Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-19 / 142. szám

A szervizben A MÁV Miskolci Járműjavító Üzemének kocsijavító műhelyé­ben hozzák helyre a meghibásodott és megrongálódott vasúti teherkocsikat. A felvételen a cemen'szállitásra hasz­nált tartálykocsi szorul javításra. XXXVII. évfolyam, 142. szám Ara: 1,10 forint Péntek. 1981. június 19. A Mecseki Szénbányák külfejtési üzemében évente mintegy 380 ezer tonna jó minőségű fekete­szenet termelnek a pécsi hőerőmű számára. A képen: nagy teljesítményű gépek dolgoznak a külszíni fejtésen. \ \ u ^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-AB AÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA list tarlóit az MSZMP Közeonti Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága 1981. június 18-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az idő­szerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót és az 1981. évi népgazdasági terv eddigi végrehajtásának tapasztalatait összegező jelentést. Az ülésről közlemény jelenik meg. Silí-éÉí^ió Két évvel ezelőtt, 1979. jú­nius 18-án írta alá Becsben Leonyid Brezsnyev szovjet államfő és Jimmy Carter, az Egyesült Államok akkori el­nöke a hadászati fegyverze­tek korlátozásáról szóló szov­jet—amerikai szerződést, amely SALT—IT. néven ment át a köztudatba. A szerződés azonban az Egyesült Államok hibájából az ünnepélyes alá­írás után még két év elteltével sem lépett érvénybe, ami azt tanúsítja, hogy Washington nem is kíván foglalkozni ve­le. Az évforduló küszöbén tet­ték közzé Moszkvában a te­kintélyes nemzetközi testü­let, a Palme-bizottság terje­delmes jelentését arról, hogy a SALT-folyamat megaka­dályozása nem csupán a ha­dászati nukleáris fegyverke­zést fokozná, hanem ennek nyomán az egész világ ve­szélybe kerülne, semmissé tenné az enyhülés eredmé­nyeit Európában, növelné a konfliktusok veszélyét a vi­lág más térségeiben és meg­nehezítené az atomfegyver elterjedésének megakadá­lyozását. A Szovjetunió vezetői szá­mos alkalommal kinyilvání­tották : készek messzemenő korlátozásokra, a legkülön­bözőbb fegyverfajták teljes kivonására, minden leszere­lési intézkedésre, amely az egyenlőségen és a felek egyenlő biztonságán alapul, s ők maguk számos javaslatot terjesztettek elő, mind nem­zetközi fórumokon, mind más alkalmakkor a tényle­ges leszerelés elérésére. Ugyanakkor elfogadhatatlan­nak tartják azt, hogy a SALT —II. szerződés érvényesítését előfeltételekhez kössék, a Szovjetunióra gyakorolt po­litikai nyomás eszközeként használják fel. Hasonlóan nem tartják lehetségesnek a korábban elért megállapodá­sok felrúgását, semmibevéte­lét. Szovjet részről készek bármilyen fegyverzetkorlá­tozási és leszerelési tárgya­lás folytatására, akár kétol­dalú, akár többoldalú kere­tek között — de nem haj­landóak olyan megállapodás elfogadására, amely bárki­nek is egyoldalú előnyöket adna. A SALT-szerződés aláírá­sának második évfordulóján emlékeztetnek arra, hogy a szerződés hasznát, a katonai egyensúly fennállását két év­vel ezelőtt az Egyesült Álla­mok vezetése maga is ki­nyilvánította. Ha a mai ve­zetés az egyensúly megbon­tására, a SALT—II. teljes el­utasítására törekszik, olyan úton jár, amely — Washing­tonnak a nyilvánosság előtt hangoztatott kijelentései el­lenére — nem a békéhez, hanem a feszültség további növekedéséhez vezet. Az ipar munkájáról Csütörtökön tartott ülésén az országgyűlés ipari bizott­sága — elemző vita után — úgy határozott, hogy a rö­videsen összeülő parlament­nek elfogadásra ajánlja azt a jelentést, amelyet az 1980. évi költségvetés végrehajtá­sáról, a tárca eredményeinek összesítéseként készített az Ipari Minisztérium. A központi gondolata az volt a bizottsági vélemény­cserének, hogy az elmúlt esz­tendőben az ipari ágazatok előbbre léptek a külgazda­sági egyensúly javításában, mindamellett tartósan még nem bontakoztak ki azok a folyamatok, amelyeket — a VI. ötéves terv kidolgozása­kor is — számításba vettek. A vállalatok gazdálkodásá­ban sok tartalék van a gazda­ságos termékszerkezet kiala­kítására, arra, hogy minden piacon jól értékesíthető ter­mékekkel jelentkezzenek vállalataink. A bizottsági ülésen kritikus szóval illették a. tavalyi nép- gazdasági terv teljesítésének azokat a fogyatékosságait amelyek az ipari területeken adódtak. Romesli Chandra Hitte Leonyid Brezsnyev Lenin-renddel tüntette ki Romesh ChcmdrAt, a Békevilágtanács elnökét. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke csütör­tökön Moszkvában átnyújtot­ta a Lenin-rendet Romesh Chandrának, a Béke-világta- nács elnökének, aki a bé­kéért és a népek biztonsá­gáért vívott harcban szerzett kiemelkedő érdemei elisme­réseként kapta meg a ma­gas kitüntetést. A kitüntetést átnyújtva Leonyid Brezsnyev megálla­pította: minden népnek vi­tathatatlanul nagyon fontos érdeke fűződik ahlpz, hogy békében éljen szomszédai­val, s velük együtt védje és gazdagítsa földünket. A dol­gokat azonban reálisan kell szemlélni. A bizalomhoz és az egyetértéshez vezető úton való előrehaladást ma még gyakran olyan akadályok ne­hezítik, mint az önzés és a sovinizmus, a félelem és a gyűlölet. Az emberek külön­böző politikai és vallási né­zeteket vallanak. Eltérnek egymástól az egyes országok történelmi hagyományai is. Még ma is léteznek az osz­tályellentétek és sok más el­lentmondás. Éppen ezért na­gyon fontosak a vitás kérdé­sekről folytatott párbeszé­dek, fontos valamennyi há­borúellenes erő együttműkö­dése, s a különböző nézete­ket és meggyőződést valló embereknek a békéért tett erőfeszítésekbe való bevoná­sa. — Éppen ezért nagyra kell értékelnünk a békemozgalom nemes tevékenységét — mu­tatott rá Brezsnyev. — E mozgalom tevékenységén ke­resztül jut el az emberekhez a bátraknak, a világ ügyei iránt felelősséget érzőknek a hangja, azoké, akik az ülr döztetéstől és a fenyegeté­sektől nem félve az emberek józan eszéhez és lelkiismere- téhez szólnak. A józan ész, a becsület, a jövőbe vetett hit fegyver a béke híveinek ke­zében, s ezzel a fegyverrel a fegyverkezési hajsza és a konfrontáció hívei nem ren­delkeznek. — Véleményünk szerint a tartós béke csak igazságos és az egyenlőségen alapuló bé­ke lehet, amelynek körülmé­nyei között nincsenek ural­kodók és alávetettek. A ügy (Folytatás a 2. oldalon) AM a Bilisé# vizsgálják A Miskolci Pamutfonodában a legalapvetőbb termelési kö­vetelmény, hogy a drága im­port palnutalapanyagból ki­váló minőségű fonalat készít­senek. A műszaki ellenőrzési osztály technikai vizsgálóesz­közökkel jól felszerelt. Itt vég­zik a fonal sokoldalú minőségi vizsgálatait. Képünkön: Bolla Mihályné, amint ustervizsgála- tokat végez. EipISisrÉs Mizás a lEM-Jen Évi 70 ezer tonna koksz megtakarítás Tegnap délután a Borsodi Ércelőkészítő Műben az érde­kelt kohászati vállalatok és a Fejlesztési Bank vezetői nagy összegről szóló állami köl­csönszerződést írtak alá. Az okmányt dr. Erdei Györgyné, valamint dr. Kádár László, az Állami Fejlesztési Bank igaz­gatói, Marczis László, a KO- KÖV igazgatója, Herendi Re­zső, az LKM, valamint dr. Almássy József, az ÓKÜ ve- aérigazgalo-hel.veWeeei láttak el kézjegyükkel. A megállapodás saeriryt a BSiM-ben a jelentő® értékű energiamegíakarítús és a ter­mék minőségének javítása ér­dekéből több mint egymilliárd forint értékű beruházást va­lósítanak meg. A nagy össze­get az érdekelt vállalatok részben saját anyagi erőfor­rásaikból, s több mint 872 miöió forintot állami köl­csönből biztosítják. Az első ütem saerint 1982. március 1. és 1983. június 30. között az agróérc osztályozásához és tö­réséhez, a második lépcsőben a darabosítmány hideg töré­séhez és osztályozásához szük­séges beruházásokat végzik el. Az építést és a szerelést 1984. szeptember 30-án feje­zik be. A nagy összegű beruházás eredménye főleg a inegye két nagy kohászati üzemében érezhető majd, hiszen ott évente 70—72 ezer tonna kok­szot takaríthatnak meg. A kokszbehozatal csökkentése a jelenlegi árakon évi mintegy 13 millió dollár kiadásától mentesíti a népgazdaságot. A darabosítmány minőségének javítása nyomán egyenlete­sebbé válik a két nagy kohó­mű járatása, s egyben a je­lenlegivel azonos mennyiségű nyersvas gyártásához évente 200 ezer tonnával kevesebb anyagot kell a BÉM-ből a művekbe szállítani. Ez újabb megtakarítást jelent; és a vas­út terhelésének csökkentését segíti elő. A beruházó vállalatok di­cséretesen nagy figyelmet fordítanak a kömyezetszeny- nyezés csökkentésére. A zsá­kos, valamint az elektromos porszűrők beépítéséve5 98—99 százalékos portisztítást érnek el az új üzemrészek ben. Ez azt jelenti — különösen a Miskolc északi részén lakók számára örvendetes —, hogy a jövőben 40 százalékkal ke­vesebb port bocsát ki a BEM. Emellett mind az említett műben, mind a kohászati üzemekben egészségesebb munkakörülményeket terem­tenek.

Next

/
Thumbnails
Contents