Nem szabad megengednünk, hogy egyetlen pillanatra is elhitessék saját polgáraikkal: nincs értelme tár­gyalni. Göröngyös szakaszán kelünk át a nemzetközi kapcsolat­rendszernek. Szívós önfegyelem és sikert hozó építőmunka hozhat csak változást. Mert javulás, kedvező fordulat a nem­zetközi viszonyokban a II. világháború óta — ez immár törté­nelmi tapasztalat — csak olyankor következik be, amikor a szocializmus erői fellendülőben vannak. H. J,

Next

/
Thumbnails
Contents